Retro gép építés

Szóval első lépés megtervezni hogy pontosan mit is szeretnék: mivel a retro faktor az elsődleges, olyan gépet/gépeket gondoltam, amik kb. nekem is voltak az évek során. A korszakok közül is be akartam határolni, hogy mire lőjjek és mire nem.

Én anno 286-al kezdtem '91-92 környékén, és akkor fertőződtem meg egy életre. Ment rajta DOS-ban a Prince of Persia, Prehistoric, meg még millió korabeli játék. Ennél korábbi gépem, ill. nemPC-m soha nem is volt (C64, Amiga és tsai), szóval ezek nem vonzanak. 486-ból egy szerintem nem-Intel DX2-66-om volt, de akkoriban még mindig nem értettem hozzá. Pentium-ból elvileg egy Intel P133-at hozott haza anno faterom, de ott szerintem átverték egy Cyrx v. AMD PR120-al. Ekkor indult be a Windows 95, később a 98. Ezután kb. '98-ban került képbe az első 3D gyorsító egy 3dfx Voodoo2 személyében. Először Voodoo1-et akartam venni, mert haveromnak is ilyen volt, nála esett le az állam először mikor megláttam az Incoming-t meg a Quake2-t színes fényekkel. De meggyőzőtt h. a V2 jövőtállóbb befektetés lesz, és nem került olyan sokkal többe, mint a kinézett V1. Ez jó döntésnek bizonyult így utólag. Hosszú volt (majdnem mint az ISA-s SB16-om), alig fért el a házban, a végét így is el kellett picit hajlítani mert pont hozzáért valamihez. Mellékszálként ekkor jött a középiskolámban a gépterem modernizálása, és vele a drákói szigor a Windows NT4  képében. Itt lett egy ilyen szeretem-utálom érzésem a "modern" windows irányába. Egyfelől mezei felhasználóként szinte semmihez nincs semmilyen jogom az adott gépen. Másfelől admin-ként teljhatalmú zsarnok ura vagyok a rendszernek, a legapróbb részletekig meg tudom határozni, mit szabad és mit nem.

Ezek után otthon már én folytattam a gépcseréket, egy P3-450 következett. Hozzá egy jó kis Abit BX6 2.0 alaplap. Majd nemsokára lecseréltem a V2-t az első Geforce 256-ra. Ekkor -egy rövid NT4-es kör után- otthon már Windows 2000-et használtam. Felüdülés volt az instabil, folyton fagyogató, crashe-elő Win98 után. Ez a gép kitartott vagy 2002-ig, amikor került bele egy Geforce 4 Ti 4200.

Egyetemre beújítottam az első AMD gépemet, a P3-ast egy Athlon XP 2000+ váltotta, hozzá MSI KT3 Ultra2 alaplappal. Ez a gép így egyben kiszolgált majdnem 5 évig, csak némi HDD csere, CD-->DVD csere, ill. tápcserére emlékszem vissza ebből az időszakból. Ugyan már gyengén vitte a Half Life 2-t és a Doom3-at (főleg a videókártya), de ekkorra már nem is nagyon játszottam. Amire még tisztán emlékszem, hogy a korábban legalább félévente (hobbiból/gyakorlásból?) újratelepítgetett oprendszer itt már az 5 évet végig kihúzta. Aztán 2006-ban megvettem az első laptopomat, egy Core2 duo-s Dell gépet, beköszöntött a többmagos időszak, és végre hajlandó voltam váltani W2k-ról XP-re. Ez a gép is kitartott jó sokáig, főleg mivel elkezdtem dolgozni és a melós laptopon lett az elsődlegesen használt gép. Arra pedig tudtam telepíteni Starcraft2-t! Nem ez a mai no-admin, Applockeres, IT figyelmeztetés jön minden szarért nyomorult világ volt akkoriban. Valami csoda folytán a céges gépben volt egy Ati Mobility Radeon 4300, amin ugyan eléggé lebutított grafikával, de eldöcögött az SC2. Persze mai fejjel tudom h. azért pont ilyen gép lett, mert a fillérbaszó cégtulajok nem egységesen IBM Thinkpad-eket v. Dell/HP bussiness class gépeket vettek, hanem ami gamer gép aktuálisan a legolcsóbban volt a nagykernél, amikor valamelyik dolgozónak éppen gépcsere kellett. Na aztán folytatódott a céges gép upgrade (már egy multinál) egy Core i5 2600-ra. Abban persze már nem volt csak integrált grafika. Meg céges scanner tool, ami megtalálta -na nem a Starcraft2.exe-t, hanem- a Battle.Net binárist, szóval onnantól a játéknak kb. lőttek. Nagyjából 2012-nél nem is megyek tovább a történetmesélésben, mert a retrozás szempontjából ez már nem érdekes.

