Fa ablakkeret festése mivel?

Offtopic

Adottak régi Velux tetőtéri ablakkeretek. Fából. Kb. 1. éve lefestettem őket Tikkurila Valtti és Unica Aqua festékkel; ezeket elvileg pontosan ilyen körülményekre terveztek. Csiszolás, tisztítás, alapozás megvolt.

Minap, ahogy jöttek a hidegek, észrevettem, hogy a festék fel van töredezve. És ujjal szépen le lehet húzni. Hozta magával a famintát.

Az oka valószínűleg az, hogy jelentős párakicsapódás van az ablak körül, mert nagyon magas lett így ősszel a relatív páratartalom, megduzzadt a fa, és ezt már nem bírta ki a festék.

Na de akkor mivel fessem le a fa ablakkeretet? Felvetődött bennem, hogy esetleg zárjam le teljesen valami poliuretán alapú festékkel, de sokak szerint az se jó ötlet, mert nem tud "lélegezni", "szellőzni" a fa, és akkor meg azért korhad el. De így meg ocsmány, penészedik is itt-ott, és ugye a nedvességtől valszeg ugyanúgy rohad lassan.

Mit lehet ezzel kezdeni? Próbáltam már cserélni is, de ahhoz ki kell vágni a komplett tetőt, mert a Velux ablakoknál méretcsere volt pár éve, nem lehet betenni az újakat a régi keretbe, így szó szerint ki kell bontani a régit, berakni az újat, és az ablak körül újrarakni a tetőt (ragasztott zsindely van sajnos).

Van valami megoldás erre? Az új Velux ablakkeretek is fából vannak, ezt megnéztem, szóval biztos, hogy sokaknál előjön ez, de hogy oldjátok meg?

Fotók: https://imgur.com/a/UXOIUiy

( ncc1701 | 2024. 11. 04., h – 09:55 )

Szerkesztve: 2024. 11. 04., h – 10:23

Lenolaj, méhviasz. Évente átkenni. Eddig akármilyen festéket próbáltam, max 3 évet bírtak. Ha rámész valami olajfestékkel, akkor onnantól öngól, mert égetheted, vakarhatod le róla, mert ilyen rusnya, mikor felrepedezik.

Erre gondoltam en is, de az meg eleg rusnya lesz, mert a fa mar jo ideje vizesedik telen, eleg rondan nez ki (vizfoltok mindenhol), ezert festettem le fedo festekkel. Azzal jol nez ki, csak ilyen lett igy telre. :(

Ablakkeret leven van vagy 20-25 sikja. Ezt lecsiszolni, hogy atlatszo festek is ramenjen es jol is nezzen ki, haaaaat, sok sikert, siman egy napos vergozos melo ablakonkent, es ugye csak nyaron lehet, mert addig nincs uveg a keretben :O

Na erre kellene egy jobb megoldas, ha van. Ha nincs, akkor karomkodik, fogat sziv, es megcsinalja ezt, nem tudok jobbat sajnos.

Meg a viaszolos megoldas tetszett, esetleg lefestem meg egyszer feher festekkel, es minden osszel vegigkenem valami folyekony (oldoszeres) viasszal, az jol be tud folyni az osszes mikrorepedesbe is. Errol mit gondolsz, mukodhet?

Nekem is ez a tapasztalatom.

 

De a legnagyobb gond, hogy ez egy ablakkeret, tehat ott van egy draga, low-k, hovedo bevonatu, argonnal toltott uveg benne. Nem tudok/akarok oda holegfuvozni vagy eros vegyszert hasznalni.

Kiszedni az uveget meg nem lehet, mert odafagy a csalad igy telen.

Üvegezésben nem tenne kárt, viszont ha van a keretben műanyag vagy gumi, annak gondot okozhat.
Bár a fa nem vezeti jól a hőt, ezért működik jól a hőlégfuvó és talán ez miatt nem forrósodna át.
De nyilván ebben bőven van kockázat.

Ha már fedőfestékkel vagy vékonylazúrral le van kenve, tökéletesen semmivel nem fogod tudni eltávolítani.

- Fedőfesték esetén megcsiszolnám 100-s papirral, majd ugyancsak fedőfestékkel festeném le.
- Lazúr esetén csiszolás után ismét hasonló árnyalatú lazúr vagy fedőfesték.
- Olaj sem a fedőfesték, sem a lazúr miatt nem jó választás.

Annyi kínlódás van a fával hogy én megutáltam. :)

Egyszer felújíttattam egy Velux tetőtérit. A szaki látott már pár régebbi ablakot és az ilyen műanyag bevonatos (fa szerkezet műanyag külsővel) ablakokról nem volt jó véleménye. (egy idő után) Megáll benne a víz/pára, nem szellőzik ki sosem, gyorsabban menthetetlenné válik mint egy hagyományos fa.

( ricsip v | 2024. 11. 04., h – 10:13 )

Na ez most nekem is pont aktuális lesz.

1., Fenyő, fenyő. Van ennél azért komolyabb anyag - s nem komplett tetőszerkezetről van szó, hanem néhány deszkából húzott ablakkeretről beszélünk. Simán elfogadom amit írsz, csak nem egy területről van szó.

2., Azon már nem röhögnék, ha "karácsonyfát" vettél volna boroviként eladva, mert néhányan így járnak. Ha kezelés előtt nem látod a gyantás műveleteit, akkor azt nem biztos, hogy azonnal megtudod' mit adnak át. De ezt biztosan vágod.

Én nem vennék erdei borovi fenyőt. A kedvencem, amikor kemény fának definiálják: ledobja az agyam a szíjat, még ha viszonylagosan is értik.

Vortex Rikers NC114-85EKLS

Örülök, ha viccesnek látod. Én nem annyira.

Nem mindegyik keményebb, sőt. Hajlékonyságra és nyomásértékre osztályozva nagy közös metszetük van, sport téren komoly nehézséget okozva.

Ha kéred és adsz időt, teszek fotóra egymás mellé 10 pálcát, ha te sárgát keresve kiszeded a 3 karácsonyfát akkor a havi fizetésem viheted. De ha nem, akkor én viszem a tied. Amit írsz az nagyon sok mindentől függ, még attól is,hogy meddig állt a szépfenyő óószépfenyő a szabad levegőn. Meg milyen levegőn. 

Vortex Rikers NC114-85EKLS

Az írt fenyőfélék tartóssága mechanikai igénybevételre válaszolva véleményes. Ha az ér nem fut végig a deszkán, a kifutási helyeken szétválós és törős. A gerendákat ill. egyéb teherhordó elemeket is annak megfelelően állítják pozícióba jobb helyeken, hogy a terhelést ne a kifutás helyére merőlegesen kapja. Én is így csinálom, bár más felhasználási területen. A belső víztartalomra reagálva a leginkább gyorsan korhadó fa. Szívja a nedvességet, mint a szivacs, ami akkora hátrány mint előny. Puha, mint a nem is tudom mi, bár ez viszonylagos (mondjuk a hárs puhább). Tartósan nedvesen elasztikus, és simán túlhajlik a merevségi határértékén is, tehát időleges terhelésre véglegesen elvetemedik. Jah és ronda, mint a veszedelem + a luchoz hasonló (bocs, nem hasonló hanem tökugyanolyan) görcsök és rovarkárok jellemzik.

Kőris, akác, tölgy, gyertyán, ébenfa stb stb és megint stb: van választék, ha a pénztárca bírja. Az egzóta fajok armadáról nem beszélve. 

Így értem.

Vortex Rikers NC114-85EKLS

a kieső görcs hiba - azt jobb helyeken javitják. Ha gondolod, keresek ilyet és lefotózom.

+1.

A "jó" anyagok ragasztott anyagok szoktak lenni, görcsöket nem hagynak benne. Az asztalos minőségű anyagok is ragasztottak a legtöbb esetben.

Örülök, hogy találtál egy szót kényelmesen felnyergelve, főleg ha szubjektív dologhoz vezet. Ablak-ajtókeretben a legjobb a görcs: legalább látszik, hogy nem volt pénz első osztályú deszkára. Kisebb dimenziókban pedig a legjobb hely a törésre, annál tutibb pont nem is létezik.

Vortex Rikers NC114-85EKLS

"ronda (+) görcsök stb"

Van ott egy plusz jel. Igen, bár a görcs egy szinten túl meglehetősen randa, de engem mechanikai oldalról érdekel a buli, nekem az számít. Épp ott nem szokás terhelni. Nem feltétlen a gerenda érdekel, mert annak tömege és dimenziói miatt sok minden belefér, de ha egy combos görccsel sújtott deszkát terhelsz, kb. elsőként ott fog deformálódni (vagy törni, ha nincs durva kifutási hiba valahol máshol). Ebben semmi szubjektív nincs.  Ha abból a deszkából kihúzol valamit, akkor pedig hatványozottan igaz.

