Bemutatkozik az architektúra-variánsok: amd64v3 már elérhető az Ubuntu 25.10-ben

Ubuntu

Az Ubuntu 25.10-ben megjelent az „architektúra-variánsok” támogatása. Ez azt jelenti, hogy ugyanabból a csomagból több build készülhet különböző x86-64 szintekre (pl. x86-64-v3), így a modern CPU-kon gyorsabb lehet a rendszer, miközben a régi gépek támogatása megmarad. A dpkg, az apt és a Launchpad ehhez lett igazítva.

Mi van most?

  • 25.10-ben opcionálisan elérhetők amd64v3-ra optimalizált csomagok. Főleg a main komponens nagy részét (kb. ~2000 forráscsomag) építették újra, még nem teljes körűen tesztelve – korai hibák előfordulhatnak.

  • 26.04 LTS-re a terv: minden csomag amd64v3-as variánsa megépül és a szokásos, szigorú tesztelést megkapja.

Mit hoz a gyakorlatban?

  • Korábbi teljes archívum-benchmark alapján tipikusan ~1% gyorsulás, számításigényesebb csomagoknál ennél több is lehet.

  • A legtöbb, az elmúlt ~10 évben gyártott gép tudja az x86-64-v3-at.

Hogyan próbáld ki?

  1. Támogatás ellenőrzése: ld.so --help | grep '\-v[0-9]'

  2. Legfrissebb dpkg felrakása: sudo apt update && sudo apt install dpkg

  3. amd64v3 bekapcsolása és frissítés: echo 'APT::Architecture-Variants "amd64v3";' | sudo tee /etc/apt/apt.conf.d/99enable-amd64v3 && sudo apt update && sudo apt upgrade

Megjegyzések, kockázatok:

  • Az apt „downgrading”-et jelezhet – kozmetikai hiba, 26.04-ben javítják.

  • Ha felrakod az amd64v3-as csomagokat, a lemezt nem tudod áttenni egy régebbi, x86-64-v3-at nem támogató gépbe. 26.04-re ígérnek barátságosabb visszaállási/mentési utat.

Mi jön ezután?

  • A variáns-buildelés bővítése, teljes lefedettség az LTS-ben, és várhatóan kézzelfogható, „ingyen” gyorsulás a modern vasakon. Korai adopternél értelme van kipróbálni és visszajelzést adni.

Részletek itt.

(A cikk nyomokban Mesterséges Intelligencia által szolgáltatott adatokat tartalmaz, így a tartalmát érdemes duplán ellenőrizni!)

( trey | 2025. 10. 30., cs – 14:03 )

Tehát, még egy tesztelhető újdonság az interim release-ben, ami az LTS-re lesz STABIL ...

trey @ gépház

Végül is nem rossz ez, hogy támogatják. v4 még kevés embernek van, csak a legújabb két generációnyi Ryzen támogatja az AVX512-őt belőle, Intelből jóval visszább lehet menni

Arch-nál is volt erről szó, hogy lenne x86_64_v3 repó, vagy úgy, hogy csak az támogatott, vagy csak opcionális, külön tároló, de végül elvetették.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

A v2 es v3-ban bevezettek olyan utasitasokat, amiknel van esely, hogy egy random app forditasakor hasznalva lesznek. Ergo van ertelme azon lamentalni, hogy az egesz disztrot ra optimalizaltan forditsak (bar ez az 1% javulas nem tul impressziv).

De a v4 az mar csak az AVX512-rol szol, ami mar annyira specialis use-case (pl. video kodolas?), amit eleg ha az adott celszoftver tamogat (mondjuk dinamikusan olyan libet tolt be).

Így van. A legújabb Phoronix teszt szerint is ezt a v3-ra optimalizálás nagyon kevés teljesítménynövekedést hoz, kb. 2% átlagban, sok alkalmazásban még ennyi se. Ezért felesleges gépeket elavultatni, meg régebbieket kizárni a támogatásból. Akinek erre van igénye, hogy mindent a saját utasításkészletéhez szétoptimalizáljon, az használjon Gentoo-t.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

Ennek semmi köze a verziófrissességhez. Ezek a v3, v4-es optimalizációk max. 1-2%-ot hoznak általános felhasználásnál. Ennél többet, csak speciális alkalmazásokban hoz, de azok az alkalmazások meg tartalmaznak külön kézi ASM optimalizációt arra az esetre, ha a szükséges utasításkészleteket támogatja, akkor betöltik maguktól, nem kell külön optimalizációval forgatni.

Az Intel meg a többi szerencsétlen teljesen értelmetlenül tolja ezeket az új utasításkészleteket, ami még nem is lenne baj, ha ártalmatlan próbálkozás lenne, de felesleges mesterséges elavultatásra használják, az már gáz. Próbálják úgy eladni, hogy ez egy must have feature, közben meg hoz 1-2%-ot teljesítményben. Döntse el mindenki, hogy ez megéri-e neki. Szerintem nem éri meg a disztró részéről a külön forgatási meg tárolási extra munkát, de érdekes próbálkozás, nézzük meg, hogy mi sül ki belőle. A Canonicalnak megvan az erőforrása az ilyen kísérletekre.

Mondom, aki ilyen utasításkészlet-fetisiszta, annak való a Gentoo, de még ott is a gyakorlatban nem az utasításkészletekre optimalizálás hoz sokat, hanem hogy kicsontozhatod a kernelt negyed akkorára (kihagyva egy csomó olyan driver és protokolltámogatást, ami a te gépedhez, felhasználásodhoz nem kell), meg függőségeket ki tudsz hagyni a fordításból, pl. Firefoxba nem forgatsz bele olyan hülyeségeket, mint a Pulseaudio, Orca reader, Pocket, AI hülyeségek, ezzel a bináris mérete és memóriaigénye is jelentősen csökken. Az ilyen húzások jóval többet hoznak, mint az utasításkészlet 1-2%-a.

Mint írtam, az Intel-AMD vitánknál, nem az a baj, hogy Intelt vettél, hanem hogy előadtad, hogy csak azt szabad venni, mert csak az kompatbilis Linuxszal, meg csak az a minőség. Azt se véletlenül említettem, hogy nem akarom az Intel vesztét. Be is igazolódott, amit írtam, az Intel, hogy kezdett elesni, meg megmentésre szorult, az AMD máris kurvult el, pl. a legutóbbi húzásuk, hogy 2 generációval régebbi, teljes ütőképes kártyáikat próbálják elavultatni a Windows driverek mentén, azzal, nem optimalizálnak új játékcímekre specifikus profilokban. Nem szabad hagyni, hogy akármelyik gyártó vagy nagy cég domináns helyzetbe kerüljön, mert ilyen húzásokhoz vezet.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

De a v4 az mar csak az AVX512-rol szol,

Érdemes rákeresni a google://avx512 dissipation laptop-re, hogy miért nincs sok értelme a laptopokon (meg desktopon se nagyon), hogy széles körben ezzel foglalkozzanak egyelőre. Ezért mondtam, hogy 5 évig a v4-et kár siratni, ha jönnek majd új hardverek, akkor esetleg lehet majd utána sírni, addig minek?

AVX-512 can cause significant dissipation (power consumption and heat) on laptops, particularly with Intel CPUs, due to its instruction set and implementation. This leads to a notable drop in clock speeds to manage heat and power, which can sometimes negate performance gains for general workloads. Newer AMD Ryzen processors show less drastic performance/power impacts from AVX-512. 

trey @ gépház

( jimmy399 v | 2025. 10. 30., cs – 17:12 )

jimmy@debian13-jimmy-pc:~$ ld.so --help | grep '\-v[0-9]'
  x86-64-v4
  x86-64-v3
  x86-64-v2 (supported, searched)

 

Akkor eddig nekem van eddig a legrégibb gépem.
 

( x-daemon | 2025. 10. 31., p – 18:44 )

az ettol fuggeltenul megvalosithato, hogy ha egy program teljesitmenyben profital egy ujabb utasitasbol, az kulonbozo kodutakat hasznaljon mas-mas architektura varianson.

hogy ez (a cim) a teljes rendszerre hogyan hat, az nem feltetlenul a teljesitmenyben fog megnyilvanulni.

neked aztan fura humorod van...

( bucko | 2025. 11. 01., szo – 22:05 )

Kicsit offtopic, de az ubunturól és erről az újításról egy dolog jut eszembe.

