( gee | 2012. 11. 22., cs – 15:34 )

Poliverzum!

Szerintem érdekes ez a mau nyelv, de szeretném pár tényre felhívni a figyelmed:

A magánhangzók hossza nekünk, magyaroknak egyértelmű, de pl. a feleségem és kb. 250 millió vele azonos anyanyelvű ember csak nagyon nehezen tud különbséget tenni közöttük. Ha ő nagyon odafigyel, akkor tud hosszú mássalhangzót mondani, jellemzően viszont ilyenkor eltúlozza és kb. dupla olyan hosszan ejti, mint szükséges.

Mássalhangzók hossza között ő egyáltalán nem tud különbséget tenni, se hallás után nem különbözteti meg őket, se képzeni nem tudja a hosszabb változatot.

Ha az A és Á között csak a hossza a különbség, lesz, aki összekeveri.

Emellett az A pl. az ő számára ugyanúgy hangzik, mint az O. Tehát ha a mau nyelvben van O, A és Á hang, akkor ő ebből a háromból kettőt fog tudni megkülönböztetni és használni.

E-t és É-t nem keveri más hanggal, de a hangok hossza továbbra is nehézséget okoz, amikor ő beszél, nem fogod tudni megkülönböztetni, hogy E-t vagy É-t mondott éppen. Tehát ha két szó között csak ez a különbség, akkor ez gondot fog okozni.

A magyar Ü hangot ő az U-val keveri. Ü helyett mindig U-t mond. Ha az ábécédben U és Ü is szerepel, ugyanaz lesz a helyzet, mint E és É esetén.

Ettől persze még a mesterséges nyelved lehet jó, csak a teljes világon elterjedés nem valószínű, mert az 1-es számú célt (A nyelv legyen könnyen kiejthető lehetőleg minden anyanyelvű ember számára, vagyis megtanulásakor ne ütközzenek különös nehézségbe már a hangrendszer elsajátításánál) nem sikerült teljesítened.