( lx | 2013. 06. 03., h – 10:15 )

Nem, a nagyobb probléma ott kezdődne, hogy kártyával kéne fizetni a benzinkúton. Nem nekem - nekem tök mindegy, hogy a világ mely pontján vagyok munkaképtelen, ezáltal hasznavehetetlen net nélkül - hanem a pl. a kenyér- vagy tejszállítónak, vagy a palackos vizet szállítónak ott, ahol (szánsájnendzsiníring rulez) az arzénmentesítés égisze alatt az utcai kutakat azonnal be is szántották sóval.

Ilyen krízishelyzetben jön elő a túlszabályozottsággal vegyes káosz igazi szépsége: házipénztár effektíve zéró, hitelezni meg épeszű ember 5 percre sem mer senkinek, mert vagy ukrán verőlegények hajtják be, vagy senki.

- o -

Egyébként olyan helyen dolgozom, ahol a tényleges termelő és termeléskoordináló folyamatokból minden megoldható papíron, ceruzával, mégis ha a folyamatot elkezdi támogatni egy rendszer, fél éven belül a fluktuáció és a lustaság folytán már senki nem tudja, vagy hajlandó tudni, hogy hogyan lehet a rendszer nélkül 1 órát átvészelni.
Mint a cigánytűz, amely mellett inkább megfagynak, de juszt sem kelnek fel, hogy rátegyenek egy hasábot.

No, ezt lehet ellátásra és közigazgatásra extrapolálni.
A helyzet kínosabb volna, mint télen, mert a BM nem tudna megnyugtató SMS-t küldeni.