- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
- 565 megtekintés
Hozzászólások
van am annak oka is :) tobbek kozt az urbol is lathato magyar korrupcio es egyeb nyalanksagok. majd viki bacsi lepacsizza a kintiekkel... oh wait! :) ott vo'tma'!
egyelore DT alma, hogy minden Nato orszag koltse a GDP 5%-at hadi celra, termeszetesen lehetoleg az USA-bol vasarolva! ;)
https://ustr.gov/sites/default/files/files/Press/Reports/2025NTE.pdf
Hungary: U.S. companies have expressed serious concerns that public procurements in Hungary
are not always transparent and tend to favor either local or other non-EU countries, including China.
Corruption in the public procurement system is of key concern in Hungary, despite the launching
of multiple initiatives designed to address it in recent years. Hungary makes more frequent use of
direct award and negotiated procedures than most other countries, without providing sufficient
justification. In April 2022, the European Commission launched a budget conditionality
mechanism against Hungary over the “systemic irregularities, deficiencies and weaknesses” in its
public procurement procedures
Hungary: State and local government bodies and organizations are only allowed to process data in
systems operated in the territory of Hungary. Electronic information systems can only be hosted
in EU Member States for organizations providing services deemed as critical, which include
energy, transportation, agriculture, and health industries.
Hungary: In 2020, the Hungarian Parliament passed a law requiring the reporting of foreign
investments to the government in certain sectors, including transportation, healthcare, energy, tourism,
defense, finance, and information technology. The Hungarian Government reviews and grants
approvals on the basis of the impact of the notified investment on the public interest, public safety, or
public order, among other factors. This process is separate from Hungary’s national security-based
investment screening mechanism, which was established in 2018. Although this legislation was
originally set to expire on December 31, 2022, it was extended in December 2021 without a date of
expiry. Stakeholders report that there are key differences between the two investment screening
mechanisms, including their scopes, definitions, implementing ministries, and review procedures,
which lead to complexities and delays with investing in Hungary. The European Court of Justice ruled
in 2023 that Hungary’s foreign investment screening law is incompatible with EU law, in particular the
freedom of establishment. In 2024, Hungary amended the law to grant a pre-emption right to the
Minister of Energy for notified investments in Hungarian companies engaged in solar power generation.
If exercised, the pre-emption right entitles the National Asset Management Company, a state-owned
asset holding company, to acquire ownership of the solar power company
Hungary: U.S. pharmaceutical industry stakeholders have expressed concerns regarding delays in
decision-making and reimbursement and lengthy processes for making changes to the list of drugs
approved for reimbursement. The average wait time to include an innovative therapy in the national
reimbursement is over two years in Hungary, which is one of the longest in the EU. U.S.
pharmaceutical industry stakeholders note the lack of opportunity to provide input into these pricing
and reimbursement processes.- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
From the perspective of a predatory American company that prioritizes profit above all else—health, human life, ethics, or sovereignty—Hungary presents several deeply problematic barriers to our business interests. Here’s why:
1. Lack of Transparent Public Procurement – Where’s Our Cut?
The fact that Hungary's public procurement processes are “not always transparent” and favor local or non-EU players—like China—is a major red flag. We expect to win contracts not because our product is better or cheaper (because let’s be honest, it often isn’t), but because we know how to play the game: aggressive lobbying, influence through trade deals, or simply being American. If Hungary insists on using direct awards and secretive negotiations with their own people or the Chinese, we’re locked out. That’s money we can’t make. This goes directly against our ability to dominate foreign markets and maximize shareholder value.
2. Data Localization – How Dare They Keep Their Data Local?
Mandating that critical sector data (health, energy, agriculture) stays inside Hungary or the EU is a major obstacle to our surveillance... ahem, cloud computing and data monetization strategies. We built an empire on harvesting and analyzing user data across borders. Hungary’s stance blocks us from collecting valuable insights, running advanced analytics on their healthcare system, and packaging that data for resale or internal advantage. Data localization kills our ability to scale cheaply, undermining the entire SaaS business model.
3. Foreign Investment Restrictions – Bureaucracy is Bad for Business
Requiring approval for foreign investments based on public interest or national security is an insult to the free market. Worse, Hungary has overlapping and confusing screening mechanisms with no clear timelines. This slows us down—and time is money. The idea that some bureaucrat in Budapest can delay or even block our entry into sectors like healthcare, energy, or IT because of "public interest"? Outrageous. That’s the kind of regulation we spend millions lobbying against in Washington.
