Googlenek meg kell válnia a Chrometól

HUP cikkturkáló

Elég nagy felbolydulást okozott a napokban a Firefox, sokan új böngésző után kezdtek nézni. Jó hír lehet a számukra a Google trösztellenes perének legújabb fordulata, miszerint meg kell válnia a Chrometól.

https://www.wired.com/story/the-doj-still-wants-google-to-divest-chrome/

The US Department of Justice wants Google to sell off its Chrome browser as part of its final remedy proposal in a landmark antitrust case.

Ha a javaslat valóban jogerőre emelkedik, és tényleg függetlenedik a Chrome, akkor van rá esély, hogy lesz egy jó, spyware mentes, nyílt böngészőnk. Azazhát inkább egy webmotorunk, amit több böngésző is használ. Persze, sok még az ügyben a "ha", a legnagyobb kérdőjel, hogy ki fogja megvenni, mindesetre van remény.

Addig is, itt egy alternatíva, ami egyenlőre rettenetesen gyerekcipőben jár, de még lehet is belőle valami, és ami eddig még nem került szóba: Ladybird. Igazán mazochisták, nulláról kezdték fejleszteni a motorját, és meglepően jó eredményeket értek el a teszteken. Az első stabil kiadás a jelenlegi ütemterv alapján 2028-ban várható.

  • 1966 megtekintés

( carlcolt | 2025. 03. 10., h – 11:43 )

Ismerve a trendeket nem latom tul valoszinunek, hogy a Ladybird dev team 2028-ban akar tizedannyit commitolna, mint 2025 masodik feleben.

Valahogy ezek az uj open source browser forkok pillanatok alatt abandonware-re valnak ujabban.

A DOJ meg betiltja a Chromiumot is? Vagy mitol lett pont most fontos forkokat keresni?

Ismerve a trendeket nem latom tul valoszinunek, hogy a Ladybird dev team 2028-ban akar tizedannyit commitolna, mint 2025 masodik feleben.

Semmi köze a trendekhez, 2025 második fele meg még nem is volt! 2025 márciusa van, ha nem tudnád!

Valahogy ezek az uj open source browser forkok pillanatok alatt abandonware-re valnak ujabban.

Nem valószínű. A Ladybird NEM IS FORK, és nagyon pörög az elmúlt években, egy lelkes, dedikált csapat fejleszti, akik között van fizetett is. Ha felére esne a fejlesztési ütemük, még akkor is simán tartható a 2028-as dátum. Hogy mennyit commitolnak, az egyéként is hullára tök mindegy, az a fontos, hogy miket commitolnak, ebben pedig elég jók már most is (a JS motorjuk már most a legjobb a szabványmegfelelési teszten, a webes platform megfelelési teszten meg jönnek felfelé erősen, de már így is elég jól állnak).

Nekem egyébként kifejezetten szimpatikus a fejlesztési módszerük: nem azt csinálják, hogy végigmennek a W3C specen, hanem mindig kiszemelnek egy-egy weblapot, és addig faragják a motort, míg az az adott site tökéletesen nem jelenik meg. Az mindenképp hatalmas fegyvertény, hogy gond nélkül futtatja már a Gmail-t és a GCalendar JS szottyát is. Ebből sejthető, hogy mennyire komoly már most a projekt.

A DOJ meg betiltja a Chromiumot is?

Honnan vetted ezt az egetverő baromságot? Nem a topiknyitóból, az biztos! Nem, a DOJ még véletlenül sem akarja betiltani sem a Chromiumot, sem a Chromeot.

Vagy mitol lett pont most fontos forkokat keresni?

Le van ez is írva a topiknyitóban. Tudni kéne olvasni, ugye... De mégegyszer, a Ladybird nem is fork!

Idős korod ellenére valószínűleg te még mindig őszintén hiszel a Mikulásban is! 

A mai napig a Google a "full-stack" Linux legfontosabb támogatója. A Google volt az a cég amely nem csak mint szigorúan szerver operációsrendszer tekintett a Linux-ra. A képernyőket a Google Androidnak köszönhetően kezdte elfoglalni a Linux, épkézláb desktop Linux laptopot is a Google termék Chromebook-oknak köszönhetően lehet vásárolni, amiken egyébként az Ubuntu, Debian és társai disztribúciók is jól működnek, teljes hardvertámogatással. A tévéokosítók is Google miatt váltak mára dominánsan Linux uralta területté. Továbbá számtalan opensource fejlesztést támogat a Google. Ott van a munkaidő 30%-a Google fejlesztőknél, ami szintén jellemzően az opensource világot erősíti. 
Apropó Chromebook, azzal akkor mi lesz? 

