Fórumok
Sziasztok!
A fiam idén érettségizett gimiben, és szeretne valami szakmát tanulni. Néztük az "Informatikai rendszer és alkalmazás üzemeltető" szakközépikolai képzést. A leírása nem tul informativ.
Kérdésem:
- Meg tudja-e valaki mondani, hogy pontosan mit oktatnak a szakon?
- Végzés után milyen munkát tud vele végezni?
Köszi a válaszokat:
Tóni
Hozzászólások
Ács szakma vagy vizes-gázos (Lölőtől függetlenül) esetleg villanyszerelő. Vagy legyen önképző, mint Trey elvtárs, (és/)vagy menjen egy fősuli-egyetemre, de ezekkel a szakközepes a papírgyárakkal nem lesz okosabb. Ismertem olyat, aki ilyen helyen tanult de s&gghülye volt a témához.
Lölövel jobb a gázos meló. ;)
Amúgy van itt két olyan kolléga is, aki a helyi szakközépbe járt, és a kezem alatt kupalodott ki. Örültem volna, ha az SZTE - rol fele ilyen rátermett srácok kerültek volna ki ugyanabban az időben.
Error: nmcli terminated by signal Félbeszakítás (2)
Ez egy eleg univerzalis mondat :) Mindenki ismer ilyet. Azert megiscsak fokent az egyenen mulik, hogy ez hogyan sikerul.
Pontosan. Akit erdekel a terulet, leassa magat a melyere.
Error: nmcli terminated by signal Félbeszakítás (2)
Ez szerintem a kutató geológusok jelmondata. :-)
Nehogy kiderül ám a végén, hogy én több releváns szakmai képzésen vettem életembe, mint a random bohóc, aki egy seggtörlős Bsc-vel rendelkezik :) Nem, nem önképző.
trey @ gépház
Ne viccelj hogy még egy nyomi diplomagyáras BSc-d sincs?!
Gábriel Ákos
Nem a papírért fizetik, hanem valami másért! Azt meg nem szeretném tudni, hogy miért?
Ahogy a huszonsokadik diplomás témában is írtam: a diplomával észt nem adnak. És ezt tapasztalom is újabban elég sok helyen.
De a diplomaszűzesség sem garantája a szakértelmet!? Viszont valahogy el kell dönteni, hogy odaenegedjük e a műtőasztalhoz vagy sem!? Vagy hogy rábízzuk e A380-as utasok életét arra szoftverre, vagy sem, amit a trey gründolt össze neten felbukkanó howto-kból!?
Mire irányul az első mondatod kérdése?
Nem gondolom, hogy a diploma megléte/száma jó mérőszáma bármiféle alkalmasságnak.
Továbbá azt sem gondolom, hogy trey olyanra adná a fejét ami nem a szakterülete. Függetlenül attól, hogy van diplomája vagy nincs.
A valódi kérdés kb. az, hogy szervezett felsőfokú tanulmányok nélkül el lehet e jutni az informatikus szakma csúcsára, pl. vezető architekt szintre, vagy a kismiló CERT-re befizetett informatikai betanított munkásszint ami megcélozható?
Megjegyzem, nem tudom, hogy kinek miféle plecsnije van, és nem is érdekel. A komment egy meglévő pszthoz kapcsolódott. Felőlem lehet akár PhD-je vagy 6 elemije a kérdéses tagnak, az a magánügye.
Nem zavarja ezt a balfaszt az sem, hogy trey ÁLTAL ÍRT HOWTO-k bukkantak fel forrásmegjelölés nélkül olyan Bsc-zők diplomamunkájában, amikre trey mint KÜLSŐ KONZULENS adott értékelést és megajánlott jegyet ... :D :D :D
Ezek után az lenne a legnagyobb vicc, amikor trey BSc-s diplomamunkájában a trey által megírt HOWTO-k lennének beemelve és egy olyan bírálná el, akinek trey korábban megajánlott jegyet adott a munkájára, ami tartalmazta trey által írt HOWTO-kat ...
