34 éves a Linux (kernel)!

Kernel

Napra pontosan 34 évvel ezelőtt, 1991. augusztus 25-én Linus Torvalds a Minix levelezőlistán közzétette az első bejelentést a saját „hobbiprojektjéről”, amelyet később Linux kernelként ismert meg a világ. Akkoriban még nem volt több, mint egy kísérlet arra, hogy saját operációs rendszer kernelt írjon – tanulásból és szórakozásból.

A jelentősége abban áll, hogy ebből a kezdeményezésből nőtt ki a modern informatika egyik legmeghatározóbb nyílt forráskódú projektje. A Linux kernel mára eszközök milliárdjain, szuperszámítógépeken, okostelefonokon (Android), hálózati eszközökön és beágyazott rendszereken fut. A bejelentés nemcsak egy szoftver születése volt, hanem a közösségi fejlesztés és a szabad szoftver modell diadala, amely gyökeresen megváltoztatta az IT-ipart és az internet működését:

Linus Benedict Torvalds

Aug 25, 1991, 10:57:08 PM

to

...


Hello everybody out there using minix -

I'm doing a (free) operating system (just a hobby, won't be big and
professional like gnu) for 386(486) AT clones. This has been brewing
since april, and is starting to get ready. I'd like any feedback on
things people like/dislike in minix, as my OS resembles it somewhat
(same physical layout of the file-system (due to practical reasons)
among other things).

I've currently ported bash(1.08) and gcc(1.40), and things seem to work.
This implies that I'll get something practical within a few months, and
I'd like to know what features most people would want. Any suggestions
are welcome, but I won't promise I'll implement them :-)

Linus (torv...@kruuna.helsinki.fi)

PS. Yes - it's free of any minix code, and it has a multi-threaded fs.
It is NOT protable (uses 386 task switching etc), and it probably never
will support anything other than AT-harddisks, as that's all I have :-(.

( trey | 2025. 08. 25., h – 09:02 )

HB!

20+ éve #worksforme!

trey @ gépház

Kivételesen nagyon egyetértek. Ezt szoktam írni én is a sok szakértőnek, akik állandóan azzal jönnek, hogy soseleszlinukszdeszktopéve, hogy sokunknak már 10-20 éve eljött, csak ők maradtak le róla, mert normik hozzá.

Vicces egyébként ezt a szállóigévé vált bejelentést olvasni, minél több év telik el, annál inkább semmi nem igaz belőle. Az egyik legnagyobb, legportolhatóbb rendszer lett belőle. A 386-486-ot pont, hogy nem támogatja már, a mainstream disztrók az x86 támogatást is kinyírták már, IDE háttértárat se használ már senki pár retróson kívül, harddisk helyett már rég SSD-k mennek mindenhol. A Bash és a gcc is jócskán arrébb jár verzióban, 5.3.3 illetve 15.2.1. Az utóbbi 15 millió kódsornár jár.

De pl. az is morbid, hogy régen egy kis floppy-ra ráfért a kernel forráskódja, konkrétan a 0.01-es tar.gz-je 471 KB, 8102 kódsor, ma meg 242 mega tömörítve (kernel.org 6.17-rc3, tar.gz), 27,2 millió kódsor.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

( bennyh | 2025. 08. 25., h – 10:56 )

Ha nem lenne, akkor vajon mi lett volna a befutó, valamint megdobta-e volna érdemben pl a Wifi routerek, NAS-ok és egyéb eszközök árát az, hogy azokra is licencelni kellett volna valami alaprendszert a gyártóknak? Telefonoknál mondjuk "csak" az Androidot érintené a dolog, a (már megdöglött) WP és IOS más tészta.

Színes vászon, színes vászon, fúj!

Kérem a Fiátot..

Az MI többszöri nógatásra kb. 15 perc alatt ezt hozta össze:

’90-es évek (nem Linux, nem BSD)

  • GNU Hurd (1990–) — mikrokernel-szerverek a GNU Mach tetején.

  • Mach 3.0 (CMU) — kutatási mikrokernel, a források elérhetők.

  • L4 család (1993–; pl. Fiasco 1998) — 2. generációs mikrokernel.

  • Plan 9 from Bell Labs (1992; 2000/2002-től nyílt licencekkel) — elosztott, fájlrendszer-alapú OS.