Vortex Rikers NC114-85EKLS

fixme, de fenyőből van nagyon sok fajta, ebből az ismertebbek (építés terén):
luc - https://hu.wikipedia.org/wiki/Luc_(faanyag)
erdei/borovi - https://hu.wikipedia.org/wiki/Borovi
vörösfenyő - https://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%B6r%C3%B6sfeny%C5%91

https://vikinghaz.hu/borovi-fenyo/

a luc nagyságrendekkel könnyebb, mint a sokkal tömörebb borovi
tüzifa: fenyővel nemigen kéne fűteni (ha rendelkezésre áll más fa) uis a gyantatartalom nem túl "hasznos" a tűztérben, kéményben. Pláne nem a cserépkályhában.

Tartósság: gondolom nem jártál még az Alpokban v Erdélyben többszáz éves házban, hüttében.

A borovi a legolcsóbb alapanyagok egyike - ebből épült a házunk. Khm, nem kicsit került többe, mint a megszokott (értsd: spéci tégla és hozzá tartozó szigetelés) alapanyagok...

Így van, rengeteg fenyőféle van, akár még a cédrus is az.

Nagyságrendekkel könnyebb? Fentebb írtam, hogy van egy közös halmazuk, parametriálisan. Ezt használják ki időnként, amikor átvernek. Ide tartozik a súly is. Az erdei fenyőnél (azonos nedvességtartalom mellett) én akár 22% szórást is tapasztalok a súlyban. A karácsonyfáról nincs nagy mintám, de ott is megvan a 15%. Gondolhatod, hogy a kettő simán találkozik amikor "kell".

Nem jártam Erdélyben. Az Alpokban igen, bár nem falesen. Ez jogos, bár nem túl mérvadó.

Sőt, még a papírzsebkendőnél is drágább, nomeg' a takarmánykukoricánál is. Mivel fáról beszéltünk végig, nem is tudom hogyan jött ide a tégla.

Vortex Rikers NC114-85EKLS

Nagyságrendekkel könnyebb? Fentebb írtam, hogy van egy közös halmazuk, parametriálisan. Ezt használják ki időnként, amikor átvernek. Ide tartozik a súly is. Az erdei fenyőnél (azonos nedvességtartalom mellett) én akár 22% szórást is tapasztalok a súlyban. A karácsonyfáról nincs nagy mintám, de ott is megvan a 15%. Gondolhatod, hogy a kettő simán találkozik amikor "kell".

ez így teljesen igaz lehet - attól függően, hogy milyen éghajlatról származnak - és milyen időszak volt a növekedésük alatt. A sűrűbb, tömörrebb nyilván jelentős árnövelő tényező lehet.

Nem jártam Erdélyben. Az Alpokban igen, bár nem falesen. Ez jogos, bár nem túl mérvadó.

Nem falesre gondoltam, hanem pl többszáz éve ott álló rönk házra...

Sőt, még a papírzsebkendőnél is drágább, nomeg' a takarmánykukoricánál is. Mivel fáról beszéltünk végig, nem is tudom hogyan jött ide a tégla.

Azt feltételeztem, h legolcsóbb építőanyagra gondolsz, mint fa - de ezek szerint a borovira gondoltál - mint az egyik legolcsóbb faanyagra (ha idehozod pl a kőrist v egzótát).

Fixme, de a legtöbb faanyagnak megvan a saját hasznosítási területe - és nem egyedül az ár az oka annak, hogy pl a házat nem kőrösből v egzótából építik...

Teljesen egyetertek. Hollandiaban pl. szinten divatos a fa ablakkeret, de most, hogy mondod, valoban *kizarolag* kemenyfabol. Emiatt persze draga is, dragabb, mint egy modern muanyag, raadasul ugye lakkozni kell par evente - emiatt luxusnak szamit.

Azt nem ertem, hogy a velux, egy globalis nagy marka, hogy engedhet meg maganak ilyet, hogy mai napig fenyofabol kesziti az ablakkereteket. Es hogyhogy nem jon elo ez a gond masnal? Mintha nem tudom, mindenkinek 30% lenne a paratartalom es a radiator kozvetlenul az ablak alatt lenne (megjegyzem, tetoteri ablaknal ugye ez kvazi soha sincs ott, mert utban lenne nagyon).

Es hogyhogy meg mindig van, aki fenyo ablakkeretet vesz?

Sok a kerdojel.

Nem az.

Szakszeruen nem lehet beepiteni -- logikai hiba van benne. Az ablakkeret ugyanis mindenkepp rosszabb szigetelesu, mint a fal, ezert oda fog lecsapodni a para telen. A fa es a folyamatos vizesedes meg tudjuk, hova vezet.

Mindennek megvan a helye, a muanyagnak is, es az az ablakkeret. :)

Nekem sose az ablakkeretre csapódott le a pára, sokkal inkább a (két rétegű) üvegre.
A fa tetőablakokkal és a mai fűtési-szigetelési rendszerekkel az a legnagyobb baj hogy az átlag tetőablak arra van kitalálva hogy van alatta radiátor.
A radiátorról felszálló meleg meg szépen leszárította az ablakot, a pára sose gyűlt össze, nem okozott gondot.
Ma meg ott a mennyezetfűtés, nincs mi leszárítsa aztán folyik le. Én "hakkoltam" az ablak aljába egy alu L profilt így arról "cseppen"és akkor nem a falon fut végig a csepp hanem leesik a padlóra ahonnan felszárad.

Gábriel Ákos

Már ~15 éve is csak 3 rétegű ablakot vettem, az utóbbi 5-10 évben pedig csak passzív házast. Ezek is párásodnak hajnalban, de kívülről. Az idén beépített 180x210-es erély ajtónk volt 420eFt. Van, amin nem érdemes spórolni túl sokat.

( vasla_ | 2024. 11. 04., h – 10:31 )

Szerkesztve: 2024. 11. 04., h – 10:34

Évente ennyi repedés normális szerintem.
Kerti bútorokat évente kellett lazúroznom. Lefestettem csónaklakkal is azota nem kell. 
Kerti bútor esztétikáján nem rontott, ablaknál nem tudom mi a helyzet.
Lakkból is van aqua 2 őrás, de az igazi a hagyományos, ha még kapható.

https://blog.claryel.hu

Igaz, nem tetőablak (olyanom nincs), de sima fa ablak, 5 éves, és olyan mintha új lenne, szóval nem normális a repedezés (ami cserélve volt, az meg akkor volt 15 éves, azon se voltak festék lepatogzódások stb)

Domain, tárhely és webes megoldások: aWh

Illetve nem ártana megnézni mi van a nem látható külső oldalon, a cserép alatt, tetőtér más mint a téglába ágyazott ablak, hőhid a sarkakban, illesztéseknél, pára csapódik.
Fótó alapján ennyi pattogzódás nem kritikus, hőtágulás, kis mozgás, pici hőhíd a sarkokban, lejöhet  a lazurfestés  is.

https://blog.claryel.hu

csónaklakk az jó dolog, viszont ablaknál később ha javítani kell akkor problémás a visszacsiszolás, mivel házilag nagyon vastag lesz, ez csak akkor gond, ha véletlenül az egészet telibe kell csiszolni.
 A gyárban szokták két komponensűvel megszórni mattal, de ott mikron méretben hordják fel, és mivel edzővel ellátott ezért nagyon tartós is.

( denton | 2024. 11. 04., h – 10:41 )

Szerkesztve: 2024. 11. 04., h – 10:43

Én lecssiszolnám a fáig, és lakkoznám. Azzal nem volt még ilyen jellegű gondom.

Arra gondlnék, hogy vagy nem lett rendesen lealapozva vagy szar minőségű a festék.

Mindenesetre zománcfesték szopó ha le kell szedni. Annó nagy fa ablakokat csiszoltam, leszedtem és órákon át csiszoltam excenterrel. A keret nehezebb volt mert nem vehető ki.

 

Ablakcsere:

Körbe kell nézni, lehet van más márkánál ugyanaz a méret, vagy ha mást nem, akko kicsit kisebb. De persze ha maga az ablak rendben van, emiatt fölös cserélni.

Mindenesetre zsindely nem biztos, hogy akkora para, ha nem kell szarufát átvágni és deszkák vannak lefektetve vagy osb, akkor csak kicsit körbevágsz, hogy nagyobb legyen a rés. Nagyobb para, ha utána újra kell belül gipszkartonozni, az jobban visszatartana.

Lecsiszoltam brutalisan. Regi ablakkeret, sok-sok paras tellel a hata mogott, igazabol fel centit is ki kellene csiszolni belole egyes helyeken, de akkor meg kiesik az uveg. :)

Nem zomancfestek. Elvileg direkt erre van, nedvesedo ablakkeretekre, a legjobb marka legjobb termeke. :( Ezert jottem ide, hatha itt mar valaki lesakkozta ezt.

Ablakcsere projekt megfeneklett, azok miatt, amit irsz, meg azert is, mert a szakik sincsenek a helyzet magaslatan, hogy finom legyek.

Fának megvan az a jó tulajdonsága, h javítható. Ne csiszold, hanem felső maróval kapd ki a kirohadt részeket, majd csinálj be helyette lehetőleg keményfából pótlást. Pepecs meló, de nem megoldhatatlan.

Idén újítottam fel a ~20 éves kerítés lécezést. Asszony balhézott is az elején, h a fszé nem veszek újakat, de nem vagyok olyan fajta. Mivel kemény fa, így nem rohadt el, csak a felső 1mm-t kellett lekapni, nagyon szép lett. De egyesével leszedni, szalag csiszolóval adni neki, oldalát kézzel kellett csiszolni az alakja miatt, 2 réteg jó vastag lenolaj, plusz vékony lazúr. Kiváncsi leszek. Még tél elött kap egy réteg lenolajat.

Pontosan ez volt az en otletem is! De ilyet meg nem lattal, ez a velux ablakkeret valami durva. A fa erezeteben a 'gyuruk' erosek, kemenyek, de kozuluk mallik ki a faanyag. Csiszolaskor 'fennakad' a kemeny gyurukon a csiszolo, meg amikor legcsiszoltam 1mm-t is, de kozben meg siman ki lehet kaparni kozoluk a faanyagot. Igy mondjuk nagyon franko fa-erezet effekt van a festekben, csak ugy fest, nem lett jo az eredmeny.

Maga a faanyag eros, ezt tobbszor is teszteltem, meg ki is szedtem a helyerol, hogy rendesen korbe tudjam vizsgalni. Csak ez a kezdodo korhadashoz hasonlatos effekt ugy latszik, nem teszi lehetove a festek megtapadasat.

A kivagas+beragasztas eleg komoly melo, es legfokepp: valoban az ablakuveg belso oldalanak alja kapja a legnagyobb adag vizet, es ott van a kezdodo korhadas is, de igazabol ahogy toroltegettem, neztem, es kb. a tomitogumi elott es mogott kb. 5 centi savban mindket iranyban, az ablakkeret teljes keruleten parakicsapodas lathato. :( Ezert irtam ide, mert kifogytam az otletekbol.

Akkor tudod, hogy a kis viszkozitású cucc lefolyik a fezékidő zárulta előtt és sosem lesz egyenletes sem. Illetve a fában maradt vegyszerekkel sem a legjobb barátok, még felületkezelésnél sem. Az méginkább tudod, hogy az ablak által erősített fényhatás miatt simán ki tud lágyulni (az UVESZ-es epoxi a 80 fokos víztől simán enged - és ez még nem is rossz cucc amúgy). Nyílvesszőkről 3-5mp nyílt lángú melegítés után leugrik a hegy. A csónaklakknak használt epoxi-s cuccokra ugyanez igaz.

Nem tudom milyen epoxit használsz, én 7-10 éve kordozok velük. Kifejezetten fára 7 éve. Általában kibebaszott nagy kompromisszum.

Vortex Rikers NC114-85EKLS

Az méginkább tudod, hogy az ablak által erősített fényhatás miatt simán ki tud lágyulni (az UVESZ-es epoxi a 80 fokos víztől simán enged

Ez minden epoxira igaz? Épp tegnap tettem epoxi gyurmát a melegvizet hozó rézcső köré, és ma tervezek bele fúrni, tiplit tenni és aztán a zuhany csapot odacsavarozni.

Nem örülnék, ha kiderülne, hogy zuhanyzás közben a csavar ki fog jönni a helyéről.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Gyurmáról nem tudok nyilatkozni, nem tudom mit kevertek bele. Meglehet, hogy elviseli. **

Az átlagos 2k epoxi gyanta 100 Celsiusnál (!)teljesen elenged. 80 fok körül már lágyul, tehát ami eddig áll, mint Katiban a gyerek, az onnantól közepesebb erőkifejtésre már mozdítható. Ekkor a két szétválasztott munkadarab között a ragasztóréteg szakadt része szemre olyasmi, mint az elnyűtt textil.

** BTW igazán drága epoxik tudnak komoly paramétereket is, pl. (most hasamra ütök) a Loctite megfelelő cuccai - de azt nem fogod kifizetni, mert a komolyabbja 2x10ml és mondjuk egy tizes. A 2x10 úgy értendő, hogy 10ml gyanta és 10ml edző. 10e Forintért az kicsit meredek nekem, mert én 2x250 ml kiszerelésben szoktam venni a gyártótól.

Vortex Rikers NC114-85EKLS

Az a bajom, amit irtam is, hogy valahogyan bejut a viz az ablakkeret fajaba. Sajnos iszonyu osszetett formaja van, vagy 20 sikkal a keresztmetszeteben, es eleg egy res, es mar vizes is a fa, amit az epoxi miatt ugye nem tud megszaradni. A fa elrohad, az epoxi felrepedezik, es rosszabb, mint volt. Ettol a scenario-tol tartok nagyon, szoval ilyet csak akkor, ha holtbiztos.

( Zsugabubus | 2024. 11. 04., h – 11:11 )

Szerkesztve: 2024. 11. 04., h – 11:13

Lazúrra ráfestettél zománccal, vagy mi ez a két különböző festék?

A zománc innen kezdve szívás, ahogy fent is megjegyezték.

Ha állandó vizet kap, tök mindegy mivel fested (de azért lazúrt zománccal ne keverd). Belül mondjuk nem kéne, hogy vizes legyen a fa. Lehet nem záródik rendesen, bejut a hideg (elég ha csak a tok és a szárny közé), lecsapódik a benti pára.

Nem jut be a hideg, ellenoriztem korbe a szigetelogumikat alaposan.

A gond az, hogy az ablakkeret kb. 5 centi fa, tehat a hoszigetelese konkretan rosszabb, mint az uvegnek benne :D, raadasul tetoteri ablak leven ugye egy "melyedesbe" van beepitve. Tehat rossz a legmozgas, "megreked" a hideg levego ott, ezert van extrem paralecsapodas is.

De ezzel nem lehet mit kezdeni. Azt, hogy a fa ablakkeret rossz szigetelesu, tudjuk es adott; mindenhol ilyen. Az, hogy a tetoteri ablak be van epitve egy melyedesbe, szinten tudjuk es mindenhol adott. Csak nem ertem, hogyhogy nincs ezzel akkor az embereknek tomegesen baja? :/

Érdekes, mert nekem is fa ablakaim voltak (modernek, nem a régi duplaszárnyas, viszont nem tetőtéri), és sose volt páralecsapódási problémám velük, még a fürdőszobában se (amikor már az ablakon folyt a víz, a kereten semmi). 10+ év után a lazúrozás belül még úgy nézett ki, mint újkorában. Valami szerkezeti hiba lesz ott. Lehet akkor, hogy belülről rossz a párazárás, és kijut a hidegbe a benti párás, meleg levegő.

( kovi | 2024. 11. 04., h – 11:14 )

"És ujjal szépen le lehet húzni. Hozta magával a famintát" <-> "Csiszolás, tisztítás, alapozás megvolt"
-Valami nem volt sikeres, famintát nem szabadna látnod a letolt anyagban. Az minimum poros volt, vagy az előző vegyszer rajta maradt valahol mélyen illetve az eredezeten.

"Zárjam le teljesen valami poliuretán alapú festékkel"
-Meg kellene mérned előtte a relatív nedvességtartalmát, mert ha vizet zársz bele jó esetben elasztikus jellegű faanyagod lesz, rossz esetben belülről piszok gyorsan elkorhad. A teljes szárazságot téli fagyos környezetben tudnád elérni legkönnyebben, száraz helyen, csontig csiszolva. BTW nem vagyok biztos benne, hogy a szobaszárazság csípőből elegendő a spec vegyszer alá.

Ui furcsa, hogy minden repedés hosszirányú, egyetlen egyet sem látok keresztirányban. Ez nem a nedvességtől van szerintem, legalábbis a fő oka nem ez, hiszen nedvességnek nem is szabadna alájutnia. Egy év alatt legalábbis nagyon fura lenne. Ez az erezetnél adja meg magát nálad.

Ha nem vagy nagyon finnyás, a fent valaki által említett lenolaj nem olyan rossz megoldás (persze azt is csak csontig csiszolt és száraz anyagra az első kenésnél). Rovaroknak onnantól hali, jól fogja viselni az időjárást is.. de azt kenned kell szerintem akár hetente is kezdetben. Ha csak egyszer kened, akkor vége. Illetve nyilván nem lesz fehér kereted... de a kezelt fa az szép, s a lenolaj az évek alatt sötétre érik, az a rajzolattal együtt vagány.

Méhviasszal nem próbálnám, mert amíg a lenolaj egy idő múlva festhető (mese, hogy nem.. persze időbe telik, ami akár egy év), a méhviaszhoz már soha többé nem tudsz hozzányúlni semmivel. Illetve tudsz, de visszadobja pár óra alatt. Ráadásul a melegben az "ragacsos" lesz évek múltán is.

Legjobb tanács: bízd szakemberre.

Vortex Rikers NC114-85EKLS

Méhviasszal nem próbálnám, mert amíg a lenolaj egy idő múlva festhető (mese, hogy nem.. persze időbe telik, ami akár egy év), a méhviaszhoz már soha többé nem tudsz hozzányúlni semmivel. Illetve tudsz, de visszadobja pár óra alatt. Ráadásul a melegben az "ragacsos" lesz évek múltán is.

Én lazúrozott fa ablakokon jó eredménnyel használtam méhviaszos bútorápolót. Olyan lesz az áttörölgetés után a felülete, mint amikor a kocsit viaszozod, lepereg róla a víz.