A 286, 486, P1 korszakot gyorsan skippelem. Ha korhűek akarunk maradni, ezekhez oprendszerből csak a DOS, max Win95 jöhetne szóba. Azok a vasak pedig már erősen 30 évhez közelítenek. Többet kellene tutujgatni őket, mintha egy veterán autót akarna az ember életben tartani, ami ismerve az erre a hobbira szánható időmet, kb. kizárt. Amit kapni a piacon ezekből a gépekből, azokat meg a Covid idején beindult retró-láz miatt a tulajaik elkezdték abnormálisan felárazni, nem érnek annyit. Táp-ból meg ugye AT táp kell még ezekhez, amiből újonnan nem kapsz már vagy 20 éve. A használtak meg ki tudja milyen állapotban vannak. Laborban kellene beméretni h. mennyire megbízhatóan működnek, ne egy rohadt hibás táp nyírja már ki az ember nagy becsben tartott vintage gépét! Multiméterrel megmérsz egy 12V/5V ágat, de ripple-t meg pillanatnyi csúcsokat már szkóp kellene, meg céleszközök. Elektroműszerésszel kicseréltetni a gyanús kondikat, elengedett forrasztásokat stb. Mindenki keresni akar rajtad, ha magadnak nem tudod ezt mind elvégezni, akkor ezek mind drága mulatság. Plusz ugye az elmúlt 15 évben jött fejlődés (sokmagos processzorok, gigabájtnyi RAM, villámgyors SSD-k) nagyon elkapatták az embert (engem legalábbis igen), így már nincs türelem hallgatni percekig a kerregő HDD-t mire betölt az OS, vagy valamelyik játék pályája. 

Ezek alapján a P2-P3 korszaknál húztam meg az alsó határvonalat. Ezek már kellően gyorsak, hogy az embernek ne a várakozás miatt menjen el a kedve az egésztől. De még nem azok a mai modern nagyon gyors gépek, amik a régi retró programok/játékok futását nem tudják már megoldani a millió féle-fajta inkompatibilitási okok miatt. Slot1-es kiépítés volt a preferált, mivel nekem is ilyen volt. Ez nagyjából belővi a processzor felső határát, ami kb. P3-650 / 700 körül állt meg, ennél gyorsabb Slot1-es processzort nem gyártott az Intel.

Kellett egy AMD-s gép is, leginkább Athlon XP korszakból. A classic Slot A-s K7 Athlon-om sosem volt, így ilyenre nem lőttem. Nem is nagyon látni a használtpiacon. Ha meg valami ritka az by default abnormális áron kel el, ha 1-1 véletlenül felkerül, és a szintén abnormális retrógyűjtők adnak érte bármennyi pénzt, nem fogsz rájuk licitálni.

Következő kategória az már nem is annyira a retró miatt jött be, hanem mert került hozzám / vettem jó áron Athlon 64 ill. Athlon 64 X2 gépeket. Itt már a teljesítményre voltam kíváncsi, hogy mit lehet egy ilyen korabeli gépből kihajtani, illetve hogy abból az időszakból milyen játékok voltak a híresen gépnyúzóak (Crysis nekem pl. kimaradt).

Ennyi bevezető után jöjjenek a tapasztalatok és buktatók, amikbe (eddig) belefutottam. Mert ugye naívan azt hittem, hogy ó megépítek pikk-pakk néhány retrógépet, és felhőtlen a boldogság, minden megy pöccre ahogy azt a régen-minden-jobb-volt eszem hitte. Hát nem :)

Hardver

 

Processzor: 
kezdődik minden a beszerzés nyűgével. Ilyeneket nem akasztasz le bármelyik PC bolt polcáról, vagy rendelsz meg másnapi átvétellel. Marad a használtpiac. Hardveraprón nézegettem először is Slot1 Pentium 3 processzorokat. Akad néha-néha, de egyáltalán nem állnak hegyekben. Hűtőbordából eddigi tapasztalataim alapján kb. legalább 3 féle kombináció van rajtuk, nyilvánvalóan a rá való hűtőventillátor is ennek megfelelően különbözik. Extra nehezítés, hogy ezekhez pici (kb. 4 cm átmérőjű) ventillátorok voltak, amik emiatt pörögnek vagy 5000 RPM-en, ezért hangosak. Továbbá ilyen korukra már esélyes h. zörögnek is (csapágy elkopott), nehéz találni jó állapotút.
Ha akarsz monitorozni hőmérsékletet, a P3-nál még nem volt beépített hőmérő. Egy külső hőmérő diódát kellett az alaplap erre kialakított csatlakozójára dugni. A másik végét meg a processzor bordájának megfelelő helyére rögzíteni. Nem tökéletes, de arra h. ne süljön meg a processzor ha leáll a ventillátor, még pont elég. Na persze ilyen hőmérő diódás kábelt nem fogsz sehol találni, és processzorhoz, alaplaphoz se fogja senki odaadni, mert kb. már mindenki elhagyta.

