( Hiena | 2012. 01. 07., szo – 12:16 )

Igen. És lehet hírértékként fog szolgálni neked, az emberi társadalom 98%-a pusztán a belénevelt tiltás és a retorzióktól való félelem tartja vissza attól, hogy erőszakos bűncselekményeket kövessen el. Ha megnézed, kultúrkörönként más és más a megítélése egy másik emberrel szembeni erőszaknak és annak retorziójával. Kezdve a vallási dogmáktól, a kultúrális hagyományokig, egészen a rasszizmusig, mind-mind másképp súlyozza az embertársainkat, és az amelyik megengedi, hogy kihasználj, megalázz, megbecsteleníts valakit retorzió nélkül, azt meg is fogják tenni. Amit neked vallási, etnikai konfliktusnak adnak el a médiákban, az semmi más mint az amikor két embercsoport tagjai úgy vélik, hogy jogosan, megtorlás nélkül követhetnek el erőszakot a másik csoport tagjai ellen.
A filantropizmus, altruizmus simán belefér, ugyanis az ember működését nem csak financiális tényezők befolyásolják. A stressz fiziológiásan energiadeficitet okoz. A stressz forrása lehet közvetlen vagy indirekt érzelmi visszacsatoláson keresztüli. A szervezet ezen stresszt megpróbálja feldolgozni, feloldani. Amikor egy rokonunk, családtagunk, vagy szimplán egy másik ember nehéz körülmények közé kerül, akkor érzelmi stressz alá kerülünk, mert az empátia révén képesek vagyunk beleélni magunkat a másik ember helyébe, vagy épp csak bűntudatot érzünk. Ezt a stresszt jól oldja a a segítő magatartás. Egy milliós adócsaló megkönnyebbül, mikor egy huszast dob a koldus kalapjába.

Állandóan arról írsz, hogy a jobb képességű kihasználja a rosszabb képességűt. Ez sokkal torzzabb világszemléletre utal, mert eleve bűnözőként predefiniálod az ügyesebb, életképesebb embereket. Szerinted akkor bűnöző az a kereskedő, aki hosszas munkával a versenytársainál olcsóbb árut tud beszerezni és ezt az ő áruk alatt értékesítve tönkreteszi őket? Vagy bűnöző az az ember aki 16 órát dolgozik 8 helyett és az így szerzett többletjövedelméből továbbképzi magát, vagy olyan vállalkozásba fog amivel a korábbi fizetésének többszörösét keresi meg? Szerinted ilyen esetben mi lenne a helyes magatartás? A kereskedő használja ki a vevőit és árulja a termékeit a versenytársaival azonos áron? esetleg az így szerzett extraprofitot ossza is szét köztük? Vagy a munkás 8 óra munka után kötelezően menjen el piálni?
Az ilyen mentalitás kicsinyes irigységre utal. Olyan ember mentalitására, akit zavar ha más ügyesebb, nálánál nagyobb erőfeszítésekre képes, sokkal sikeresebb. Anno, nagyapám ezt hívta proliirígységnek.

Az elv szép csak aki ilyen elv mentén, él az előbb, utóbb szegény, kihasználtként fogja végezni. Mert mindig vannak és lesznek akik kihasználják a hátrahagyott lehetőségeket és nem lesznek gátlásaik abban, hogy ezzel tönkretegyék a másikat.

--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "