( Hevi | 2017. 04. 28., p – 01:27 )

Amugy tok erdekes, hogy peldaul a szamneveinket valoszinuleg az osi szamabrazolasunkhoz igazitottuk. Vagyis ekkoriban ugy szamoltunk, hogy egymas melle raktuk a pottyoket, ertekuk egy, majd, ahogy a vonalkazos modszernel is, 5-nel athuzzuk, ezzel az ot jele az egy vizszintes csik. A kovetkezo sort folotte kezdjuk a pontozassal, ezert a 10 jele a ket vizszintes vonal. Ezert mondjuk azt, miutan elhagytuk a 10-et, hogy "tizen van egy", azaz tizenegy, "tizen van ketto", azaz tizenketto, stb.

Ugye mi alapvetoen tizes szamrendszerben gondolkozunk az angol, nemet tizenkettes (nine, ten, eleven, twelwe, thirteen...), a francia fene se tudja mi helyett. A fentiek alapjan erre is meg van a magyarazat, hiszen pont 4 dolog meg az, amit ranezesre meg tudunk kulonboztetni. Az 5-nel mar ra kell koncentralni, hogy ez most 5, vagy 6? De a 4 meg odapillantva is megvan. Szoval az 5-ot at kell huzni (hello, kretas falon napok szamolasa), de, ha nem egyesevel szamolok, hanem rogton 5-ot akarok irni, akkor miert bajlodnek a pottyokkel/vonalakkal? Egyszerubb csak egy vizszintes vonalat huzni. Ket vizszintes vonal az 10, es ha azon elkezdjuk alkalmazni a folyamatot megint, akkor megkapjuk a tizes szamrendszer alapu szamneveinket, amik a regi szamirasi modszereinket tukrozi :)