Az alaplapi slot köré általában adtak gyárilag egy fekete vastag műanyag tartó keretet is. Ez amúgy egy leszerelhető, opcionális kellék, mivel nem kötelező használni. Viszont sok esetben ez biztosítja a böhöm nagy Slot 1 processzort stabilan a slot-ban, anélkül h. kilazuljon, kontakthibás legyen, v. extrém esetben kiessen. Na hát mint ennyi évvel később megtudtam, természetesen ebből a keretből is van legalább vagy 3 féle, annak megfelelően hogy pontosan milyen rögzítőmechanikájú P3-at akarsz belepakolni. Itt kell némi irodalomkutatás a pontos megnevezések kiderítéséhez, és fotók a különbségek felismeréséhez. Meg ahhoz is, hogyan kell a processzort belerakni, meg főleg hogyan kiszedni, anélkül h. tönkretedd, vagy eltörd a keret rögzítő mechanizmusát.                           

// CPU modellszám megfejtő táblázatok: nem elég csak a kozmetikai neve a processzornak, meg az adatok amik kiolvashatóak CPU-Z-vel, ennél sokkal részletesebb és alaposabb információk is kideríthetőek a proesszor kupakjára vagy a tokozására szitázott azonosítószámokból.
// Pl. Intel SSPEC azonosító: Intel ARK. Aztán a CPU-WORLD adatbázisa!

P3-ból volt 3 fajta core is: Katmai, Coppermine és Tualatin.

Athlon XP-hez szintén 3 fajta core is kijött : Palomino, Thoroughbred, Barton.

TBD

Alaplap:

Pentium 3-hoz anno a "legjobb" az Intel 440BX chipset volt. Itt van pár link, melyik chipset, ill. southbridge mit tudott: 
https://en.wikipedia.org/wiki/Intel_440BX
https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_Intel_chipsets
https://en.wikipedia.org/wiki/PIIX

Az Abit mint azt a retró rajongók jól tudják, 2008-ban csődbement. A weboldalukat lelőtték, ami elérhető belőle ma is, az nem sok. Főleg az alaplapi leírások (manual PDF-ek), a BIOS update-k, és egyéb technikai információkból kb. nem maradt az eredeti helyén semmi. Szerencsére sok lelkes hobbista archiválta az oldalakat és a letölthető fájlokat, így némi kutató munkával meg lehet találni amit az ember keres. Abit működő Slot1-es lap amúgyis ritka mint a fehér holló. Ha néha akad 1-1, pont a retro faktor miatt abnormális áron hírdetik. A BX6 2.0 kifejezetten népszerű volt anno, így retrósok körében most is (sajnos) nagyon keresett. Extra feladatként szép meló kideríteni ennyi év távlatából, hogy konkrétan mi a különbség a BX6 sima meg a BX6 2.0 között. Illetve hogyan tudod megkülönböztetni egymástól a 2-t, ha magán a lapon semmilyen szöveg / felírat nem állítja h. én bizony 2.0-s vagyok. Elvileg még motherboard manual sincs külön a 2.0-hoz, csak a sima-hoz valót találtam hosszú guglizással.

Alternativaként nézegettem Asus lapokat is, ilyenem nem volt anno. A P2B-t néztem ki, ebből elő-előfordulgatott 1-1 a használtpiacon. Csak hogy jöjjön egy kis  "régen sem volt ám minden szép és jó": Asus P2B-ből létezik vagy 2 tucat variáns. Mindenféle extra betűt hozzábiggyesztve a végéhez. Illetve a konkrét P2B változatnak (mindenféle suffix nélkül) is van vagy 10 különböző reviziója, szintén Columbo-meló kitalálni melyik miben különbözik a többitől. Elvileg még a BIOS is eltérő kell hozzájuk, szóval tripla körültekintéssel szabad csak BIOS-t flashelni rajtuk.

Egy fontos tudnivaló a 2000-es évek elején-közepén megjelent alaplapoknál: az ekkoriban használt kondenzátorok világszinten hullottak, mint a legyek  valami gyártási hiba miatt ("capacitor plague" néven guglizható a jelenség). Ezért az ilyen korú alaplapokat át kell nézni alaposan, púpos vagy megfolyt kondenzátorok után kutatva, és ha vannak rajtuk ilyenek, azt sajnos muszáj cserélni (megintcsak elektroműszerész skill, vagy elvinni valakihez aki ilyeneket javít).

