Az egész opensource, de kifejezetten a gpl arról szól, hogy megoszthasd a haveroddal, ha van egy jó programod.
Így van. A terjesztőnek garantálnia kell, hogy akihez a GPL-es programot eljuttatja, az továbbra is rendelkezik ezekkel a szép jogokkal (használat, vizsgálat, módosítás, terjesztés (akár módosítva is)). Az Apple a programot eljuttatja ugyan egy széles közönséghez, de nem ezekkel a feltételekkel. A GPL azt mondja, hogy ezek nélkül a feltételek nélkül nem is terjesztheted.
A GPL itt nem arra a törekszik, hogy az AppStore szimplán minél több felhasználóhoz juttassa el a programot, hanem arra, hogy akik az AppStore-ból szerzik meg a cuccot, azok is belenézhessenek, módosíthassák, terjeszthessék. Ha a jó programod történetesen az AppStore-ból van meg, akkor ugyan nem tudod megosztani a haverjaiddal, főleg nem megpeccselve; vagyis a fenti dőltbetűs célkitűzés nem teljesül.
Gondolom, hogy fintorogni fogsz erre a linkre, de azért ideteszem: http://www.gnu.org/philosophy/open-source-misses-the-point.html
A GPL tehát (az én értelmezésemben) valóban azt mondja, "ha így nem, akkor sehogy sem". És ezáltal nagyon sok felhasználó (akit nem érdekel a négy jogból három, vagyis csak futtatni akarja a programot) valóban soha nem is fog tudomást szerezni a programról, hiszen a programjai túlnyomó részét az AppStore-ból szerzi be, máshol nem keresgél. A GPL alatt kiadó fejlesztők számára azonban fontosabbnak tűnik, hogy "akihez eljut, és amilyen módosításokkal, ahhoz és úgy teljes jogkörrel", mint az, hogy "jusson el hozzá". A BSDL-t választó fejlesztők ezt fordítva rangsorolják.