4. Pre-Emption Rights – The Government Wants First Dibs?!
Giving Hungary’s Minister of Energy pre-emption rights over solar investments? That’s basically stealing our lunch. We want to buy distressed or undervalued local energy assets, pump them up, and either strip them or resell them to a higher bidder. The idea that a state-owned entity can just swoop in and take what we identified as profitable—pure madness. This isn’t socialism, it’s theft of opportunity.
5. Pharma Delays – Innovation Doesn’t Wait for Bureaucracy
Two years to get an innovative therapy on the reimbursement list? That’s a disaster. Our pricing models depend on fast adoption, rapid market capture, and tight control over how therapies are priced and distributed. Hungary’s foot-dragging means we can’t recoup R&D costs quickly (even though most of that R&D was public-funded, but let’s not dwell on that). And worst of all—they won’t even let us into the pricing discussion! That’s a lost chance to anchor high prices in the market. If they think they can keep life-saving drugs from their citizens just to haggle over costs, that’s their problem—not ours.
Conclusion:
From a cold, profit-driven American viewpoint, Hungary’s regulatory, legal, and procurement environment is hostile to exploitation. We can’t win unfair bids, mine their data, dump our capital, corner their energy market, or push overpriced drugs. In other words: Hungary is bad for business. They’ve put up walls where we want open doors—and that makes them a problem.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
a lenyeg, hogy a penz - a terveik szerint - meglesz nekik. vagy igy, vagy ugy. :)
ha magas szinten nem megy, majd a magyar paraszt kozvetlen bedobja az amcsi zsakba az aranyat :)
mindez termeszetesen az "elvart" 5% GDP-s fenti "vedelmi penz" felett ertendo!
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Lazán kapcsolódik swiss made 35% :) https://www.youtube.com/watch?v=8dXy-TAwqGs
11:26-tól.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Would you be willing to pay $300 more for a new iPhone?
Meg ha ennyivel olcsobb lenne se.
I hate myself, because I'm not open-source.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Mi akadályozza meg pl. az Apple-t, hogy a nem US piacon eladni kívánt eszközeit úgy szerelje össze, hogy a nem USA-ban gyártott alkatrészek/részegységek ne lépjenek be az USA-ba? Ebben az esetben teljesen kikerülhető a Trump-felár (kivéve az amerikaiakat, de ezt ők választották)?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
dehat az esetben mivel lenne mas (kevesbe kinai) termek, mint a hauwei vagy az a rengeteg masik gyarto, amit mar kitiltottak a francba? :) sot, azokat is, akik azokkal kereskedni mernek!
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nincs iPhone-om, de nem becsülném le a szinergiát hardver és szoftver között, illetve az Apple ökoszisztéma többi elemével. Szerintem már rég nem a hardver a selling point.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
es en sem a hardverrol beszeltem eddig :) hanem, hogy hova adozik a ceg. mert amit itt megveszel szifon, sosem fog az usaban jarni. nem az a lenyeg, hanem a $$$ meg a kontroll (remenye). :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Az ájfónt amerikában gyártják/szerelik össze? Ez nekem új... Legutóbb azt olvastam, hogy a Kína-USA problémák miatt valami India-, Banglades- vagy Vietnam-alsóra költöztetik a gyártást. Olyanra nem emléxem, hogy USA-ba vitték volna.
Mondjuk ha az USA-ban készülne, akkor réges rég 1 millió Ft felett lenne az ára...
