Borzasztó nehéz, mondhatni súlyos gondolatok ezek. Én megértem a kollégát: a középfokú oktatási rendszer a Windows és a Microsoft Office oktatására van kihegyezve. Félreértés ne essék, nem szeretném kétségbevonni sem a Windows, sem az Office nagyszerűségét, csupán azt mondom, hogy ez dominálja az oktatást, a diákok nagy része nem is lát mást, Word, Excel, Access ma az oktatás célja.
Ördögi kör ez: amit tanul a user, azt használja később. Azt tanul a user szívesen, amit később használni fog.
'97-től kísérletképpen, erősen széllel szembe menve, bevezettem a Linux oktatást egy budapesti gimiben. Duálbootos gépeink voltak (virtuális megoldásokra nem volt lehetőség). Az órákat úgy szerveztem, hogy feladat _közben_ legyen idő átbootolni, mert fontosnak találtam, hogy a diákok a feladatot képesek legyenek Windoson elkezdeni, Linuxra átbootolva folytatni, és vice versa. Kísérlet volt, és jók voltak a tapasztalataim. A Linuxon számos dolgot jóval hatékonyabban tudtak a diákok megcsinálni.
Bár helyenként látom az egységességre való törekvést, azonban tény, hogy a feladatokat (érettségin, versenyen) azóta is Windowsos szemléletű eszközökre fogalmazzák. Ez azt jelenti, hogy vagy ki lehet használni a vizsgán a Unix valódi erejét, vagy nem. Az a meglátásom, hogy nem. Ma a középszintű informatika érettségi véleményem szerint nem több, mint egy Windows-Office vizsga.
2007 körül elmentem egy szintén budapesti (számomra jóval könnyebben megközelíthető) gimibe állásinterjúra. Az igazgatónő a felvételi beszélgetés során rákérdezett az érdeklődési területeimre is, majd a Linux említése kapcsán ezt mondta (megjegyeztem szó szerint):
"A Linux komolytalan rendszer, ebben az iskolában pedig komoly oktatás folyik. Amíg én vagyok itt az igazgató, ebben az iskolában Linux nem lesz, sem órán, sem szakkörön." Az állást megkaptam, a tanmeneteket végigbográsztam, az exkolléga óráin bent voltam, a diákok tudását megismertem. Semmiféle oktatás nem folyt ott, amit ne lehetett volna Windows helyett Linuxon tanítani.
Érdekes élmény volt: másfél év alatt még CD-ről sem bootolhattam Linuxot órán, és tényleg nem lehetett szakkört tartani. Ennyire komolyan vették a "komolyságot".
Lehet a Linuxot szidni, lehet velem vitatkozni, azonban tény, hogy Hajniék munkája nagyon fontos, mert sokszor maguk az iskolák is bizonytalanok abban, hogy a Linux vajon oktatási szempontból elég komoly-e.
Mondom, a kollégát is megértem. Nincs forradalom. Apró, jól körülhatárolható lépések vannak egy olyan úton, amelynek nem látjuk a végét.