Beszámoló az MSZT/MB 819 (OOXML szabványosításával is foglalkozó) bizottság december 4-i üléséről

Az eleje azaz napirend előtt

Az ülés reggel kilenckor kezdődött az MSZT Üllői úti székházában. Bár nagyon pontos akartam lenni (az érdekes meghívó miatt), de hála a parkolásnak majd 10 percet sikerült késnem. El nem, mert 9 óra 10 perckor még a jelenléti ívet kezdték aláírni a már ott levők.

Most kisebb teremben, mikrofonok és gyorsírók nélkül ülésezett volna a bizottság. De nem tette, mert a megjelentek száma ezt nem tette lehetővé. Ugyanis összesen 16 tag (illetve több, de mégse) jelent meg a 46-os (illetve magasabb létszámból).

A meghívóban is szerepelt, hogy az ülés megtartásához 50%+1 kell, hogy legyen a megjelent tagok száma. A meghívó nem tért ki arra az apróságra, hogy az augusztusi ülés óta belépetteknek, illetve egészen pontosan a meghívó kiküldése után belépetteknek nincs szavazati joguk.
Ez volt akit meglepetésként ért, mert szerinte ezzel ellenkező, de legalábbis ezt a korlátozást nem tartalmazó felvilágosítást kapott a titkár úrtól. Meglepő (bár lehet, hogy nem) módon ezt az állítást az elnök jobban vitatta, mint az érintett titkár.

Itt álljunk meg egy szóra. A történéseket nagyon nagy mértékben magyarázza bizottságunk titkárának (ide szerettem volna URL-t tenni, de nem találtam 2 perc alatt) személye. Ő egy kedves arcú öreg (bőven nyugdíjas) közép termetű, nem nagydarab ősz bácsi, világos ingben kötött mellényben, pedánsan fésülten, aki bármelyikünk kedves aranyos, már inkább a múltban mint a mában élő nagyapja (idősebbeknek apja) is lehetne. Most is, de más esetekben is, riadtan, kicsit értetlenül néz, láthatóan nem érti, hogy miért téma az, hogy Ő mit csinált vagy nem csinált. Aztán segítségkérően az elnök felé fordítja a fejét, a szeméből süt, hogy itt engem bántanak, és nem is ezt ígértétek, nyugalmas munkát ígértetek...

Fontos az elnökünk személye (pl.: itt található róla pár hivatalos mondat: http://www.inf.u-szeged.hu/stf/eloado.php). Nagydarab szóban kicsit erőszakos, szakállas ember. Én még nem voltam tag mikor Ő elnök lett. Magabiztos, hajlamos kicsit gunyoros válasszal lenyomni azokat a dolgokat melyek nem tetszenek neki, vagy melyekről ilyen vagy olyan okból nem akar beszélni.
Szakértelmét nem ismerem, megnyilvánulásai alapján egyrészt nem idegen tőle a politika, másrészt hozzá van szokva, hogy a dolgokat Ő irányítja. Persze, hogy az OOXML az általa elnökölt bizottsághoz került, ez már nem egyszerű (a multik képviselői is méltó partnerei és / vagy riválisai / ellenfelei).

Az ülés / beszélgetés kezdetét technikai és szervezési gondok uralták. Ugyanis két jelenlevő cég, aki MSZT tag bejelentette, hogy Ő nem kapott meghívót csak mástól tudta meg, hogy lesz ülés, valamint én jeleztem, hogy az általam az MSZT-től kapott levelek címzettjeit szúrópróbaszerűen leellenőriztem két alkalommal, és mind két eseteben volt benne elírt. Sőt én is, de mások is tapasztalták, hogy egyes MSZT-s címek sem elérhetők levéllel kívülről.
Ez viszont felvetette néhányunk részéről azt a kérdést, hogy vajon páran nem azért maradtak-e távol, mert nem kaptak értesítést. Márpedig ha valaki nem kapott meghívót (akkor s most itt két ilyen is volt), akkor a vonatkozó irányelvek szerint nem lehet érvényes, határozatképes ülést tartani. Az elnök úr szerint sem a két cég jelzése, hogy nem kaptak meghívót, sem az én tesztjeim nem bizonyítják azt, hogy nem lett mindenki meghívva és megfelelően tájékoztatva.
Ezzel ezt a kérdést lezárta.

Felajánlottam, hogy biztosítok levelező listát a bizottság részére. Elnök úr álláspontja az, hogy az MSZT-n belül megoldják, majd a titkár megoldja.

