Mindegyikünknek járt egy X terminál. Úgy értem valódi, igazi, bootolós...
Milyen van még? Még én is csak olyat láttam. Egy sima linux desktopot nem fogok "X terminál"-nak hívni, csak azért, mert képes ugyanazokat a funkciókat ellátni.
A "házi szerver" előbb volt RS6000, majd később linux is.
Emiatt kicsit irigyellek. Én ócska használt pc alkatrészekből raktam össze magamnak linux alapon. Ilyen vasakat sose sikerült kukázzak otthonra.
Mivel láttam valódi X terminált, kissé lépéselőnyben érzem magam.
Ezért miért? Ez egy trey blogjának álcázott unix portál, vagy mi a fene. Szerintem itt azért a közönség számottevő része (kb. legalább vagy 5%! :D) látott már ilyet és dolgozott is vele. Nem vagy vele egyedül. Én is szerettem X terminálon dolgozni.
Sőtt! Elég van némi ismerem az X11 protokollról is. Én még indítottam linuxon is úgy Xserver-t, hogy -query-vel csattanjon oda xdmcp-zni másik szerverre. Ismerem a mókát. Meg azt is, hogy mit lehet linuxszal.
Amúgy meg: ne a gombhoz válasszuk a kabátot!
Pont a cert témát emlegeted: Ha nekem gyorsan kell mindenféle cert machináció, mert mondjuk 3-al ezelőtti munkahelyemen össze kellett rakjak reprodukciós környezetet, akkor gyorsabb volt indítani egy xca-t és összekattogtatni seperc alatt egy hasonló cert-chain konfigurációt, mint amit a debug bundle-ben láttál.
Ha automatizálni kell valamit kihagyva mindenféle interakciót, és scriptvezérelten kell valamit csinálni, vagy repetitíven csinálni, akkor meg a cli a nyerő. De részemről nem vagyok elfogult. Mindennek megvan a maga felhasználási területe.
Amúgy meg terminálra is van ncurses lib. Nem feltétlen szükséges grafikus felület ahhoz, hogy interaktív legyen valami. (Lásd még mc-huszárok!)
Csak épp már a 21. századot írjuk. Hatékonyabb bizonyos dolgokat gui-n csinálni!
Amúgy meg részemről jobb szerettem a linuxok grafikus felületét is, amikor még közelebb volt a cde-hez kinézetben. Sőtt a 2-es gnome végnapjai felé, mikor a compiz bejött, azt még jobban szerettem. 2010 óta desktopon imho a linux is visszafelé fejlődik.
Btw, ha már emlegetted a smit-et: nekem kifejezetten szimpatikus volt akkoriban. Leraktak elém egy RS6000-et, amit a volt középiskolám kapott a sulinet program keretében, hogy tudunk-e evvel valami értelmeset csinálni. Meg kaptunk hozzá egy telepítőcd-t. Doksit egy szálat se. Kifejezetten jól jött, hogy ha valamit változtatni kellett, lehetett benne csak kattogtatni, ami kell.
Meg úgy rémlik, hogy még ki is írta a parancsot, amit igaziból a változtatás végrehajtása érdekében futtatott.
Meg hogy ssh -X -el bementél, és nem kellett a szekrény tetején lévő gép közelébe ülni. Intézhetted a linuxos dekstopodról is.
Amúgy meg: A linux sem specifikum. Csak anno "Workstation" gépek olyan pénzekbe kerültek, hogy akkoriban itthon senki nem workstation-nek használta őket, hanem szervernek. Meg hozzácsaptak pár X-terminált és egyből volt Teszkogazdaságos unixos géppark.
Egy workstation-ön néha "lógott" vagy 30-60 X-terminál, mert ennyi pénz volt csak.
Egyébként meg, visszatérve az Ontopic témára: A mobaXterm-nél kifejezetten szimpatikus húzás volt, hogy tudott X11-et.
pythonban kellett gyorsan összetákolni valamit grafikonok generálására. És a matplotlib, ha másképp nem rendelkezel, akkor mindenképp próbál X11-en odacsattanni a display-edhez, még ha aztán nem is fog ablakot kiküldeni rá.
-> Azon a ponton össze lehetett dobni egy PoC kódot, hogy az úgy jó lesz-e, olyan grafikon kell-e, mint amit legenerált.
-> mire a CR-ig eljutott a kód, szépen el lehetett olvasni a matplotlib doksijában, hogy mi a péket kell neki mondani, hogy ne akarjon a by default X-es kapcsolódással indítani
-> a fejlesztés során később meg megint jól jött, mert amikor ki kellett matekozni, hogy hogy is legyen elrendezve a grid a grafikonon esztétikusan: hagytad -> kifejezetten X-re küldted. Ott interaktívan tudtál játszani a border meg spacing értékekkel. Azonnal láttad, hogy nézne ki -> lehetett az értékeket püfölni a kódba instant, ahelyett, hogy a |: beírok pár értéket ; legenerálom a png-ket ; scp magamhoz; megnézem helyben hogy is nézne ki a végeredmény ; :| loop-ot játszodtad volna az "ameddig szép nem lesz" kilépési feltétellel. Egyszer az egyik grafikonnak nekifutottam így. Nem volt gyors. Sok időt el lehet így b...ni. Aztán újra elővettem a matplotlib manuált, hogy itt már szándékosan X11-re küldjem a végeredményt a png helyett a fejlesztési folyamat felgyorsítása érdekében.
Összegezve: nekem úgy tűnik, csak azért, mert egyfajta csőlátással végzed a munkádat, úgy gondolod az az egy és igaz út, amit te csinálsz. Más megközelítés, más eszközök, módszerek már nem is léteznek, illetve biztosan nem is jók.
Szerintem meg nem. Jó ha nyitott vagy újat tanulni. Ebben a szakmában meg pláne!