Ez csak egy újabb jó ürügy, hogy az egész világnak még drágábbal lehessen adni. Aztán az USA-ba eladottakon a vámnyival kevesebb marad, de az bőségesen bejön máshol, ahol simán csak a vámnyival drágább, viszont vámfizetés nélkül.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Szerintem kifejezetten kevés az USA-ban gyártott alkatrész egy iPhone-ban.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Mi lenne ha athelyezne a gyartast teljes egeszeben az USA-ba, az itt elo embereknek adna munkat es az itt elo embereknek lenne olcso iPhone, a tobbiek pedig hasznaljanak amit akarnak?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Igen, ezzel az álommal próbálja Trump eladni a vámháborús agymenését. Nem fog működni. Az ott élő embereknek sem lenne olcsó iPhone. Elég sok idő kell ahhoz, hogy legyen elég hozzáértő munkás, és azok bére sokkal magasabb lenne, mint a jelenlegi gyártási költség. Még ha gyorsan sikerülne is megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerőt toborozni, akkor is idő kell hozzá, és még úgy is jóval drágább lesz az iPhone előállítási költsége a munkaerő miatt, mint jelenleg. (azt el lehet képzelni, hogy az Apple feláldozza a profitja jó részét, hogy ne legyen ilyen drága, jelentkezzen, aki szerint ez reális :D)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Plusz a gyárak kialakításának költsége, a nyersanyag beszerzésének költsége, a selejt és gyártási melléktermékek kezelése, rengeteg plusz költség van egy ilyen művelettel.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
egy orszagban nem csak almas telot lehet gyartani, vannak mas termekek is. probald az osszkepet nezni. :)
neked aztan fura humorod van...
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Alapvetően megtettem, sőt, pont nem kifejezetten az almás teló a kérdés.
Javaslom, gondold végig az alábbi cikk-részletet:
A Livingcost folyamatosan végzett adatgyűjtése alapján Kínában az átlagos adózás utáni havi fizetés 843 dollár, az Egyesült Államokban 4485 dollár. A hazai megélhetési költség a kínaiaknak 656, az amerikaiaknak 2498 dollár. Ezekből főleg a kereseti különbségek figyelemre méltók; arra engednek következtetni, hogy a nagyobb munkaerő-igényű gyártások esetében jelentős drágulás lenne várhat egyedül a bérek miatt. Egy másik adatsor szerint az iparban foglalkoztatott munkások, gépkezelők éves fizetése (2023-ban) az Egyesült Államokban 32-33 ezer dollár, Kínában 13 ezer. És a tipikus bérgyártási országokban még nagyobb alacsonyabbak a bérek: Thaiföldön 8 ezer, Malajziában 7 ezer, Vietnamban 6 ezer dollár.
https://magyarnarancs.hu/kulpol/vamkivetettek-trump-barati-tuzet-indito…
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
"a nagyobb munkaerő-igényű gyártások esetében"
irja is, hogy milyen esetben.
nekem nincsenek adatgyujteseim, de el tudom kepzelni, hogy egy most epulo modernebb gyarban toredek mennyisegu melos kell.
es egy termeknel ennel tobb parameter van.
neked aztan fura humorod van...
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Rendben, meglatjuk majd. Az ilyen "nem fog mukodni" kijelentesek eleg rosszul szoktak oregedni. Az ido sem hiszem, hogy nagy akadaly lenne, feltetelezem, hogy hosszabb tavra terveznek.
A gyartasi kts sem csak a berkoltsegbol tevodik ossze, illetve nem ismerjuk pontosan mekkora a kulonbseg es mit is jelent a hozzaerto munkas kifejezes. En legalabbis nem, te lehet hogy ezekre pontosan ralatsz es tudod, hogy milyen koltsege lenne a hazai (vagy legalabbis nem tavol-keleti) termelesnek. En bevallom, fogalmam sincs.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Persze ezt lehet csak akkor mindent is neki kell gyártani, ehhez felépíteni a gyárakat, folyamatokat, beszállítási láncot, munkásokat toborozni, és a többi. Ez egy sok éves projekt, kérdés, hogy ha 4 év múlva megint változás jön, akkor mi fog történni.
Olcsóbb iphone biztos nem lenne mert mind a munkás drágább, mind pedig a fentiek költségét is meg kell majd fizetni a vásárlóknak.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A terv az volt hogy indiaba viszik a termeles egy reszet,
pont a hasonlo akciok kivedesere.
Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
800.000. már most, de az áfa nem tudom, hogy rajta van-e (vissza tudod-e igényelni az apple.hu-tól vásárolt iphone áfáját)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ebbe' a szegénysége', ami ebbe' a zországba' folyik!
trey @ gépház
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Szarnyalni fognak a tavolkeleti android telefonok ha meg eddig nem tettek.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
aminek egyenes folyománya, h. a még elérhetetlenebb ájfón így még inkább státuszszimbólumosodik...
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Későn érkeztem? Cola + popcorn beszólás volt már? Mert ha nem, akkor én most benyögöm:
Cola + popcorn, azt hadd folyjon a vér! :-)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni