Szerintem nem túl bonyolult. A szerénység, visszafogottság, a másik érzéseinek tiszteletben tartása, a másik ember tisztelete bizony fontos értékek. Volt néhány hülye, akit az apja nem tanított meg erre, az élet meg igen. Darwin-díjasok.
Amúgy ne érts félre, én nem kívánom az efféle megtorlásokat, nem kívánom a terrort, nem kívánom a boszút, a halált. Pusztán arról beszélem, értem a mechanizmusát, s nem kell csodálkozó tekintettel játszani az ártatlan hülyét, hogy de most miért. A jelenség olyan, mint amikor hangoskodik a gyerek, illetlenül viselkedik, apa szól, hogy nem kéne. Gyerek leszarja apát, apa felemeli az ujját, s mondja, elég volt, de a gyerek még mindig ignorálja. Következő lépés, hogy apa lekever egy hatalmas pofont, s gyerek szipogva néz körül, hogy de ez most miért. Na, vajon...
Amúgy kificamodott erkölcsök ezek. Bennem nem okoz jó érzést, ha másoknak kellemetlenséget okozhatok, így aztán nem rajzolgatok Mohamedet, s nem mutogatom muszlimoknak, hogy bibíí..., mit rajzoltam, ugye milyen szar most neked... Azt most tegyük félre, hogy nem tudok úgy rajzolni, hogy azon bárki is felismerhető lenne. :)
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE