( Hiena | 2012. 01. 07., szo – 14:14 )

Hibás gondolatmenet, nagyon is hibás.

Ugyanis te abból a prekondicióból indulsz ki, hogy egy ember nem képes felépíteni egy fél kerületet. Ezt arra alapozod, hogy egy ember munkája pontosan beárazható. Ez pedig hibás, ugyanis az emberi erőforrás árát a kínálat és kereset egyensúlya határozza meg. Ennek következtében minden egyes dolgozó közt verseny van, ahol a dolgozók képességei, igényei, elvárásai alapján meghatározható egy adott szakmának a bérköltségének a minimuma és a maximuma. Ugyanakkor nem tehetsz egyenlőségjelet dolgozó és dolgozó közé, és nem húzhatsz meg egy fix bért, ugyanis ezzel ellehetetleníted a tehetséges, többre vágyó (ezért magasabb bérigényű) dolgozót, és előnyhöz juttatod a renyhe, rosszul dolgozod. Ezt az elvedet arra alapozod, hogy az átlagos munkás egy gondolkodni képtelem, primitív véglény, aki képtelen összefüggő gondolatokat megalkotni, ezért egy külső erőre van szüksége, hogy az érdekében eljárjon. Semmi vész, a szocializmus és a kommunizmus is ezen az elven alapszik. A működőképességét már láttuk élőben.

Amennyiben te képes vagy egy adott terméket vagy szolgáltatást Y összegért értékesíteni, miközben ennek az előállítására X összeget fordítottál, akkor téged az Y-X jogosan illet meg, még ha az az X összeg azon embereknek a kifizetésére is megy el akik a munkát a valóságban elvégezték. Ugyanis a bibi ott van, azok az emberek akik neked a munkát X összegért elvégezték a szabad akaratuk alapján döntöttek úgy, hogy bizony ezt a munkát X összegért vállalják el. Elvállalhatták volna Y-ért, sőt még azt is megtehették volna, hogy kihagynak téged a buliból. Viszont ők úgy döntöttek, hogy inkább megelégszenek X összeggel, cserébe nem foglalkoznak az értékesítéssel, vagy a munka kereséssel, szervezéssel, stb. Innen kezdve nekik pofa alapállás van, ugyanis megkapták azt a pénzt amire szerződtek. Kapishi?
Ha ezt felskálázzuk, simán elérhetjük azt a méretet amikor valakinek akkora financiális hatalom összpontosul a kezében amivel egy kerületet meg tud venni.
Hogy kinek csípi ez a szemét? A tehetségtelen, középszerű véglényeknek, akik elvannak a langymelegben, eldolgozgatnak és közben azon picsognak, hogy a másiknak miből telik X5-ösre.

Az etikusság és igazságosság nézőpont kérdése. Az aki két kutyával és egy füves cigivel és egy "Éhes vagyok" táblával ül a Déli lépcsőjén, annak etikátlan és igazságtalan, ha a biztonsági őr lerúgja a lépcsőn, és gonosz, kegyetlen a világ, miközben lehet, hogy a nézőpontja a hibás.

Albert Einstein lehet, hogy koponya volt matematikusnak és fizikusnak, de emellett masszívan szocialista volt és ez sokat levon társadalomtudományi értékéből.

--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "