Nem nyert! 50 és fél vagyok most.
De úgy látom nagy itt a zűrzavar magánnyugdíj ügyben. Ezért megpróbálom kicsit oszlatni a ködöt!
Az a baj, hogy nem emlékszem a dátumokra és a pontos százalékokra sem, ezért nem akarok most itt teljes körű pontos tájékoztatáshoz minden számot összevadászni a netről.
Ha megígéritek, hogy nem fogtok lovagolni a pontos számokon akkor a lényegét felvázolom:
A lényeg, hogy a nyugdíjrendszer Magyarországon három pillérű:
Állami rendszer, a magán pénztár és az önkéntes pénztáron alapul.
Az önkéntes pénztárral itt most nem kell foglalkozni, mert azt mindenki a magtakarításának terhére fizeti.
Az egész magánnyugdíj rendszert azért hozták létre, mert az állami nyugdíj nem a klasszikus biztosítási rendszer. Az éppen nyugdíjasok nyugdíjjáradékát az éppen munkaviszonyban lévők befizetett járulékaiból fedezik, szükség esetén állami forrásból kiegészítva azt. Ebben a rendszerben nem garantált az, hogy a nyugdíjaink szorosan a befizetett járulékainkkal legyenek összefüggésben. Nem is tartják egyéni számlán nyilván a befizetéseket és a tőkét, mert nincs is valójában tőke, hiszen azonnal felhasználják.
Ahhoz, hogy ezt a rendszert 40-60 év alatt átalakítsák tisztán biztosítási jogviszonyra találták ki a vegyes állami és magánnyugdíj rendszert.
A tisztán azért a szolidaritási elemek miatt akkor sem lesz 100%-osan tiszta.
Megjegyzem az állami rendszernek mindenki kötelezően tagja, akkor is ha közben egy magánnyugdíjpénztárnak is tagja! A magánnyugdíjpénztárak valamikor az 1990-es évek második felében, végén indultak. (Talán 1995-1997 között.) Amikor kezdődött akkor a pályakezdőknek kötelező volt belépni egy választott magánnyugdíjpénztárba, és a már munkaviszonyban lévőknek lehetősége volt rá. Én akkor beléptem, mert hosszas számítgatás után arra az eredményre jutottam, hogy talán egy kicsivel jobban járok, ha mással nem az örökölhetőséggel. Különben volt akkor egy kalkulátor program is, ami az életkorból, a keresetből, az eddig biztosításban töltött időből és még néhány adatból kiszámolta, hogy mennyi nyugdíjra számíthatok a tisztán állami és mennyire a vegyes rendszerből.
Az egész rendszer úgy indult (és most ne kössetek bele a százalékokba!), hogy az összesen 8%-os nyugdíjjárulékot a magánpénztárba belépők esetében megosztották az állami nyugdíj rendszer és a magánpénztár között. Eleinte 6%-2% (??) arányban. Aztán 2 évenként egyel több százalék került volna a magánpénztárba és egyel kevesebb az államiba, miközben az összes járulék maradt volna a 8%.
Orbán 1998-as hatalomra kerülése után azt mondta, hogy az nem ér, hogy sokan a magánpénztárba fizetik a járulékot "mi pedig a közösből" kell hogy kifizessük a nyugdíjasok nyugdíjait. Ezzel az átcsoportosítást befagyasztotta az akkori aktuális arányban (5%-3% ??) és lehetővé tette, hogy aki akar visszaléphet a tisztán állami rendszerbe.
Akkor én is visszaléptem, mert azzal elromlott az esélyem arra hogy a vegyes rendszerrel több legyen a nyugdíjam.
Ezek után volt még egyszer visszalépésre lehetőség, de azt már nem tudom megsaccolni, hogy mikor, mert nem voltam benne érdekelt.
Ja, szívesen.
UI: aki nem jött volna rá a dupla kérdőjel azt jelenti, hogy nem biztos a szám, pontosan azért mert nem emlékszem, de a lényeg benne van ebben az összefoglalóban.
UI2: Mivel a magánnyugdíj pénztárakban alapvetően az a pénz van, amit az állami helyett a magánpénztárba fizettek be, ezért nem igazán értem a nagy sírást, hogy elveszik szegéyn pénztártagok pénzét. Hiszen csak azt veszik vissza amit azért engedtek át, hogy kötelezően nyugdíjbiztosításra költse.
Az más kérdés, hogy lehetséges a magánpénztárban a kötelező rész fölött túlfizetni. De ez nemigen jellemző, ha igen akkor azt a részt hozamaival (vagy esetleges veszteségeivel) együtt az illető önkéntes pénztárába kell áttenni! Ha nincs olyan akkor legyen, ha vissza akarja kapni!
--
Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba és kész!