A Debian a közeljövőben FreeBSD kernellel is érkezik (a tervek szerint)

Debian

Alexander Reichle-Schmehl-nek ma a debian-news listára küldött üzenete szerint a Debian FreeBSD kernellel történő kiadása elérhető közelségbe került. A levél magyarul a következőképpen hangzik:

"A Debian Release Team örömmel jelenti be, hogy immár megfelelő felkészültségűnek tekinti a Debian rendszer FreeBSD kernelre való portolásának állapotát ahhoz, hogy egyenlő elbánásban részesítsék más portokkal egyetemben. A következő, 'Squeeze' kódnevű kiadás a tervek szerint az első lesz, amelyik a Linux kernel mellett hivatalosan FreeBSD kernellel is elérhető lesz."

A kFreeBSD i386 és EM64T/AMD64 változatai ezentúl 'release architecture' jelzővel rendelkeznek majd. Az ezen architektúrákhoz kapcsolódó hátráltató bugok ezentúl release critical besorolás alá kerülnek úgy, ahogy például a Linux változat i386 bugjait is kezelik. Ha egy csomag nem fordul le vagy nem megfelelően működik a kFreeBSD változat alatt, akkor release critical jelzővel látják majd el és nagyobb hangsúlyt fektetnek a kijavítására.

"A Debian fő célkitűzése a FreeBSD kernelnek a hivatalos kiadásba történő emelésével a lehetőség megteremtése a felhasználóknak még szélesebb körű kernelválaszték használatára és olyan FreeBSD tool-oknak az alkalmazására mint a jail-ek, az OpenBSD Packet Filter vagy az NDIS meghajtók mainline kernelből való teljes körű kihasználása teljes támogatottsággal."

(A levél elolvasható itt - a szerk.)

( elhasznalo | 2009. 10. 07., sze – 19:44 )

Ez jó :)
____________________________
Az ellentetes velemenyek soha nem zavartak. Ami zavar az a tudatos rombolas es az onkontroll hianya.

( Dgzt | 2009. 10. 07., sze – 20:18 )

Miben másabb a freeBSD kernel, mint a linux kernel?

nagyjából mindenben.
egyrészt lassabb a freebsd, viszont sokkal szigorúbban veszik azt, hogy ki piszkálhat bele.
a linux kernel gyorsabb, viszont majdnem mindig kupleráj van benne, aszerint, hogy egy-két prominens milyen lábbal kelt fel.

ja, api szinten lehet azt mondani, hogy kevesebb a különbség.

Értem én, de egyrészt egy userspace program működése nem csak a kernelen múlik, másrészt attól, hogy egy specifikus workloaddal az egyik OS gyengébben teljesít, mint a másik, még nem lehet általánosságban kijelenteni, hogy az egyik gyorsabb, mint a másik.

Lehet pld, hogy ha csomagszűrést, vagy routingot néznénk pont fordítva lenne a helyzet.

suckIT szopás minden nap! ZFS ARCvesztés

( uid_16313 | 2009. 10. 07., sze – 20:19 )

Hmmm... az volt az első gondolatom, hogy ha ez túl jól sikerül, akkor igazából semmi sem indokolná a Debian használatát, amikor ott van a FreeBSD.

robyboy

Szerintem a Windows nem felhasználóbarát.
Ha az lenne, nem utálnám.

Hmmm... a második gondolatom meg az volt, hogy bizonyára oka van annak, hogy a Debian le kíván térni - részben - a linux kernel által kitaposott útról. Lehet, rájöttek, hogy a bsd kernel kevésbé bloat, főleg Linus kijelentése után?

robyboy

Szerintem a Windows nem felhasználóbarát.
Ha az lenne, nem utálnám.

Pistike nem boldogul fbsd installerrel. Pont.
Amúgy viccet félretéve debian letett az asztalra mindent (redhat,novell is ők sokpénzért)
többiek meg ezt szopkodják.
____________________________
Az ellentetes velemenyek soha nem zavartak. Ami zavar az a tudatos rombolas es az onkontroll hianya.

az alap freebsd telepítés az nagyjából semmiben sem különbözik a debiantól.
csak onnan kezdve, hogy valamire használni is akarod, jön a rémálom.
hogy csak egy dolgot említsek, a ports collectionban még az agyhalott debian maintainereket is alulmúló dependencyket tudnak elkötvetni. A szervereik meg nem kezelik az mtu discoveryt.