Á, nem kenem vastagon. Illetve átkenem, várok egy napot, utána száraz ronggyal áttörlöm. Nem ragad. Nyilván idő, míg beissza teljesen.

Parkettára még lakk tetszik, de beltérben inkább kerülöm a vegyi anyagokat, ahol lehet.

Egy időben oldószeres orosz lazúrokkal kísérleteztem. Amikor kinyitod olyasmi a szaga, amitől "ettől fél év alatt a májrák vinne el, de a hajam tuti elhullana", viszont ahová felkentem, 4-5 éve ott extrém igénybevételnek is ellenáll. Nem mertem nagyon erőltetni a használatát :D még élek amúgy.

Vortex Rikers NC114-85EKLS

Persze, azzal nincs is baj. Egy ideig.

A méhviasz és a méhviaszos bútorápoló btw nyilván nem ugyanaz. Szerezz méhviaszt (párszáz Ft egy szappan méretű tömb), dörzsöld rá valamire -> hőlégfúvóval küldd meg -> töröld bele erősen az anyagba valami komoly szivaccsal -> ismét forró levegő. Kb politúrozd vele, ha így érthetőbb. Azt utána már nem tudod semmivel kezelni, sosem. Ha tíz év múlva gondolod meg magad, akkor sem. A méhviaszt természetesen pucér fára kell felvinni: lakkon végképp ragacsos lesz, mert nem tud behatolni és megáll a tetején, mint az árokzsír.

Vortex Rikers NC114-85EKLS

Sajnos mar lefestettem a fat, mert magaban eleg ocsmany volt (vizfoltos, elhasznalt kinezetu, "nem jo ranezni se").

De a butorapolo az elvileg egy oldoszeres mehviasz. Az be tudna folyni a festek reseiben es megakadalyozni a viz bejutasat, de ugyanakkor feher festek maradna? Vagy rosszul gondolom?

Amugy a Velux alapbol pont ilyennek jol, egy ilyen selyemfenyu fura bevonattal, szerintem pontosan ez az, amit irsz, olvasztott viaszfurdo. Csak ugye ezt apolni kellett volna, nem csak ott hagyni rohadni... Mire hozzank jutott a lakas, mar nem sokat tudok sajnos tenni. :(

( khiraly | 2024. 11. 04., h – 11:28 )

Én vennék a helyedben egy paratlanitot a fürdőbe, hogyha a szellőzés önmagában nem elég.

 

A tető ablaknál van UV is.

 

En 4 féle festéket kísérleteztem ki az évek során, de egyiket se tudnám ajánlani.

(beltér gyors, beltér olajos(4het), kulter nem fogod meg (2 honap mire megkot), kültér ahol megfogod (2het))

Egész egyszerűen magas relativ páratartalomra (60+ 12h+ naponta) *és* UV ra nincs értelmes megoldásom.

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Ez nem furdo. Sima haloszobai ablak. Csak most osszel valamiert 70-80% kozott van a paratartalom (lakas tobb pontjan mert ertek).

Az UV ellen elvileg ved a fenti tikkurila festek. Csak ugye sima fa ablakkeret, az ugye kb. 4-5 centi vastag, az bizony hideg, ugyhogy racsapodik a para. Ha *barhol* egy pici res van a festeken, beszivarog a faba, es a rostokon keresztul hetek alatt elaztatja az egeszet.

A furdoben levo meg gyaszosabban nez ki, nem is mertem befotozni ide :O

Nem tudom, mit esznek az emberek a Veluxon, szerintem ubergagyi, csak rossz tapasztalatom van vele.

> Ez nem furdo. Sima haloszobai ablak. Csak most osszel valamiert 70-80% kozott van a paratartalom (lakas tobb pontjan mert ertek).

 

Szerintem itt alljunk meg egy szora. Mert ez a problema. Mindjart jon Franko, es kioktat hoszigetelesbol.

Vagy vegyel egy legkondit ami tud paratlanitani, vagy vegyel egy paratlanitot:

En a lidlist vettem, es baromira bejott. Akartam meg egyet, de a lidlinel a specibb dolgok 1x vannak 1 evben, igy vettem whirlpoolt:

https://www.klimakereso.hu/whirlpool-de-20-w5252.html

(a napi 20 liternek ne higgy. Bo 5 literes a tartalya. Nem volt meg olyan idoszak az evben hogy napi egyet tudjon termelni megbizhatoan mondjuk egy heten keresztul.).

 

A relativ paratartalomnak 40-50% kozott kell lennie. Pont. En a furdoben 30-40% kozott szeretem tartani.

60%-tol felfele beindul a penesz.

 

A penesz egy erdekes dolog, mert magyarul egy szavunk van ra, es nem is teszunk kulonosebb kulonbseget a peneszek kozott. De amelyik nemzet paradusabb kornyezetben el, mint amilyen Anglia is, ott az angol nyelvben 2 szavuk is van a peneszre:

mold and mildew

 

Namost a mildew magyarul lisztharmat penesz, ami a szolokon jelenik meg. A falon megjeleno peneszeknel (mi magyarok) nem tudunk kulonbseget tenni, hogy az penesz-penesz, vagy lisztharmat-penesz.

Viszont a penesz rengeteg egeszsegi problemat okoz. Nem akarok itt orvosnak tetszelegni, de mentalis problemat is okoz (a fejfajason tul), leguti problemat mindenkeppen.

Szuntesd meg a relativ paratartalom problemadat.

 

Ahogy csokken a homerseklet (pl. 18C vagy alatta), mar alig van viz a levegoben, igy ha barhol hohidad van (vagy rossz a hoszigetelesed), ilyen a tetoablak (altalaban 2 retegu uveg), ott a belso 21-24C fok viztomege kapja meg a 16-18C-ot es lesz viz rendesen. Ezert jo a hoszigeteles. De akkor se erdemes felmenni relativ paratartalomban, viszont sima hocserelos szellozovel megoldhato.

Ha hohidad van vagy nincs normalis hoszigeteles, akkor a paratlanito keszuleket nem uszod meg.

 

A farol:

A fa egy higroszkopikus anyag, a kornyezo paratartalmat felveszi, es ettol alakot valt. Szaliranyban 0.01%-ot mozog, viszont sugariranyban 8%-ot(!), evgyuru menten meg 4%-ot.

Itt egy eleg jo cikk:

https://workshopcompanion.com/KnowHow/Design/Nature_of_Wood/2_Wood_Move…

 

Ez azt is jelenti, hogy napsutesnek kitett helyen es viznek kitett helyen *allandoan* mozog a fa. Mivel amikor felmelegszik, akkor a kornyezo RH alacsonyabb, es megy ki a viz belole, de hajnalban meg ejszaka meg veszi fel a vizet. Igy a felulete kb. mindig vizes. Es ahol viz van, ott penesz is van.

 

A fa 60% relativ paratartalom felett korhad is. Ez onnan latszodik, hogy a fa erezete kozott a fa anyag felpuhul, es ha megsikalja az ember, akkor olyan erzese van, hogy milyen eros es tartos egy fa, mert az erezet baromi kemeny. Holott mar egy korhadasnak indult faanyagot lat, es az erezet kozotti faanyagot elsikalta.

 

A festek ha parazaro (mint a zomancfestek is pl.), az ilyen RH-ban nagy ingasu helyeken elobb-utobb ledobodik. Mert valamelyik repedesen keresztul elkezd a viz ki-be aramolni a fabol, aztan szepen elkezd a festek alatt a fa mozogni, es a festek merev es nem tudja lekovetni ezt a mozgast.

 

A lenolajrol:

 

Nem akarok kulonosebb szakertonek tunni, de a lenolajat sajat magam keszitem. Ha sikerulne 1t mennyisegu lenmagot vennem akkor en is preselnem. Most egyelore marhaknak es lovaknak arult lenolajbol keszitem a festeshez valo olajat.

 

A nyers lenolajban nemcsak lenolaj van, hanem vannak lipidek, zsirok, miegymas. Ez sos vizes oldattal osszerazva emulziot kepez. Egy vilagos karamelszinu nem attetszo oldat lesz.

Kb. egy nap mulva teljesen jol kulonvalik: alul viz, kozepen ezek a lipidek-zsirok miegymas (kb. vaj szin), es felette az olaj.

Aki olajjal fest (muvesz), azok elobb utobb maguk csinaljak, ha van ilyen ismeros, akkor tole lehet elso kezbol tapasztalatot cserelni.

A fenti olajban meg van nyomokban meg itt-ott ilyen zsirok, amik kb. ugy neznek ki mint a fonalfergek, es magatol nem akar lesulyedni. Akinek nagy tisztasagu lenolajra van szuksege (marmint a muveszeknek), akkor ezt a kesz olajat tovabb szurik mondjuk homokon keresztul.

 

De nem csak konyhasoval lehet kicsapatni. A nehezfemek soi is jok. Igy a bolti lenolaj, mar lenolajkence neven fut, mert abban valamilyen nehezfem soi vannak (regen olom, mostanaban meg valami kobaltso. Multkor utananeztem, de mar nem emlekszem a konkret CAS szamra). Plusz nehezfemmel dusitott lenolaj 1 het helyett 1-2 nap alatt megszarad.

