34 éves a Linux (kernel)!

Kernel

Napra pontosan 34 évvel ezelőtt, 1991. augusztus 25-én Linus Torvalds a Minix levelezőlistán közzétette az első bejelentést a saját „hobbiprojektjéről”, amelyet később Linux kernelként ismert meg a világ. Akkoriban még nem volt több, mint egy kísérlet arra, hogy saját operációs rendszer kernelt írjon – tanulásból és szórakozásból.

A jelentősége abban áll, hogy ebből a kezdeményezésből nőtt ki a modern informatika egyik legmeghatározóbb nyílt forráskódú projektje. A Linux kernel mára eszközök milliárdjain, szuperszámítógépeken, okostelefonokon (Android), hálózati eszközökön és beágyazott rendszereken fut. A bejelentés nemcsak egy szoftver születése volt, hanem a közösségi fejlesztés és a szabad szoftver modell diadala, amely gyökeresen megváltoztatta az IT-ipart és az internet működését:

Linus Benedict Torvalds

Aug 25, 1991, 10:57:08 PM

to

...


Hello everybody out there using minix -

I'm doing a (free) operating system (just a hobby, won't be big and
professional like gnu) for 386(486) AT clones. This has been brewing
since april, and is starting to get ready. I'd like any feedback on
things people like/dislike in minix, as my OS resembles it somewhat
(same physical layout of the file-system (due to practical reasons)
among other things).

I've currently ported bash(1.08) and gcc(1.40), and things seem to work.
This implies that I'll get something practical within a few months, and
I'd like to know what features most people would want. Any suggestions
are welcome, but I won't promise I'll implement them :-)

Linus (torv...@kruuna.helsinki.fi)

PS. Yes - it's free of any minix code, and it has a multi-threaded fs.
It is NOT protable (uses 386 task switching etc), and it probably never
will support anything other than AT-harddisks, as that's all I have :-(.

( trey | 2025. 08. 25., h – 09:02 )

HB!

20+ éve #worksforme!

trey @ gépház

Kivételesen nagyon egyetértek. Ezt szoktam írni én is a sok szakértőnek, akik állandóan azzal jönnek, hogy soseleszlinukszdeszktopéve, hogy sokunknak már 10-20 éve eljött, csak ők maradtak le róla, mert normik hozzá.

Vicces egyébként ezt a szállóigévé vált bejelentést olvasni, minél több év telik el, annál inkább semmi nem igaz belőle. Az egyik legnagyobb, legportolhatóbb rendszer lett belőle. A 386-486-ot pont, hogy nem támogatja már, a mainstream disztrók az x86 támogatást is kinyírták már, IDE háttértárat se használ már senki pár retróson kívül, harddisk helyett már rég SSD-k mennek mindenhol. A Bash és a gcc is jócskán arrébb jár verzióban, 5.3.3 illetve 15.2.1. Az utóbbi 15 millió kódsornár jár.

De pl. az is morbid, hogy régen egy kis floppy-ra ráfért a kernel forráskódja, konkrétan a 0.01-es tar.gz-je 471 KB, 8102 kódsor, ma meg 242 mega tömörítve (kernel.org 6.17-rc3, tar.gz), 27,2 millió kódsor.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

Linus bejegyzéséről szerintem nem sokkal azután, hogy megjelent, már sejtettük, hogy valami nagyon nagy és nagyon jelentős dolog történt.

Időközönként kénytelen vagyok Windows környezetben is dolgozni, az utóbbi 10+ évben bizonyosan sikítva menekülök vissza a Linux desktopra, amint lehet.

Akkor még nem lehetett sejteni, csak egy finn egyetemista volt, akiről senki nem hallott. Nem is nézte ki belőle senki, hogy ekkora projekt lesz ebből. Én inkább a git-re tartom ezt igaznak, amikor annak nekikezdett, akkor már lehetett tudni, hogy az is nagy jelentőségű dobás lesz, és az is lett.

A többiben egyetértek, a Windows sikerült végképp egy használhatatlan szarrá zülleszteni, azt tényleg ne használja senki, csak az, akinek annyira muszáj, mert iskola, munkahely, vagy valami máshoz elő van írva neki. Egyébként tisztán mazohizmus. Én se bírnék már rá visszaállni, de nagyon már egyik kereskedelmi, hagyományos dekstop OS-re sem. Annyira megszoktam a tiling WM, terminál, Unix workflow-t, hogy minden más használhatatlan sallang rendszer azóta, és 20-30 év visszalépésnek érzem.

Egyben viszont nagy kárnak érzem, hogy a Minixből nem lett semmi. PeÁllítólag külön Excel-táblázatban vezették, ki és mikor vette igénybe a szoba használatát.Állítólag külön Excel-táblázatban vezették, ki és mikor vette igénybe a szoba használatát.dig megélt még a megjelenéstől számítva 2 újabb főverziót, sőt, a NetBSD userland-et is portolták alá, X11-estől meg mindenestől, pár éve kapott egy millió dolláros fejlesztési támogatást is, de megmarad elméleti-oktatási rétegrendszerként. Pedig abban is nagy potenciál volt. Intel Management Engine-en kívül nem használják igazából semmire.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

( bennyh | 2025. 08. 25., h – 10:56 )

Ha nem lenne, akkor vajon mi lett volna a befutó, valamint megdobta-e volna érdemben pl a Wifi routerek, NAS-ok és egyéb eszközök árát az, hogy azokra is licencelni kellett volna valami alaprendszert a gyártóknak? Telefonoknál mondjuk "csak" az Androidot érintené a dolog, a (már megdöglött) WP és IOS más tészta.

Színes vászon, színes vászon, fúj!

Kérem a Fiátot..

Az MI többszöri nógatásra kb. 15 perc alatt ezt hozta össze:

’90-es évek (nem Linux, nem BSD)

  • GNU Hurd (1990–) — mikrokernel-szerverek a GNU Mach tetején.

  • Mach 3.0 (CMU) — kutatási mikrokernel, a források elérhetők.

  • L4 család (1993–; pl. Fiasco 1998) — 2. generációs mikrokernel.

  • Plan 9 from Bell Labs (1992; 2000/2002-től nyílt licencekkel) — elosztott, fájlrendszer-alapú OS.

  • Inferno (1996–) — elosztott OS, Limbo nyelvvel.

  • Exokernel (MIT, ’90-es évek közepe) — „vékony” kernel, alkalmazás-szintű erőforrás-kezelés.

  • SPIN (UW, ~1995–96) — modulárisan bővíthető kernel (Modula-3).

  • Nemesis (Cambridge, ~1996–2000) — QoS-centrikus multimédiás OS.

  • Amoeba (Tanenbaum, ’80s–1996) — elosztott OS, akadémiai forrásokkal.

  • VSTa (korai ’90-es évek) — GPL-es mikrokernel, Plan 9 ihletéssel.

  • Oberon System (ETH Zürich, ’80s–’90s) — saját OS, teljes forráskóddal publikálva.

  • AROS (1995–) — AmigaOS-szerű, nyílt forrású rendszer.

  • ReactOS (1998–) — Windows NT-kompatibilis, nyílt forrású.

  • FreeDOS (1994–) — MS-DOS-kompatibilis, nyílt forrású.

  • RTEMS (1993–) — nyílt forrású valós idejű OS beágyazott rendszerekhez.

  • eCos (1997–) — konfigurálható, nyílt forrású RTOS.

  • Visopsys (1997–) — független, „from scratch” hobbirendszer.

  • Sprite (Berkeley, 1984–1992) — kísérleti Unix-szerű OS, MIT licenccel.

  • FreeMiNT (1993–) — Atari ST vonal nyílt alternatív kernellel.

  • MINIX 2 (1997; 2000-tól teljesen nyílt) — oktatási, mikrokernel-alapú Unix-klón.

(Kulcsforrások a fenti pontokhoz: Plan 9 történet; Inferno; AROS; ReactOS; FreeDOS; RTEMS; eCos; Oberon; VSTa; Sprite; FreeMiNT; L4.)

2000-es évek és későbbi – extra (nem Linux/BSD)

  • HelenOS (2006–) — hordozható, mikrokernel-alapú multiserver OS.

  • Haiku (2001–) — a BeOS közösségi, nyílt forrású utódja.

  • Syllable Desktop (2002–; AtheOS fork) — könnyű, önálló desktop OS.

  • KolibriOS (2004–) — teljesen assemblyben írt, GPLv2 alatt.

  • Contiki / Contiki-NG (2003–) — BSD-licences IoT OS apró eszközökre.

Még nincs aláírásom.

Így van. Meg ha nem lett volna a BSD licenc, ami elvben szépen hangzik, hogy a legmegengedőbb, de mivel nem copyleft, ezért nagy cégek szépen ellopják, bezárják. Ennek ellenére még a FreeBSD az, ami a legéletképesebb, a mai napig.

Az is elkerülhetetlen, hogy valami *nix variáns legyen uralkodó, mára már szinte minden rendszer az, szerver, mobil, beágyazott, kiágyazott, egyedül a desktop lóg ki, a Windows miatt, meg néhány hobbi OS, ami nem az még, és kifújt. Minden más valami *nix vagy POSIX rendszer ma már. Voltak még nagy kivételek, RT11, CP/M, DOS, OS/2, stb.., de azok idővel kivesztek.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

Szerintem ezt egyszerűen evolúciónak hívják, ami köztudottan nem egy egyenes folyamat. Kipróbál ezt-azt, aztán aki túlél az túlél, és hogy ki lesz az azt néha még megjósolni se egyszerű.

A cápák 200 millió éve kb. változatlanok, a maguk nemében tökéletesek, mégse bizonyítottak be egyetlen matematikai tételt, vagy fedeztek fel egyetlen elemi részecskét se.

Mi több, még a saját szakterületükön is csak annyi eszük van, hogy simán megesznek egy gumicsizmát reggelire, ha rossz szögből nézik.

Science for fun...

Ugye az volt kérdés, hogy ha nem Linux? Én meg hozzátettem akkor már BSD sem. Szóvel mi lehetett volna nem unix-like...

Eltúloztam? De azért érdekes nem?

Mondjuk a Kolibri-ből lehetett volna valami igazán gyors és kicsi alternativa, pure assembly.

Még nincs aláírásom.

A mi lett volna ha... típusú kérdéseknek nincs sokkal több értelme mint a mi történik ha a megállíthatatlan golyó ütközik a kidönthetetlen és törhetetlen oszloppal -féle nyelvtanilag helyes de logikailag paradox kérdéseknek. 

A triviális válsz persze a BSD, mai világ szerint FreeBSD. De egyáltalán nem biztos, hogy létrejönnek a különböző BSD forkok. Talán csak a BSDi fizetős ág maradt volna konkurencia hiányában. Az biztos, hogy ha fennmarad a nyílt forráskódú BSD a 4-bekezdéses BSD licenc általánosságban megmarad, mert pont a GNU/Linux világ kényszerítette ki ebben a változást. 
Harc helyett talán fejet hajtanak a Microsoft báb SCO előtt és megfizetik a "Unix licencdíjat" amivel minden másként alakul az első évtized szabadsága után. 

Bár akkoriban kezdett felpörögni a szilícium völgy jelenség, de már akkor is volt élet azon kívül is. A még elektronika-király Japánban volt egy teljesen más operációs rendszer-család a *Tron rendszerek, amik épp ekkoriban forrtak ki egy ablakos egeres desktop rendszerré, office csomaggal meg mindennel. Ezzel akarták ellátni a japán iskolákat. Arról a bázisról, az akkori japán óriások Panasonic, Sony, Hitachi, JVC és társai hátterével reális lett volna, hogy Japán uralja a digitális számítógépek világát is a tv/video/hifi uralom évtizede után. Bush elnök, az idősebb, Japán látogatás alatt kerek perec közölte japán alattvalóival, hogy japó desktop OS márpedig nem lesz! 

Tehát akár egy iTron OS világban is élhetnénk, ahol az emberek többsége azt sem tudná mi az OS neve a Sony AI-Computer 9900-asuk alatt. 

Az Amigások szerint az ő rendszerük volt a legjobb desktop os a korban és ha a Sun Microsystem megveszi az Amigát, akkor ma Amiga uralom lenne desktopon. Szerintem nem mert az egy kézben tartott hardver és szoftver nem elég a teljes piac uralására, legfeljebb a mai Apple helyére tette volna a Sun Amigát. 

És ne felejtsük el a legvalószínűbb forgatókönyvet, maga a GNU projekt ad alább az istencsászár Hurd kerneléből és készítenek egy konzervatívabb de működő és használható kernelt, vagy adoptálják a *BSD kernelt a GNU-hoz. 

Linusnak szerencséje volt, összerakott egy akkut, beletette a GNU autóba, amiből már csak ez hiányzott, beindította és működött. Gyorsan lepattintotta a GNU nevet, helyére felpattintotta a Linux nevet és logót, azóta robog vele a volán mögött. 

“Az ellenség keze betette a lábát”

Az Amiga egy szörnyű rendszer volt, teljesen zárt architektúra, spéci chip-ekből építve, nem öregedett jól. Ja, a maga korában faszának tűnt, hogy milyen jó grafikát és audiót tud, GUI is van hozzá, de így utólag nem öregedett jól, akár csak a Mac-ek, azoknál is ez a helyzet.

Linusnak azért meg több az érdeme annál, hogy akkut pattintott akárhova is. Pont a hír arról szól, hogy még 34 év után is töretlenül viszi a projektet, ami annak ellenére se esett szét, hogy 27 millió kódsorra hízott, és 15 architektúrát támogat, mellette még a git-et is kitalálta. Ezt azért nem sokan csinálják utána, a GNU-soknak se sikerült, mai napig csak szerencsétlenkednek a Hurd kernellel.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

Ezt a zárt architektúrát azért gondold újra szerintem!

Az hogy "spéci" chipek nyújtották azokat a tulajdonságait, amikkel megelőzte a korát, ettől miért lett volna zárt? Azok a chipek azért voltak "spécik" - a szavaiddal élve - mert a technológia akkor érte el azt a szintet, hogy amit évvek korábban még diszkrét TTL logikából tudták felépíteni, azt itt integrálták egy chipre. Később ezek a funkciók a PC-kben is ebben a formában jelentek meg videókártyák, hangkártyák, háttértár vezérlők formájában.

A Zorro buszról nem is beszélve. Temérdek bővítőkártya volt elérhető általa olyan autoconfig funkcióval ami a PC-kben csak évekkel később jelent meg.

A rendszer API-k jól dokumentáltak voltak, bárki számára elérhetőek voltak!

Amúgy volt Amiga géped?

A nagy öregek azt mondják, hogy ég és föld volt a különbség desktop élményben és konkrét programok által nyújtott élményben aközött amit egy Amiga nyújtott az 1980-as években és amit egy akkori PC. 

"spéci chip-ekből építve" ma is ez az irány csak már más a feladat. 3D grafika "spéci" GPU-kon fut, ahogy az "AI" is ott fut hatékonyan. De a mai CPU-kba is sok "spéci" megoldás került. Az Apple M-szériás chipjei is jó példák. van bennük CPU, GPU, Neural Engine (AI), képfeldolgozó egység stb. Mindegyik egy-egy "spéci chip", ami egy adott feladatot végez hardveres gyorsítással. Az Amiga, személy szerint Jay Miner egyik érdeme, hogy ezek jelentőségét az elsők között ismerte fel. Erről személyesen is meg tudtam győződni, mert jó emulátoroknak köszönhetően az utókorban is kipróbálható mit tudtak az akkori számítógépek és a rájuk készült programok. 

"Linusnak azért meg több az érdeme annál, hogy akkut pattintott akárhova is."

Természetesen nem szó szerint kell érteni. Linus csak a kernelt írta meg egy már akkor kész rendszerhez, ami a GNU volt. Ez utóbbiban lényegesen több munka volt. Remélem ezt nem kell részleteznem miért. Magát a Linux kernelt sem nulláról kellett terveznie, volt a korban egy remek könyv, amit Tanenbaum írt, ráadásul egy teljes rendszert, Minix is mellékelt hozzá. Még kódot is vett át belőle. Ezzel együtt ez így is egy megsüvegelendő munka, csak helytelennek tartom Linusnak tulajdonítani minden érdemet, ahogy azt egyébként sokan tévesen teszik, és a ma Linux néven ismert komplett operációs rendszercsaládot az ő eredményének elkönyvelni, ahogy ezt itt te is teszed. Egy kicsi de fontos szeletét írta akkor meg Linus, és mivel ez által kelt életre és kezdett önálló rendszerként működni a GNU, amire hatalmas igény volt akkoriban neki tulajdonítják a teljes sikert sokan, de ez nem helyes. 

"Ezt azért nem sokan csinálják utána, a GNU-soknak se sikerült, mai napig csak szerencsétlenkednek a Hurd kernellel."

De elég sokan tudnák ezt utánacsinálni. Én is meg tudnám írni, és nagyon sok más mérnökinformatikus is. Aki egyetemen tanulta a programozást pontosan tudja mit jelent a féléves projekt. Ha esetleg indult TDK-n akkor azt is, mennyi álmatlan éjszakával jár az, és milyen eredményeket lehet elérni. Ma már eltolódott a fókusz. Egyeteme válogatja, de jellemzően nem a C nyelv van a központban. De ettől még nagyon sokan utána tudnánk csinálni ha ez lenne a feladat. A Hurd egy sokkal nagyobb ívű projekt, a Linux kernellel szemben a korban akkor járatlanabb út volt. Ma már szerintem okafogyottá vált, mert már van nála jobb, az eredeti célkitűzéseit megvalósító kernel, és teljes rendszer épül erre, a a Fuchsia OS, ami a Zircon mikrokernelen alapul. 

A git is remek munka, de szintén nem páratlan. Az akkoriban használt kereskedelmi Bitkeeper megoldásai adták az alapot. De volt hasonló opensource megoldás is, például a Mercurial. A nagy extra a git-ben a staging area volt. Bár Mercurialban bővítményekkel el lehetett érni a szelektív commitolást, a Git ezt a munkafolyamat központi, megkerülhetetlen részévé tette. 

A repedések a Linuxszon sajnos már ma látszanak. Az Intel hetekben bejelentett költséglefaragása még sok problémát okozhat. A roppant mennyiségű hardver támogatása, működtetése megfelelő kódminőséggel nagyon drága lett, és Linuxszon költségesebb mint lenne egy mikrokerneles rendszeren. 

Még annyit tennék hozzá, hogy volt a korban egy olyan számítógép ami ma UK-n kívül kevésbé ismert. Ez az Acorn Archimedes. Ebben jelent meg az a bizonyos ARM processzor. Abban a korban számtalan feladatban többszörösen rávert számítási teljesítményben a PC-kre. De egyébként Motorola 68k processzorokra is. A nyers számítási teljesítménye döbbenetes volt, különösen az egész-szám aritmetikában. Az Amigával szemben ez a számítógép egyik legfontosabb elemében nemcsak túlélt a mai napig de az ARM a PC processzorok komoly kihívójává nőtte ki magát. Az ARM sikere például igazolja, hogy nem a PC processzora volt a legjobb megközelítés. Annak az operációs rendszere, a RISCOS ma is létezik, sőt ha vásárolsz egy Raspberry Pi-t jár mellé. De ma már inkább csak retro-értéke van. Nem volt annyira fejlett mint az AmigaOS, cooperative multitask os volt, mint sok más konkurense akkoriban. Az Amiga OS viszont már akkor preemptív multitaskingos os volt. A RISC OS gui-ja viszont szintén köröket vert az akkori PC Windowsokra, ahogy az Amiga os-e is egyébként. Rendszerszintű, valós idejű font anti-aliasing élsimítás, ami gyönyörű, olvasható betűket eredményezett. Rendkívül gyors, vektoros alapú grafika és egy beépített, professzionális minőségű vektorgrafikus program, Draw. Az egész RISC OS rendszer elképesztően reszponzív volt. A macintoshokkal pedig szerintem minimum pariban volt, de inkább előttük járt. 

“Az ellenség keze betette a lábát”

De elég sokan tudnák ezt utánacsinálni. Én is meg tudnám írni,

Ilyenkor mindig a HUP jut eszembe analógiaként, hogy mennyien állították, hogy "mi ebben a munka", "ezt én is meg tudnám csinálni". Jelentem, ebben nem az a nehéz munka, hogy le kell írni/át kell nézni x sornyi C kódot, meg nem is az, hogy meg kell írni napi x postot. Hanem az, hogy 25-30 éven keresztül csinálod, megszakítás és kiégés nélkül. Ez a nehéz benne. Ezért van az, hogy nincs nagyon még 10 HUP, meg nincs 10 másik Linux kernel.

Persze, mindegyikre voltak próbálkozások, de nem véletlen haltak el. Azért, mert a nehéz résznél feladták. És ezért van Linusnak nagy érdeme. Ma is küzd ütődött balfaszokkal napi szinten, pedig keresett már annyit, hogy hagyhatná a büdös picsába, elmehetne nagyvállalatokhoz súlyos pénzekért golfozó CTO pozícióba, be se kéne járnia, csak a fizetést költeni. 

Na, ez a nagy teljesítmény. Hogy mégse teszi.

trey @ gépház

Még egyszer beidézném, mire reagáltam: "Ezt azért nem sokan csinálják utána, a GNU-soknak se sikerült, mai napig csak szerencsétlenkednek a Hurd kernellel."

A teljesség igénye nélkül felsorolnék pár GNU fejlesztést, amihez nem sok köze van Linusnak, de nélkülük semmire sem jutott volna a Linux kernel önmagában:

glibc

gcc

bash

Ezek mind a GNU Projekt részei. Természetesen a sort lehetne folytatni. Az én is meg tudnám írni a most 34 éve kiadott Linux kernelre vonatkozik és az azt követő időszakra, amikor még one-man-show volt a Linux kernel. A mai Linux kernelt mérete miatt már természetesen Linus vagy senki más egyedül nem tudná fejleszteni. Azzal szemlélettel nem értek egyek, ami csak Linust isteníti és nem látja a többi ugyanolyan jelentős személyt mögötte. Kezdve kapásból RMS-el, aki nélkül nincs GNU és így semmihez sem tudott volna rendszermagot adni a Linux. 

"GNU-soknak se sikerült, mai napig csak szerencsétlenkednek a Hurd kernellel" rész nemcsak hozzánemértésről tanúskodik, hanem érint egy témát ami a közeljövőben bizony okozhat problémákat a Linux kernel fejlesztésénél. A Hurd kernellel túl magasra tették a lécet, de az érvek egy valódi mikrokerneles rendszer mögött nem akadémikus, valóságtól elszakadt öncélú gondolat. Egyesekkel ellentétben nem azért járok a HUP-ra mert utálom az opensource világot és azon belül is legjobban a Linuxot. Őszintén szeretném ha folytatódna a jövőben is a Linux kernelű rendszerek sikere. De látok kockázatokat is, amik eddig nem voltak. Abban, hogy pöccre minden tökéletesen működik egy mai PC-n Linuxon nagyon sok munka, fejlesztés, elköltött milliárdok vannak az Intel és persze az AMD hozzájárulásai által. Ki lehet próbálni egy mai Apple silicon Mac-en, hogy mennyire használható rajtuk a Linux ha nulla gyártói támogatás mellett kell boldogulni. Olyan 2000-es évek eleji érzés. Kommunikációja alapján Linus is érzékeli a kihívásokat amikkel eddig nem találkozott a Linux projekt. Pont itt térülne meg az a mikrokerneles dolog. Ezért sem "szerencsétlenkedésről" van szó, de valóban későn, napjainkra kezd szükségszerűvé válni. Leírtam azt is, hogy Hurd-nek már nem látom a jövőjét. Sokkal jobb mikrokerneles rendszerek vannak már helyette. 

“Az ellenség keze betette a lábát”

A 'mi lett volna, ha' játék elég torzító dolog, amikor a Linux már kellően használhatóvá vált (90-es évek vége felé már egyértelműen), az ingyenesség miatt elkezdte kiszorítani a többi hasonló rendszert, ami viszont licencköteles volt. Szerintem a Solaris lejtmenete sem csak amiatt következett be, mert az Oracle hülye volt.

( falu v | 2025. 08. 26., k – 08:03 )

Érdekesség: pontosan ezen a napon mutatkozott be Michael Schumacher az F1-ben.

[Falu.Me]==>[-][□][X]

( hunluki | 2025. 08. 26., k – 09:57 )

Boldog szülinapot!

Linuxból élek, linux fut a szerveremen, linux fut 1-2 kivétellel az összes általam/családom által használt gépen.

Köszönöm!

( zotya62 v | 2025. 08. 26., k – 10:26 )

Ez már történelem, akkor még nem olvastam ezt a levelet, hiszen még DOS-on nyomultam, majd Windows 3.1-en. Jó nyolc évvel később kezdtem vele ismerkedni, emlékszem, amikor az egyik akkor ismert helyi számtech boltban láttam, hogy a Süsünek becézett Suse-ban már voltak KDE virtuális ablakok (talán 5. verzió volt), amik között jobbra balra lehetett váltani, illetve az asztalt kiterjeszteni, ami érdekes volt még a Windows NT-hez, Windows 2000-hez képest képest is. Aztán később az akkori mukahelyemen ugyanezen cég által telepített Red Hat-ot futtató gateway-t kellett parancssorban felügyelnem. Akkor kezdtem megismerkedni a UNIX parancsokkal, majd jött a hosszú tanulóidő Debianon, még X szerver nélkül parancssorban, még kernelt is forgatva. Aztán már asztali környezettel előbb virtuális gépen az akkor berobbanó Ubununtu, majd egy régi HP notebookon a Linux Mint. Ma már Arch vonalon mozgok.