:D :D :D
trey @ gépház
Érdekes hely az ahol BSc nélkül lehetsz BSc-zők konzulense. Amikor én államvizsga bizottsági tag voltam nyilván tudták hogy megvan a megfelelő fokozat.
Gábriel Ákos
külső
Kúlső konzulens sok esetben bárki lehet. Az az 1500Ft ami ezért járt (2018) nem túl motiváló.
A belső konzulens meg örült, ha valaki talált egy madarat.
Hja, a fogalmatlanság, mi?
trey @ gépház
Hallottal mar a tesztelesrol?
Itt a jo pelda a crowdstrike, az sem egy Ver Pisti 2000 BT, hogy az osszes auditon megfeleljenek biztosan eleg sok vastag papiros kollegajuk van, osztan megis megszivattak az osszes olyan ceget, amelyik nem tesztelt, csak megbizott egy papirban.
"Móricka te még hiszel a mesékben?" :D
Hibák mindig lesznek, ahol meg 8 millió ügyfél/akármi van ott nagyot fog szólni.
Barátom, én már az általános iskolában informatikát tanultam a '80-as években, országos versenyekre jártunk, majd néhány év múlva már én tanítottam azt a tanárt, aki engem tanított.
trey @ gépház
Nincs, mert nem láttam és most nem látom értelmét egy papír után menni, ami mint 10 éve elavult IT ismeretekre alapoz. Amikor a fiam csinálta, betegre röhögtem magam a tananyagaikon.
trey @ gépház
Győri egyetem, győri igények és hallgatói képességek. Alkalmazkodnak.
Hja, linkelnéd akkor milyen kurrens témákat tanítanak IT szakmából a szuper helyeken?
trey @ gépház
* egyetem > szak > tanterviháló > tárgylap
Copy&paste-et még nem vettétek? :D
trey @ gépház
Mondok peldát.
Győr UML féléves kurzus vs OE UML egy előadás anyaga
Így kímélik a győri diákot.
Ebből semmi nem derült ki.
trey @ gépház
Neked. Az anyag kb ugyanaz.
Mert mi értelme a diplomagyáras BSc-nek? Azt tudod vele megvezetni, aki nálad is hülyébb. Aki ért hozzá, szarba se nézi, mert tudja hogy semmit nem ér...
"Sose a gép a hülye."
Szakmát nem az egyetemen kell tanulni, hanem a munkahelyen. Az egyetemen algebrát, kvantummechanikát stb. kell hallgatni. Aztán amikor kikerül a hallgató céghez, akkor 2 nap alatt felfejleszti magát digitális kutyafasz programozásából. Ha gyengeelméjű akkor 3 nap. De Maxwel egyenleteket az életben nem fog megismerni, és kb azon a szinten marad, hogy a CPU egy fekete doboz, hogy miként működik, azt már nem érti meg.
Véleményem szerint a mérnöki munka ott kezdődik, ahol a rendszergazda már elakad.
Hozzám is jönnek IT supportosok, sokszor, hogy már mindent kicseréltem, végigbújtam a netet, , átkábeleztem mindent, de xar… Akkor szoktam mondani, akkor kezdjünk el gondolkodni most már. És mindig megoldjuk az agyoncertezett digitálisszakmunkás helyett a problémát.
Most is van ilyen projektem, ahol random gyártógép szerver kommunikációs hibával küzdött az IT több szintje is, aztán kb. 1,5 óra után megoldottuk kollégával a problémát. Az IT-sok meg most pár napra sokkal szerényebbek lettek.
Lehet diplomásként szakmunkát végezni, de diploma nélkül mérnöki munkát biztos hogy nem.
🤭
^ https://hup.hu/comment/3086844#comment-3086844
A gyengeelméjű mérnökök szuperségét láttuk tegnap #CrowdStrike formájában, ami kb. nyomorba döntötte a világ felét, még szerencse, hogy voltak igazi, kétkezi, onsite szakemberek, akik rendbe baszták utánuk a kuplerájt, amit csináltak.
