- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
- 269 megtekintés
Hozzászólások
Szóhasználat: olyan, hogy neurodiverz szakember (0:35), olyan nincs. A diverzitás sokszínűséget jelent, tehát a neurodiverzitás egy munkavállalói csoportra, tömegre -- egy gyűjtőnévre -- lehet jellemző, egy egyedre nem; hasonlóan, a "neurodiverz" minősítés egy gyűjtőnévre alkalmazható. "A mi munkavállalóink összessége neurodiverz" -- ez helyes. Az, amit egy egyedre használhatunk, az a neurodivergens. Mert amit ki akarunk fejezni, az nem az, hogy az adott kolléga sokszínű, hanem az, hogy az adott kolléga eltérő.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ez hogy jön a (magyar) szóhasználathoz?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nem biztos, hogy értem a kérdést. :) Ez csak a szokásos hunglish jövevényszó, amit a magyar nyelvben is használunk, még akkor is ha helytelen.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nem biztos, hogy értem a kérdést. :)
Mit akartál mondani lacosnak a linkkel? Az láthatólag csak ezt feszegette.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Én nem az érintett szavak szemantikájába kötöttem bele, hanem a formálisan helytelen használatukba.
A harvardos linked jól használja a neurodiversity szót (és a neurodivergent egyáltalán nem szerepel benne). A cikk szóhasználata konzisztens azzal, amit írtam:
- Neurodiversity describes the idea
- The word neurodiversity refers to the diversity of all people
- stb
A marsalapítványos linken található leírás már zagyválja a kettőt; van benne formálisan helyes és helytelen alkalmazás is. Szeretnék három csoportot azonosítani, és ütköztetni.
- Helyes forma:
- De nincs két egyforma agy. [...] Ez a neurodiverzitás.
- diverzitás: főnév, a sokféleség állapota
- Ezek a címkék a neurodiverzitás jelei [...] Az így minősített emberek a neurodivergensek. (!!!) Szerkesztés: ebben a (szűken vett) szövegkörnyezetben nem is olyan biztos, hogy a "neurodiverzitás"-t jól használják. Ha a "címkéket" (skizofrén, bipoláris, autista, epilepsziás) emberek egy csoportjára érti, akkor rendben van, mert egy csoport lehet sokszínű, változatos. Ha viszont egy adott emberre érti, akkor téves a használat -- akkor azt kellene mondani, hogy "ezen címkék valamelyikének előfordulása egy adott embernél a neurodivergencia jele".
- Féligazság:
- diverz: melléknév, nagyfokú változatosságot mutatni; nagyon különbözőnek lenni -- igen, és nem. Nagyfokú változatosságot mutatni (sokszínűnek lenni): igen. Nagyon különbözőnek lenni: nem. A nagyon különböző nem "diverz", hanem divergens. (A neurotipikus ellentétje.)
- Téves forma:
- a neurodiverz emberek úgy értékesek, amilyenek -- helyesen: "a neurodivergens emberek úgy értékesek, amilyenek"
- Minden neurodiverz embernek joga van eldönteni -- helyesen: "Minden neurodivergens embernek joga van eldönteni"
A marsalapítványos cikkben az az észbontó, hogy először bevezeti mindkét fogalmat helyesen, aztán a "diverz" definíciójánál összezagyválja a kettőt, aztán a "diverz" melléknevet mind jó, mind téves értelmezésben használja.
Ez egyébként nem az én vesszőparipám; volt nálunk céges előadás, a témára szakosodott nemzetközi szaktekintély prezentált (nyilván angolul); külön diát szentelt a két kifejezés megkülönböztetésének. Az, hogy magyarul nem tudunk angolul, nem mentség.