 

Ezt az egeszet azert irom le, mert a lenolajjal bekent fa peneszedik. Foleg ha nem jol van kezelve, es maradt benne lipid-zsir, akkor mar minden adott a penesznek csak egy kis viz kell.

 

Ezert erdemes a lenolajat valamivel keverni (meg azert is, mert jobb lesz a tapintasa). A legegyszerubb vlamilyen viasz (mehviasz, gyertyaviasz (paraffin), karnaubaviasz, mikrokristalyos viasz).

mikrokristalyos viasz pl: https://nagart.hu/mikrokristalyos-viasz-comoloid-h80

A lenolajat erdemes mas olajjal keverni (pl. tungolaj tok jo, en Nemetorszagbol szoktam hozatni), es lehet higitani (en a fenyoterpentint szeretem. De van terpentin is. Meg lehet white spirit, ami itthon nemelyik szintetikus higitoban nagyjabol az van (80%-ban).)

 

Viszont nem tartos a cucc, mert folyamatosan kopik a feluletrol. Ezert kell ujra es ujra felulkenni. Az, hogy levalik-e a farol az hatarozza meg, hogy mennyire puha, mennyire viaszos.

(A tungolajos sokkal jobb!, azt mar jarofeluletre is lehet tenni, de azert nem parkettalakk).

Napon kitett helyen fel tud pattogzodni, hogyha nagyon vastagon hagyjuk a fan.

 

Egyszer egy komuvessel es accsal dolgoztam egyutt, es azt mondta a komuves: Ahol a fa azik-fazik, az oda nem valo.

Megmaradt bennem, es igaza van. A fat direkt nap es eso ne erje. Hory eseteben megvan mind: UV (tetoablak) es para (majdnem eso:).

szerk: a trópusi fafajok jobban bírják a magasabb RH-t.

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Ez onnan latszodik, hogy a fa erezete kozott a fa anyag felpuhul, es ha megsikalja az ember, akkor olyan erzese van, hogy milyen eros es tartos egy fa, mert az erezet baromi kemeny. Holott mar egy korhadasnak indult faanyagot lat, es az erezet kozotti faanyagot elsikalta.

Egeszen pontosan ezt lattam/tapasztaltam. Koszonom a pontos kifejtest, egy aranybanya volt a bajaimra.

Sajnos ugy tunik, a fa ablakkeret ugy, ahogy van, egy borzalmas otlet. Pedig a mai napig adnak el, mert nagyon "umweltfreundlich" meg zold. Egy darabig birja is; gyarilag gondolom kap forro viaszfurdot, azzal elvan a garanciaido vegeig.

Klima beszerzese folyamatban van, csak ugye alapvetoen zart helysegenkent (avagy lakott szobankent) kellene 1-1 belteri, es az nem ilyen fehivom-es-masnap-feldobjak jellegu projekt, mert van kb. 6 kell akkor. :/ Meg kellene tudnia szelloztetest, es nem artana multi-split, hogy ne ugy nezzen ki a haz eleje, mint egy bunker.

 

Mivel eleg jol ertesz hozza: te mit tennel a helyemben? Vegigcsiszolni ujra az egeszet nagyon nem akarozik (borzaszto osszevissza felulet, raadasul ugye alul/felul/jobbra/balra, kivul/belul, ablak es keret, mindegyiken 2-5 felulet - szorozd ossze...), a festek pattogzik, alatta a fa ronda -- mit tehetek? Ajanlottak itt feher szinu vekonylazurt, de ahhoz akkor csiszolni kell.

Nekem az volt az otletem, hogy nyaron, miutan jol kiszaradt, lekaparom a festeket, ujrafestem, es rogton rakenek oldoszeres(butor) viaszt. Az jol beszivodik a reseken at, nem tud viz jutni a faba --> profit. Csak pont ez a baj is vele: azt tobbet le nem festem semmivel, mert 'csuszik' a fa felulet. Ha megis viz jut a faba, akkor ennyi volt a keretnek.

Van valami egyeb otleted/javaslatod? Nincs ellenemre a lenolaj se, ha valahogy kinez utana a keret - de ugye korhadasnak indult faval ez nem valoszinu. Esetleg valami szinezett tungolaj?

En vennék egy paratlanitot a helyedben a mai nap (80khuf), meg a lidlis akciora se varnek (ugyanaz a gyártmány csak más gombok vannak), az 50khuf.

 

Ha a parat rendbeteszed, kb. festened se kell.

A gyerekagyat nem engedte a csalad lefesteni, full natúr (bükk), es köszöni szépen teljesen peneszmentes.

 

Amúgy asztallapot ezzel a rubio monocoattal lett kezelve, es birja a gyűrődést. De a te helyzetefnel szerintem peneszedne.

Ott meg egy aluminium/muanyag ablak is peneszedne.

 

Az en tetoablakom nem középen csuklik, hanem kompletten kinyilik es kocsiteleszkop van rajta. (konkrétan suzuki hatsoajto, a gyari ar az horror volt).

Sose volt rajta penész.

 

Ha az ablakuvegen reggelente viz van, azt le kell törolni es a parat megoldani.

ahol viz/para van ott penész lesz.

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

En olyat nem vennék, az túl kicsi (200W, 2l tartály).

Az mehet kb. éjjel-nappal, es folyamatosan urited...

https://www.lidl.hu/l/hu/ujsag/akcios-ujsag-44-het-2024/view/flyer/page…

 

(44.het, 30. oldal)

 

Viszont igy vettem anno az enyemet, hogy egy bemaradt nagyobbat(450W, 5l) az egyik lidliben kitettek. Azota is megy. Napi 4 orat minimum, de most futok is vele (napi 8-10ora).

Plusz van meg egy (Whirlpool), az erintogombokat nem szeretem.

 

Gondolkodom egy 3. vasarlasan is, az ilyen mobil lenne, talan az also szintre faszaritaskor.

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Sajnos ugy tunik, a fa ablakkeret ugy, ahogy van, egy borzalmas otlet.

 

Nem. Teljesen jo. Nekem mindenhol az van, es nincs vele bajom. Ha bajom lenne vele (magas RH), akkor a bajt oldanam meg.

 

Juteszembe az uveg es a fa kozotti szilikonnal mi ujsag? Gondolom az mar konkretan fekete lehet a penesztol. Lenyegeben cserelhetetlen esztetikusan.

Vagy a penesz adja a fizikai allosagat?:))

 

Ha most tennek be tetoteri ablakot, akkor ilyen oldalra nyilo 3 retegu ablakuveggel vennem:

https://tetoteriablak24.hu/fakro-fwp-u5-oldal-nyilo-fa-tetokibuvo-valt-…

 

220khuf egy 60x80cm-es ablakocska. Kb. a forint nem er semmit.

En magamnak ugy valasztottam, hogy mi a maximum ami a szarufak koze bemegy, es a gerincszelemen meg a derekszelemen koze is befer.

Igy lett 70x150cm-es.

Neha csinalok egy teat, es kimegyek a tetore, hogyha egy kis nyugalomra vagyok.

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Nekem mindenhol az van, es nincs vele bajom. Ha bajom lenne vele (magas RH), akkor a bajt oldanam meg.

 

Vigyazz, ez pici tetoteri ablak (60x90). Ugye be van melyitve a teto sikjaba, ezert a levego nem igazan kering ott, ami miatt jocskan hidegebb, mint a szoba, vagy egy atlagos ablak.

 

Juteszembe az uveg es a fa kozotti szilikonnal mi ujsag? Gondolom az mar konkretan fekete lehet a penesztol. Lenyegeben cserelhetetlen esztetikusan.

Ez tetoteri ablak. A velux nem szilikont hasznal, hanem gumiprofilt korben. Semmi baja sincs.

 

Ha most tennek be tetoteri ablakot, akkor ilyen oldalra nyilo 3 retegu ablakuveggel vennem:

Haha, jopofa :) En is nezegettem vicces ablakokat, de 1. soha tobbet fa ablak, soha, tenyleg soha, 2. sajnos a zsindely miatt iszonyatos pusztitas es koltseg barmifele ablakcsere. Ezert probalom a mostanit megmenteni inkabb.

Festékes boltban én is kérdeztem, hogy mennyivel rosszabb a vízbázisú az oldószereshez képest, de azt mondták, hogy ma már semmivel.
Említettek egyebek mellett olyan vízbázisú parketta lakkot, amit ma már iskolai tornatermekben használnak és kopásállósága kiállta az idők próbáját.
A linkelt terméket több helyen, szakmabeliek is dicsértek. Némi fenntartással, de azért bizakodó vagyok :)

Én ezt kerítés deszkákon használom. Nem csodaszer, de jó - 6-7 éves a legrégebbi felület.

2-3 rétegben kell felvinni, és ~3-5 évet bír - elhelyezkedéstől függően. pl napos/szeles oldal kevésbé, az árnyékos/szélvédett tovább.