🙄 😂
Mátrix determináns számítás biztos jól jött volna még a feladat sikeres elvégzéséhez :D
trey @ gépház
Ez azért erősen a diplomás magas lóról beszélés. Miért gondolod, hogy olyan, akinek nincs diplomája, nem tudja ugyan ezt a feladatot elvégezni, amit itt vázoltál? Attól, hogy a környzetedben így van, nem lesz mindenkire igaz. Nyilván azért alkalmaznak/bíznak meg Téged, mert Te el tudod végezni. De ezt nem a diploma bemutatásával bizonyítottad Te sem, hanem azzal, hogy megoldottál valamit. Onnantól meg a sarki kutyát nem érdekli a megbízó oldalán, hogy van-e diplomád vagy nincs...
Lehet, hogy kicsivel-sokkal több idő kell neki, de azt sem kizárt, hogy kevesebb idő alatt megoldja a megfelelő (de egyébként diplomával nem rendelkező) ember.
Kevered a képességet meg a végzettséget. Képességet nem a diplomával szerzel, hanem vagy van vagy nincs. Ha van, megoldod, ha nincs, a diploma sem segít ki. A diploma ahhoz segíthet hozzá, hogy bizonyos, az iskolában tanult emléletekre illeszkedő problémát esetleg hamarabb oldj meg, mint ilyent nem tanuló. Vagy ahhoz, hogy a szűk látókörű megbízó behívjon elbeszélgetésre, mert diplomához kötötte a pozíciót.
Az más, ha azt mondod, hogy vadonat új dolog kitalálásához (igazi mérnöki feladat; egy gép kitalálásához és megtervezéséhez, egy híd tervezéséhez, egy új gyógyszer kifejlesztéséhez) elengedhetetlen az egyetemi szintű elmáleti alap. Ez valószínűleg így van, a nélkül nem biztos, hogy sikerül ezeket megcsinálni bármennyi idő alatt. De meglévő bárminek a hibakeresése, javítása nem igényel diplomát, pláne, ha a témában komoly gyakorlattal és tapasztalattal rendelkező ember kapja az ügyet, nem egy kezdő.
Az meg, hogy a diplomás majd beletanul a szakmába 2-3 nap alatt.... Hát, ez még egy LOL-hoz és ROTFL-hez is túl erős kijelentés. Esetleg 2-3 év alatt, de kétséges, mert pont ilyen magas lovon ülnek, nekik friss végzettként is minden túl alantas, hogy hozzányúljanak...
Nekem is van olyan élményem (diplomával nem rendelkezőként), hogy az ügyfél német anyacégétől méregdrága öltönyben érkező nagyon magas lóról beszélő diplomás IT-sek hibajavítása során két óra szenvedés után megkértük a helyi vezetőt, vigye már el őket ebédelni, és addig én meg a kollégám gyorsan megcsináltuk a problémát, hogy ne kelljen ott felettük állnunk zárásig. De ettől én nem jelentem ki, hogy az összes diplomás teljesen képzetlen, alkalmatlan, és nem tudja elvégezni egyik sem azt, amit én.
Annyit mondok, hogy a diploma megléte általában semmit nem tesz hozzá az IT-s munkához manapság (IT esetében szerintem még a tervezés/architect területhet sem feltétlen). A képesség és a szorgalom, ami magasabbra pozícionálhat bárkit.
Egy nemdiplomás számára a tudomány mekkája a determináns kiszámolása, míg egy diplomás képes rendszer szintű gondolkodásra! Napi megbeszéléseken kerülnek elő olyan mérnöki problémák, amit megérteni egy technikus szintű emberke azért nem képes mert nincs birtokában alapismereteknek. Még a tartalmat sem érti. Nekik csak feladatokat lehet kiosztani, de önálló problémamegoldásra csak részlegesen képesek. Lehet diplomával is ilyen szinten lenni, diploma nélkül viszont csak azon szinten lehet létezni.
