( hajbazer | 2018. 01. 12., p – 17:02 )

A praktikáiddal minimum az alábbi, marketing-bullshit által nem ismertetett kockázatokat vállalod fel.

  • Ha véletlenül kizárod magad az erős™ ajtóddal, sokkal drágább lesz kinyittatni és eredeti állapotára visszacsináltatni. Persze, tudom, nem zárod ki magad. Azonban egyértelműen többségben vannak az olyan régiói ennek az országnak, ahol sokkal többen zárják ki magukat, minthogy betörnének hozzájuk.
  • Ha betörnek és bejelented a káreseményt a biztosítónak, elképzelhető, hogy egy tisztességes biztosítási ügynök helyett egy profitfarkassal találkozol majd, aki elintézi neked, hogy a felét se kapd meg annak a pénznek, ami anyagi kár ért.
  • A riasztóval felvállalod azt a kockázatot, hogy a technikai fejlődésnek tervezett elavulásnak és a silány kínai minőségnek köszönhetően meghibásodik, és fals riasztásokat produkál, netán az őrületbe kergeti a környéken lakókat. Kisebb probléma, ha javítgatni kell (nyilván azért is te fizetsz). Nagyobb probléma, ha feljelentenek csendháborításért (azért már többet fizetsz).
  • Mivel a biztonsági ajtókból általában a legkorszerűbbet szerelik fel, és csak az tesz ilyet a házára/lakására, aki megengedheti magának, így felhívod a betörők figyelmét a lakásodra, akik, ha egy kicsit is profik a "szakmájukat" illetően, sokkal inkább tisztában lesznek az újabb, erősebb ajtók kinyitásával, mintsem állnak neki feszítővassal Mariska szomszéd néni 30 éves, egy záras faajtójának. Az oka ennek rendkívül egyszerű. Aki megengedheti magának a biztonsági ajtót, annak jóeséllyel van is mit "védenie" vele. Magyarul, ezzel megnövelted a saját lakásodba való betörés kockázatát. Gratulálok!

Persze, sokkal jobban megéri százezreket költeni erős™ ajtóra, biztosítást fizetni, riasztót beköttetni (+ villanyszámlát fizetni, javíttatni), mint békés környékre költözni, vagy a környéken élőkkel közösen összefogva, civil kezdeményezéssel polgárőrséget, társasházban portaszolgálatot üzemeltetni. Ezzel csak annyi a baj, hogy a fentieket szolgáltató nagyvállalatok (biztonságiajtó-multiék, riasztómultiék, biztosítóék) csak a kényelmes illúzióját adják meg a biztonságodnak. Gyakorlatilag pedig ugyanolyan sebezhető maradtál.

A betöréses hasonlatod pedig az alábbi szempontok miatt szélsőségesen idealista, irreális, csúsztató, egyszóval szar.

  • Nem kell naponta vagy hetente megerősítened az ajtót (= frissítés), néha akadályozva ezzel eredeti funkcióját is, a saját lakásodba való bejárást (= frissítés után elhaló rendszerek, bőven van belőlük).
  • Nem kell 5 évente új házat építened (= gépcsere az éppen biztonságosnak™ kikiáltott operációs rendszer egyre növekvő igényei miatt). Persze, ha a házépítést kínai, román, bolgár stb. vendégmunkások, vagy egyéb gazdasági rabszolgák megcsinálnák neked olcsón, akkor gondolom, ebből sem lenne probléma.
  • A házadat nem tudod le-backup-olni és visszállítani egy betörés után.
  • A rendőrség nagyságrendekkel könnyebben lenyomoz és elkap egy betörőt, mint egy kiberbűnözőt (még).

A frissítés-idealizmus nem más, mint a hardver- és szoftvergyártók kölcsönös piaci húzóerejére felépített FUD marketingkampány, melynek füstje és lángja kb. 10:1 aránylik egymáshoz. Egyértelmű célja a felhasználók félelmére alapozva, azok függővé tétele a frissítésektől, az új rendszerektől, ezáltal pedig az új rendszerek folyamatos vásárlásától. A tech-média szenzációhajhászata pedig csak erősít ezen, nem beszélve a fizetett lakájmédiákról, akik mindent megtesznek annak érdekében, hogy az őket eltartó tech-cégek érdekeihez fűződő megoldásokat villantgassák előnyös pozícióban, minden mást pedig legyalázzanak.

Abban is biztos vagyok, ha fair árat kellene fizetni a hardverekért (Európában élő, dolgozó, európai bérszínvonalon fizetett munkások állítanák elő, itt elérhető nyersanyagokat feldolgozva), nem párszázezer Ft lenne egy számítógép, hanem úgy 1-2 millió. Ami azért lenne jó, mert a csak pénzben gondolkodó, veddmegdobdki itteni fősodratú mérnökségnek, a nagytöbbséget alkotó birkatársadalomnak, illetve a szakmabéli IT-üzemeltetőknek és infrastruktúrával rendelkező cégeknek se érné meg kidobálni a gépet és felfognák, hogy mennyire fenntarthatatlan pazarlás lenne, ha ezt valamelyik hardver- vagy szoftveróriás a felelőtlen vagy vadkapitalista működésével kierőltetné (inkompatíbilis, azonos hardveren folyamatosan lassuló szoftverek).