2025: neked mennyi pénzt ér meg a home office?

Nope nope nope. Big nope. :)

Fejlesztésnél is pl: embedded területen, ahol szükség van a harware eszköz elérése is, amire programozni kell, esetleg hetente kaphatsz új eszközt, hogy erre kellene alkalmazni az elkészülteket.

Vagy titkos projekten, ahova a telódat és semmit nem vihetsz be.

stb... sok ilyen terület lehet.

De akkor miért van konstans összemosva a két típus?

(Pro és kontra érvelésben is, nyugi.)

Mit csinál ez az IT? Milyen terület?

Röviden: a cégeteknek van jövője. Onsite supportra egyre kevesebb ember kell és azoknak az embereknek a munkája úgy aránylik az IT mérnöki munkához, mint a cementeszsákot a teherautóról lepakoló embernek az építészmérnökéhez. 

Persze, van helyben vegezheto is. Pl. fejlesztettem olyan eszkozt, ami itthon el sem fert volna, a hozza tartozo kod jelentos reszet megis meg tudtam irni. Az elso kategoria lenyegesen bovebb, megis ugy teszel (+Gyuri meg Zero), mint ha az elso nem letezne.

A CrowdStrike meg egy szar rendszer, nem kell hasznalni.

Tegyük fel eléred távolról a vezérlőt - mert ha nem nyilván megbukott a mutatvány - akkor mi az a szoftveres feladat amit csak a helyszínen lehet elvégezni?

ui: tényleg érdekel, nem trollkodni szeretnék

hat ilyet nem. de ha ennyire tudod, akkor kerdezem: az onsite ember mellett ul a gyartosort tervezo is? vagy az arra programot iro mernok is? a itsecuritys is ott toporog a 3muszakos mellett??

Óvatosan a lenézésekkel.

Szerintem senki nem néz le senkit, azt próbáljuk elmagyarázni, hogy van mondjuk egy közepes méretű IT szervezetben mondjuk egy-két tucat különböző funkció, ebből néhányat csak 100%-ban helyhez kötötten lehet elvégezni, néhányat előre tervezve lehet onsite/offsite vegyesen végezni, és a többit csinálhatod bárhonnan.

Mindegyik kategória létezik, ne tegyél úgy, mintha csak az Audi gyártósoron dolgoznának IT-sok Magyarországon. (És igen, a többiek se tegyenek úgy, mintha nem létezne az Audi gyártósora)

Itt megint, sokadjara, keverednek a dolgok:
- a backup pakolgatasa, rendben tartasa kritikus-e a ceg uzletfolytonossaga szempontjabol?
- mennyi a hozzaadott erteke a szalagpakolasnak?

Nyilvan ha beut a szar, es backup kell, akkor annak rendben kell lennie, es a backupos kollega hirtelen szuperhosse valik. Ettol fuggetlenul nem erzem nagy hozzaadott erteku munkanak azt, amit csinal.
Es ezzel nem nezem le, mert nalam biztosan jobban tudja, mikent kell a szalagokat katalogizalva elrakni valahova. A peket sem nezem le, mert kenyeret sut, nalam 1000x jobban csinalja, ezert is nem sutok magamnak. De neki is mernoki fizetest kell kapnia, csak mert "eletben tart" a kenyerevel? Ki a nagyobb szuperhos, a szalagot rakosgato emberunk, vagy a pek? (Vagy netan az autoszerelo? Multkor a DSG valtom jol elbaszodott, akkor az autoszerelo volt a piros asz...)

Es akkor a harmadik idekeveredo dimenziot nem emlitem, mert mashol mar ki lett vesezve: szalagot rakni, kenyeret sutni nem igazan lehet HO-bol, de pl (backup) szoftvert irni meg igen. Neha a helyi ember lesz a szuperhos, neha meg az, aki be tud SSH-zni, barhonnan.

Van, hogy ellágyul / lustul az ember és ejj ráérünk arra még. Sajnos párszor én is csináltam ilyet. Ebből 2 régi emlék csap azóta a kezemre, hogy ne tegyek többet.
Egyik esetben apache biztonsági kapcsolók teszt miatti kikapcsolására  www feltörés, másik esetben backup átrendezés miatt ideiglenesen nem érvényesült a 3+2+1 elv...1 backup volt, az is rossz helyen. Adatvesztés lett a vége. Igen, sok kérdést felvet és sok tanulságot.
Én is úgy látom, sok helyen nem ideiglenesen vannak xar állapotok hanem fixen.. Volt komoly kutatás fejlesztést végző cég, aminek a fájlszerverre 1 diszkről ment. A backup ugyanazon vas másik diszkjére került. Mindig az aznapit frissítve, ugyanarról az linuxről elérve. A főni nem akart raid1-re bővíteni meg külön backup vasat venni. Egyelőre még megy...lelke rajta.

