( poliverzum | 2012. 11. 23., p – 14:51 )

Semmi baj nincs azzal sem, ha akár kritizálod is a mau nyelvet (s igenis azt teszed most ha azt is írod hogy nem azt teszed, de ez nem baj), amíg nem trollkodva teszed, nem gúnyolódva, stb. A mau nyelv korántsem annyira szívügyem, mint pld egyes regényeim, aztán mégis, akadt egy lelkes olvasóm aki átrágta magát mind az 57 regényemen (plusz kisregényeimen) és eszméletlen mennyiségű kritikát írt hozzá, lényegében korrektúrázta mindet. Közben meg szabadkozott, mert attól félt ezzel megbánt engem, mert ugye a művész, az egy érzékenylelkű állatfaj... (ő nem ezt a szót használta...) De nekem eszem ágában sem volt megsértődni, sőt, javában dolgozom fel a korrektúráit, kb a felénél tartok, s javaslatainak kb 90%-át megfogadtam, mert beláttam az értelmes voltukat!
Szóval semmi baj nincs a kritikával. Amíg nem trollkodás, nem gúnyolódás. Na most visszatérve a maura, úgy érzem épp azt tettem amit írtál: a leggyakoribb nyelveknek igyekeztem mintegy a "keresztmetszetét" venni, legalábbis a hangrendszert illetően. De itt is kellett kompromisszumokat kötni, s te most ezeket vetted észre. Biztosítalak róla, nem hűbelebalázs módra estem neki a nyelvtervezésnek. Mindenekelőtt: megtanultam eszperantóul is, németül is, igaz ezeket nem kifejezetten a mau miatt, és olvastam nagyon sok nyelvészeti tanulmányt is, főleg épp a mesterséges nyelvekről. A hosszú mássalhangzókat is aránylag könnyen meg lehet tanulni e tanulmányok szerint. Kíváncsi lennék azonban arra, az eszperantót miként ejti ki egy japán... még nem hallottam, de annak alapján ahogy angolul beszélnek, szerintem szinte érthetetlenné torzulnak a szájukban az eszperantóban meglevő, de a japánból hiányzó mássalhangzók, pláne ha ezek torlódnak. Akkor már jobb ha a kettős mássalhangzók szaporítják a nyelv hangrendszerét. Az általam olvasott nyelvészeti tanulmány szerint a kettős mássalhangzókat - ha amúgy a mássalhangzó megvan az illető anyanyelvében - még könnyebben tanulják meg, mint valami új magánhangzót. Szerintem a feleségednek is könnyebben menne ez, ha nem Angliában élne, hanem Budapesten, s így sokszor hallaná ezeket. Azaz szerintem a mau már a hangrendszerét illetően is sokkal jobb, mint mondjuk az eszperantó, ami pedig a legelterjedtebb mesterséges nyelv, nem is beszélve mondjuk az angolról. Annak aztán nincs egyetlen "normális" magánhangzója sem! Itt az USA-ban pld azt tapasztalom, hogy ha angolul beszél hozzám egy nem angol anyanyelvű személy, aki tehát mondjuk Mexikóban született, vagy Costa Ricában, vagy a Fülöp-szigeteken, vagy Brazíliában, vagy Kenyában, vagy ha akár a hindi, vagy a gudzsarátí az anyanyelve, vagy az arab, de még ha a kínai is — akkor megértem amit mond, azesetben, ha amúgy ismerem a használt angol szavakat. A felsorolt nációkat már mind hallottam angolul beszélni. Ha egy született angol (vagy amerikai) beszél hozzám, akkor egyszerűen semmi esélyem a megértésre, akkor sem, ha később kiderül (mert pld leírja a közlendőjét) hogy elvileg minden szót ismertem korábban, amit használt a mondatában. Olyan furán tekerik a hangokat, szinte nyávognak, komolyan mondom! Ha én beszélek hozzájuk, többnyire megértik, de ha ők hozzám, akkor nem értem. Ismétlem akkor sem, ha amúgy elvileg ismerem a szavakat. Épp emiatt előnyben részesítem az írásos kommunikációt velük, épp most rendeltem meg egy tolmácskomputert...