Szóval ha itt örvendezel a Linux legfontosabb támogatójának meggyengítésén, akkor vagy csak a szokásos Linux-gyűlölet beszél belőled, ami hupperek között valamiért gyakori nézőpont, vagy nem tudod mit beszélsz. 

Ezzel az erővel előbb a Microsoftot kellene feldarabolni legalább egy Office cégre és egy Windows cégre. De akár az Azure-t is le lehetne választani. Akkor legalább megszűnne a dafke-nincs Linuxos natív Office hozzáállás. 

Ebben sokkal több ráció lenne, mert a múltban erőfölényével többször visszaélve az Office elterjedtsége miatt tudta sikeresen erőltetni a Windowsokat a Microsoft desktopokra. Ez egy zárt forráskódú termék ahol forkok nem jönnek szóba alternatívaként. A macOS verziójának funkcionalitása ma is elmarad a Windows-os Office mögött, Linuxra pedig egyáltalán nem érhető el. 

A Chrome egy nyílt forráskódú termék, amire ma is számtalan konkurens böngésző épül, közöttük a Microsoft Edge böngészője is. 

Belegondoltál annak következményeibe, ha az új Chrome cég tulajdonosai úgy döntenek bezárják a jövőben a Chrome kódját? 

Ezek nem érvek, csak a Te szubjektív véleményed, TROLL.

A mai napig a Google a "full-stack" Linux legfontosabb támogatója

Citation needed. Én biztosra veszem, hogy még a Canonical is több pénzt tol bele, mint a Google, a Google csak élősködik a nyílt forráskódon, meg szétkúrja a commitjaival.
De ha már, a 2024-es biztonsági rések 62%-áért a Microsoft és Google volt a hibás. Köszönjük! (szarkazmus)

A képernyőket a Google Androidnak köszönhetően kezdte elfoglalni a Linux, épkézláb desktop Linux laptopot is a Google termék Chromebook-oknak köszönhetően lehet vásárolni

A chromebook és az épkézláb Linux laptop egy oximoron. Megint csak privát véleményed, és nem tény. Én meg konkrétan cáfolom, mert szerintem a Chrombook a legszarabb létező Linuxos laptop, tessék!

Szóval ha itt örvendezel a Linux legfontosabb támogatójának meggyengítésén

a.te.ervelesi.hibad.hu/ Hibás premisszából igaz és hamis állítás egyszerre következik, lásd modus tollens igazságtáblája (gyengébbek kedvéért az alsó két sort kell nézni).

Cavinton tata meg demencia-szakrendelésre időpont! Olyan sötét vagy, hogy világít a negró a szádban. Vén korod ellenére GSoC és hasonlók semmit sem mondanak neked?! 

Chrome és Chromium nyílt forráskódú és Linuxos kiadása is van. Ha már elfelejtetted volna miről cikk témája. 
A Google aktívan támogatja a Wayland fejlesztését, például a Chrome böngésző natív Wayland támogatásával.
Bár a Google elsődlegesen az Android miatt fejleszt a Linux kernelhez, ezek a fejlesztések néha a desktop Linuxot is érintik. Példa erre a futtatókörnyezetek és a Vulkan grafikus API támogatásának fejlesztése.
ChromeOS Linux alapokra épül, és a Crostini révén teljes értékű Linux-alkalmazásokat is futtatni lehet rajta.
A Google Kubernetes és más konténeres technológiái Linux alapúak, és hatással vannak a desktop Linux fejlesztésére is, például a Flatpak és Snap csomagformátumok terjedésére.
Továbbá a Google az egyik legnagyobb hozzájáruló a Linux kernelhez, az Android mellett a szerveroldali optimalizációk miatt is az. Kiemelésre édemes a BPF, Berkeley Packet Filter, amely hálózati és biztonsági optimalizációkra használható. A gVisor  is egy Google által fejlesztett, biztonságos Linux-alapú sandboxing megoldás. 

