Bár próbálsz úgy csinálni, mintha nem te lettél volna tufa hozzá, de azért csak sikerült beismerni, hogy bár szeretsz mindent alaposan megtervezni, most valamiért ehelyett r=1 módba kapcsoltál, basztál végiggondolni a requirementjeidet, és semmivel nem voltál alaposabb, mint a kritizált egyetemista, sőt, nagy egóval feltételezted, hogy az mégsem úgy van, ahogy le lett írva.
Úgyhogy már csak ezt az időtálló dolgot fogom még felhozni, mert ezzel továbbra is csúsztatsz, és mivel egyébként úgy nézel ki, mint aki ért ehhez a szakmához, még a végén valaki elhiszi neked.
Szóval de, a python eléggé időtálló. Valóban nem annyira mint az sh (?), de a python2 valamikor 2000ben jelent meg, 2020ig támogatott. A python2re írt kódok ebben a húsz évben változtatás nélkül kell fussanak (mert ha nem teszik, az bug). A python3 deklearáltan azért 3, mert meg akartak szabadulni némi 20 éves szeméttől. Python3 kb 10 éve van, szóval nem mondhatni, hogy lenyomnák a népek torkán a változtatást. Emiatt egyébként meglehetős nagy tételben van tooling a mindkét irányú átjárhatósághoz, illetve nem változott meg a nyelv teljesen, mindkettőn futó kódot lehet írni, szerintem (figyelj, ez egy személyes vélemény) bőven egyszerűbben, mint normálisan portolható shell scriptet.
Ehhez képest te abból vezeted le a nem időtállóságot, hogy találtál egy frissen írt programot, amit a szerzője deklaráltan python3ra írt, és ezért a te régi rendszereden az új program nem futott. (Elnézést, alapból nem futott, mert egy interpreter installnyira voltál tőle.) És amit valószínűleg azért írt python3ban, hogy mondjuk a tendenciákat tekintve még úgy 20 évig időt álljon. Szóval csúsztatsz, mint a franc.
Szóval a "Éppen most vagyok szopóágon egy python programmal. " helyesen úgy hangzik, hogy "Éppen most szopatom magam egy python programmal" ;)