 

BIOS: 

kb. 3 nagy elterjedt BIOS gyártó volt anno: az AWARD az American Megatrends (AMI) és a Phoenix. Mindről van némi történelmi ismertető, illetve beep-code listák itt:
https://dosdays.co.uk/topics/bios_award.php
https://dosdays.co.uk/topics/bios_ami.php
https://dosdays.co.uk/topics/bios_phoenix.php

Mindegyikhez BIOS gyártónak megvannak a saját tool-jai, amik adott típushoz valók, ezeket nagyon nem ajánlott keverni a másik típusokkal.

Giga nagy AWARD BIOS updater tool gyűjtemény: https://www.wimsbios.com/awardflasher.jsp
Illetve AWARD BIOS code-ok listája, ha nem vagy benne biztos mi fut konkrétan az alaplapon, a POST screen-en megjelenő string-ből lehet dekódolni: 
https://www.wimsbios.com/motherboardid.jsp 
aztán a megfejtő táblázatok itt: https://www.wimsbios.com/awardnumbers.jsp
itt egy másik gyűjteményes lista: https://soggi.org/motherboards/bios-id.htm

Érdemes kikutatni, hogy adott konkrét alaplaphoz melyik a legutolsó BIOS ami valaha is megjelent. Ebben lehettek korabeli hibajavítások, illetve CPU mikrokód frissítések, vagy újabb processzorok felismerése. Ha szerencsénk van, az alaplapon a korábbi tulaj már elvégezte a frissítést, és nem nekünk kell. Ha mégsem ez a helyzet, mielőtt ész nélkül nekiállunk az update-nek, érdemes mérlegelni: megéri-e? Ha szerencsénk van, létezik changelog az adott BIOS verzióhoz, ebből lehet látni mit nyerünk vele. Ha nem kritikus hibát javítanak, nem olyan hardver támogatást adtak hozzá, amire nekünk épp szükségünk van, akkor véleményes h. érdemes-e hozzáállnunk. Ugyanis ezeken a régebbi alaplapokon még nem volt semmilyen védelem a félresikerült update esetén: frissítés közepén megy el az áram, hibás fájlt engedett beleírni a tool (bár általában ezek ellen van bennük védelem), a bios frissítő program hibájából cseszte el a frissítést. Bármelyik eset is történt, nagyjából garantáltan halott lesz a gép. Ilyenkor annyi esélyünk van, hogy a socket-elt BIOS IC-t ki lehet szedni (ha elég bátor vagy hozzá), és egy erre használatos EPROM programozó gépben újra beleírni a megfelelő BIOS fájlt. Előfordul, hogy a FLASH EPROM tartalma megsérül az évek során, ilyenkor egy szimpla újraírás felfrissíti a FLASH adatcellákat és megoldhatja a problémát.

BIOS fájlok hatalmas gyűjteménye sok helyen előfordul, itt van pár megbízható oldal linkje (ismeretlen oldalakról BIOS író tool-t vagy BIOS fájlokat letöltögetni erősen NEM javallott!)
Pl. https://theretroweb.com/motherboards/s/abit-ab-bx6-2.0
vagy https://soggi.org/motherboards/abit.htm

-----------------------

PSU (tápegység):

Na ez a témakör kicsit hosszabb lesz. Mert a fene se gondolta volna, hogy pont retrógép építés miatt kell az embernek az IT legelhanyagoltabb területébe, a tápok világába is belemásznia könyékig. Pedig pont ez a helyzet.

Az Intel a Pentium 1 környékén ('95-96) mutatta be az eredeti ("Classic") ATX szabványt, ami a korábbi AT szabványt váltotta. A részleteket itt lehet végigpörgetni: https://en.wikipedia.org/wiki/ATX#ATX_power_supply_revisions