A Go programozási nyelvet a Google fejlesztette, és erősen integrálva van a Linux világába, különösen backend rendszerekben és cloud alkalmazásokban. Android Studio azért érhető el ingyenesen Linuxszon mert a Google kifizeti ezt neked a Jetbrainsnek. 

AI: TensorFlow. A build rendszer: Bazel. Ezek is Google nyílt forrású fejlesztések.
Fuchsia, talán egyszer a Linux utóda lesz. Nem utolsósorban Linux-barát fejlesztési környezetet kínál. 

A te érvelési hibát, hogy ha valami számodra nem szimpatikus, akkor tényszerű érdemit sem vagy hajlandó elismerni. Illetve demencia, ez esetben nincs is további kérdésem. 

“Az ellenség keze betette a lábát”

Akkor legalább megszűnne a dafke-nincs Linuxos natív Office hozzáállás. 

Miből gondolod, hogy egy feldarabolt cégben profitábilis lenne a linuxos natív Office? MacOS-re is van Office, mert van fizetőképes kereslet. Nemcsak elméletben, hanem olyanok, akik ténylegesen meg is veszik.

A macOS verziójának funkcionalitása ma is elmarad a Windows-os Office mögött

Én ezt nem igazán érzékelem, pedig elég sokmindent használok az Office-ból. Nem kétlem, hogy igazad van, de szerintem rétegigény az, ami esetleg különbség van a kettő között.

> egy lelkes, dedikált csapat fejleszti

CINIZMUS WARNING

Tök jó, hogy lelkesek meg dedikáltak, de egy böngészőmotor mindaddig csak egy halom kód, amíg a piac fel nem kapja, és nem kezdik el használni. Ehhez nem feltétlen szabványmegfelelés kell, hanem marketing, sok-sok-sok-nagyonsok pénzzel. Mert mocsok erős versenyzők vannak a piacon, akik uralják a piacot, és nem szeretik a pici konkurrenseket se.

Blog | @hron84

valahol egy üzemeltetőmaci most mérgesen toppant a lábával 

via @snq-

Plusz még annyi, hogy mára egy böngészőmotor olyan töménytelen mennyiségű szabványt és RFC-t implementál, hogy imho vége van annak, amikor komoly tőke nélkül valakik csak úgy előállnak egy új böngészőmotorral. Ha mégis, az általában olyan is.

A júzernek meg végeredményben az a lényeg, hogy szopásmentesen tudjon megnyitni fűt-fát. Cseszhetem a privacy-proof böngészőt, ha elhasal dolgokon, szarul működnek benne a kedvenc oldalaim.

( dejo v | 2025. 03. 10., h – 12:48 )

Az egyik szélsőség ami számomra egy rémálom lenne, hogy a Microsoft-hoz vagy az Apple-höz kerül!
A legmegnyugtatóbb számomra az lenne, hogy az Alphabet létrehoz egy lányvállatot ami a Google-től független, és átveszi a Chrome fejlesztését.

Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba!; DropBox

Még mindig ugyanaz a kérdés, hogy ez melyik bolygon reális szerinted. Ezen a sártekén sajnos nem az. Szeretnék hinni benne, komolyan, ha igazad lesz, isten bizony, veszek és viszek neked egy üveg pezsgőt, lakjál bárhol. Semmi esélyét nem látom azonban.

Blog | @hron84

valahol egy üzemeltetőmaci most mérgesen toppant a lábával 

via @snq-

Aha. Szegény szerencsétlen civilek meg csak véletlenül sérültek/erőszakolódtak/haltak meg általuk... Oké, hogy a hazai sajtó nem nagyon számol be minden részletről (hű, de finoman fogalmaztam...) de azokat a humanoidokat szabadságharcosnak nevezni olyan, mint az ss-t békehadtestnek...

( strogg v | 2025. 03. 10., h – 14:56 )

Szerkesztve: 2025. 03. 10., h – 14:57

Sajnos én úgy látom, hogy az It-ban minden tessék-lássék van csak, komolyan nem mernek hozzányúlni a tech cégekhez. Gondolok itt arra, hogy privacy védelem, (pl: kijelenteni, hogy a hirdetés blokkolók biztonsági eszközök és nem korlátozhatóak, lokáció tiltás és blokkolása , adatgyűjtések jelentős korlátozása, stb) inkább az van, hogy történik valami (olykor kiugrónak tűnő ítélet/törekvés) aminél azért gondosan vigyáznak, hogy kiskapu nyitva maradjon nekik. 

