Az, hogy érték-e a tömegtermék, az majd évek, évtizedek múlva derül igazán ki. Az egyik fontos értékmérő számomra a maradandóság. Amit kidobnak, mert "jön a következő", az ebből élő ipar "jóvoltából", az számomra nem érték, hanem egy termék, amit el akarnak adni.
Öncélúnak induló művészet is lehet értékes, időtálló - viszont ahol csak az üzlet diktál, és keményen ennek alárendelve tolják előtérbe az újabb és újabb "alkotókat", miközben a régiek (néhány hónappal korábban "sztárok") mennek a levesbe (A "jobbak" esetleg celebként csinálják a bulvársajtónak a bevételt), az egyértelműen ipar. Egy olyan ipar, ami a fogyasztásra, az azonnali fogyasztásra, a mindig újabb és újabb termék fogyasztására ösztönöz.