Ez a Classic ATX egy 20 PIN-es alaplapi csatlakozót vezetett be, és főleg az 5V ill 3,3V-os nagy terhelhetőségére tervezték. Azaz a processzor ezt a 2 "ágat" szívta erőteljesen. Miközben a 12V-on alig volt terhelés, leginkább csak a MOLEX csatlakozón keresztül a HDD, FDD és optikai meghajtók motorjának kellett. 
Aztán jött a Pentium 4, és az Intel megint újított: onnantól már a 12V lett az elsődlegesen igénybe vett "ág", azon keresztül etette az alaplap a processzort. Az ATX szabványnak meg adtak új nevet, ez lett az "ATX12V version 1.x." Mivel az alaplapi 20 PIN-es csatlakozón csak 1 db 12V-os vezeték van, bevezettek egy különálló 4 PIN-es csatlakozót. Amit helytelenül mindenki P4 csatlakozónak hív, valójában "12V ATX connector" a hivatalos neve, de kb. senki nem hívja így. Főleg mivel az AMD is átvette ezt a 12V ATX szabványt (azaz nem csak a Pentium 4 használta). Az első Athlon XP lapok viszont még nem mind használták, csak kicsit később. 
A jövő az ATX 12V szabvány maradt, aminek lett aztán egy ATX 12V version 2.x folytatása. Ebben a 20 helyett 24 PIN-re növelték az alaplapi csatlakozó fizikai kialakítását. A 4 PIN-es "P4" csatlakozó mellé pedig jött egy 8 PIN-es "EPS12V" nevű csatlakozó is (ezt hibásan P8-nak is hívják, a 8 PIN miatt). Ez utóbbi kb. kiváltja a P4 csatlakozót. Azaz régebbi alaplapokon P4 csatlakozót fogsz találni, az újabbakon pedig EPS12V csatlakozó lett helyette. Ha egy nagyobb teljesítményű alaplapnak végképp nem elég az EPS12V csatlakozón keresztüli 12V teljesítmény, másodikként raknak rá még egy 4 PIN-es csatlakozót is. 
Az ATX 12V legújabb változata jelenleg a version 3.x, ebben csak egy spéci új csatlakozótípus jelent meg dedikáltan GPU-hoz, az alaplapi 24 PIN + P8 / P4 csatlakozók nem változtak.

Miért érdekes mindez?

A Classic (5V + 3,3V-ra kihegyezett) ATX tápok az 5V és a 3,3V-on adják le a teljesítményük nagy részét. A tápra ragasztott címke alapján látszanak ilyen 30-35A-ek 5V-on és 3,3V-on is. Miközben a táp maximális terhelhetősége meg általában 250-350W között szokott lenni (feszültség szorozva áramerősség = teljesítmény). Ehhez képest viszont az ATX12V szabvány alapján működő tápoknak a 12V ágán jelennek meg a nagy Amper-es számok. Az 5V és 3,3V-os ágon még a ma 2025-ben kapható legbikább 1200-1600W-os tápok esetében is csak max. 20-22A lesz, és kombináltan (az 5V és a 3,3V ág együtt) max. 100-120W leadására képesek.

Ez alapján látszik, hogy ha egy Classic ATX szerint működő (5V+3,3V-ot igénylő) alaplapra egy ATX12V szabványú tápot kötsz, az ilyen táp esélyes hogy nem fogja tudni leadni azt a teljesítményt az 5V+3,3V ágon, amennyire a gépnek szüksége van. Miközben a 12V ágon meg szinte 0 terhelés éri.

Itt van egy jó videó a probléma demonstrálására:
https://www.youtube.com/watch?v=efK7mw8eYiE

Kicsit trükkös a kérdés, mert nem egyszerű megmondani hogy az alaplap az 5V/3,3V ágakon pontosan mennyi teljesítményt vesz fel a tápból, mert ahhoz kb. a 20 PIN ATX csatlakozó összes érintett erén (DC oldal) mérni kellene a folyó áramot. A táp AC oldalán felvett teljesítményből ezt nem egyszerű pontosan meghatározni, mert kis terhelésnél az ATX tápok hatásfoka még relative alacsony, azaz az AC oldalon felvett teljesítmény egy jelentős része a konverziós veszteség, azzal pedig nem kell számolni a DC oldali tényleges teljesítmény-igényben.

Újonnan Classic ATX tápot már talán vagy 20 éve nem kapni, ATX12V változatból a legrégebbiek is a version 2.x-ek, amik még kaphatóak (meg természetesen az új 3.x-ek). Egyik lehetséges megoldás, hogy használtan keres az ember Classic ATX tápot, aminek a képessége passzol az alaplap elvárásaihoz. De ezek a tápok szintén már 20+ évesek, nem lehet megbízhatóan megmondani milyen állapotban vannak. Lehet h. újkorukban profik voltak, de ennyi idő után teljesen bizonytalan mikor mondják be az unalmast. Elöregedett kondenzátorok cseréje, oszcilloszkóppal kimérni a feszültségszinteket terhelés alatt, szakértelmet igényel. A másik megoldás, hogy az ember vesz újonnan modern ATX12V szabványú tápot, és reménykedik h. annak az 5V/3,3V ága bírni fogja a terhelést. Mivel ezek az ATX12V tápok a 12V-os ágra vannak optimalizálva, az 5V/3,3V ág terhelésének hatásaihoz nagyon utána kell nézni konkrét táp-tesztekben. Illetve az ATX tápok felépítése is nagyon számít ebben a speciális esetben. A kis (kevés watt) teljesítményű ATX tápokat általában olcsóra tervezik, régi elavult technológia alapján vannak megépítve belül, mert alacsony teljesítmény (400-500W) esetén nem szükséges minden modern hatásfok-javító és stabilizáló elektronikát beléjük építeni. Viszont emiatt a 12V-al ellentétben nem reagálnak jól az 5V/3,3V -on megjelenő szokatlanul magas terhelésére. Muszáj profibb (modern) belső felépítésű tápot nézni, mert hiába számszerűleg kicsi az a teljesítmény, amit az 5V/3,3V ágon fel fog venni a gép (a táp teljes leadható teljesítményéhez képest), ez a relative kevés teljesítmény azt a 2 ágát a tápnak asszimetrikusan nagyon megterheli. Olcsó belső felépítésű tápok pedig ezt az asszimetrikus terhelést NAGYON NEM kezelik jól. Az olcsó tápok ha pl. "group regulation" megoldást használnak, ilyen esetekben megkergülnek: az 5V/3,3V ágon a terhelés hatására nagyon leesik a feszültség, miközben a 12V-on a szinte 0 terhelés miatt nagyon megemelkedik a feszültség. A ripple ("hullámzás") nevű jelenség a terhelés hatására az 5V/3,3V ágakon szintén nagyon megemelkedhet, amit (állítólag) a kondenzátorok nagyon nem szeretnek.