Lehetne hosszasan sorolni, hogy mikben nem merik korlátozni ezeket a cégeket, és első körben az EULA-k tipikusan ilyenek. Ott nagyon sok pofont ki lehetne osztani, de a netes reklámozás, adatgyűjtések tiltása, helymeghatározás, stb... Oké, most le kell választani a chrome-ot (tegyük fel jogerős lesz) és? Lesz egy báb cég amelyik ugyanúgy szorosan együttműködik a google-al, amelyik a chrome-on keresztül ugyanúgy ipari adatlopást csinál, aztán eladják, akadályozzák a hirdetés blokkolókat, stb... A nap végén minden marad ugyanúgy. Nem lesz ugyanúgy semmiféle súlyos korlátozás a userek javára mint eddig. Ahogy a microsofthoz sem mertek nyúlni komolyan, napokra voltak egy feldarabolástól, aztán kaptak egy pénzbírságot... És mondom: én először az EULA-k vs. nemzeti jogrendszerek diskurzust kezdenék először, mert jóval pofátalanabbak mint egy chorme dominancia.

-42-

Nem ilyen egyszeru, hogy merik vagy nem merik korlatozni a cegeket. Egyreszt az anyaorszag (leginkabb USA) szamara fontos, hogy megorizzek vezeto poziciojukat a vilagpiacon, masreszt az allam ugy altalaban nem szereti, ha egy ceg a fejere no.

Ha megnezzuk pl. a Bell System feldarabolasanak folyamatat, latjuk, hogy ez nem egy egyszeru folyamat.

Ezzel nem lenne gondom, a gondom leginkább azzal van, hogy nem megkerülhetőek már, nincsen olyan opcióm, hogy ha korlátozott szolgáltatásról is van szó, elkerüljem. Jelenleg az összes támogatott mobil platform (gondolok itt ios/android vonalra) csak úgy tud létezni, hogy adat megy ki. Nem tudom azt mondani, hogy egy bizonyos részét használom mert muszáj vagyok xy appot használni, de lehetőleg ne menjen ki adat. Vagy használom és megy ki adatom vagy nem és akkor viszont nem tudom igénybe venni egyáltalán. Pl. linage-el próbálok úgy egyensúlyozni, hogy XY app miatt egy play támogatást kapott de pl. a google sync akkurátusan ki van kapcsolva. Itt lehet ilyent értelmes eredményt elérni. De az app viszont már helyből leak. Kb: semmit nem tudsz már értelmesen használni gyártói fiók nélkül és már a t*köm tele, hogy hozzam létre a 100. fiókot mert van egy xy eszközöm. Nem hiszem el, hogy pl egy xaoimi wifis izzónak felhős fiók kelljen, a t*kömért nem tud menni helyi hálón on-premise. Miért kell nekem ehhez xiaomi fiók???? Google ugyanez, legyen google home. Mindenhez legyen fiókod, accountod, add ki az adatod és az összes választási lehetőséged az, hogy vagy így csinálod vagy sehogy. És mivel már mindenki így csinálja vagy nem használsz semmit vagy kiadsz adatot a b c d ... n számú cégnek. Nem tudsz vigyázni már erre, mert vagy a platform, vagy a szükséges app is már ezt csinálja.  A problémám az, hogy vagy mindent igen, vagy semmit, a kettő között nincsen értelmes választási lehetőség. És van amit muszáj vagy használni ilyen olyan okból. Okés, őszíntébb megfogalmazás: nagyon macerás  lesz nem használni ezeket. 

Tehát a gond: ha érdekes a privacy semmit ne használj, nem engedik meg a kompromisszumot neked.

Hogy ne legyek annyira off: a fentibb hozzászólásom arra irányul, hogy igenis lehetőve kell tenni, hogy ha nem is minden funkciót de használhasd offline is, adat kiadás nélkül, ne az legyen, hogy vagy mindent vagy semmi. (Az utóbbi időben már egyre inkább az van, hogy közli egy app/oldal, hogy regisztrálj, inkább nem használom, mert tényleg a kis f-om már tele, hogy egy fingóapp is ilyet kér és legyen végtelen számú fiókom és csak szórom az univerzumba az adatot is. :) )

-42-

( joco01 v | 2025. 03. 10., h – 15:18 )

Az egész poszttal nem értek egyet.

Hiányolom a címből a feltételes módot. Ez fellebbezésekkel együtt még évekig eltarthat. Még akár az is számíthat, mikor milyen politikai garnitúra van épp hatalmon.

> akkor van rá esély, hogy lesz egy jó, spyware mentes, nyílt böngészőnk

Akinek a Chrome motorja tetszik, már most is használhat mást, hiszen nyílt forrású, nem?

Maga a Chrome mennyire lesz életképes Google nélkül? A Google accounthoz kötött szolgáltatások (pl. sync) nélkül? Azt sem hiszem, hogy csak úgy bárki bele tudna tenni annyi munkát, amit a Google tett. Nyílt forrású közösség semmiképpen, ha meg cég veszi meg, akkor az csak úgy lesz életképes, ha az adatok is vándorolnak hozzá, azzal a különbséggel, hogy ők sok más cégnek fogják eladni azt, amit a Google eddig privátként kezelt.

Az egész poszttal nem értek egyet.

Csak mert jól láthatóan nem tudod, mi a feladata egy böngészőnek, és jól láthatóan összekevered a funkcióját a rárakódott szottyal, amit le próbál nyomni a Gugli az emberek torkán.

Hiányolom a címből a feltételes módot. Ez fellebbezésekkel együtt még évekig eltarthat.

Pont ezért írtam bele, hogy "Persze, sok még az ügyben a "ha", a legnagyobb kérdőjel, hogy ki fogja megvenni, mindesetre van remény."

Akinek a Chrome motorja tetszik, már most is használhat mást, hiszen nyílt forrású, nem?

NEM NYÍLT FORRÁSÚ, és ráadásul tele van Gugli spyware-rel. A DOJ pont arra akarja kötelezni őket az eladással, hogy ezeket eltávolítsák, és teljesen Gugli mentes legyen gyárilag a Chrome.

Ami nyílt forráskódú belőle, az a lebutított chromium, de még ez is tele van a Gugli szottyával. Külön csapat dolgozik azon, hogy legyen egy Google-mentes változat belőle, lásd ungoogled-chromium (ez tök független a hivatalos chromium-tól), de folyton lemaradásban vannak, és a gennyes API húzásokat ők sem tudják kivédeni (mint pl. Manifest V3 API változása ellehetetleníti a reklámblokkóló pluginokat chrome / chromium alatt).

Maga a Chrome mennyire lesz életképes Google nélkül?

Sokkal jobban, mint azokkal. Megszűnik a vendor lock-in, ami nagyobb támogatottságot és elterjedést jelent.

A Google accounthoz kötött szolgáltatások (pl. sync) nélkül?

Ezeknek mi köze egy böngészőhöz? A többibe sincs, mégis nagyon jól elvannak nélküle.

(Teljesség kedvéért a Firefox sync is pontosan ugyanennyire felesleges és tiltva is van nálam. Sosem hiányoltam, és nem is látom be, minek akarnám, hogy ugyanazok legyenek a könyvjelzők a különböző készülékeimen, hiszen tök másra használom őket.)

ha meg cég veszi meg, akkor az csak úgy lesz életképes, ha az adatok is vándorolnak hozzá

Dehogyis. Nem érted a lényeget. A cél pont az, hogy eltávolítsák a Google szottyát a motorból. A Google egyébként sem fogja kiadni a komplett adatbázisát egy potenciális ellenlábasnak soha, ezért inkább előbb eltávolít minden azzal kapcsolatos dolgot a motorból, mielőtt eladná. És pont ez a DOJ célja a kikényszerített eladással.

ott baszod el a gondolatmeneted, h nem hasznalod == senki masnak nem kell, sot, ne is kelljen! :)
masnak esszencialis munkaeszkoz, hogy ott tudja folytatni a laptopjan, amit csinalt, ahol a telefonon abbahagyta es forditva. meg ha szamodra ez oly' hihetetlennek is tunik.
a kollega nem kerdezett hulyeseget. hol az a sok chromiumra epulo sikeres bongeszo? nyilt forrasu, hajra! megsem latszik egyik sem a statisztikaban. okkal. :)

Brave pl Chromium alapú ha jól tudom, Vivaldi is, Edge is, Opera is Chromium based, és ezek azért összességében egy szabad szemmel is jól látható szelete a tortának. Nem nagy szelete, ez tény, de szelete nonetheless.

Blog | @hron84

valahol egy üzemeltetőmaci most mérgesen toppant a lábával 

via @snq-

ja, csak akkor miert is kell kip*azni a chrome-ot a ggl alol? jahogy pont azert, mert a szelet, amirol beszelsz, az elenyeszo... foleg ha kihuzod belole az aapl only safarit. van a chrome, mindenki mas meg osztozik <10-15%-on.
mi sem jellemzobb, a "samsung internet" elozi a firefoxot... :)

"Sosem hiányoltam, és nem is látom be, minek akarnám" > nem irtal ra alternativat, azt mondtad, neked nem kell. :) ezert aztan senkinek se. ennyike.
"Pedig NEM." > "hol az a sok chromiumra epulo sikeres bongeszo? nyilt forrasu, hajra!"
hint: _mindent_ meg _lehet_ oldani, csak a user _semmihez_ nem ert. :) ingyen infrat meg _senki_ nem fog adni neked hozza. :)

Tudom, Rustot bottal se.

A Rust tök jó arra, amire eredetileg kitalálták: webes cuccokat irogatni benne, amit aztán WASM bájtkódra fordítanak.

A baj ott kezdődik, hogy mindenre is rá akarják erőszakolni, olyanra is, amire nyilván egyáltalán nem is való. (Kíváncsi vagyok például, mikor fog leesni a sok balfasz rasztafárinak, hogy a Linux kernel egy csomó olyan architektúrára is létezik, amire a rustc nem is képes fordítani, lol :-) Lesz még itt írtó csúnya kurvanyázás, amikor csakis a Rust miatt próbálják majd kukázni azokat az architektúrákat!)

Mindössze ennyit tud a rustc: https://github.com/torvalds/linux/blob/master/Documentation/rust/arch-support.rst

Kapásból a Linux alapú routerem architektúrája nem szerepel a listán. És nem, nem kukaérett a gigás routerem! Mint ahogy egy tucat más embedded eszköz sem az!

hát, mondjuk az Intel x86-on kívül azért van élet ám, ha nem is szeretünk erre gondolni. MIPS-et abszolút nem tud, ARM-ből is van ezerféle, aminek a tizedét se tudja, azt ne is feszegessük, hogy még az x86-ban se tudja a 32 bitet, mert kényelmesebb volt anélkül fejleszteni.

De persze, győzz meg minket, hogy ezek az architektúrák mind abandoneware-k.

Blog | @hron84

valahol egy üzemeltetőmaci most mérgesen toppant a lábával 

via @snq-

Pl routereken a MIPS kezd azzá vállni, mindenki ARM-ra vált. Ami MIPS, az a raktárkészletről megmaradt 7621-esek. Mobilos próbálkozások is elhaltak.

Jó, az összes ARM variációt nem ismerem, de ott is a 64 bites változatok terjednek.

x86 32 bit? Tényleg? :D 

Hát pedig a debian is dobta a freebsd ágat. Többek között a systemd miatt.

Ezt nem sikerült dekódolni...
- freebsd nem egy architektúra, és semmi köze ahhoz, milyen architektúrák vannak a Linux kernelben implementálva,
- és a debian továbbra is systemd-t használ (ami nem, az a devuan, de az tök másik disztró), és megintcsak, a userlandnek semmi köze ahhoz, milyen architektúrák vannak a Linux kernelben implementálva.

Nem azt mondanam, hogy "Rustot bottal se", csak azt, hogy boritekolhato, hogy 2-3 ev mulva ezeknek a dev teamje is a C fejlesztoket fogja hibaztatni azert, amiert abandonware lett a browseruk. :D

A Rust vallasuak (ez egy szignifikans meretu, de nem ekvivalens reszhalmaza a Rust fejlesztoknek) minden programozasi sikertelenseguket annak koszonhetik, hogy a C-t nem voltak hajlandoak rendesen megtanulni, es kozben a sikertelensegert a C fejlesztok kozosseget nagyon nagy egysegben tudjak hibaztatni. Ez nem a nyelv hibaja. De az, hogy "csak egy fordito van a piacon, igy annak az UB kezelese pszeudo-szabvany", arrol azert sokan tehetnek.