Cserébe - ugyan azzal az anyaggal - újrakenhető, és ismét szép lesz :)

 

De csináltam olyat is, hogy lekapartam (drótkefével) a régi réteget, de csak ahol ahol engedte. És átlátszóval (ugyan ebből a  fajtából) átkentem. ilyen ütött-kopott mintája lett, ami annyira megtetszett, hogy várhatóan a többit részt is így fogom 'felújítani' :)

zrubi.hu

Az is egy opcio, csak az a gond, hogy nem ved vizesedes ellen. Ugye a 4-5 venti vastag fa ablakkeret az telen hideg lesz, mert a fa relative gyenge hoszigetelo. Emiatt oda csapodik ki a para. Telen gyakorlatilag folyamatosan viz alatt van. Ugy kell torolgetnem reggelente a messze foldon hires velux ablakkereteket.

Ezt nem birna a vekonylazur.

A velux meg sajnos messze nem valtotta be a hozza fuzott remenyeket. Ellenkezoleg.

Telen gyakorlatilag folyamatosan viz alatt van. Ugy kell torolgetnem reggelente a messze foldon hires velux ablakkereteket.

Szerintem beszélj valami szakemberrel, mert az hogy nálad télen folyik az ablakon a víz, az komoly energetikai veszteség! Vagy a beépítéssel van gond, vagy valami más a gyökérok!

Csak most, osszel van ilyen. 70% fole kuszott a paratartalom a hirtelen nagy eso + azt koveto gyors lehules miatt.

Visszatekintve, valoszinuleg kellett volna alaposan szelloztetni az egesz hazat minden nap.

Sajnos most mar szetment a festek, ugyhogy azzal mindenkepp kezdeni kell valamit. Amugy meg olyan klimat szerelunk majd be, ami tud paratlanitani is.

A linkelt lazúr vízlepergető, viaszos réteget ad.

Amúgy baromi hőhidas neked ott. Tudok adni egy profi szigetelés tanácsadó, kivitelező embert, úgy körbe bugyolálja neked kintről a cserép alatt az ablakot, hogy hőhíd mentes lesz.

Nekem megvan a velur gyári ablak szigetelése, de épp mostanság akarom kihívni, hogy kívül pakolja rá a speckó anyagát és csomagolja be, ahogy láttam tőle képeken. Kb jó 30 centi szélesen körbeszigeteli. Tulajdonképpen átfedéssel összezárja a tetőtér szigeteléssel, így garantáltan hőhíd mentes lesz.

Maga az ablak a hohid. Par centi fa. Sokan nem tudjak, de a fa hoszigetelese eleg gyenge; ugye az az 5 centi fa vs. a falon levo 15-20 centi XPS/EPS nincs egy sulycsoportban.

Sajnos nalunk zsindely van. En se szeretem, de ez azt is jelenti, hogy nem lehet csak ugy maszatolni az ablakkerettel (kulonben csere lett volna). A korbeszigeteles jo otlet, esetleg ha el tudod kuldeni az elerhetoseget, beszelnek vele (PM pls).

Sokan nem tudjak, de a fa hoszigetelese eleg gyenge

Hát a 0,13 W/mK hővezetési ténnyezővel egy fa ablakkeretes ablak Ug=0,50 W/m²K˚ -nél az Uw≤0,80 W/m²K˚ míg ugyan ez az ablak műanyag ablakkeretesen Uw≤0,80 W/m²K˚. A két ablak teljesen egyforma, az üvegezés az amin lehet javítani. Nekem azt mondta egy hozzáértő, hogy az üvegezés pár év alatt elengedheti gázt.

"elengedheti gázt"

Nem enged el semmit, ugyanis a két ablak között vákum van, ugyanis azért jó a hőszigetelése, mert nincs közte közvetítő közeg, ami átvigye a hőt.

De egyébként, én még ilyenről soha nem hallottam.

"Sose a gép a hülye."

Sose vakuum van az ablak kozott, mert az iszonyat koltseg lenne, es a legkori nyomasnak is ellen kellene allnia.

Siman argonnal toltik fel, a dragabbakat kriptonnal. A gyakorlatban a kripton nem feltetlen eri meg; ugye a 10 eves elettartam alatt annyival nem feltetlen kerul tobbe a futes, mint a beszerzesi ara. De ez par evvel ezelotti szamolas, azota lehet, mar olcsobb a kripton toltes es dragabb a gaz. :)

( Gollam | 2024. 11. 04., h – 16:14 )

Szerkesztve: 2024. 11. 04., h – 16:16

Teljes lecsiszolás után 3-4-5 réteg vékonylazúrral kenném le. Azt teljesen beszívja a fa. Nem fog repedezni, stb. 

Kb. 5 évente át kell kenni 2 rétegben, nem kell csak érintőlegesen átfutni rajta valami finom csiszolóvászonnal. Nekem ez vált be eddig a legjobban. Vastaglazúrt, csónaklakkot sosem fogok többé használni, öntökönlövés az új festés előtti lecsiszolás..... meg a repedezés.

A Milesi-vel vannak jó tapasztalataim: https://velunkfessen.hu/gyerekbarat-termekek/milesi-hydrocrom-vizes-baz…

Milesi különösen jó, mert van felújító anyaga. Pont az eső, UV által szadizott felületet tudod vele megújítani, még idő előtt. Így az alatta lévő rétegek még nem is sérültek.
Ezt az anyagot porttalanítás után csak egy ronggyal át kell törölni rajta. A dél felé néző ajtónk így készült. Ugyan vastag lazúrral, de így is vállalható.

Egyébként én is vékony lazúr párti vagyok, az általad elmondottak miatt. Könnyű frissíteni.

( Mik v | 2024. 11. 04., h – 20:08 )

Szerkesztve: 2024. 11. 04., h – 20:09

Én a natúr fát színtelen lakkal kentem, 2-3 év nem látszott meg rajta, hálószobában. Már nincs meg az a lakás... Arra sajnos nem emlékszem, hogy melyik lakk volt.

( Kronosz v | 2024. 11. 04., h – 21:15 )

Mint asztalos nem tudom, hogy érdemes-e megszólalnom a kérdésben. :)

Oké. 😅

Szóval, sok jó megoldás van, de rossz még több. Csak hogy a legrosszabbat említsem: lenolaj. Aki jót akar magának nem lenolajozik. 

Két opciót javaslok:

A, bemegy a kolléga egy olyan szaküzletbe, ahol festéket, pontosabban fapácot kevernek és ott megkérdezi, hogy tetőtéri ablakra mit kínál aktuálisan a piac. Nem gugli, szomszéd, egyéb fórumok. Ez személyes történet.

B, vagy jöhet az a módszer, amit én szoktam univerzálisan használni: felület előkészítés után 2 rtg. vékonylazúr, majd 2 rtg. vastaglazúr. Hosszasan belemehetnék, hogy miért ez és ennyi, de röviden maradjunk annyiban, hogy a vékonylazúr behatol a fába és a rostok közé szívódik fel, míg a vastaglazúr a fa felső/külső felületén képez egy viaszos, relatív vastag réteget, mely vízlepergető. Az összes kültéri fa bútorom és szerkezetem így van lekezelve, de mivel tetőtéri ablak, nem biztos, hogy meglépném, mivel a tetőtéri ablak még a teraszomnál is nagyobb áldást kap: jég, eső, fagy, uv, napsütés, etc. Márkában vékonylazúrból nekem a Supralux, vastaglazúrból pedig a Sadolin vált be, szigorúan oldószeresben.

 

Illetve egy rossz hír a végére: ennyire időjárásnak kitett fa szerkezeteket 3 évente mindig újra kell kenni. Én is ezt teszem, jövő nyáron kenhetem újra a teraszomat, a kerti padomat és a többi cuccomat, amiket csináltam.

 

De amit mondani szoktam, az itt is áll: mindenki úgy csinálja, ahogy akarja. 

> Aki jót akar magának nem lenolajozik. 

 

Az altalam ismert legjobb bolti festek konkretan lenolaj. 1 liter 50eFt. Meg olcsonak se mondanam.

https://shop.rubioshop.hu/spd/RINO2C0130R101/Oil-Plus-2C-Set-Pure-R101-…

 

> Márkában vékonylazúrból nekem a Supralux, vastaglazúrból pedig a Sadolin vált be, szigorúan oldószeresben.

 

Nekem ez a bajom a bolti festekekkel, hogy 5 ev mulva nem kapod meg ugyanazt. Regi parkettafesteket se kapsz mar mostanaban. Lassan a ketkomponensu parkettalakhoz igazolvany kell, hogy megvehesd.

En lefestettem a ragaljat Remmers olajjal. Gondoltam ugyanolyan festekkel festem le a kaput is. 6m2-t kellett festenem. 80m2-re elegendo festeket vettem (2.5l). 50eFt volt, de nem ugyanaz a sorozat, mostmar Remmers Gardenöl néven futott. Megnyugtattak a *teruleti kepsiveslok*, hogy ugyanaz (mar nem lehet direktben a Remmerstol vasarolni).

Hat 12 retegben kellett lefestenem, mert mintha vizzel kentem volna. Meg szivem szerint kentem volna. Ket kenes kozott 2 napot kellett varni (nyaron!), mert ragadt. Minden por beleragadt.

Tobb mint egy honapig kenegettem. Soha tobbet remmers. Semmilyet.

 

Amugy a lenolaje lesz a jovo. Egyszeruen nagyon nehez massal a 0% VOC-t hozni. Szerintem itthon 10 ev mire felismerik a vegyipari cegek, de valszeg csak bergyartjuk majd ezt is.

Megprobalok itthon kifejlesztetni egy ilyet (atpolimerizalt lenolaj), szerintem lenne biznisz benne. De ehhez kellene plusz egy elet vegigvinni.

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Mondom, mindenki azt csinál, amit akar. Én lenolajat olyan helyeken használok, mint például magaságyás vagy kerítés. 20 éve is "elavult volt", amit nem igazán értettem, mikor az anyagismeret tanárom ezt mondta... De az biztos, hogy mikor lenolajaznom kell, akkor a műhelyben még a munkaasztalt is letakarom, meg olyan ruhát veszek fel, amit nem sajnálok. A házon belül meg csak útvonalengedéllyel közlekedek. :D

Több, mint 15 éve használunk Sadolint, 40+ éve Xiladekort (Supralux), mindig lehet kapni és még a színárnyalat is ugyanaz, de amit mondasz az igaz a többi kevesebb neves márkákra. Egyébként erre is jó az a módszer, hogy kiválaszt magának az ember egy olyan festékboltot, amit fentebb említettem, nekem is van Fehérváron, és ott lehet kevertetni. Nem biztos, hogy olcsóbb lesz, de jobb minőségű lehet.

Szerintem nem ugyanaz az összetétel.

WD-40-et is lehet már valami 60 éve kapni, de nemhogy az összetétel más, de meg egy idopillanatban az orszagok között is elteres van!

A márka marad. Azt bejáratták. Viszont az eloirasoknak meg kell felelni.

 

Én lenolajjal még a supralux monolakkot is szoktam keverni (pszt, a gyár meg ne hallja:).

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

bemegy a kolléga egy olyan szaküzletbe, ahol festéket, pontosabban fapácot kevernek és ott megkérdezi, hogy tetőtéri ablakra mit kínál aktuálisan a piac.

Ez megvolt. Innen jott a Tikkurila Valtti Opaque, illetve ajto/ablakra specifikusan a Unica Akva Maali -t.

Ez jon le sajnos, pedig volt feluletelokeszites es alapozas. 1 evet, ha kibirt. De a legnagyobb baj, hogy 1 ev utan ugy esik szejjel, hogy nem is lehet atfesteni, ujra kell csiszolnom is. :(

Akkor viszont teljesen le kell csiszolni az egészet és újra kártya vékony+vastag lazúrral.

Most már késő van festegetni, mert ugye már hideg van, szóval a tavasszal-nyáron kell megejteni az alapos festést, most ki kell bekkelni azt a pár hónapot. Persze bonyolíthatod az életed, rajtad áll.

Ha egyszer jól megcsinálod a vékony+vastag lazúrozást, utána neked már nem kell többet szarakodnod vékonylazúrral és a vastaglazúrt sem kell levakarnod. Csak annyit kell lecsiszolni, ami leakar jönni. Utána ismét két vékony, de takarós vastaglazúr és készen is vagy. Tehát nem igazak azok a városi legendák, hogy mindig le kell csiszolni a fáig. De psszt, ez titok 😅

Vastaglazurra (avagy zomanc/lakk) nem lehet vekonyat kenni; lefolyik rola, nem tapad ra. Ezt tobb szaki is egyontetuen mondta.

Pedig mondtam nekik, hogy alapozoval lehetne, hogy a vastaglazuron keletkezo reseket kitoltse, de azt mondtak (ami igaznak is tunik), hogy a reseken keresztul nem szivodik be eleg a faba, es dobni fogja le a lastaglazurt ugyanugy, ronda lesz es meg vedeni se vedi a fat.

tl;dr, vekonylazurhoz le kell szedni fullosan a vastaglazurt.

Oh, dehogyis... Meg kell várni rendesen a száradási időt, és minden réteg között 120-as csiszolópapírral át kell húzni és máris megtapad. Jah és persze rendesen fel kell keverni... Jó, én helyzeti előnyben vagyok, mert festő bátyám van és tőle el lehet ilyeneket lesni, de fogom a fejem mindig, mikor a szakik szakiskodnak...

Az tovabbra is problema viszont, hogy a vastaglazurt 'dobja le' a faanyag, tehat ha lefested a ledobott reszeket vekonylazurral, az atengedi a nedvesseget ugye, es valszeg valamivel lassabban, de folytatodni fog a vastaglazur levalasa. Vagy rosszul gondolom? Inkabb 10x rakerdezek, mert az osszes ablak osszes feluletet ujracsiszolni az nem fel napos munka :(

Nekem max 3 év után dobja le, mikor megeszi az uv. Akkor vissza van csiszolva addig amíg le akar jönni minden, aztán rámegyek vékony lazúrral és vastaglazúrral a fentiek szeint és béke van. Egyébként a teraszomat nem is kell nagyon csiszatolni meg vékonylazúrozni, csak a legfelső vastaglazúr réteget csiszolom meg és mehet rá az új.

Tehát annyi a lényeg, hogy legelőször mikor fested sajnos az előző festéket le kell szedned amennyire csak lehet, függetlenül, hogy bekevertetett festéket használsz vagy kommersz lazúrt. Aztán 2-3 év múlva (tetőablaknál simán lehet, hogy évente megeszi a természet) ha szerencséd van, nem kell ennyire drasztikusan nekimenni a régi festésnek. Csak annyit kell leszedni, ami leakar jönni.

Tavasszal nekem is műhelyablakaim meg a kis házam ablakait kell első körben lefestenem, meg a fent említett teraszomon ideje is lejár. Ilyenkor már kár bármit is csinálni, mert hideg van már festegetni.

( zeller | 2024. 11. 05., k – 09:07 )

Szerkesztve: 2024. 11. 05., k – 09:10

Eredetileg milyen felületkezelést kapott az ablak? Na olyan kéne rá. Ha ilyen mértékben kap párát a fa, akkor az "dolgozni" fog, és a nem eléggé rugalmas festékréteg szakadni/repedni fog - sőt a felülettől is el fog válni, mert a tapadása sem lesz idővel elégséges ahhoz, hogy megmaradjon.

A forgalmazó (nem, nem a barkácsáruház, hanem valamelyik fa ablakkal-ajtóval foglalkozó szakkereskedés) mit mond rá egyébként? Szerintem ott azért jobban értenek hozzá, mint itt...

 

A gyári infó szerint:

A VELUX tetőtéri ablakok fafelületének folyamatos karbantartása azért szükséges, hogy biztosítsa a hosszú élettartamot. Az ablakokat tökéletesen impregnálják és felületkezelik a gyártás során, ezért szappanos vízzel bátran tisztíthatja a felületeket. Lakkozás kb. négyévente szükséges vagy a körülményektől függően. Ha a tetőablakok erős fűtésnek, napfénynek és esetleg magas páratartalomnak vannak kitéve (pl. konyha, fürdőszoba), a fafelületet kétévente kezelni kell.

Kezelés: A felületkezelést (lakkot vagy festéket) el kell távolítani, majd a megcsiszolt, megtisztított és megszáradt felületet vizesbázisú akril lakkal vagy festékkel lehet átkenni. Ha a lakkozás vagy festés megsérül, a fenti lépéseket kövesse! A VELUX javítókészletet is kínál, melyben eredeti lakk vagy festék található.

Kérjük, vegye figyelembe, hogy a VELUX vállalat által ajánlott 10 év garancia abban az esetben él, ha a karbantartás a VELUX használati és kezelési útmutatóknak megfelelő időközönként és módon történik. Ha az Ön tetőtéri ablakának gyártási éve 1992 előtti, kérjük, vegye figyelembe, hogy az ablak a gyártás során csak alapimpregnálást kapott. A végleges felületkezelés a vásárló feladata volt.

Akril festékkel a lazúrra ... ehh ... Nekem 13 évesek a Velux ablakaim, fürdőszobában is van, nincs vele nagy gond.
Le kell kenni a gumikat glicerinnel. Egyszer próbáltam gumitömítést cserélni, küldtek valami fasságot tévedésből, azóta ráhagytam.
 

Gábriel Ákos

( zfarkas | 2024. 11. 05., k – 09:34 )

Ez a Tikkurila Valtti melyik pontosan? Teraszunk akácléceit festetettem Tikkurila Valtti Opaque festékkel (előző lazúr lecsiszolás után) kb 8 évvel ezelőtt, azóta hozzányúlni nem kellett, pedig déli terasz, csak részben esővédett, kap hideget-meleget. Lazúr festés 2 év után besötétedett, pattogzott le.

Nekem az ablakaim Remmerssel vannak festve airless technologiaval. Iden raragasztottam eg y szunyoghalot, gondoltam 1 hetet kibir amig csinalok ra egy szunyoghalo keretet.

2 nap utan a tepozaras ragaszto letepte a festeket.

