( vl | 2010. 05. 18., k – 12:59 )

nem csak az lényeges, hogy primary legyen (szerintem logikai partícióba nem tudsz grub boot recordot rakni, ha logikai partíción van a grub, akkor az MBR-be kell rakni őt), hanem az is, hogy lehetőleg a diszk elején legyen az egész szar. nem tudom, hogy milyen geometria- és egyéb gondok lehetnek, nem tudom, hogy milyen régi a géped, de voltak mindenféle 1/2/8GB-os limitek nagyon régen; én bizony a diszk elejébe szoktam rakni ezt a /boot partíciót, hogy _garantáltan_ ne lehessen ilyesmivel probléma.

persze, ha MBR-be rakod a grub boot rekordot, akkor minden mindegy, viszont akkor meg bármikor elpusztíthatja egy dos/win install.

Nem tudom ez hova vezetne. Ezért is használtam eddig azt a módszert, hogy az XOSL tölti mindegyik rendszer saját gyökér partíciójába telepített GRUB-ját.

akkor minden OS saját grubbal, saját partícióján, pluszban egy primary partíció külön, kézzel tákolt grubbal, aki chainloader-rel betölti a választott OS szerinti következő grubot.

ez bonyolult, de atombiztos, és minden OS szétcseszheti a saját kis grubocskáját.