Egyszerűen nem értem, hogyan lehet ezt nem érteni. Divergens: eltérő. Divergencia: eltérés. Diverz: sokféle, sokszínű, változatos. Diverzitás: sokféleség, sokszínűség, változatosság. Egy ember tud eltérő lenni, de sokféle, sokszínű, változatos (ebben az értelemben) nem tud lenni.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
9:15: "önvizsgálat fontossága". Na ne már. Mi lenne, ha inkább mindkét fél őszinte lenne a másikkal? Normális esetben a felmondás (bármelyik fél kezdeményezi is) nem érheti meglepetésként a másikat. A problémákat nem az exit interview-n kell feltárni és felsorolni. Az exit-nek akkor van ideje, amikor a problémákat már azonosítottuk, és a megoldásukkal kudarcot vallottunk.
12:52: "nagyon sok ember ült cégeknél bench-en": nekem nincs akkora rálátásom, de én mindenhol csak 1-2 potyautasról, naplopóról tudtam a tágabb fejlesztői csapatban. Korábbi számszerű emlékem inkább az, hogy a vezetőség túl magas produktív kihasználtságra panaszkodott: a nagykönyv szerint 80% a helyes (mert így van rugalmasság), nálunk pedig folyton 90%-95% volt.
13:34: "az ember ismerje azt az üzleti környezetet, amiben a cége működik": ez egy több (tíz)ezres, termékfejlesztő multinál szerintem közel lehetetlen; gyakran a kis-, ill. középvezetőknek sincs elég rálátása.
14:35: ez nagyon igaz; a "mass hiring" kéz a kézben jár a "mass firing"-gel; és tök jó indikátora annak, hogy a cég egy lélektelen, munkavállalókat bedaráló gépezet.
15:48-15:58: zseniális!
17:18-18:20: "fejőstehén terméken dolgozz" -- ambivalens érzéseket kelt ez bennem. Jobb egy lélekpusztító, de fejőstehén terméken maradni (vagy arra váltani), mint egy inspiráló, de keveset hozó termék kinyírásakor kifelé váltani? (Nyilván a kérdést árnyalja, hogy mennyire döglött az álláspiac.) Extrinzikus motiváció alapján mozogni hosszú távon nehéz.
18;35: "jelenleg mindenki szeretne AI-jal foglalkozni" -- LOL (és itt nem csak, illetve főleg nem a "job security" szól ellene)
19:47: "PIP magyarul": ultimátum, hogy tégy jobban a vezetőség kedvére
21:16-21:48: nagyon korrekt, valószerű tanács; egyetértek. Eleve a PIP megugrása hősiességet kíván, így a rosszabb eset akár még az is lehet, ha sikerül megugrani. Hősiességet ugyanis nem lehet fenntartani.
25:55: "péntek délután 5-kor kapsz egy meghívót hétfő reggel 9-re": ez a kisstílűség csimborasszója. Az alkalmazott hétvégéjét elcseszni teljesen indokolatlan és embertelen erőfitogtatás. Ha az információbiztonság a cél, akkor hívják be kedden 10-kor kedden 10:15-re, és mire végez, legyen kitiltva mindenhonnan stb.
26:39: konfliktuskerülés: nagyon jó észrevétel, de a lényegi konfliktusokat fel kell vállalni, különösen egy vezetőnek. Aki erre nem képes, az tudatosítsa ezt magáról, és ne menjen vezetőnek. (Vesd össze: 1:00:38.)
29:15: egyetértek, ez a tanács/vélemény szintén praktikus
40:53: örülök, hogy ez elhangzott; ez az az őszinteség, ami a hitelességet megalapozza! A kérdés ui. nem az, hogy joggal billog-e (mert nyilván legtöbbször nem joggal az); csak annyi, hogy szégyen-e, vagy sem. És nálunk minden szégyen, mindenért lenéznek (vagy éppen irigyelnek): ha beteg vagy, azért; ha sportos vagy, azért; ha sikeres vállalkozó vagy, azért; ha befuccsolt vállalkozó vagy, azért; ha jól keresel, azért; ha rosszul keresel, azért; ha 15 éve vagy a cégnél, azért; ha másfél évente váltasz, azért; ha nehéz a természeted, azért; ha terápiára jársz, hogy javíts rajta, akkor meg azért. Nálunk zéró szolidaritás van; aki ült már autóban kezdő vezetőként "T" matricával, az tudja, hogy az autómosóban, benzinkúton kiröhögik a dolgozók, az úton pedig sokkal aggresszívebbek vele, mint ha matrica nélkül vezetne pontosan ugyanúgy.
