Kérdéseidre a válaszok:
- Nyilván azért, mert a systemd miatt már nincs erre szükség. Amit ott hagytak, azt bizonyára csak a kompatibilitás végett hagyták ott.
- Nem érzek lényegi különbséget ezen a téren a CentOS 6-hoz képest, az egyetlen feltűnő változás az interfészek átnevezése volt (eth0 -> enp7s0). Biztos emögött is van valami logika, csak én nem vagyok elég tájékozott. :)
- Biztosan nem normális ez a viselkedés, bár nem teljesen értem, mit jelent a "jó" és a "nem megy" jelen esetben. Ha hibás a konfig, akkor azt javítani kell, nincs mese, ha ezen elhasal a szkript, és emiatt nem állnak fel az interfészek, az talán nem olyan súlyos hiba. Ha viszont egy interfész átmeneti leállása miatt nem áll fel a többi interfész, az már erősen bug-gyanús.
Egyébként már több mint egy éve CentOS felhasználó vagyok, és egyáltalán nem bántam meg a váltást.
Otthon és munkahelyen is CentOS 7 fut a gépemen, amint megjelent a stabil release, frissítettem (először csak otthon, később munkahelyen is). A kezdeti problémák, újítások és változások megoldása, illetve elfogadása után sikerült ismét úgy felépítenem a desktop környezetemet, hogy gyorsan, kényelmesen, különösebb nehézségek nélkül tudjak dolgozni, és ez nem igényelt komolyabb erőfeszítést. Elolvastam a release notes-ot, néhány releváns man page-et, neten pár idevágó cikket, és megbékéltem a helyzettel. :)
A sysvinit vs. systemd problémakör egyébként egyáltalán nem a CentOS sajátja, a Debian is átállt systemd-re a wheezy-ben, ott is volt ellenszél bőven, a legmarkánsabb kikelésről trey is megemlékezett nemrégiben.
Hogy egy-egy ilyen változtatás jó-e vagy sem, az szerintem mindig csak késleltetve derül ki. A felhasználók/adminok megismerkednek vele, aztán vagy visszasírják a régi megoldást, vagy szép lassan megtanulják és elfogadják, hogy már más szelek fújnak. Ahogy mások is írták előttem, az IT bizony ilyen szakma, más szakmákhoz képest sokkal gyorsabban és dinamikusabban változik, ezzel sajnos együtt kell élni. Ezt jól szemlélteti, hogy annak a sysadmin-nak törik fel legelőször a szerverét, aki képtelen haladni a korral, nem veszi figyelembe az új veszélyforrásokat, és nem fejleszti a védelmi vonalait.
Persze lehet, sőt kell is vitatkozni azon, hogy kellenek-e ezek az újítások, de ezzel együtt tudomásul kell venni, hogy olykor megváltozik néhány jól megszokott, berögzült mechanizmus. Én a magam részéről nem igazán tudok állást foglalni a kérdésben, de ha a nagy RedHat is jónak látja a systemd használatát, hát áldásom rá, hajlandó vagyok azt a néhány új parancsot megtanulni, amivel kiváltották a jó öreg "/etc/init.d/service restart|reload|start|stop|..." parancsokat.
Az utánanézés első lépése szerintem mindig az legyen, hogy elolvasod a release notes-ot, abban általában szépen kiemelik a lényegesebb változásokat. Ha mégsem, akkor ott a dokumentáció, amit, ha jól látom, a 7-es verzió óta már csak szimplán linkelnek a RHEL-től:
http://wiki.centos.org/Manuals/ReleaseNotes/CentOS7#head-4d1bf7a5a41f87…