( horvatha | 2011. 12. 05., h – 12:18 )

"a munkásmozgalmak esetében nem, ott a bűnöket az ideológia nevében követték el, nem abból következően"

Na ne!!! Én még szigorlatoztam tudományos szocializmusból meg effélékből. Marxék gondolatai közt igencsak benne volt a forradalom, a proletárdiktatúra, melyben a munkásosztály rákényszeríti akaratát a haladást gátlókra. Baromira a Marxista-Leninista gondolatokból következett pl. a nyílt vallásüldözés. Leninék alapították meg az első koncentrációs táborokat is, ahová a nemkívánatos elemeket küldték. Olvastál Szolzsenyicint? Ha nem, akkor ajánlom.

Voltak mérsékelt szocialista, szociáldemokrata áramlatok is a történelemben, melyek az egyenlőségen alapuló társadalmat szerves fejlődéssel akarták megvalósítani. Ezekkel nyíltan vitáztak Marxék, maradinak, opportunistának meg minden másnak elmondva őket. Az 1917-es forradalomból szétburjánzó szörnyűség a kezdetek kezdetétől ideológiailag szükségesnek tartotta a proletárdiktatúrát, minimum gyengeséggel vádolta azokat az ágait a munkásmozgalomnak, melyek nem voltak "forradalmiak" és megideologizálta a "másként gondolkodók" üldözését, kivégzését, a kommunizmus eszméjének fegyverrel való támogatását is.

A vöröscsillag azért elfogadottabb, mint a szvasztika, mert a II.vh-ból Németország vesztesen, a Szovjetunió győztesen került ki. A történelmet meg a győztesek írják. A kommunisták felénk és keletebbre nyíltan is gyakoroltak hatalmat és a médiát a nekik tetsző emberekkel tömték tele, akik minimum elrelativizálták a rendszer szörnyűségeit. De mára már világos tény, hogy nyugati újságírókat, "szabadgondolkodókat", hippi lázadókat stb. is megkörnyékezett a titkosszolgálatuk és sok évtizedes aknamunkával alakították a nyugati közvéleményt is, amennyire bírták. Ugyanerre a nácik természetesen nem voltak képesek, nem lévén világbirodalmi hátterük a II.vh. után.

(Mielőtt valaki félreért: nem pártolom a hitleri szörnyűséget. Csak a sztálinit pontosan ugyanolyan szörnyűnek tartom.)