1x raktam fel ubuntut AMD procira, bonyolult next-next műveletsorral. A végeredmény, ami succesfully installed, el sem indult, mert elfelejtett kernelt felrakni. Nyilvánvalóan én voltam a hülye, de azóta mellőzöm ezt a szórakozást. ;)

Félreértetted. Semmi kétség, hogy a legeslegtáltosabb ubuntu felhelyező vagy! Csak arra céloztam, hogy a gyanútlan usert egy next-next bonyolultságú installer képes a csont nélkül nem kerül fel semilyen kernel állapotba hajszolni. Ez bizony olyan csúnya logikai hiba, amit semilyen árajánlat sem képes ellensúlyozni! Nemhiába tanítom a megrendelőknek és a fiatal versenyzőknek is, hogy meg kell mondanod mit csináljak! Az if-then-else szerkezetnek nem lehet egyik ága sen kitöltetlen, mert akkor a program elzúg a semmibe a hiányzó feltétel miatt. Ez a tipikus "Erre nem gondoltunk" konstelláció. ;)

Persze az is evidencia, hogy a linux csak olyan hardveren fut, amilyen az alkotóknál éppen van a spájzban - közvetlenül az oroszok mellet.

Ezt biztosan direkt csinálod. ;) Nem arról írtam, hogy hülye vagyok. A "next-next" csak annyit jelent, hogy nem atomfizikai számításokat végez a program és egyértemű logikájának kellett volna lennie. Talán pont az olvasás okozta azt a hibát, amikor gondos konfiguráció választáskor az elvarratlan szálra futottam - amire ők nem gondoltak. Persze ez egy régi történet. Akkoriban tán az Indexes újságírók kísérleteztek az ubuntuval. Számomra csak azért volt érdekes, mert az ubuntu, amikor még afrikai volt, állítólag elég jól támogatta a POWER* platformot.

De bármennyire is bőszen nyomogattam (szerinted - pedig öllég jól olvasok), akkor sem lehet a kernel nélküli "succesfull installed" a végeredmény. Az ilyen szarvashiba elég ritka.

Mint mondom, ez olyan régen volt, amikor még az Atlas 604-re (PowerPc604) fordítottam linuxocskát: netboot+kernel+busybox. Most meg már sok éve leadtam az elektronika hulladéktemetőben a POWER4+ gépemet is, amin közel 10 évig dolgoztam.

Egy ideig nem ertettem miert nem resze neha/napjan a kernel az alaptelepitesnek. A "masik veglet", pl debootstrap eseteben is/sem. Aztan kicsit jobban elmelyedve (minimal linuxok osszetakolasa sajat osszetakolt hardverre jellegu konfigok, embedded elf loaderek, syscall implementaciok, stb utan) mar azert egy fokkal tobb logika latszik benne... 

Jaj ilyet nekem is csinalt egyszer, aztan jo sokaig nem is hasznaltam ubuntut. Aztan most hogy megint kellett ubuntu, inkabb felraktam debootstrappal, egyszerubbnek tunt mint azon a lebutitott grafikus szaron kiigazodni. Es en nem felejtettem el magamnak kernelt felrakni...

I hate myself, because I'm not open-source.

12-13 évvel ezelőtt az akkoriban megjelent E350 integrált procis alaplapommal még kellett játszani kicsit, hogy menjen rendesen minden (aztán a következő verzió talán már alapból jól kezelte).

Az elmúlt nyáron a már csak nekem új 5700G proci és B550M alaplap párossal hibátlan volt minden.telepítés után, ahogy jónéhány éven keresztül a kettő közötti i5 7400 procis konfiggal is).

Igazából, ha a kernelben benne vannak a szükséges driverek (nagyon új vagy egzotikusabb integrált cuccoknál nem feltétlenül gondtalan mindjárt az élet), akkor a legtöbb esetben már sínen van az ember akár intel, akár AMD az alap. Én is azért vettem régebbi ryzent, mert nem akartam problémát, a teljesítménye pedig bőven elég lesz a következő 6-7 évben arra, amire használjuk.

Egy darabig szórakoztam Debiannal, de az Ubuntu (nekem) kényelmesebb. Az OpenSuse is meglepően jó, de a Debian alapot jobban ismerem (mást nem próbáltam annyit, az elmúlt években, hogy érdemi véleményt formáljak róla).