Igazad van, nehéz ezt a témát jól körülírni, mert végső soron minden lefordítható költségre.
Igen, a mérnök legyen képes megmérni, kiszámolni, megbecsülni a várható költségeket, de első sorban ne ez alapján döntsön.
A gyártástechnológia költségét egyébként a fejlesztő nem mindig tudhatja pontosan, de még hozzávetőleg sem. Minden gyárunkban más technológiával gyártjuk ugyanazt a terméket (ennek történeti okai vannak, most ne menjünk bele). Vannak olyan műveletek, ahol a gépköltség számításával külön ember foglalkozik, annyira bonyolult és sok tényezőtől függ.
Ugyanaz a termék nem készül kétszer ugyanolyan anyagból, így más mennyiségek kellenek, más gépidőket igényel, máshogy alakul a selejt.
(A folyamatmérnökök nehezen emésztik meg a magas selejttel gyártható termékeket és szerintük ezekkel foglalkozni nem is éri meg. Csakhogy fogalmuk sincs, mennyiért adjuk el! :-D)
Gyakran rejtett költségek is fellépnek majd, pl. amit majd jóvá tételként fizetünk ki a hibáink miatt.,
Jó dolgokat írsz, és talán tényleg nem ugyanarra gondolunk, amikor szépségről és egyebekről beszélünk.
Hiszek abban, hogy:
- igen, a mérnök legyen tisztában a költségvonzatokkal, de
- nem feladata sem az árajánlat-kérés, sem az értékesítéssel kapcsolatos tevékenységek, valamint
- első sorban technikai döntéseket hozzon, ne vessen el jó megoldásokat csak azért, mert szerinte drága lenne;
- a projekt költségvetését lehúzni a pénzügyi osztály feladata.