Az meg rémálom, hogy felraksz egy programot (mondjuk isc-dhcpd) és utána még ide-oda turkálni kell, hogy az el is induljon. Nagyon sokkal tisztábban vannak ezek a dolgok megcsinálva debianban. Személy szerint utálom a registryt...

Nagyon más logika mentén van felépítve. A freebsd arról szól, hogy itt egy alaprendszer, a többit faragd össze magadnak. A debian meg arról, hogy egyre több mindent megcsinálnak helyetted a csomagoló emberek, neked nem kell újra és újra összerakni mindent nulláról. Ez azokban az esetekben, amikor eltalálják az igényedet (nálam ez a többség), jó, mert nekem nem kell vele foglalkozni, nagy ritkán nem jó. Ahogy a haver mondaná: ha szabad szoftvert használsz, neked fejleszt az egész világ.

Példa:
Van ebben egy darab nagy konfig file, amit mindig buherálni kell, ha bármihez hozzá akarsz nyúlni. Felrakod például a dhcpd-t, akkor piszkálj bele ebbe a fájlba, hogy elinduljon. Ugyanide irkáld be a routingtábla parancsait, stb. stb. Ha leszeded a daemont, akkor neked kézzel kell takarítani utána.

Ez így nem normális, azért rakok fel valamit, hogy az rögtön működjön.

Bírom, hogy a Windows tilos szidni azért, mert elterjedt és a megoldásait néhányunk köteles nap mint nap használni. Ha tetszik, ha nem.

Te a Debiant szidod ugyanez miatt. Ugyanis a becsomagolt dolgok kitűnően mennek Debian alatt, csak ne akarj patchelni meg hasonlók. Te viszont akarsz ilyeneket művelni mert neked nem felel meg a debian által becsomagolt megoldáshalmaz, pl rá akarod erőszakolni az eacceleratort a php-ra.

Ez van, (Sprite!) :P

********************
"Aki nem backupol az tehetsegtelen :-)"
"...ha nem tévedek!" (Sam Hawkens)
http://holo-media.hu

( tgerczei | 2009. 10. 07., sze – 21:21 )

Talan harom eve futtathattam ezt egy kis hazi serveren, akkor meg igencsak devel-only cimkekkel futott.
Baj nem volt vele semmi a vilagon mar akkor sem, ennek ellenere sem. Nekem tetszett az otlet, de ennek valoszinu a debian-es gyokereim allnak a hattereben. Nem tudnam megmondani, miert jobb a bsd kernel a linux kernelnel, de 1337 erzest kolcsonzott a telepitesnek is, a hasznalatnak is a tudat es a ki-kituremkedo 'more unix' ;] Szerencsetlen varians ez amugy, a BSD arcok nem ertik, miert letezik egyaltalan, a linuxosoknak meg nem linux... En azert majd futok vele par kort ujra, ha hivatalosan is beerik, ambar mostanaban ujra elhatalmasodott rajtam a gentoo-laz. Akit az automagically working es erosen kotott debian way frusztral, ugysem erti meg, de akinek kellett mar tizenot perc alatt nullarol fizikai servert telepiteni, az tudja, miert szereti a debiant... :] Az mondjuk meg szokott tortenni hogy elfeledkezem ezekrol a vasakrol, mert mukodnek.

"de akinek kellett mar tizenot perc alatt nullarol fizikai servert telepiteni, az tudja, miert szereti a debiant"

Nem tudom miért kellene bárhol is 15 perc alatt nulláról szervert telepíteni. De ha mégis van ilyenre igény, ott miért ad többet a Debian? Van olyan netinstall rendszere, mint a Solarisnak? Könnyebben belefér egy tarba?

suckIT szopás minden nap! Falcon vagy InnoDB?

