Hogy lehetséges hogy az SD kártyán lévő kis kapocsolóval LEZÁRT SD kártyára írni lehet Linuxon, Windowson egyaránt. Jelenleg 3 kártyát teszteltem. Ezek közül az egyik egy hp 256M tehát nem mai gyerek, viszont az olvasó amibe beleteszem, az ez: https://www.aliexpress.com/item/1005006049606008.html Lehetséges hogy az elektronika felülbírálja a fizikai kapcsolót?
Vagy mindhárom kártya alibi kapcsolós? Hogy lehet ezt tesztelni?
Valahol van egy régebbi olvasóm is ami mini usb kábellel működik. Meg kell keresnem...a kábelt is. Húú. De ez akkor is problémás.
Van olyan kártyám amire nem kellene semminek írnia csak a célgépnek. Viszont megtekinteni csak a PC-n tudom. S a Windows pl. előszerettel irogat rá mindenféle bűbájokat. De véletlen törlés ellen is jónak kellene lennie a fizikai kapcsolónak.
Hozzászólások
Ez csak egy kapcsoló, aminek az állását az eszköz érzékeli (mint régen a floppy lemeznél). Lásd itt.
Amit linkeltél, azon kívül marad a kapcsoló, ha akarná sem tudná érzékelni.
"aminek az állását az eszköz érzékeli "
Ahol értsd: eszköz = olvasó.
Ráadásul a mikro-SD korszak óta senki nem foglalkozik holmi read-only kapcsolócskákkal.
"Normális ember már nem kommentel sehol." (c) Poli
De azt nem is PC-re találták ki. S ha beleteszed egy adapterbe amelyen szintén lehet kis kapcsoló, akkor ugyanúgy kellene működnie. Sok Laptopon nincs is microsd kártya foglalat.
Nos ez nagyon érdekes. Megtaláltam az olvasókat. Egy olyant is amire már nem emlékeztem.
Hama a jobb oldali: https://manuals.plus/wp-content/uploads/2021/11/0-Copy-124.jpg Ezzel is simán lehet írni a kártyákra.
Viszont itt az érdekesség ez egy régi darab: https://matrixwarehouse.co.za/wp-content/uploads/2023/05/external-23-in-1-universal-card-reader.jpg
Ez megtagadja a kártyára írást ha a fizikai gomb zárt állapotba van húzva. Kipróbáltam mindegyik kártyával, és USB2 és USB3 csatlakozóval is.
Na. Ilyenkor mi van? Megnéztem közlebbről, és ugyanannyira nyeli el a kártyát mint a többi. Viszont azt is észrevettem hogy ebben van valami kis lemez ami érzékeli a kapcsoló fizikai helyzetét, és más érintkezési pontokat hoz létre az olvasón. Tehát végső soron az olvasó a ludas.
Konklúzió. A mai olvasók nem figyelnek a részletekre.
Ezt írtam csak rövidebben. :D
Windows-ban a diskpart-al lehetséges csak olvashatóra állítani az sd kártyát, így nem lehet rá írni. Azt nem tudom, hogy ha kiveszed és berakod újra, akkor megmarad-e a beállítás, de szerintem igen.
https://superuser.com/questions/1742390/how-to-make-my-d-drive-read-only
Van egy csomó hibás pendriveom, némelyik olyan, hogy közli, hogy nem írható. Játszottam ezzel a diskpart-tal, de nem foglalkozott vele, amikor leakartam venni.
Találtam egy füzetemben egy régebbi bejegyzést. Egy próbát megér:
Halott pendrive Linux
su
lsblk
fsck /dev/sdX
dd if=/dev/zero of=/dev/sdX
mkfs.exfat /dev/sdX
vagy testdisk
Windows diskpart
1 - list disk
2 - select disk
3 - clean
4 - create partition primary
5 - active
6 - select partition 1
7 - size fs=fat32
A redaonly-ra meg ilyesmi a select disk után:
attr disk clear readonly
Na ezt jó tudni, fel is írtam magamnak.
Utána olvasva annyi azért kiderült, h. volume/kötet-szintű read-only állapotát a diszkre rögzíti, így az gépek között ill. oprendszerek között is megörződik.
A komplett disk read-only állapot viszont csak a registry-be kerül mentésre, így másik gépen nem marad beállított állapotban.
https://superuser.com/questions/491756/what-do-the-readonly-attributes-…
Ez a sunyiban írogatás a felcsatolt háttértárakra egy tipikus Windows only betegség (telepítő, vírusirtó, stb. is csinálja). A Linux nem csinál ilyet, ha felcsatolsz valamit, arra magától nem kezd el partizánakcióban firkálgatni, hacsak te célzottan nem írsz rá, pl. mappa, fájl létrehozása, vagy fájl felmásolása, mozgatása, törlése. Esetlegesen kivételt képezhetnek normi asztali környezetek vagy egyes normiknak készült fájlkezelők, képnézők, amik bizonyos mappák megnyitásakor írogathatnak rá, pl. képeknél thumbnail cache-t, de ilyen szutykot eleve nem használnék. Ha ennyire paranoiás vagy, akár mount -o ro kapcsolóval felcsatolhatod read-only-ként, és garantált, hogy nem fog rá semmi írni.
Ami a kapcsolót illeti, én csak egyszer próbáltam ilyet, egy SD adapterbe tett microSD-t (amit meg egy ócska, noname, kínai USB-s olvasóban használtam), de az nagyon régen volt, még XP-t használtam akkor, és figyelembe vette a fizikai kapcsolót, nem lehetett rá írni, de azt nem tudom, hogy a Win7-Win8.1 és Win10-Win11, modern adapterek hogy veszik ezt figyelembe. Passz.
Ahogy nézem, a Windows-ok újabban tudnak olyat, hogy diskpart-tal teszel rá readonly attribútumot, és akkor mindig csak írható lesz, de ez meg a céleszközbe visszahelyezés után (pl. kamera) is gondot okozhat. Meg a diskparttal nagyon-nagyon kell vigyázni, hasonló, mint a dd, hdparm, fdisk, ha parancsokat rossz meghajtóra adsz ki, szépen visszaállíthatatlan adatvesztést szenvedhetsz, ha nincs valamiről biztonsági mentésed. Nagyon meg kell nézni list paranccsal, hogy mi az általad kezelni kívánt meghajtó, disk 0 vagy 1 vagy mi a száma, kétszer is ellenőrizni.
“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)
Kivéve maga a filerendszer (pl. ext4-nél Mount count és Last mount time). Ha viszont megmondod a kernelnek, hogy ez az eszköz márpedig read-only, akkor már tényleg semmi nem fog írni rá:
Kösz ezt jó tudni. Nem tudtam, hogy írogat rá ilyeneket. Ezzel blockdev paranccsal sem találkoztam még sehol.
“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)