Annak nagyon örülök, hogy időt szántál a tanulmányom végigolvasására, sőt eszerint kétszer is, mert a hangrendszerem "előző változatáról" beszéltél. Megtiszteltetésnek érzem. De a hosszú mássalhangzók az előző változatban is benne voltak, az "a" és "é" is, egyedül az "ő" és "ü" hangokkal bővült azóta, pedig te jobbára épp az "a"-t és a hosszú mássalhangzókat kritizálod. Az általad felhozott példa különben nem létezhet a mau nyelvben, mert abban nincs "r" hang. De vegyünk mondjuk egy hasonló hangsort: "patta" (=pattan). Ha a nejed mauul tanulna, azt mondod, ez nehéz lenne neki, s hajlamos volna helyette azt mondani hogy "páttá" (rövid á-val), vagy "potto". Ezesetben azt kéne mondanod neki, hogy ha nem bír a-t ejteni, semmi baj, de akkor maradjon az első változat, a "páttá" mellett, s akkor meg fogják érteni őt a többi mauul beszélők. Ha "potto"-t mond, tényleg félreértésekre vezethet, de a "páttá" nem, amennyiben az "á" hangokat röviden mondja. Azaz épp úgy, mint a portugálban. Akkor lehet gond, ha valahol hosszú "á"-t kell ejteni, de te is elismered, hogy a hosszú magánhangzókat ki tudja ejteni, ha figyel rá. Azt egészen természetesnek tartom, hogy ha valaki egy idegen nyelven beszél, és még nem megy neki készségszinten, akkor figyeljen a kiejtésére. Ez elvárható követelmény. De ha nem figyel, s rosszul ejt valamit, például összekeveri a "mama" (=mama) és "máma" (=ma) szavakat, akkor is az a helyzet, hogy a mondata úgy valószínűleg értelmetlenné torzul, s ekkor a partner visszakérdez. Pld azt akarja mondani, hogy "A mama megcsókol engem", ez mauul "A mama küssite e me", s ehelyett azt mondja: "A máma küssite e me". Ennek semmi értelme, s akinek mondja, vagy kitalálja, mit is akart mondani a beszélő, vagy visszakérdez, hogy ő ugye nem érti, s ezesetben a nejed gondolom már figyelmesebben ejtené a szavakat, s legalábbis rövid "á"-val mondaná a mamát, s akkor már meg lehetne érteni.

Abban természetesen igazad van, hogy meg lehetne alkotni a mau nyelvet (még ha nem is maunak neveznénk azt) egy ennél leredukáltabb hangrendszerrel, amiben kevesebb a magánhangzó, azoknak sincs hosszú párjuk, s a kettős mássalhangzók is hiányoznak belőlük. Igen, ezt meg lehetne tenni, nyilván megkönnyítené a kiejtést is némelyeknek, de ennek az lenne a hátránya, hogy a kevesebb hang miatt gyakoribbak lennének a hosszú szavak, vagy éppen befurakodna a nyelvbe számos többjelentésű szó (márpedig azokat egyszerűen fanatikus hévvel gyűlölöm!), emellett a nyelv hangzása is - úgy érzem - "unalmassá" válna, túl egyhangú lenne. Elismerem, ez utóbbi inkább csak "esztétikai" ódzkodás, de mit tegyek, tényleg művész is vagyok, s nekem efféle elképzelésem van arról, mi a "szép"... De ha valaki ezt akarja, semmi baj, ott a tanulmányom amiben leírtam a megvalósítás folyamatát lépésről-lépésre, azaz ott a "forráskód", a "szabványom", a "formátumspecifikáció" mondhatni "nyílt", ott van minden "knowhow", azaz nyugodtan lehet "forkolni" a mau nyelvet... Igaz, elfelejtettem beleírni hogy Creative Commons licensz alatt van, de íme most leírtam, azaz nyugodtan lehet másolni, terjeszteni, még változtatni is, csak azt kérem ha a nyelvtanon vagy a hangrendszeren változtat valaki, akkor többé ne nevezze éppen "mau"-nak. De ha kihagyja az "a" hangot a nyelvből, ez úgysem lesz lehetséges...
-------------
Blogom: http://violazoli.blogspot.com
Könyvem a VIM-ről: http://mek.oszk.hu/09600/09648/#