( bucko | 2018. 06. 17., v – 11:00 )

Félreértettél valamit, egyrészt nem engem kell meggyőznöd, másrészt pedig egy mai felvételen ki mondja meg, hogy mik a helyes arányok? Miért nem jó az, amit a hangmérnök beállított? Csak azért, mert mondjuk neked esetleg nem tetszik?
Elmagyarázom.
Élő zenénél tételezzük fel, hogy a hangmérnök hallotta az eredeti darabot is! Van egy lemez, ami annak idején EMI kísérleti multicsatornás felvételként készült, Karajan+Berlini Filharmonikusok+Wagner. Az előadó kombóból jópár felvételt hallotam, és általában hasonlóan szóltak. Hallottam ugyanazt más előadóktól/gyártóktól és teljesen másképp szóltak.
Aztán 2001-ben a holland Abbey Road Studios digitálisan remasterelte DVDA-ra és tök másképp szól. Talán azért, mert a hangmérnök nem hallotta az eredetit, vagy csak más volt az ízlése.

Egy mai hangzáson nagyon nincs mit számonkérni...
Ok, csapjunk át death metal-ba! A párom fiacskája több együttesben is szintizett, zenéket is szerzett - nem is rosszakat. Ezért vén fejjel előfordultam ilyen koncerteken is.
Az egyik banda full torzításban nyomta a zenét, számomra felért egy komoly fejfájással. A másik meg az együttes vezetője és énekese, - aki tanult énekelni és 15 éve csinálja - utasításai alapján a technikus "beállt", majd a koncert előtt ellenőrzés és finomítás. És szépen szóltak!
Láttam szintén death metal cédét, amit a súdióból rögtön hozzám hozták meghallgatni. Mondom, láttam, mert rövid belehallgatás után rögtön megnéztem hangszerkesztő programmal. Gyakorlatilag az elejétől a végéig "négyszögesített" felvétel volt. Lehet így is. Egy biztos, ha ezt átrakod mp3-ba, fel se tűnik. :-D
Nem úgy, mint egy 70-es évek beli Urah Heep felvétel. Amint megszólal a szintetizátor és a Hammond, még a vak embernek is elég egy tizedmásodperc az mp3 detektálására. Tán ezért is igaz az a jelenség, amikor az mp3-ra szánt (+gyenge énekes) anyagot néhány hangnyi hangterjedelemmel készítik, lehetőleg egyszerű prüntyögéssel. Ez a másik véglet.

Az igényesség kialakítása a szülők felelőssége. Kapott tőlem a fiam egy régi erősítőt (régen a HiFi magazinban az "igen jól futottak még" kategóriából) és egy pár nem high end Yamaha hangfalat. A reakció:
- Apa, most jó kicsesztél velem, dobhatom ki az összes empéhármat! :-D
Egy másik fiatal versenyzőt rávettem egy orgona felvétel meghallgatására. Végül nagyon tetszett neki, még kérdése is volt:
- Milyen hangszerek voltak még?
- Nem, fiam, ez az orgona. :-D

Tehát igazad van abban, hogy manapság sokszor előfordul igénytelen tartalom akár igénytelen műszaki megvalósítással párosítva. Ennek ellenére a mai okostelefonokba már "akár zenehallgatásra is alkalmas", csúcsminőségű DAC kerül! "Csak" a forrás és a füles függvénye a hang minősége. Már a youtube is képes jobb minőséget játszani.

Szóval nem lehet összemosni a "modern hangzást" az igénytelenséggel, a műszaki megvalósítással és az igényekkel.