Kormánytisztviselő tenyerében robbant kézigránát Újdörögdön, mindkét kezét elveszítette

amennyiben előre nem írta alá - és utólag alá akarják iratni vele, akkor most pórul jártak...

A katonaság alatt mielőtt éles kézigránátot dobattak velünk, előtte hetekig vagy közel egy hónapig majd' minden nap gyakoroltuk a lőtéri mozgást és a gyakorlógránát dobását.
Azt gyakoroltuk, hogy mikor ki hova mehet, a fedezék elfoglalása és a biztonságos távolság tartása, a dobógödör elfoglalása, a kézigránát határozott fogása biztos tartása, a dobás végrehajtása. A töltet nélküli gránátot szétszedése és összerakása. Pedig az éles gránáttal ilyet már nem kellett tennünk, de ismernünk kellet az eszközt. A gyakorlógránátot ami egy fa krumplitörő bunkó aminek a feje vascső burkolatban van és a súlya nagyjából megegyezik az igazi gránátéval, eldobtok legalább ötvenszer vagy lehet, hogy majdnem százszor. Ugyanúgy mint ahogy később a gránátdobó lőtéren kellett.
Annak a mozdulatait is több szakaszra bontva begyakoroltuk. A szakaszokat vezényszavakkal utasítva hajtottuk végre. Szóval nagyon komolyan vették.
Pedig én egy építő alakulatnál szolgáltam. A 18 hónap alatt volt három egy-egy hónapos kiképzésünk, a három időszak elején.
Nem hiszem, hogy egy-két nap alatt biztonságosan fel lehet készülni az éles kézigránát dobásra, sem fizikailag sem mentálisan.

Egy forrásunktól megtudtuk, hogy a jelentkezők orvosi és pszichológiai vizsgálat után vettek részt a képzésen, aminek része az éles kézigránátos gyakorlat is. Ez a gyakorlat párban történik, a kiképzés alatt álló személlyel van egy katonai kiképző is. A gyakorlat előtt elméleti oktatáson vesznek részt, itt olyan gyakorlati példák is elhangzanak, hogy ha kicsúszna az ember kezéből a gránát, soha nem szabad utána nyúlni, mert leginkább ez vezethet balesethez. Éles kézigránáttal csak olyan dobhat, aki már alkalmassági vizsgán megfelelt, és a kiképzők szerint elég felkészült és fegyelmezett a feladat végrehajtásához.

Biztos nem volt alkalma ezen előzetes állomásokon jelezni, hogy 

• őt ez nem érdekli, 
• fél, 
• nem biztos benne, 
• kényszerítette a Patás Óbán,
• inkább lenne a konyhában,
• stb.

Hihető a sztori.

>kérték ne csámcsogjunk az okokon

Jaja, engedjük be a feminin hozzáállást az élet minden területére, mi baj lehet? Ha a fegyveres erők nem közügy, akkor mi az? Baszódjon meg, aki szerint nem kellene csámcsogni az okokon.

Nézd, tudom fura, de ha egy kicsit kinyomtatod ezt az oldalt és a papírral a kezedben kimégy az udvarra, akkor ott meglátod a valóságot. Nincs nálad telefon, nem bizeg az órád, nem megy az okosgyűrűd, semmi, csak te és az udvar.

Gondolj bele, hogy a háború véres dolog. A háborúban az a feladat, hogy megöld azt az embert, aki rád, országodra, a csapatodra, a zászlóaljadra, a civiljeidre, a foglyaidra támad, vagy éppen azt az embert, akit a feljebbvalód parancsol. Érted te ezt? A katonának a feladata, hogy megöljön, harcképtelenné tegye az ellenfél katonát: leküzdje az élőerőt, vagy manapság hogy hívják (drónokat, stb).

Ehhez gyakorolni kell éles eszközzel is. Nem olvastam sehol, hogy előtte gyakoroltak volna, de nem is tudom, hogy előtte gyakorolni kell-e? Honnan tudod, hogy most mi az eljárás éppen? Bevett kiképző vagy, aki épp akkor ott tartózkodott és belső információkkal tudsz szolgálni?

A csaj éppen egy ilyen önkéntes kiképzésre jelentkezett, ahol történt valami. Te meg vered itt magad, hogy minek engedték éles lőszerrel gyakorlatozni, de:

- kibaszottul semmit sem tudsz a dologról, otthonról röfögsz a monitorod előtt és ontod magadból a ganét.

- azt képzeled, hogy mindenki más hülye és megetethetsz minket is a marhaságoddal.

