Belső mechanizmusok, átjárhatóság, etc. Nulladik körben nézz körül a POSIX táján, utána meg nézd meg, hogy a szolgáltatások be- és kikapcsolása, indítása, leállítása, konfigurációja mennyire egységes, a naplózásuk mennyire homogén, mennyire biztonságos és egyenszilárdságú a frissítések kezelése (függőségek kezelése, patch telepítés, eltávolítás (és itt nem a "--justbecause --force --downgrade kapcsolókkal feltolom a régebbi verziót" hákolásra gondolok), de említhetném a rendszer beállításainak egységes (felületről történő) kezelését is.
Attól, hogy valami szokatlan, még nem lesz sz@r - csak új, ismeretlen. Az ismerőseidnek ez a két dolog egybeesik - van ez így - ők a változatlanságot szeretik; gondolom, ha Windows 3.1-gyel kezdtek volna, akkor minden, ami utána következett/következik "miezasz@r" lenne.
A memória/erőforrásigényre példaként a QNX-et tudnám hirtelen citálni: anno egy darab 3.5"-os (1.44MiB) flopi elég volt ahhoz, hogy az akkor elterjedtebb hálókártyák mellett modemes (ppp) kapcsolatot is kezeljen, GUI, böngésző, tok vonó. Kisarkított példa, de akkortájt Wintel környezetre íródott böngésző (igen, feature-set szempotnjából nagyobb tudású, aminek a 2/3-át max. a felhasználók 1/3-a használta) is nagyobb volt, mint egy flopi.
A biztonság nem állapot hanem folyamat - elsőre meglepő kijelentés, tudom (nem saját gondolat), de ha alaposan átgondolod, kiderül, hogy teljesen igaz.