Engem csak az érdekel, hogy mi a biztosíték arra, hogy egy C fejlesztő nem fogja azokat a hibákat elkövetni,

Soha, semmilyen nyelven nem létezik erre biztosíték, vérpistike kopipasztahuszár mindent el tud rontani, pont azért kellenek a tesztek.

Ami érdemi megoldás, az a szakképzett, tapasztalt programozók alkalmazása, és nem pedig a nyelvtől várni a csodát, hogy majd a zöldfülű vérpistike is csodát művel benne. Nem fog. Soha semmilyen nyelven sem fog.

Pontosan ez volt anno a Java-val is. Azt mondták, a GC majd minden memóriaproblémát megold. Hát, most már vitathatalan, nem oldotta meg. Arra is pont úgy rászabadultak a zöldfülűek, és förtelmes kódokat írtak. Idővel kikoptak a vérpistikék, manapság már csak főként hozzáértők írnak Java-ban kódot, és ez meg is látszik a mostani kódok minőségén. High quality kódhoz ott is tapasztalt programozó kell, a nyelv önmagában semmi.

ami Rust alatt nem is lehetséges?

Mire gondolsz? Rust alatt éppúgy létezik memleak, de még memory vulnerability issue is, meg memory corruption is, csak épp ott sok vérpistike abba a tévhitbe ringatja magát, hogy nem kell erre odafigyelni... Pedig de, kell(ene).

ps: a második link különösen érdekes, mert úgy implementál mindenféle memóriakorrupciót, hogy közben csakis kizárólag "100% memory-safe Rust" kódot használ. Az, hogy a Rust egy biztonságos nyelv lenne, eleve egy tévhit, nem több marketing bullshitnél.

( Raynes v | 2025. 03. 10., h – 20:12 )

Nem akarlak elkeseríteni, de ez egy sok hetes hír már. Egyelőre még nincs döntés róla, nagyon le is ült, lehet nem lesz belőle semmi. Én örülnék, ha véget érne a Google webes monopóliuma.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

2000-ben NAGYON JÓ VOLT AZ OPENSOURCE!!!

Még nem voltak túlsúlyban az ilyen Pöttering féle megélhetési mocskok (hála az égnek már máshol kamatoztatja tudását), hanem sokkal több a valódi, eredeti ideológiának megfelelő contributor.

Nem mellesleg a KDE 1 fénykora volt, bár 2000-ben már jött a 2, még az is jó volt.

Ja, amúgy ha azok a srácok akkor nincsenek, akkor ma nincs Chrome :)

A tenyérbemászó Pöttering pofák megjelenését én is szerencsétlen tényezőnek tartom. Én a KDE3-nál kapcsolódtam be, szerintem az is jó DE. Illetve nemcsak én gondolom így, mert a Trinity ezt kívánja életben tartani. 

Arra utaltam, hogy csomó hardver nem volt támogatott, mainstream játékokat el lehetett felejteni Linux-szon. És ami itt a legrelevánsabb, hogy a webes tartalom is csak úgy-ahogy volt elérhető Linux desktopokon, mert sok oldal IE-only volt és IE nem volt Linux-ra. 

A KDE KHTML-jét speciel az Apple fedezte fel magának, de a Google által vált elérhetővé Linux-ra az "átdolgozott" böngészőmotorra épülő böngésző. Safari tudtommal soha nem jelent meg desktop Linux-ra. 

És ami itt a legrelevánsabb, hogy a webes tartalom is csak úgy-ahogy volt elérhető Linux desktopokon, mert sok oldal IE-only volt és IE nem volt Linux-ra.

Nekem ilyen gondom sosem volt. Persze volt, hogy kicsit szétesett Netscape alatt az olyan oldal, ami IE-re volt optimalizálva, de azért mindig működőképes maradt. (A csak flash-es oldalakkal sokkal több baj volt szvsz.)

Ellenben szarrá röhögtem magam, amikor az IE-s felhasználókat egy olyan HTML oldalra irányítottam, amiben "<img src='CON:'>" volt :-D

( locsemege v | 2025. 03. 10., h – 21:51 )

A ladybird nekem nem fordult le:

CMake Error at /home/make/ladybird/ladybird/Build/release/vcpkg_installed/x64-linux-dynamic/share/vcpkg-pkgconfig-get-modules/x_vcpkg_pkgconfig_get_modules.cmake:31 (execute_process):
  execute_process failed command indexes:

    1: "Abnormal exit with child return code: Segmentation fault"

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE