Ezzel kapcsolatban egyszer voltam bent a NAV ügyfélszolgálatán. Átirányítottak egy másikhoz, utána megint egy másikhoz. Végül az lett belőle hogy írásbeli állásfoglalást kértem, amit 1 hónap múlva küldtek meg. Az alábbiakban leírom amit kihámoztam belőle. Ezt nem kell készpénznek venni, mert nem most kaptam az állásfoglalást, nem biztos hogy mindent jól értettem meg belőle. De kb. ez a helyzet:
* A számla tételeknél a mennyiségre és az egységárra nincs megkötés. Bármennyi tizedesjegyet kiírhatsz. De általában nem szoktak többet mint 2.
* Van egyszerűsített számla, amiben az árak bruttóban vannak feltüntetve. Vannak normál számlák, amiben nettóban.
* Normál számlánál a számla formai követelményeiben szerepel az, hogy tételenként föl kell tüntetni a nettó egységárat, a mennyiséget és a nettó értéket, ÁFA kulcsot. A követelmények között nem szerepel a tételenkénti ÁFA érték és bruttó érték feltüntetése. Bár ezeket rá szokták írni. De mivel nem követelmény a megjelenítése, ezért nyugodtan veheted úgy, hogy az csak egy tájékoztató jellegű adat, amiből semmit nem kell kiszámolni.
* Az egyszerűsített számláról nem tudok nyilatkozni, olyat én nem csinálok, és annak nem néztem nagyon utána. De az a sejtésem, hogy mivel ott a formai követelményben a bruttó árak feltüntetése a kötelező, ezért ott a végösszeg számítását a bruttó összegből kiindulva kell elvégezni, és nem a nettóból.
* Az egységárat nem kell kifizetni. A tételenkénti nettó értéket sem. Ezért ezek lehetnek tört számok. Tételenként nem kötelező kerekíteni. Ugyanakkor nincs megtiltva sem.
* A kerekítési szabályok nincsenek konkrét törvénybe foglalva. Ellenőrzés során a revizor dönti el, hogy jól csináltad-e vagy nem. Nem valószínű, hogy 1 forint eltérés miatt bárki bármit is szólna.
Van egy túlhatározott feltételrendszer, az alábbiak szerint:
- egységár * mennyiség = nettó érték (tételnél)
- nettó értékek összege = számla nettó összege
- áfa kulcsonként csoportosítva a nettó értékek összege = a számla nettó összege
- nettó érték kulcsonként csoportosítva * áfa kulcs = áfa érték arra a csoportra
- áfa csoportok értékeinek összege = számla végösszegének áfa tartalma
- nettó végösszeg + áfa tartalom = bruttó végösszeg
Ezen felül még lehetne sorolni... A fenti műveletek nagy részében elkerülhetetlen a kerekítés, mert a konkrétan fizetendő dolgokat csak törvényes fizetőeszközben lehet feltüntetni, és a fillér az nem törvényes. A fenti feltételrendszer azért túlhatározott, mert ha van kerekítés (márpedig az van), akkor nem lehet az összes elvárásnak egyszerre megfelelni. A törvény konkrétan nem írja le azt, hogy hol kell kerekíteni, mit kell kerekíteni, és milyen sorrendben kell számítani a dolgokat. Viszont arra is van törvény, hogy amire nincs törvény, azt nem kérhetik rajtad számon.
Én az alábbi számítást követem:
- a tételek nettó értéke = mennyiség * egységár. Itt egész forintra kerekítek. A tökéletes megtámadhatatlan megoldás az lenne, ha itt egyáltalán nem kerekítenél. Ennek kivitelezése cég függő - ha sódert árulsz és két darab 2 tizedes jegyes számot szorzol össze, akkor a tétel nettó értéke 4 tizedes jegyes lehet, ami hülyén néz ki egy számlán. De ha pl. bútort árulsz, és nem lehet belőle fél darabot venni, akkor nincs ilyen probléma. Az egészre kerekítés miatt az utóbbi 10 évben még soha senki nem büntetett, pedig túl vagyunk néhány ellenőrzésen.
- ezután áfa kulcsonként csoportosítom a tételeket, és a tétel nettó értékeket összegzem. Itt kerekítési hibának nincs helye.
- ezután ezekből az ÁFA kulccsal számítom ki az ÁFA értéket, külön minden ÁFA kulcs csoportra. Itt is egészre kerekítek.
- ezután ezekből bruttó = nettó + áfa módon számítom a bruttó értékeket minden csoportra. Ebből származnak a bruttó értékek áfa kulcsonként
- a számla nettó végösszege, áfa tartalma és bruttó végösszege a csoportonkénti összegek összege
Ez a legutolsó számítás például simán azt eredményezi néha, hogy a számla végösszegére nem igaz a nettó * áfakulcs = bruttó képlet. Még kerekítéssel sem. Néha 2-3 forint eltérés is lesz.
Devizás számlánál még kacifántosabb a helyzet. Ott tételenként devizában számolsz. ÁFA kulcsonként is devizában. A végösszegnél a végén kijöntt devizás ÁFA értéket váltod át forintra, kerekíted, és azt írod rá. (Az ÁFA-t kötelező forintban kiírni akkor is, ha devizás a számla. Sőt akkor az árfolyamot is kötelező.)