Nem ismerjük egymást személyesen, és az önfényezés is eléggé távol áll tőlem, de szerintem meglepődnél, mi mindent értek meg, mi mindent tudok megoldani mennyi idő alatt, és milyen rendszereket terveztem és/vagy kiviteleztem eddig, diploma nélkül, önállóan vagy csapatban, vezetőként. Persze lehet nem én vagyok az átlag nem-diplomás.
Ez az általánosítás a baj, hogy ha van diploma az ugyan nem garancia semmire, de ha nincs diploma, akkor biztosan nem lehet egy szintnél jobb a szakember...
Pont olyan, minthogy a legolcsóbb a legszarabb és a legdrágább a legjobb. Egyik sem igaz, csak statisztikailag lehet azt mondani, hogy valószínű a legolcsóbb nem a legjobb és a legdrágább nem feltétlen annyira jó, mint drága.
Ráadásul az IT-ban akkor megy előre bárki, és akkor lesz sikeres, ha rendszer szinten tud gondolkodni. E nélkül egy helyben fog topogni, ha van diplomája, ha nincs.
"Az egyetemen algebrát, kvantummechanikát stb. kell hallgatni."
De minek?
"Aztán amikor kikerül a hallgató céghez, akkor 2 nap alatt felfejleszti magát digitális kutyafasz programozásából."
2 nap? Ha tényleg nagyon ügyes akkor 1-2 hónap, mire valamit rá mersz bízni és valamit meg tud csinálni egyedül - és nem csak programozásból áll a világ. De általában inkább 3. És legalább 4-5 hónap mire érdemben elkezd egyedül dolgozni. És legalább 1 év, mire mondjuk ott tart, hogy legalább a saját bérét önerőből kitermeli.
"De Maxwel egyenleteket az életben nem fog megismerni, és kb azon a szinten marad, hogy a CPU egy fekete doboz"
És erre senkinek nincs is szüksége, aki nem processzort tervez, arra firmware-t írt, ahhoz pl. alaplapot meg chipsetet gyárt, mert k*vára nem kell. Tipikusan az a rétegtudás, amit majd akkor megtanulsz, ha odakerülsz és kell.
"Hozzám is jönnek IT supportosok, sokszor, hogy már mindent kicseréltem, végigbújtam a netet, , átkábeleztem mindent, de xar… Akkor szoktam mondani, akkor kezdjünk el gondolkodni most már. És mindig megoldjuk az agyoncertezett digitálisszakmunkás helyett a problémát."
Én meg erre pont fordítottat tudok mondani, mikor jönnek a magyar mérnükurak, és alapvető dolgokat nem tudnak megoldani, nincsenek tisztában... Majd jön a LVL2, a német/amerikai akármi, ami szintén nem sokkal tud többet. Majd mikor én megnézem, akkor 1,5 óra alatt megoldom.
Vagy másik, amikor a nagy senior engineer állít valamit, amire mondom hogy hülyeség. És hiába bizonygatom neki, hogy nincs igaza, beszél a magas lóról meg leolt, hogy én hülye vagyok. Aztán persze kiderül hogy igazam lesz. Az ilyen általában soha többet nem áll velem szóba.
"Lehet diplomásként szakmunkát végezni, de diploma nélkül mérnöki munkát biztos hogy nem."
Definiáld már a "mérnöki munkát", légy szíves. Mert továbbra is ott tartunk, hogy nem a papír teszi az embert, nem az tesz képessé hogy valamit meg tudsz-e oldani vagy sem, és nem a papírra kapod a fizetésed, hanem a tudásra, az elvégzett munkára és a munkád minőségére.
"Sose a gép a hülye."
Ok. Megtörtént valós eset. Beszállító küld egy hajóbyi alkatrészt de az automata DMC olvasója nem képes a DMC kódot olvasni. Az IT-s szalad, kicseréli a DMC olvasót, de hiába. Hoz egy másik gyártótól DMC olvasót az sem megy. Berakják a DMC verifikátorba, a kód A osztályú labor körülmények között. A vevő ideges, meg fogjuk állítani. Hatalmas az idegeskedés, van sokmillió darab alapanyag, vevő rázza az öklét és kötbért skandál, beszállító sajnálja, de sorry, nála minden ok. IT netkábelt húzogat, switchet cserél. Na ekkor jön a mérnök, előveszi optikai tudását, scriptet ír FFT, polárszűrőt szerel be, és a gyártás jópár napos IT-s ‘technikusi’ felesleges munka után elindul. A poén, hogy munkaidőben elmondtam az IT csoportvezetőnek (autodidakta IT-s) hogy merre eszkalálja a problémát, de őneki nehogy már egy hülye fehéringes mondja meg hogy mit csináljon, hajnali 2-kor hívott az USA-ban ülő top menedzser, hogy segítsek. Kocsibaültem, 150km-ert leutaztam, reggel 6-kor elindult a gyártás. A kiesett műszakok, a premium freight Meg közel 5M euró költséget jelentett a hülye IT-s miatt.
Nálunk is volt olyan, amikor minden nap ugyanabban az időpontban szenzor probléma volt a gyártásban. Beszállító pingvinezett és a végén egy ablak befóliázásával mi oldottuk meg.
Itt konkrétan egy szcriptet írtam az eszközbe, amit az eszköz tudott, de senki nem értett hozzá az IT-n. A probléma, hogy a gyökérokot sem találták meg, cserélgették az eszközöket, már valaki Bécsbe is elment egy hirschmann switchért , de hiába.
Hát, szerintem ezen probléma megoldásához pont nem a diplomád kellett, hanem a nyitott gondolkodás és a jó problémamegoldó készség. Amiket pont nem az egyetemen szerez meg senki, hanem vagy van, vagy nincs.
Meg a "hülyes IT-s" által végzett "felesleges" munka neked jó pár kört spórolt a hibafeltárásban, mert nem kellett az olvasót és a kódot ellenőrizned, vagy kommunikációs hibát kizárnod...
Az meg, hogy a többiek úgy állnak hozzád, ahogy, lehet miattad van. Ez utóbbit saját tapasztalatból mondom, én is jártam már így...
Az meg már menedzsment hiba, hogy több napinyi állás volt, és nem intézkedtek hamarabb a probléma érdemi megoldásában, pláne ha ténylegesen ilyen veszteség keletkezett, nem csak papíron bolhából elefánt.
De, optikai és matematikai ismeretek nélkül nem sokra mentem volna. Azt meg az egyetemen verték belém.
És a “technikusokban” meg ismernek néhány eszközt: eszköz csere, fw frissítés, kábelezés aztán véget is ér a tudomány. Pedig a kódolvasót az IT szigorún saját eszköznek sorolta be, rá is nyomta a saját leltári számát. Elő is szoktak kerülni néha, hogy FW-t frissítenének rajta, aztán amikor elmondom, hogy ok de scriptelni majd nekik kell… el is ballagnak… hozzá sem tudnak nyúlni, pedig IT végpont.
Szóval te most áldod az egyetemet, hogy beléd verték pl. a maxwell egyenleteket, mert neked a munkádhoz pont erre van szükség?
És mi a helyzet a többi 600 egyéb dologgal, amit belédvertek?
"Sose a gép a hülye."
Hasznos ha az embernek széles a látóköre! Igen áldom, mert máshogyan soha nem ismertem volna meg sokmindent, és kiszolgáltatott lennék másoknak. Most bemegyek a csavarboltba, és azt mondom hogy kérek 10.9-es acélcsavart, és nem szívatom magam azzal, hogy kérek egy csavart… aztán szétszakad a szerkezet amibe beleteszem.
Én egy átlagos képességű fazon vagyok, nekem tanúlnom kell sokmindent. Másnak ez felesleges, ezt elfogadom, de el nem hiszem!
És ehhez egyetemi/főiskolai végzettség kell?
Tudsz jobbat? Szerinted az orvost miért nem képzik szakközépbe, vagy okj-n?
Mert miért az orvos az isten? Nem lehet mindent szikével és tablettákkal megoldani.