Itt van egy táblázat az ATX12V szabvány esetében az egyes ágak +- feszültségeltérés határairól, illetve a ripple elfogadható mértékéről:

Supply (V)    Tolerance    Range, min. to max. (V)    Ripple, p. to p., max. (mV)
+5    ±5% (±0.25 V)    +4.75 V to +5.25    50
−5    ±10% (±0.50 V)    −4.50 V to −5.50    50
+12    ±5% (±0.60 V)    +11.40 V to +12.60    120
−12    ±10% (±1.20 V)    −10.80 V to −13.20    120
+3.3    ±5% (±0.165 V)    +3.135 V to +3.465    50
+5 standby    ±5% (±0.25 V)    +4.75 V to +5.25    50

Mit lehet tenni? Van egy jó összefoglaló ATX táp lista a piacon aktuálisan kapható eszközök nagy részéről, és ami még fontosabb, részletes infók a táp belső felépítéséről. Ez alapján lehet találni jó jelölteket:

https://docs.google.com/spreadsheets/d/1akCHL7Vhzk_EhrpIGkz8zTEvYfLDcaS…

Itt pedig egy kezdőknek szóló táp leírás van, ami után az ember legalább az alapokkal tisztában lesz:
https://www.techpowerup.com/articles/overclocking/psu/160

illetve egy kis folytatása még itt: https://www.techpowerup.com/articles//overclocking/psu/161/3

Az új ATX v3.x szabványról is van pár szó: https://hwbusters.com/psus/intel-atx-v3-0-specification-explained-brief…
Illetve részletesebben: https://www.tomshardware.com/news/intel-atx-v3-psu-standard
Itt pedig néhány félreértés tisztázása: https://hwbusters.com/psus/intel-atx3-misconception/

Az a nehézség a tápok jóságának vizsgálatában, hogy még azt sem lehet egy laikusnak szemrevétellel eldönteni, h. a táp egyáltalán életveszélyes / abnormálisan rossz feszültségekkel dolgozik, vagy sem. Mert maga a PC is úgy van megtervezve, összerakva, hogy még az ATX szabvány tűréshatárából kilógó tápegységgel is tud működni ideig-óráig látszólag stabilan és minden látható gond nélkül. Csak aztán idővel jönnek majd a megmagyarázhatatlan gép problémák, fagyások, újraindulások. Addigra meg a gépben levő alkatrészek károsodása már megtörtént. Ezért laikus (fogalmatlan) emberek véleményére nem szabad adni (ez egy nagyon jó táp, ezt vedd meg, nekem is ilyenem van!), csakis az ATX tápok minősítésével és laborkörülmények közötti tesztelésével foglalkozó szervezet(ek) eredményeinek van itt helye.

Az ATX tápok hivatalos minősítési rendszerét "80 PLUS" -nak hívják. Ez viszont CSAK annyit mond meg, hogy milyen hatásfoka van a tápnak néhány meghatározott terhelési százaléknál (pl. 20% - 50% - 100% terhelésnél). Az elérhető hatásfok-szintek ebben a minősítési rendszerben: 80 PLUS (sima) ez a leggyengébb, aztán jön a 80 PLUS Bronz, Silver, Gold, Platinum és Titanium (növekvő sorrendben). Ebben a rendszerben a Titanium a csúcs és ez már kb. 92-95% hatásfokot jelent. Azaz az AC oldalról felvett teljesítmény 92-95%-át le is tudja adni a DC oldalon, csak 5-8% veszteség keletkezik. Egy fogyasztói átverés (inkább csak régebben, manapság talán már kihalt) a 85 PLUS vagy 95 PLUS hitelesítési rendszerre hivatkozni. Mivel ilyen hitelesítés nem létezik, amelyik tápra ezt írták rá, az a táp valószínűleg az ócskák legalja szintet üti meg a valóságban.

