"A "biomassza" (energiafű, szalma...) mondjuk úgy, nem igazán hatékony, ráadásul irtó sz@r a széndioxid mérlege a teljes ciklusnak (növénytermesztés, beszállítás, elégetés), úgyhogy a "környezetbarát" kitétel csak távolról hozható össze a biomasszás erőművel. Jó, radioaktív szennyezés témában jobb, mint egy lignites vagy szenes erőmű, de ezt Paks is tudja..."
False. A biomassza nagyon nagy része egyszerűen _megmarad_ az erdészetből, növénytermesztésből és állattenyésztésből, mint melléktermék... anno elégették a helyszínen vagy a környező lakosság használta alacsony hatásfokú fűtésre. Sokan most is fával és mindenféle pellettel fűtenek, amelyek szintén biomassza tüzelőanyagok.
"A komplementer erőmű, vagy ahogy akarod, úgy nevezed mindenképp plusz költség, nagyságrendjében ugyanakkora beépített, de alapvetően kihasználatlan kapacitással. Az, hogy folyamatosan üzemel, de nem termel, az természetes, hiszen gyorsan kell tudni indítani - hőerőművet indítani álló helyzetből úgy napok kérdése - mint ahogy a leállításuk is."
False. Egy tízemeletes és négy lépcsőházas panelház hőenergia csúcsigénye 4MW, általában távfűtéssel összefognak egy hőközpontba tíz ilyen házat, az 4000 lakás, az 40MW hőenergia, oda tudnak tenni egy 120 megawattos CCGT erőművet, ami tud adni 0-120MW villamos energiát és/vagy 0-40MW hőenergiát, illetve ennek kombinációját a 0-120MW összteljesítmény között. Ennek mindenképp mennie kell, mert nyáron is kell melegvíz, télen meg kell ezen felül a fűtés, a villamos energia plusz nyereség. Ez nem sci-fi, egyre több hőközpont ilyen, sokkal jobban megéri, mint a hőközpontok, bár a magyarországi alaperőművekből és centralizált hálózatból álló infrastruktúra akadályozza ezeknek a terjedését is.
"Az együttes költség egységnyi megtermelt villamosenergiára vetítve a teljes várható élettartam alatt közelíti egy atomerőmű hasonló értékét - ha a szükséges nem megújuló forrásból dolgozó erőmű teljes költségét is odarakjuk a szélerőmű mellé. csak ezt valahogy rendszeresen sikerül lefelejteni..."
False. Fogalma nincs senkinek arról, hogy mi legyen a kiégett fűtőelemekkel, egyelőre a kis és a közepes aktivitású radioaktívhulladék-tárolók vannak használatban, de arról sincs életképes ötlet, hogy 600 éven át miből lesz fenntartva a köré épített infrastruktúra és mi lesz, ha kétszáz év múlva be kell avatkozni a tárolásba, mert szivárgás van valahol. A kiégett fűtőelemeket egyelőre mindenhol átmenetileg tárolják, amíg van pénz. Pénz viszont annyira nincs, hogy a jelenlegi paksi erőmű lebontásához, ártalmatlanításához és rekultivációjához kell majd mai értéken 1650 milliárd forint, ebből húsz év alatt összegyűlt 250 milliárd. Az elkövetkező 20 évben kellene még 1400 milliárd és ebben még nincs benne a kiégett fűtőelemek végleges elhelyezésének költsége.