41:40: mert azt nyilván senki sem tudja elképzelni, hogy valaki, aki X cégnél "low performer", az Y cégnél, más környezetben, más vezetőkkel, más feladatokkal, más motivációval jól is teljesíthet. Siralmas. Jócskán van arra példa, hogy az eltérő környezet eltérő viselkedést vált ki.
45:27: "ha te szerettél velük együtt dolgozni, feltételezem, ők is szeretnének veled együtt dolgozni": nyilván, de sajnos nagyon is lehetséges, hogy ők is valami nagyon gáz melóba vannak beleragadva
45:32: "a belső ajánlásoknak [...] nagyon nagy ereje van": sajnos kénytelen vagyok ezzel vitatkozni -- most már nem számít semmit a belső ajánlás, legalábbis multiknál. 15 évvel ezelőtt sokat számított, most viszont már falra hányt borsó. Ismétlődő, szembeötlő tapasztalat az utóbbi pár évből, hogy az ajánlást adóval (= megbecsült kollégával vagy partnerrel) a HR sem hajlandó érdemben szóba állni, és/vagy az ajánlásnak ugyanúgy nincs súlya, mint a kiírásra tökéletesen illeszkedő CV-nek, vagy a leellenőrizhető referenciáknak.
51:54: sztori: X cégnél az első tömeges elbocsátás annyira megrázó volt a maradók számára, hogy akkor alakultak meg a dolgozói tanácsok. A vezetői kommunikáció (bár nem volt rosszindulatú, inkább csak ügyetlen) olaj volt a tűzre. (Vö. 55:44.)
58:26: "valójában [...] mennyire hosszú távon van ennek hatása": a globális munkavállalói kiszolgáltatottság úgymond "rontja a dolgozók emlékezetét". Lásd még.
1:01:20-1:02:17: na neee, ne maszatoljunk már, ez méltatlan. Aki dönt, akié a hatáskör, akié a hatalom, azé a felelősség is. Aminek Ti itt mind a ketten bedőltök, azt úgy hívják, hogy accountability sink [1] [2] [3]. A bürokrácia létrehozásánál kifejezett, tudatos cél az accountability sink-ek beépítése, mert azáltal gépesítetten lehet elkerülni a súlyos döntések után a felelősségvállalást, a felelősségre vonást. Még csak nem is arról van szó, hogy egymásra mutogatnának a szereplők: az igazán rafinált változat az, amikor a CEO (vagy politikus) rezzentelen arccal ki tudja jelenteni (és a szervezeti felépítés mintegy alátámasztani látszik), hogy: ez a leépítés, ez a megszorítás, ez megtörtént velünk, ennek mind áldozatai vagyunk, mi most egy gyászoló család vagyunk. Az igazság úgy hangzik, hogy bajban van a cég [*] (ezért vagy azért), és én úgy döntöttem, hogy a talpra állás érdekében elbocsátalak benneteket. Rosszabb esetben a [*] így hangzik: elégedetlenek a részvényesek.
1:03:58: "belegondolni, hogy neked mi esne jól": szép elméleti felvetés, de a szociopátia korrelál a szervezeti ranglétrán elfoglalt fokkal.
1:05:29: "kárt okozol a munkáltató márkának, az ott marad az interneten": nem számít semmit a gazdasági-politikai hatalommal szemben; a munkavállalók globálisan kiszolgáltatottak, nincs alternatívájuk. (1:05:41: bingó.) Aztán Gyuri maga utal rá: a "szennyesnek" nincs diszkriminatív, megkülönböztető ereje, mert a legtöbb munkáltatónak van szennyese.
1:06:33: figyelemreméltó; mindenesetre fehér hollónak hangzik.
Nagyon jó adás volt szerintem.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni