( Luther | 2015. 08. 09., v – 21:55 )

Szavaztam mindkét helyen, de röviden hadd írjam le a saját esetem nagy vonalakban…
A jelenlegi autómat kb 7 éve vásároltam. Alkalmazott voltam egy geofizikai cégnél, mellékállásban pedig egyéni vállalkozóként dolgoztam.
A kocsi vételára 1,7M volt, ami ~7-10 havi jövedelmemnek felelt meg.
Az idő múlásával egyre jobban ment a vállalkozásom, átmentem egyéni próbálkozóból Kft.-be, otthagytam a céget és főállású vállalkozóvá váltam (~2 éve).
Jelenleg autóvásárlás előtt vagyok. A kiszemelt jármű egy néhány éves S osztályos Mercedes.
Nem azért veszek ilyen autót, hogy felvágjak vele, nem is azért hogy felzárkózzak egy magasabb réteghez (ezek nem érdekelnek).
Egyszerűen csak azért mert vágyok rá és megtehetem, hogy megvegyem.
Tehát anno 7-10 havi jövedelmemnek megfelelő összeget kellett autóvásárlásra szánnom, mivel ilyen érték alatt nem találtam megfelelő (nekem tetsző) járművet.
Ma már 2-3 havi jövedelmemből fogok autót venni.

És nehogy azt gondolja senki, hogy nagyzolásból vesznek a tehetősebbek drága autókat. Egyszerűen ugyanaz a birtoklási vágy zajlik le bennük is, mint bárkin aki meglát az utcán egy Teslát, csak van aki ugyebár megteheti az átlag meg nem.

--------------
„If there were no hell, we would be like the animals. No hell, no dignity.”