Nézd, nekem több gazdálkodó ismerősöm is van, beleértve a szüleimet is. Amit én látok, az az, hogy amúgy a termelés önmagában is haszonnal zárulna (rosszabb években is legalább nulla), a támogatás csak extra, biztosíték arra, hogy ha jön egy rossz év, akkor sem fogsz éhenhalni.
Szerintem jó lenne árnyalni egy kicsit a képet:
Az a jelenség, amiről beszélsz létezik, csak nem feltétlenül abban a méretben okoz gondot, amit te tapasztalsz. Például néhány éve végignéztem, ahogy egy 10ha körüli, annak a növénynek a termelésére egyébként nem is igazán alkalmas területet (támogatásból vásárolt gépekkel) bevetettek árpával, a vetőgép egyetlen megtankolásával, minimális tőszámmal. A föld tulajdonosa egy gazdag helyi ügyeskedő, akinek az emberei szerint erre azért volt szükség, hogy a négyzetméterenkénti 10-15 növényt meg lehessen mutatni egy esetleges ellenőrzésen, hogy tessék, ott van, csak valahogy nem jól sikerült a vetés.
De ez szvsz nem azt jelenti, hogy meg kell szüntetni minden támogatást (aminek a jelentős része egyébként EU-s pénz), hanem hogy oda kellene figyelni, hogy kinek és mire adják. A mezőgazdaság (élelmiszerellátás) egy szükséges de rizikós dolog, amit pont ugyanúgy nem célszerű kizárólag importra alapozni, mint a villamos energiaellátást. A mezőgazdaság támogatása ugyanúgy stratégiai kérdés, mint a "multik" idecsábítása adókedvezményekkel, amit érdekes módon az itt fórumozók is helyesnek szoktak tartani.
A gazos területek helyzete is érdekes. Azt például tudtad, hogy bizonyos támogatásoknak feltétele, hogy az általad művelt terület egy részét parlagon hagyd, "pihentesd"? Rossz nyelvek szerint éppen azért, hogy kevesebb legyen az EU-ban máshol tevékenykedő gazdák konkurenciája.
Aztán az így üresen maradt területeket mindenki másképp gondozza. Én például a parlagfű virágzása előtt mindig letárcsázom vagy leszárzúzózom, de addig butaság lenne udvari gyepként kezelni.