es ezek szerinte az egesz it-ben hulyek ulnek es nem tudjak megoldani a tavoli iranyitast? az en buborekomban olyanok vannak akik meg igen \o/

Az is benne van a blogbejegyzésben. 70-72% már jónak mondható az irodában. A probléma az volt, hogy HO-ban még ez sem jött ki. Senki sem állít olyan blőd faszságot, hogy az irodában 100% a munkavégzés. Az állítás az, hogy az átlag esetén a munkavégzés

iroda > HO

https://www.youtube.com/watch?v=izUlEeiGWu0

UGYANIS MINDENKI TISZTÁBAN VAN VELE, HOGY A HO-BAN nincs FOLYAMATOS MUNKAVÉGZÉS.

Trey: Én nem értek ezzel egyet. Ugyanis amiket én ismerek környezeteket, ott határidők vannak, amik eddig is szorosak voltak, és nem lehet ellavírozni, nem tudja tettetni valaki, hogy dolgozik, mert az gyorsan kibukik. Nem lehet hesszinteni, mert senki nem csinálja meg a feladatot akkor. És súlyos ha ezt programokkal kell mérni, hogy valaki dolgozik, mert ott valami probléma van: Nem tud a cég a feladatokról, nem tudja, hogy valaki mióta ül valaki valamin, nem kommunikálnak, egyeztetnek?
Akikkel együtt kell dolgoznod, tudod, hogy ki az aki nem dolgozik. A cég tudni fogja ezt a közvetlen főnökétől, a csapattársaktól, és a közvetlen kollégáktól, és az illető elindul végig egy folyamaton, aminek a vége, hogy vagy csinálja rendesen a feladatát, vagy elköszönnek tőle. Nagyon nagy red flag, ha ez valahol kérdés.

Ráadásul abban is teljesen más a tapasztalatunk, hogy mi folyik az irodában időnként. Nem a hatékonyság kulcsának látom. Én személy szerint nem szeretnék arra visszatérni, hogy fél percenként megszakítsanak a munkavégzésben, másik két ember kávézását támogassam (mert mellém áll utána, és a feladatát megcsináltatja), nem tudok haladni, majd munkaidő után otthonról(!) jelentkezzek be (persze, ilyenkor már lehet végtelen ideig), vagy maradjak tovább.

Én nem azt hívom eredménynek, hogy az irodában vagy, hanem az elkészült munkát. Ehhez az is kell, hogy valami olyat csináljon egy cég, amit utána használni fognak, nem a polcra megy, tehát ténylegesen dolgozni kelljen rajta, van határidő. Itt már nem számít a teljesítményt mérő program, mert készen kell lenni. Nem tudja a cég, hogy az a munka valójában mekkora feladat, és fél hogy átcseszik az alkalmazottak? Jó, méricskéljünk, irodázzunk, akkor mondhatjuk azt, hogy a munkaidő után leeshet a ceruza az ember kezéből? Kérdéseket vet ez fel.

Lehet itt próbálkozni, hogy akkor kevesebbet ér ez az otthoni munka, én meg ezen nevetek majd (az emberóra ott más áron van eladva is adott esetben végül egy ügyfélnek, ahol ez így működik? :)). Egyszerűen nem mennek majd oda az emberek, úgy ahogy akkor sem, ha nincs remote lehetőség, ha valaki azt keresi. Amit írni akartam az előző commentemben, hogy a covid hatalmas szívás volt, és fejlődést hozott, mert mindenki kikerült a megszokott kerékvágásból, ismeretlen területet taposott ki a remote workkel, és fejlődött a világ.

Nem egy normális időszakot élünk jelenleg gazdaságilag sem, de ez ki fog egyenesedni, és akkor jön az 56. IT átállás (digitalizáció, felhő transzformáció, stb... mik voltak eddig a hívószavak, és lesz még ilyen), kellenek majd a szakemberek. Mert előre tart a világ, nem hátra. Igen, egy benefit lett a home office (ezt írtad Te is, egyetértek), amit már nem lehet figyelmen kívül hagyni, mert igénylik az emberek, és számít nekik. Oda mennek majd dolgozni.

Hány évig tart majd ez ami most van?