Meg nem zongoraztam le az ablakosokkal, es elvileg 14 reteggel elo lehet ugyanazt adni, mint amit ok megcsinalnak a gyarban 2 retegbol.

Ezt nem is akartam behozni, mert konkretumot nem tudok meg mondani.

 

Annyit akartam csak mondani, hogy egy gyari ablakon van festegvastagsag  rendesen.

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

> Ez a Tikkurila Valtti melyik pontosan?

 

Nehez megmondani, mert valtozik az osszetetele.

A magyar meg a regi lehet:

https://www.piktorfestek.hu/Download/Download/Biztons%C3%A1gi%20adatlap…

 

Egy nemzetkozi webshopban meg az ujabb van:

https://www.ticraoutdoor.com/assets/images/files/Tikkurila%20Valtti%20C…

 

Az ujabban mar nincsen terpentin, kobaltso, stb. Szoval gagyisodik el ez is. Ha iden festened nem biztos, hogy 8 ev mulva meglenne rajta.

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

( nexudes v | 2024. 11. 05., k – 14:23 )

Szerkesztve: 2024. 11. 05., k – 14:29

Mindenképp "ipari festék", minden utasítást tarts be, nem tudom ablakra mi a jó, nekem általánosan fára Milesi-t mondták, de én oszlopokra kentem és direkt eső nem éri a legtöbb helyen csak ha van szél is.
Viszont erre esküsznek többen is.
Mezei felhasználóknak szánt festékeket el is felejtheted, mivel már 90%-ban annyira BIO, hogy pár év és odavan.
Esetleg itt nézelődj :)
https://www.milesi.hu/ipari-felhasznalok/

A legtöbbnél ki is emelik milyen alapozó kell hozzá, mivel alapvetően már hideg van, ha nem ér el a javasolt hőmérséklet amit ír a leírás akkor ne fogj neki, mert biztosan nem lesz tartós.
Visszacsiszol nullára, majd alapozó és festés, nagy munka, de megéri ha nem szeretnél ablakot cserélni. Esetleg ha durva kirepedések vannak azt kezeld fagittel, varázsszavak: kültéri UV álló fagitt.

( hnsz2002 v | 2024. 11. 05., k – 15:19 )

Szerkesztve: 2024. 11. 05., k – 15:21

Ne zárd le semmivel, ugyanaz mint a vályog - természetes anyag - mert megölöd (nedves lesz, lelök magáról mindent és szétkorhad). Le kell róla szedni mindent ha lehet, hagyni kiszáradni, és utána pl. lazúrral vagy lenolajjal lekenni.

És a legfontosabb még: szellőztess rendszeresen. (Egyébként nem csak az ablakok miatt)

"Sose a gép a hülye."

( hory v | 2024. 11. 09., szo – 11:35 )

Szerkesztve: 2024. 11. 09., szo – 11:36

UPDATE:

 

Elmentem a helyi festekboltba. Jol megvaltozott a kinalata 2 ev alatt, miota utoljara neztem! Volt lazuran vekonylazur 3in1 (alapozo se kell hozza), Factor pergola (nagyon javallt sokak altal), illetve a fentebb is emlitett Milesi.

Nemi kerdezoskodes utan elohoztak az oreg szakit, akinek elsirtam a banatom, o megerositette, hogy a fenyo ablakkeret tenyleg borzalmasan rossz otlet, neki is van. A Milesi-t ajanlotta, az megvedi a fat, es nem pereg le, de peneszedni az is peneszedni fog, biocid tartalom ide vagy oda, ezzel nem lehet mit kezdeni. Rendszeresen pucolni kell es 1-2 evente atfesteni, es majd ablak-cserenel nem puhafa ablakkeretet valasztani.

Hat ez van. Koszonom az osszes tippet, nem csalodtam a hup kozossegben :)

Mindenképpen érdekes:
https://www.mantu-ablak.hu/epitkezoi-magazin/homlokzati-nyilaszarok/fa-…

vs itthon az egyik legkomolyabb faház-gyártó a Rábaablakot javasolja (nekünk is tőlük vannak a nyilászáróink - 13 éve - problémamentesen):
https://www.rabaablak.hu/Ablakok/Fa_ablakok/Elegante.html

a spec szerint lucból gyártanak - emlékeim szerint lehet rendelni hossztoldott - ill. (komoly felár mellett) toldás nélküli anyagból - viszont festés után ebből csak igen közelről
lehet különbséget tenni (kiszúrni a hossztoldás helyét)

A fenti cikkben mar a kiindulasi alap is hibas: azt taglalja, hogyan lehet kihuzni a fa ablakkeret elettartamat, nem azt, hogy esetleg ne is legyen gombasodas, korhadas. :)

Namost a bokkeno a kovetkezo:

- az ablak mindenkeppen kevesbe szigetel, mint a fal

- tehat a para jobban fog az ablakra, ablakkeretre lecsapodni

- az ablakkeret nyaron 60-80 fokos is lehet, telen meg -20, es kozben folyamatosan kapja a vizet. Nincs festek, ami ezt hosszu tavon birna. A homerseklet-valtozastol mikrorepedesek jelentkeznek rajta, aztan telen azokon be tud szivarogni a viz a faanyagba, az megduzzad, es mar dobja is a festeket.

Nalam pontosan ez tortent. Ugye velux tetoteri ablakokrol van szo, tehat nincs radiator alattuk, hogy felszaritsa oket, es a 45 fokos beepites miatt a nap gyonyoruen kozel 90 fokos beesesi szoggel tudja sutni, raadasul zsindelyteto miatt a kornyezetuk is igencsak forro nyaron. Telen meg extra hidegek (nincs alattuk radiator...), es ugye egy kis 'beugroba' vannak beepitve, igy jol meg tud allni ott a levego. Eredmeny: massziv parasodas es hideg felulet.

 

Namost nyilvan ha a paratartalmat 40-50% koze be tudod loni, akkor sokkal jobb helyzetben vagy, es akkor a fa nyilaszaro akar realis alternativa is lehet. Nalunk nincs ilyen, egyelore, es szerintem nagyon sok helyen hasonlo a helyzet. Eszetlenul tolni a fa ablakkeretet mindenkinek - nagyon rossz otlet. Biztos nagyon kornyezetbarat, de limitalt a helyek szama, ahol biztonsagosan bevetheto.

Tudom, csak szó volt fentebb már esőről is. Arra vonatkozott inkább. A benti párát könnyebb szabályozni, mint a kinti esőt.

Legrosszabb esetben egy 12V-os ventit alátenni 5V-os USB tápról járatni.Ez nem hagyja megülni rajta a párát.

ha már vitatkozunk, akkor az 50+/- 10% sem 40-60 :-)

van két hőmérő (külön szobában - nyitott ajtónál) egyébként egymástól ~3m távolságra. Az egyik kijelzőjén: (a monitorom alatt) 22.5C és 53%
a másik pedig 22.2C és 52%

Tegnap este (amikor begyújtottunk a cserépkályhába) akkor 48% páratartalmat mutott. (a fenti hőmérő pedig 54%-t)

Most ugye fűtés van. A kinti hideg (kevesebb viztartalmu) levegőt hozod be.

Most nem művészet 50% RH-t hozni.

 

Az én állításom annyi volt, hogy nem lehet egész éven át 50% RH-t hozni gépek nélkül.

Erre válaszoltál, hogy de lehet.

Aztán hozzátetted, hogy 50+-10%.

Az szerintem 40-60%, ami már egészen más.

60%-nal penész megjelenik barmilyen hohidnal, vagy idoszakosan vizes részen (pl zuhany).

Most meg azt mondod, hogy a 50+-10% az nem 40-60%.

Hova akarsz kilyukadni?

Nekem mindegy.

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

50% + 10% = 55%
50% - 10% = 45%

Szerintem. de javíts ki, ha tévedek.
A 20% ingadozás esetén lenne (a végérték) 40 ill 60%.

Én annyit állítottam, hogy nálunk ez a páratartalom - télen nyáron.
Legalábbis ezt olvasom le a hőmérőről - ami természetesen vitatható, hiszen nem hitelesített műszer.

Én úgy tudom, h a fa képes felvenni a páratartalomból amikor túl sok van a levegőben - és leadni amikor kevés. Persze, ez is lehet legenda.

ps: ezelőtt panelban laktunk, ahol a fűtési időszakban 30% alatt volt a páratartalom és olyan száraz volt a levegő, h minden műszálas ruha "szikrázott" amikor levetted.

Természetesen lehet, h ez is csak fantázia szüleménye.

 

nincs külön szellőző - leszámítva a konyhai elszívót és a spájz résnyire nyitott ablakát.
a központi (hővisszanyerős) szellőzéssel (szerintem) pont ezt a tulajdonságot veszítettük volna el.

fürdőszoba: vízálló gipszkarton a belső héj, erre jött rá a csempe burkolat. a plafon egyedül itt lett lekenve
északi oldalon van, ~20C fok körüli hőmérséklet van benne, így fürdés előtt ventillátoros hősugárzóval befűtünk előtte ~23C-ra (ahelyett, h csak itt menne a padlófűtés v törölköző szárítós radiátor)

penész nincs.