Itt gyorsan tisztázni kell egy gyakori félreértést: pl. vegyünk egy 400 Watt-os tápot, aminek 80%-os a hatásfoka. Ez azt jelenti, hogy ha 100%-on megterheled ezt a tápot, akkor a DC oldalán képes kiadni magából 400W-ot (a hasznos teljesítmény), ezt jelenti a dobozára ráírt 400W. Nem pedig azt jelenti, hogy maximum 400W-ot vehet fel az AC oldalon a konnektorból. Ehhez az AC oldalon valójában 500W-ot fog felvenni a konnektorból (400 osztva 0,8-al). Ilyenkor a DC oldali 400W és az AC oldali 500W közötti 100W különbség jelenti az átalakítás során keletkező veszteséget. Ez a táp belsejében levő alkatrészeket fogja fűteni, ezt kell a táp belső ventillátorának lehűteni. Ha egy másik 400W-os tápnak viszont pl. már 90%-os a hatásfoka, ebben az esetben a DC oldali 400W kiadott teljesítményhez az AC oldalon már csak 444W konnektorból felvett teljesítmény tartozik (400 osztva 0,9-el). Azaz a korábbi 100W-hoz képest itt már csak 44W veszteség keletkezik, ami végsősoron alacsonyabb áramszámlában mutatkozik meg, és kevesebb hőt is kell elvezetnie a ventillátornak a tápból, tehát csendesebb is lehet működés közben.

Egy másik tévhit, hogy egy számítógépben ha 1600W-os tápot használok, az 3x annyi villanyszámlát fog eredményezni, mintha ugyanebbe a számítógépbe egy csak 550W-os tápot teszek. A gép tényleges fogyasztása az aktuális igénybevételtől függ, a táp csak annyi teljesítménnyel látja el a gépet, amennyi annak éppen szükséges, nem pedig fixen a táp maximális teljesítményével. Ha a gépnek kb. 100W-ra van szüksége, akkor az 550W-os tápból is 100W-ot fog felvenni, és az 1600W-os tápból is. Ami pici eltérés esetleg lesz közöttük, az a különböző tápok hatásfok különbségből eredő pár Watt +- lesz, de ez nem lesz nagyságrendi különbség. Tehát 550W-os táp helyett 1600W-os tápot venni nem jelent automatikusan tripla áramszámlát. Maximum értelmetlenül túlbiztosítjuk magunkat, ha amúgy a gép csúcsteljesítmény igénye még az 550W-ot sem éri el.

A magas (==jó) hatásfok nem automatikusan garancia arra, hogy maga a táp jó minőségű, stabil és pontos kimenetet ad, mert az nem a hatásfok alapján dől el. A beépített (vagy kispórolt!) védelmek működése/nem működése (OCP, OPP, OTP, SCP, SIP) sem a hatásfok szintjéből derül ki. Alapvetően azt lehet mondani, hogy ha egy táp eléri a Platinum szintet, ott már azért magának a tápnak a felépítése és a használt alkatrészek is megütik a kívánt minőséget, nem csak a hatásfok lesz magas. Gold hatásfokkal viszont még lehet amúgy elég gyengén muzsikáló, nem túl biztonságos tápokat találni.

Viszont ha az ember nem csak a hatásfokot szeretné tudni, hanem a tényleges eszköz belső felépítését, nem elég a 80 PLUS plecsniket nézegetni, kellenek a konkrét megmérős tesztek is. Ebben a CYBENETICS rendszer 1000x jobb, részletesek a tesztjeik, és 1 darab szám eredmény mellett a grafikonokat, táblázatokat is  megosztják.

https://cybenetics.com/index.php?option=power-supplies

pl. egy Chieftronic Powerplay 750W teszt-eredmény oldala: https://www.cybenetics.com/evaluations/psus/1671/

Ugyanezen táp mérési eredményei a részletes magyarázatokkal együtt: https://www.techpowerup.com/review/chieftronic-powerplay-750-w/

A CYBENETICS tesztjeiben a Cross-load elnevezésű tesztek segítenek a legjobban eldönteni, hogy egy ATX12V tápot ha pl. az 5V+3,3V ágon terhel meg a gép, miközben a 12V ágon szinte semmi terhelés nincs, akkor hogyan fog ez a táp viselkedni. A feszültségszintek mennyire térnek el az ideális értékektől, illetve a ripple mennyire nő meg.