Valamikor eközben sikerült megállapítani, hogy a létszám miatt nem tudunk érvényes ülést tartani. Sőt az is kiderült, hogy bár a meghívóba az került, hogy 9 óra 30 perckor lesz az ismételt ülés, mely a létszámtól függetlenül érvényes és határozatképes, ez nem csak szerintem helytelen és komolytalan, hanem a MSZT jelen levő jogásza szerint is elfogadhatatlan (elnök urunk véleménye eltért a jogászétól – lám tévedett), a szabványosítási munka szellemével ellentétes. Tehát a létszám miatt nem lehet érvényes ülést tartani, ezért átalakultunk beszélgetésbe.

Az egyik jelenlévő cég képviselője nehezményezte, hogy az augusztusi ülésen konszenzusosnak minősített döntések sorozatban nem történtek meg. Nem lett hely adva az OOXML-lel kapcsolatos szakmai vitának (MSZT nem hívta össze a bizottságot), nem lett időben nyilvános a jegyzőkönyv, nem kerültek ki a prezentációk és nem kezdődött meg az érdemi előkészítő munkája a bizottságon belül a működési szabályzatnak. Kb. azt mondta el, hogy szerinte az MSZT csak azzal nem foglakozik amiért van, a műszaki kérdésekkel.
Külön rákérdezett arra, hogy mi az oka annak, hogy több hónap vajúdás eredményeképpen egy használhatatlan, hiányos emlékeztető készült még úgy is, hogy van szó szerinti (már ha az?) leirat és hangfelvétel az augusztusi ülésről?
Az elnök álláspontja szerint minden jól történt úgy ahogy történt, különben is: Miért nem jelezte a problémáit a cég, miért nem kezdeményezett ülést (megjegyzés: jelenleg kb. csak a titkár kezdeményezhet ülést, persze kérhetik a tagok is írásban és legalább a tagok felének kérnie kell, és akkor a titkár kezdeményezhet...). Egyébként is az ilyen kérdések miatt nem lehet a szakmai munkával foglalkozni. Érdekes módja volt ez a válasz elkerülésének szerintem.

Érdekes színfoltja volt ennek a napirend előtti "csevejnek" a következő kérdés:

"Az MSZT-ből az M betű azt jelenti, hogy magyar?” - majd aki feltette elnézést kért, mert túl direkt volt.

1. téma: Működési szabályzat

Beszélgetésünkben áttértünk a működési szabályzatra, mely az első napirendi pont lett volna.
Nagyon érdekes volt. Ugyanis kiderült, hogy a titkár által szétküldött legutolsó változat ez nem mérvadó derült ki az MSZT vezetésétől (mert egyesek javaslatai bedolgozásra kerültek, másoké nem állítólag jóváhagyás nélkül) tehát az elsőt kell nézni.
Vita volt arról, hogy legyen-e előkészítő bizottság vagy minden majd itt egy érvényes ülésen (ha lesz még ilyen) legyen. Itt elnökünk azt preferálta, hogy mind az működési szabályról, mind egyéb dolgokról levélben legyen szavazás.

Ez ismét aggályosnak tűnt néhányunknak, pláne a fentebb leírt e-mail címzési, illetve meghívó nem megkapási problémákra gondolva. No meg arra, hogy az e-mail digitális aláírás nélkül nem bizonyító erejű. Volt egy csöndes vicces vagy komoly megjegyzés, egyes diktatórikus országokról, ahol gyakran elhangzik a következő: Az exit-pol alapján a szavazást a demokratikus ellenzék nyerte, de tudom, hogy a szavazatszámlálást én fogom.
Az ISO-ban egyébként a tagországok képviselői szavazhatnak e-mail-ben, de az azért egy kicsit más mint ez a bizottság - remélem. Az már csak slusszpoén, hogy a működési szabály tervezetben nem szerepel az e-mailban történő szavazás.

Az MSZT képviselői azt is jelezték, hogy nem támogatják a költségessége miatt a hangfelvétel és/vagy a jegyzőkönyv készítést. (A hangfelvétel költségességét én nem látom, de ők tudják) mert az MSZT annyira kevés pénzt kap az államtól, hogy a nemzetközi szervezeti tagdíját is alig tudja kigazdálkodni.