- egyéb

Na jó, ha kell kifejtem, hogy hogy kell érteni amit mondtam:

A szkíta őseinknél állítólag a lányok is tudtak bánni az íjjal. Ha egy vadállat rájuk támadt meg tudták védeni magukat. Sőt, ha egy ellenség rátámadt volna a szkítákra (többnyire nem mertek és aki megpróbálta az többnyire pórul járt), akkor a nők is visszalőttek, ha épp nem volt ott férfi. Ez rendben van, rendben volt. De a nők nem lettek harcosok! Csak értettek hozzá annyit, amennyi ésszerű volt. (Ezt persze nem tudom bizonyítani, de ha lettek volna női harcosok, akkor az minden bizonnyal bekerült volna a szkítákról szóló beszámolókba, ezért feltételezhető, hogy nem voltak. Abból is feltételezhető, hogy a szkíták még a természet rendje szerint éltek, és a női harcos fogalma a természet rendje ellen van. Épp ez a lényeg, amiért nem kellene.)

A mai analógja az lenne, ha kiképeznénk a lányokat is a lőfegyverrel való bánásra önvédelmi célból, és minden magyar ember tarthatna fegyvert, sőt kvázi az volna a társadalmilag elvárt. Ez is rendben lenne. Persze fel kellene nőni a feladathoz, de genetikailag alkalmasak volnánk rá, nyilván ha az egész nevelésünk így történne.

Ami nincsen rendben - szerintem - ha egy nőnek az _a hivatása_, hogy fegyveres legyen. Ha az ország összes férfija egyetértene velem ebben, akkor beszüntethetnénk ezt a perverziót. Mivel nincsen így, ezért kisebbségi véleményemet csak kifejtem, de mindenki azt csinál amit akar.

Az éles lövészetnek is van veszélye, de arra még a legtöbb ember alkalmas. Nekem se lenne kifogásom ellene, hogy az én felügyeletem mellett a lányaim is éles lövészeten vegyenek részt. Azt, hogy fegyveres kiképzésre nem engedném őket, azt úgy értem, hogy nyilván aki kiképzést kap, az felelősséget is kap mellé, valamilyen tartalékos lesz, vagy mittudomén, akinek fegyveres hivatása lesz, vagy adott esetben behívhatják katonának. Na ezt nem engedném a lányaimnak. Azzal önmagában semmi bajom nem lenne, ha megtanulnának kezelni egy lőfegyvert.

A gránát kiképzésről tudvalévő, hogy a legveszélyesebb azok közül amit a sorkatonák csinálnak. Éles gránátdobásra nem engedném a lányaimat, az biztos. Az alapvető önvédelemnek nem része a gránátdobás, a hivatásuk meg ne ez legyen. Ahogy mások is írták, még férfiak esetén is előfordul lelki eredetű alkalmatlanság, nők esetén pedig istenkísértés gránátdobást gyakorolni.

Tudjuk, hogy mennyire ritka a súlyos gránátos baleset, és hogy még mindig kisebb a nők részaránya ezeken a kiképzéseken. Most mégis pont egy nő járt pórul. Plusz tudva, hogy a katonaságra mind szellemi, mind lelki értelemben a férfiak messze alkalmasabbak, pusztán statisztikai alapon sokkal nagyobb a valószínűsége az emberi hibának, mint a műszakinak. De ha véletlenül kiderül (vagy behazudják), hogy műszaki hiba volt, akkor is továbbra is azt állítom, hogy nem való a nőknek ez. Modern perverzió.

Sorkatonai kiképzésen. 

Úgy, pontosan. 
Nézd az '50-es években ártatlan emberek a legsúlyosabb bűnöket vallották be.Ma is meg vannak a módszerek amivel egy militari tréningre ráveszik a hivatalnokokat, bár a hátuk közepére nem kívánnák egyébként. 
Mi az h "önkéntesen" és "saját felelősségre"?  Ez semmi más, minthogy a valódi felelősök nem hajlandók vállalni a felelősságet. Ennek ez a funkciója - értsük már meg! Az a kérdés, hogy teremthető-e olyan szituáció amikor az alany rávehető h a saját érdeke elleni cselekedetre? Igen teremthető - nagyon is könnyen -, és azok felelősök akik az ilyen szituációt kialakítják. Hogy gondolod, a hivatalnok hölgynek kéne felmérnie a kockázatot valmivel kapcsolatban, amiről halvány fogalma sincs, ami a lehető legtávolabb áll tőle? Ezt a szituációt elfogadjuk validnak? Én nem fogadom el! Hiába mutogatnak valami alárásra, annak NINCS jelentősége.