  • Inferno (1996–) — elosztott OS, Limbo nyelvvel.

  • Exokernel (MIT, ’90-es évek közepe) — „vékony” kernel, alkalmazás-szintű erőforrás-kezelés.

  • SPIN (UW, ~1995–96) — modulárisan bővíthető kernel (Modula-3).

  • Nemesis (Cambridge, ~1996–2000) — QoS-centrikus multimédiás OS.

  • Amoeba (Tanenbaum, ’80s–1996) — elosztott OS, akadémiai forrásokkal.

  • VSTa (korai ’90-es évek) — GPL-es mikrokernel, Plan 9 ihletéssel.

  • Oberon System (ETH Zürich, ’80s–’90s) — saját OS, teljes forráskóddal publikálva.

  • AROS (1995–) — AmigaOS-szerű, nyílt forrású rendszer.

  • ReactOS (1998–) — Windows NT-kompatibilis, nyílt forrású.

  • FreeDOS (1994–) — MS-DOS-kompatibilis, nyílt forrású.

  • RTEMS (1993–) — nyílt forrású valós idejű OS beágyazott rendszerekhez.

  • eCos (1997–) — konfigurálható, nyílt forrású RTOS.

  • Visopsys (1997–) — független, „from scratch” hobbirendszer.

  • Sprite (Berkeley, 1984–1992) — kísérleti Unix-szerű OS, MIT licenccel.

  • FreeMiNT (1993–) — Atari ST vonal nyílt alternatív kernellel.

  • MINIX 2 (1997; 2000-tól teljesen nyílt) — oktatási, mikrokernel-alapú Unix-klón.

(Kulcsforrások a fenti pontokhoz: Plan 9 történet; Inferno; AROS; ReactOS; FreeDOS; RTEMS; eCos; Oberon; VSTa; Sprite; FreeMiNT; L4.)

2000-es évek és későbbi – extra (nem Linux/BSD)

  • HelenOS (2006–) — hordozható, mikrokernel-alapú multiserver OS.

  • Haiku (2001–) — a BeOS közösségi, nyílt forrású utódja.

  • Syllable Desktop (2002–; AtheOS fork) — könnyű, önálló desktop OS.

  • KolibriOS (2004–) — teljesen assemblyben írt, GPLv2 alatt.

  • Contiki / Contiki-NG (2003–) — BSD-licences IoT OS apró eszközökre.

Még nincs aláírásom.

Így van. Meg ha nem lett volna a BSD licenc, ami elvben szépen hangzik, hogy a legmegengedőbb, de mivel nem copyleft, ezért nagy cégek szépen ellopják, bezárják. Ennek ellenére még a FreeBSD az, ami a legéletképesebb, a mai napig.

Az is elkerülhetetlen, hogy valami *nix variáns legyen uralkodó, mára már szinte minden rendszer az, szerver, mobil, beágyazott, kiágyazott, egyedül a desktop lóg ki, a Windows miatt, meg néhány hobbi OS, ami nem az még, és kifújt. Minden más valami *nix vagy POSIX rendszer ma már. Voltak még nagy kivételek, RT11, CP/M, DOS, OS/2, stb.., de azok idővel kivesztek.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

Szerintem ezt egyszerűen evolúciónak hívják, ami köztudottan nem egy egyenes folyamat. Kipróbál ezt-azt, aztán aki túlél az túlél, és hogy ki lesz az azt néha még megjósolni se egyszerű.

A cápák 200 millió éve kb. változatlanok, a maguk nemében tökéletesek, mégse bizonyítottak be egyetlen matematikai tételt, vagy fedeztek fel egyetlen elemi részecskét se.

Mi több, még a saját szakterületükön is csak annyi eszük van, hogy simán megesznek egy gumicsizmát reggelire, ha rossz szögből nézik.

Science for fun...

Ugye az volt kérdés, hogy ha nem Linux? Én meg hozzátettem akkor már BSD sem. Szóvel mi lehetett volna nem unix-like...

Eltúloztam? De azért érdekes nem?

Mondjuk a Kolibri-ből lehetett volna valami igazán gyors és kicsi alternativa, pure assembly.

Még nincs aláírásom.