Itt a probléma az volt, hogy nem hagyták, hogy az „emberek” nyelvhasználata döntsön, amit a szakértők képviselnek a leghitelesebben. Ha dicsérik a Halotti beszéd központozását („a maga nemében páratlanul tökéletes”, l. A magyar nyelvtörténet, Osiris Kiadó, 2005, 291. o.), nem kéne több mint 800 év után új dolgokat kitalálni, csak mert az angolok valóban nem használnak tagolást vagy képzőket az ilyen elnevezéseknél (pl. Ronald Reagan Washington National Airport). A helyesírás az írott nyelv szabványa, ami igencsak megkönnyíti az olvasást egy bizonyos szint után (nem az a célja tehát, hogy akadályt gördítsen a diákok és a kevésbé tanult vagy olvasott emberek elé, bár kétségkívül ezt is megteszi. Az itt is emlegetett Kínában az írásvizsga volt az állami hivatalnokok legfőbb szűrője.). A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér kifejezetten elhibázott név az erre fogékony (olvasott magyar) emberek számára. Érdekes történelmi párhuzam, hogy Misztótfalusi Kis Miklóst is meghurcolták hasonló dolgok miatt, bele is halt a megszégyenítésbe, aztán írhattak a halotti kártájára mindenféle jót. Éppen a Földrajzinév-bizottság (volt) tagjai szólalnak fel az általad említett mesterséges helynév-magyarítások felújítása ellen (amit talán a Jobbik kezdeményezett most az iskolai térképeken), úgyhogy érdemes utánanézni az ügy hátterének.