Végülis ebben a témában talán az lett a megegyezés, hogy az elnök, a titkár és az MSZT jogásza egy táblázatba összegyűjti a javaslatokat, és értékelik, azaz oda írják, hogy melyik miért nem vehető bele a működési szabályba, ha van akadály. A javaslatok leadásának határideje talán december 31, de sem az ülésről, sem erről nem jött még hivatalos tájékoztatás (pedig lennie kellene, hiszen kevés tag volt ott!), azt pedig már én is megtanultam, hogy amit a fülemmel jól-rosszul hallok az nem mérvadó a bizottságunkban.

2. téma: "P" tagság

A "P" tagsága azért nincs az MSZT-nek, mert nem volt pénze a szakmai munkában részt venni.
Most lenne valaki aki kifizetné a költségeket. Az egyik tag rákérdezett, hogy pontosan milyen költségeket? Nos kb. az utazások szállások étkezések költségeit kell bizottságunknak állnia.
Egy másik tag azt mondta, hogy "Bizottságunk túl van a működésképtelenség határán" s pont ezért nem javasolta, hogy a "P" tagsággal lejárassuk magunkat.
A beszélgetésnek egy nagyon korrekt része volt az, hogy egy magát megszólítottnak érző multi képviselője elmondta, hogy az OOXML kapcsán igen is Ő kérdezte meg a központját, hogy mi az álláspontja cégnek, s tessék azt megérteni, hogy egy multi minden országban kb. ugyan azt az álláspontot képviseli, hiszen érdekei ezt kívánják. Egyébként is az Ő szavazata is csak egy a bizottságban, hiába világcéget képvisel, s ez a két dolog így helyes. Azt is mondta, hogy egy szabvány nem lehet versenykorlátozó.
Ezzel amit elmondott, bár magam jelenlegi formájában nem támogatom az OOXML-t egyet kell értenem. Korrekt és pontos, s nem utolsó sorban logikus volt. A kialakuló beszélgetés során elhangzott elnökünktől, hogy:
- "Technikai specifikációkat semmi értelme lefordítani magyarra"
- "Az OOXML" hatezernél több oldal nem lehet áttekinteni. Persze 600 oldallal is így van ez"
- "Mi (- a bizottság tagjai) vagyunk a magyar álláspont"
ami szerintem jelenti azt, hogy ha nekünk valami fontos és foglalkozunk (ami fárasztó és idő igényes) vele, akkor tudunk hazánknak megfelelő álláspontot felvenni és képviselni.
Az is kiderült, hogy miért szeretné elnökünk és talán egy nagy érdekcsoport a "P" tagságot. Már persze utazásokon és a tekintély növekedésen kívül :)
Ha jól értettem, hazánk kezdeményezhetne egy olyan új szabványt mely nem egy konkrét dokumentum formátumot ír le, hanem, s itt ismét elnökünk szavait, vagy legalább a több kérdéssel, vitával általam (remélem jól) értelmezett jelentésüket igyekszem visszaadni

Legyen követelmény szabvány. Legyen olyan szabvány ami követelményeket fogalmaz meg maximum kb. ötvenet. Ezek magabszintű meghatározások. Ennek kell tükrözni az alkalmazók (könyvtárak, kormány, stb.) követelményeit, s példaképen említette mint belefoglalandó igényt az „accessibility” -t (s pont ezt a szót is használták!) ami kb. durván a csökkent képességűek támogatást jelenti

A véleményem az, hogy ez eléggé érdekes ötlet, okozhatna meglepetéseket..

Pár péfda a teljesség igénye nélkül:

1. Korlátozná az elvárásokat, (miért tetszik többet akarni mint a szabvány?)
2. Leüthetne, avulttá tehetne néhány már létező szabványt pl. az ODF-et, vagy épen a friss szabványú PDF-et (mára már ISO szabvány lett az 1.7 verziója).
3. Sok vitát generálhatna (a magas szintű megfogalmazás miatt), hogy mit hogyan kell értelmezni
4. Lehetőséget adna arra, hogy bármilyen dokumentum formátumra rá lehessen mondani, hogy szabványos (mármint ISO), hiszen az itt megfogalmazott igényeket kielégíti.

3. téma: OOXML szakmai vita

Ez bizony elmaradt. Volt olyan javaslat, hogy ez ne is az MSZT-n belül legyen, hanem máshol (talán a METESZ javasolták). Majd mivel azt az OOXML-t jelen formájában nem annyira szeretők komolytalannak érezték áttolódott januárra (vagy soha napjára).
Délután fél egykor összeségében eredménytelenűl távoztunk.