Ez egy folyamat, most még mozgásban van ez a "home office - iroda" kérdés. És kezdek elgondolkodni, hogy most ki kelti az ezzel kapcsolatos hullámokat, meg terjeszti az aktuális "trendeket", és honnan veszik ezeket. Én most annyit érzékelek ebből, hogy több cég jelenleg a hibrid munkát részesíti előnyben (1-2 irodai nap), a szociális kapcsolatok, és a személyes megbeszélések miatt (de ez érhető is valahol).

becslésnél meg gondolom optimista módon adja a story pontot

Haha, dehogy. Sokszor egy piszlicsare taszkra (ami mondjuk felkerekitve is 1 nap realisan) bemond 1 napot, de mar en ott akkor rabeszelem, hogy legyen mar inkabb 2, hogy biztosra menjunk. Persze lesz belole vegul 3.

Az sem működik, hogy a csapat meg mindig tartja a hátát, és megcsinálja a feladatot helyette.

Ha az a taszk critical path-on van, akkor bizony vki mast is ra kell allitani az utolso 1-2 nap, hogy tenyleg kesz legyen. Amivel persze a tapasztalt kollegaval cseszunk ki, mert az o (szinten fontos, de kevesbe kritikus) taszkjaval nem halad addig.

A becsles az becsles. Becsulni is tudni kell egy mernoknek. A taszkjaink nagyon kulonbozoek, ezert a leirt szituacio nem okoz gondot.

Egyebkent mit javasolsz, hogy erdemes becsulni (vmit be kell irni Jiraba)?

hogy ha volt egy (felfelé) outlier becslés, akkor pellengérre lett állítva a dev, hogy ez miért annyi, amennyi

Bingó!

A LinkedIn-en van egy oktatóanyag Chris Croft-tól, a PEAR jellemzőkről:

https://www.linkedin.com/learning/handling-workplace-change-as-an-emplo…

1. Positive
2. Easy to work with
3. Appear in control
4. Reliable

Bár eléggé bírom az előadásait, ez nem jött be. A fentiekből lényegében az jön ki, hogy legyél "yes man", bólogató János. Mindent ígérj meg, amit hallani szeretnének -- aztán szállítsd is le :)

Én az ellenkező oldalt képviselem: underpromise, overdeliver. Pontosan azért vagyok konzervatív (cf. (2)), és inkább óvatos, mint hurrá-optimista (cf. (1)), mert ezeket annak feltételének látom, hogy valami ráhatásom aztán mégis legyen a dolgokra (3), és utólag ne kelljen megennem a kalapomat (4). Ha becslésre kérnek, gondolkozom, "gut feeling" is, aztán megszorzom kettő és féllel.

A 2.5-ös szorzó bejött fordított helyzetben is, amikor kivitelezőtől kértem becslést (költség, idő). Az ajánlatot adók 95%-a nem fér bele egyikbe se; a kérdés az, hogy mennyire nem fér bele. A 2.5-ös szorzó eddig nekem bevált, a saját becsléseimre is ezt alkalmazom.

Ugyanis a kezdeti becslés csak akkor működik, ha két feltétel mindegyike teljesül:

1. Becsléskor teljes mélységében, az utolsó részletig átlátod a becsülendő munkát.
2. Végrehajtásnál nincs a tárgykörön kívülről származó gikszer.

Ha ebből legalább egy nem teljesül, a becslés már bukott, és általában egyik sem szokott teljesülni. Először is, ha bármi újat, egyedit készít az ember, akkor a részleteket nem látja addig, amíg el nem kezdi csinálni ("az ördög a részletekben van"); más szóval, nem tudja, hogy mit nem tud ("unknown unknowns"). Másrészt az univerzumban a káosz az, ami uralkodik, az emberi tervek csak gyenge ötletek. Ezért az ideális esetre vonatkozó (a saját képzelőerőnk és optimizmusunk által behatárolt) becslést szorozni kell valamivel. Nekem a 2.5 tűnt eddig használhatónak.

Sok olyan szólásmondás van, ami erre vonatkozik. Példák még:

• https://en.wikipedia.org/wiki/Hofstadter%27s_law
• https://en.wikipedia.org/wiki/Ninety%E2%80%93ninety_rule

És mivel sokszor az évek alatt kialakult hatodik érzék volt csak az indok

Pontosan. Ha megmondod, ami óvatosan reálisnak tűnik, akkor az a baj, ha bekamuzod a rövidet/olcsót, de (nyilván) nem tudod teljesíteni, akkor az a baj.

Mint megrendelő, én sokkal jobban szeretem az őszinte, pesszimista becslést. Azzal lehet tervezni. Ha elhiszem, amit "szégyenlősen" beígérnek az elején, aztán én valami más dolgot függővé teszek attól az ütemezéstől vagy költségtől, akkor tud dőlni az egész sor dominó.