Elég idős vagyok ahhoz, hogy megtanuljam, hogy ami mindenre jó (multifunkciós), az semmire sem. Mesterséges intelligenciát oktatok (aki tudja csinálja, ...), de itt már megéltünk jó pár hullámvölgyet (AI winter is coming: 60-as évek közepe, 80-as évek vége), és közte volt persze fellángolás is.
A Deep learning például gyönyörű buzzword, sok-sok számolás útján meg tudjuk közelíteni azt, amit más statisztikai módszerrel is el lehetne érni (viszont azon gondolkodni kellene, hogy melyiket kellene egyébként használni). Látható, hogy a gépi tanulással fel lehet erősíteni a prekoncepciókat, így lehet például rasszista ajánlókat készíteni a rendőrségnek. Ennek ellenére a DL nem fog eltűnni a süllyesztőben, csak meg kell találni a helyét, mint ahogy minden más eszköznek.
Ha használunk egy eszközt/rendszert, az akkor lesz kényelmes, ha hozzánk idomul, s nem mi idomulunk hozzá. Ahogy az eszközeink egyre bonyolultabbak, egyre bonyolultabb a beállításuk is, lassan már programokat kell írnunk. Lehet rajta vitázni, hogy az https://ifttt.com/ használata már programozás?
Most az ember a mobilján beállítja, hogy mely napokon mikor kell fel, mikor kell ébreszteni. Ha extra programja van, akkor külön ébresztőt állít be. De milyen kellemes egy ünnepnapon reggel hatkor kelni, mert még péntek van, és akkor ekkor kell kelni. Nem lenne egyszerűbb, ha a naptárban lévő események (vagy azok hiánya) határozná meg az ébresztést? Lehet, hogy ez csak az én nyűgöm, de akkor nekem kell megoldanom, nekem kell "leprogramoznom".
Másrészt merem hinni, hogy az információs társadalom felé haladunk, egyre több adatunk lesz, amit a munkánkban használni kell, pontosabban fel kell dolgozni. Lehet az Excel előtt ülve a számológépen kapott eredményeket bepötyögni, de nem hatékonyabb, ha mindezt az Excel-en belül oldanánk meg, esetleg egy saját magunk által írt, vagy általunk az igényeinkre formált programocskával? A GTD apostolai arról értekeznek, hogy 5 napi munkát megfelelő szervezéssel (és szerintem kézreálló eszközökkel) 4 munkanapra be tudnak zsúfolni. Úgy gondolom, hogy mindenki számára kecsegtető lehet.
A "józan ész" most épp vesztésre áll. Várom már, hogy a társadalom -- mint egy hatalmas inga -- átlendüljön a holtponton, és újra az értékek -- közte a tudás -- legyen az értékes.