Sodrott vezeték esetén kötelező érvéghüvelyt alkalmazni? Miért nem elég ha befuttatom forrasztóónnal a vezeték végét?
A forrasztóónt két dologra is lehet(ne) használni, ebből itt most ugye arra gondoltál, hogy egy szem sodrott vezeték szálait összefogni. Na erre konkrétan nagyon nem jó a forrasztóón, az érvéghüvely a jó és korrekt megoldás. Mellesleg, még gyorsabb is a kivitelezés. Az a gond a forrasztással, hogy merev lesz a végeredmény, ezért amikor utána befogatod valahová, akkor nem fekszik fel a forrasztott felület rendesen, ezért nagy lesz a kontaktus átmeneti ellenállása, az pedig tűzveszélyes. Az érvéghüvely ezzel szemben rugalmas, így megszorítva szépen hozzáidomul a felülethez. A helyzetet tovább ronthatja, hogy a csavarral rögzített forrasztott vég idővel fellazulhat szintén a forrasztás merevsége miatt, míg ugyanez érvéghüvely esetén nem fog bekövetkezni, pont az érvéghüvely rugalmassága miatt (gyakorlatilag egy rugós alátétként viselkedik a csavar alatt).
Vettem egy, az I. érintésvédelmi osztályba tartozó falilámpát.
Akkor neki KELL védőföld.
Még nem láttam olyant, hogy egy világítótest a vastagabb (3 eres) vezetékkel lenne a konnektorba dugva, illetve ha a plafonra tenném -nálunk- ott is eleve csak 2 vezető (fázis és a nulla) van.
Pedig vannak ilyen lámpák - főleg azok, amiknek fém házuk van. Ha nincs védőföld ott, akkor vagy kell oda vezetni, vagy másik lámpát kell venni (ami nem védőföldes).
Szabad ezt a konnektort egyéb célra használni? Mert villanymotor ide vagy oda egy íróasztali lámpát szívesen rádugnék.
Ha hozzáférsz, és amúgy a terhelést az az áramkör bírja, akkor lehet.
Namost én ezeket pont fordítva kötöttem, szemből nézve bal oldalra tettem a fázist, jobb oldalra a nullát. Számít ez bármit is?
Semmit.