( prygme | 2015. 04. 28., k – 09:20 )

elolvastam még egyszer a hozzászólásodat de sehol nem találtam benne választ, de még utalást sem megoldásra az általam írt problémával kapcsolatban. ez nem egy akadémikus case study, gyakorlatias példa. más tudás kell egy grafikusan jól megtervezett, user számára jól átlátható kommunikációs program megírásához és más, bizonyos szempontból komolyabb tudás kell egy titkosító program, lib megírásához. természetesen csomagkarbantartóknál is előnyös ha értik és átlátják annak a programnak a kódját amit csomagként karbantartanak.
tehát ha jön egy cryto lib sérülékenység ami érinti a kommunikációs programot, hogyan lesz gyorsan javítva ebben az új snappy rendszerben?

ha már újra elolvastam a hozzászólásodat, néhány további megjegyzés.

"Ugyanakkor végignéztem a Maemo nyüglődését a dpkg alapú rendszerfrissítésekkel."

A Maemo "nyűglődésének" nem technikai okai voltak, a Nokia pazar bénasága vezette vakvágányra. a Nokia által Internet Tabletnek nevezett még nem mobil N8xx cuccosok alatt sikeresen muzsikált. az N900 nokiával sem volt technikai probléma. aki hozzájutott elégedett volt vele. már ha hozzájutott. marketingmunka Nokia N900hoz nem létezett. végülis csak a Maemo mobiltelefonos bevezetéséről volt szó, minek reklámozni?! szabadalmi para miatt kihagyta a Nokia a multitoucht, konzervatív rezisztív érintőképernyőt kapott az N900 capacitív helyett.

"Tegye fel a kezét az a Debian/Ubuntu felhasználó aki mondjuk 3 éves távban még nem futott bele abba, hogy a terminálból kelljen dpkg --force-all típusú buherákkal meg repó ki - repó be varázslatokkal helyrehozni egy-egy furcsaságot ami a dist-upgrade (nem release upgrade!) után"

jövő hónapban lesz 17 éves a Debianom. legalább egy évtizede nem volt force típusú problémám. amikor volt, annak oka mindig külső forrásból származó zárt kódú csomag volt. az ilyenekre szerencsésebb volt már akkor is a Loki installer, ami tök jól megfér a dpgk/apt-get mellett.

"Szóval... szép és jó a dpkg meg a .deb, de sajnos a mai elvárásoknak nem felel meg. Ha nagy szavakat akarnék mondani akkor azt mondanám, hogy valahol ez volt a gátja a Linux desktop komoly sikerének. A .deb/dpkg világban nem lehet pengén gyors itterációkban kitolni az újabb verziókat."

azt állítani, hogy eddig a deb volt a linux desktop sikerének gátja imho erős kijelentés. miért nem futott be egy rpm linux desktop ha valóban a deb volt az akadály?
véleményem szerint teljesen más okok álltak a háttérben. leginkább egy ellenérdekelt konkurens hathatós lobbizása. amióta a Valve felfedezte magának a linuxot gaming platformnak sorba jönnek ki a kereskedelmi játékok linuxra. ráadásul a Valve a "konzervatív" Debian desktop linuxot választotta saját SteamOSe alapdisztribúciójaként. ez főleg játékokat jelent, de ahogyan kereskedelmi játékok úgy egyéb programok is utat találhatnak linux desktopra. csak kell egy olyan fajsúlyos cég mint a Valve játékban.
imho ha lesz ilyen, az szintén a Valve lesz. a steamen már vannak játékok mellett egyéb programok is, bár egyelőre kis számban.

"Na és akkor ezt még csak a disztró meg az upgrade probléma. A legnagyobb probléma a .deb világgal az a biztonság. Van mondjuk egy átlag Debian/Ubuntu installod... ott figyel az összes kontatod meg leveled a ~ alatt. Aztán letöltesz egy fingó alkalmazást .deb formában. Installod, megnyitod.. nyomkodod, röhögsz
Pont ahogy kell. Ki és hogyan garantálja, hogy ez a blazírt app nem nyúlja le az összes kontaktodat és nem tolja el egy csendes órában egy kínai szerverre?"

Windowson sincs erre semmilyen védelem. bármilyen telepített alkalmazás hozzáfér a user összes állományához. sőt van szép számmal win program ami adminisztrátor jogot is követel magának. ez nem volt ok a desktop Windows sikere ellen.
amikor a Maemo megjelent még Symbian uralta a smartphoneokat és mögötte a második OS a Windows Mobile volt. egyikben sem volt hathatós védelem erre a problémára. az Android valóban frappáns megoldást nyújt a "kémkedő figó alkalmazásokra", de ne állítsunk olyat, hogy enélkül esélytelen lett volna a sikerre egy mobil vagy akár asztali OS. korábban egyik mobil vagy asztali OS sem kínált megoldást erre a problémára.
érdekesség. jó régen volt egy windowsos istenszimulátor játék ami szándékosan fésülte át a kontaktjaidat, hogy a játék szereplői az ismerőseid nevét kapják.

"Lehet persze .deb csomagokat csinálni appokank, de minek, ha ott van a sokkal kényelmesebb megoldás."

ha ennyire androidos rendszert akar faragni az Ubuntu a saját linuxából, akkor nem lenne egyszerűbb android kompatibilis alrendszert csinálni az Ubuntuba?
egyből lenne millió feletti programcsomag készen. több százezer új ubuntus program szép cél, de elérni nagyon nehéz. a MS a milliárdjaival is csak vért hugyozva tudta feltolni a WP appok számát százezer felé úgy, hogy a valóban jó minőségű és hasznos appok aránya messze elmarad az androidétól.
továbbá van egy fontos képessége az androidnak, amit az Ubuntu a snappys dologgal sem tud megoldani, ez a hw platformfüggetlenség.