Ha ezen is túlestünk, még 1 praktikus tápegység kérdés maradt: a csatlakozók fajtája, és száma. Az ATX 20 PIN alaplapi csatlakozóba szerencsére fizikailag bele passzol a 24 PIN-es csatlakozó, mert erre anno gondoltak a tervezők. Viszont sok régi alaplapon előfordul, hogy a 20 PIN-es csatlakozó közvetlen közelébe kerültek olyan alkatrészek (kondenzátor, tekercs), amik miatt a 24 PIN-es kábel túllógása a 20 PIN-es csatlakozón már beleakad ezek közül valamibe. Emiatt a 24-es csatlakozót sok tápgyártó 20+4 formátumban készíti el: ilyenkor az alap 20-as csatlakozózót szét lehet "pattintani" és félre lehet tolni az útból a felesleges 4 PIN-es csatlakozót. Így pedig már el kell férjen a lecsupaszított 20-as csatlakozó az alaplapon. Sajnos nem minden tápgyártó használja a 20+4-es formátumot, hanem fixen összeépíti 24-es formátumban, ezért ezt le kell ellenőrizni az adatlapon még vásárlás előtt.

A 4 PIN-es ATX12V csatlakozó sem szokott dedikáltan megjelenni sok mai tápon, helyette már inkább csak a 8 PIN-es EPS12V csatlakozót használják. A visszafele kompatibilitás miatt itt is ugyanazt a trükköt használják, mint a 24-->20+4 esetben, azaz a 8 PIN-es csatlakozó szétszedhető sok esetben (de nem feltétlenül az összes tápnál) 4+4 formátumúra. Ilyenkor az alaplapi 4PIN-es ATX12V csatlakozóba az EPS12V azon felét kell bedugni, amelyik csatlakozója megfelelően key-elt, nem szabad a másik felét beleerőltetni.

A PCIexpress 12V-os csatlakozója is átesett egy fejlődési lépésen: eleinte csak 6 PIN-es volt, de ezt később kibővítették 2 további PIN-el, így lett a manapság elterjedt 8 PIN-es csatlakozó (fontos: NEM összekeverendő a 8 PIN-es EPS12V csatlakozóval!). A visszafelé kompatibilitás miatt itt is ugyanaz a trükk, mint fentebb: ha 6 PIN-es eszközbe akarsz 8 PIN-es kábelt dugni, a 2 extra PIN leválasztható a csatlakozóról.

------------------------

STORAGE:

MOLEX csatlakozó
PATA adatkábel
jumperelgetés, WD / Seagate egyedi jumperelgetési hieroglifái
Quantum LCT széria

------------------------

HANG: SB live

Kiindulásnak a történelem, és a különböző változatok leírása + a lebutított (kiherélt) változatok kiszűrése: https://en.wikipedia.org/wiki/Sound_Blaster 
illetve a konkrét széria leírása: https://en.wikipedia.org/wiki/Sound_Blaster_Live!
https://www.philscomputerlab.com/sound-blaster-live.html --> kevés szöveg van ezen az oldalon, inkább a kapcsolódó YT videóban hangzik el a hasznosság: https://www.youtube.com/watch?v=z-HiLp5p820
https://dosdays.co.uk/topics/Manufacturers/sb_live.php (ez egy nem túl részletes oldal, de akad itt is 1-2 apróság)

------------------------

AGP: 

Akinek új lenne, az AGP volt a PCI-Express előtt "A" grafikus kártya dedikált interfésze. Az idők folyamán ez is változott, lett belőle az eredeti (1x-2X) után 4X aztán 8X (olvasd: 4szeres, 8szoros) sebességű változat. Ami itt egy kicsit elbizonytalanított, hogy sok alaplap kézikönyve figyelmeztet, hogy 3,3V-os AGP kártyát nehogy rakjak bele, mert tönkreteheti a kártyát és az alaplapot is! Elvileg key-elt az alaplapi csatlakozó és a kártyák alja is, ami ELMÉLETILEG megakadályozná, hogy elektromosan inkompatibilis kártyát abba a foglalatba bele tudj tenni. De aztán jönnek a rémlegendák, hogy voltak olyan korai AGP kártyák, ami key-elését elcseszte a gyártó. Vagy az alaplap volt ún. "univerzális" típusú, a belerakott 3,3V-os kártyától mégis meghalt stb.

https://en.wikipedia.org/wiki/Accelerated_Graphics_Port#Compatibility

-----------------------

HÁZ:

takarólemezek, elrendezési hülyeségek, 5,25"-os helyek optikának

 

Szoftver

 

Operációs rendszerek

Windows NT 4.0

Windows 2000

Windows XP

 

To be continued...