Nem tudom, most milyen netinstall rendszer van a solarisban, amit láttam, az rég volt.
A debiannak igen jó netinstallja van, percek alatt fel lehet telepíteni sok tíz gépet vele.
Nem mondom, hogy nem lehet belefutni a nickednek megfelelő helyzetbe, de mindenre van gyógyszer:) Pl. ciscoval csak úgy nem lehet netinstallni... vagy szívhatsz fafejű debianosokkal, mikor a hálózati kártyád firmware-je nem gpl-es, tehát nincs benne a telepítő megfelelő részeiben...

De a végkicsengés mégiscsak az, hogyha egyszer átgázoltál az agyhalott dolgain, akkor igen jól használható dolgokat lehet csinálni vele.

ZFS-sel pontosan 1.5sec felhuzni egy raid-et, a hetvegen lemertem. :)

Egy FreeBSD installt kb. 10 perc vegig kattogni masolassal egyutt, szorosan de meg akar bele is ferhet a 15 percbe egy default deny szerver raid-del. Persze ez gep es net savkeskenyseg fuggvenye is.

---
pontscho / fresh!mindworkz

( bendit | 2009. 10. 07., sze – 21:24 )

Csak egy kérdés.
Innentől ez már ugye nem Debian GNU/Linux, hanem egy BSD terjesztés, mint a Free-, Open, DragonFly,- és most már Debian BSD?

hogy definiálod a külön opendszert?
A legtöbb BSD-ben ugynazok a szoftverek megtalálhatóak, mint a Linuxban, kernelhez közeledve vannak eltérések.
Esetünkben fognak egy FreeBSD kernelt, és körépakolják a Debian csomagjait. Tehát felfogásom szerint ez egy Debian alapú FreeBSD disztribúció ;)

—-—-—
int getRandomNumber() {
	return 4;//szabályos kockadobással választva.
}		//garantáltan véletlenszerű. xkcd

( akkos v | 2009. 10. 07., sze – 21:48 )

zfs-t hegeszteni kell majd hozzá, gondolom. Nem hiszem hogy debiánék belepakolnák, mert sérti a lelki világukat a licensz.

( KnK | 2009. 10. 07., sze – 23:12 )

btw, mezei felhasználásra van valami előnye?

( mizu v | 2009. 10. 07., sze – 23:26 )

Érdekes lesz ez. Már csak azért is, mert a FreeBSD nem csak maga a kernel, mint a Linux, hanem az egész source-tree mindennel együtt egy rendszert képez. Let's see.

( nevergone v | 2009. 10. 08., cs – 08:05 )

Azért kellett neki "pár" év...

-----
"Egy jó kapcsolatban a társunkat az ő dolgában kell támogatni, nem a miénkben."

( turul16 v | 2009. 10. 08., cs – 10:11 )

Nem latom ertelmet, FreeBSD jo tulajdonsagai tobbek kozott abbol szarmaznak, hogy egysegesen egy helyrol jon kernel es user land. Ezt tovabb oszthatja FreeBSD egyebkent sem tul nagy taborat.
ports eleg jo dolog , nem kene Debiannal erontani.

Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.

Ugyanonnan jön debianban mint freebsd-ben a forrás. A debianban is van portolt verzió, nem csak a ports collectionben. A kérdésnek ebben a részében semmi különbség nincs.

A fő különbség az, hogy a freebsd-ben elég sok minden forrásban van, ami azt jelenti, hogy mindenkinek energiát kell feccölni arra, hogy lefordítsa magának. Debianban ezt egy valaki megteszi, ezzel spórol... (meg persze van, hogy bugokat is belerak ezzel:) )

Ha ez a freebsd-ben jó tulajdonság, akkor a debianban is.

Számomra továbbra is az a fő különbség a freebsd és a debian között, hogy a freebsd-hez hozzápiszkálók köre sokkal szűkebb és válogatottabb. Ez jó, mert ha valamit kiadnak a kezükből, nagyobb eséllyel hibátlan, de rossz is, mert ha valamit nem csináltak meg, az nem is lesz összerakva. Debian meg egy naaaaaagy közös homokozó...

( wyx v | 2009. 10. 08., cs – 17:41 )

Szerintem hagyjuk a Unix vonalat, jó az a Debian :)