És mi garantálja, hogy az orvos többet vagy jobban tud, mint egy szakápoló? Sokszor indokolatlanul vannak lenézve, csicskáztatva és nem megbecsülve... Pedig egy tapasztalt szakápoló legalább annyit tud, mint egy fiatal orvos.
Emellett ott vannak a természetgyógyászok, masszőrök, bábák.... Akikre szintén igaz, hogy ha nagy tudás birtokában vannak, akkor jól csinálják a dolgukat, jobban mint az orvos.
"Sose a gép a hülye."
Isten!?
Valóban génterápia és mRNS technológia korában élünk!
6 alapképzés és 6-8 év klinikai medikus gyakorlat. Az orvos nem ért a szakápoláshoz, a szakápoló nem ért az orvosláshoz!
Meg a füvesemberek, a kineziológusok, az asztrológusok, a rontáslevevő kuruzslók és a papok!
Te egy igazi elmeroggyant vagy...
"Sose a gép a hülye."
Egyszer majd elmagyarázod?
Én meg elfogadom, hogy neked az egyetem nyitotta ki a szemed, és azért tudsz csavart kérni a boltba, de aki enélkül is tudja, vagy máshonnan szedte össze, azt ne nézd már le légyszi. És azt is fogadd el, hogy lehetnek olyan területek, amihez más jobban ért, diploma nélkül.
"Sose a gép a hülye."
Most hirtelen eszembe jutott, hogy vajon 100 fő informatikai, műszaki diplomával rendelkező emberből hányan tudnák elmondani, hogy a műszaki világ egyik fizikai alappillérjét jelentő alkatrészénél, a csavaroknál mit jelent az 5.6, 8.8, 10.9 ? Sőt, egészen pontosan melyik szám mit jelent? És ha nem tudja, akkor diplomával a zsebében meg szabad rántania a vállát, hogy kit érdekel, becsavarom, ozt' jó lesz?
Te, bárki is vagy aki ezt olvassa, tudod, hogy mik ezek a számok? Volt már szükséged ezek ismeretére, összepárosítására azzal, hogy mire fogod használni, mibe tekered bele?
Az IT-soknak semmit se tanítottak / tanítanak szakítószilárdságról, folyáshatárról. Sőt, még anyagismeret se volt se középiskolában, se egyetemen. Sajnos. Egy gépészmérnöknek nyilván tanítják ezeket. A vas-szén állapotábrát se tanítják IT-soknak - ellenben általános iskolában technika órán a tanár beleverte a mi csoportunkba, hogy ne legyünk hülyék.
Speciel én tudom, hogy mikre valók ezek a számok. Sőt, használnom is kellett őket például autószerelésnél. Még edzőhöz is vinnem kellett az elkészült spéci csavarokat, hogy a megfelelő HRC keménységet elérje az anyag hőkezeléssel.
Igen tudom. Átlagos használatnál kb. mindegy.... De pl. a kocsiban meg ahol 10.9-es van, mondjuk hátsó futóműnél oda olyat tegyél.
"Sose a gép a hülye."
Tudod, nekem vannak szerszámkészleteim - elég nagyok és imádom őket, bizony van pár bitfej vagy kulcs, amit sose kellett használni - de ha nem lenne, lehet hogy nem hiányozna, de akkor már nem lenne készlet.
WOKEBUSTERS
https://www.cpachungary.com/wokebusters
Értem, de valószínűleg kint van a garázsban vagy a pincében és nem hordod magaddal minden nap, mindig mindenhova az összes szerszámot (meg az egész garázst a láncfűrésztől a penumatikus szegbelövőig). Ha úgy hozza a munkád, hogy 10-es kulcs meg a torx bitfej sűrűn kell, az valószínűleg mindig nálad lesz. A többi meg ha kell, akkor tudod hogy hol találod.
"Sose a gép a hülye."
igen - de az írásom lényege - amit nem értettél meg - hogy a tudás egyben szép és értékes, nem kell kioptimalizálni, mert akkor valami elveszik.
Nincs időd mindet megtanulni/megismerni ? Hová sietsz ?
WOKEBUSTERS
https://www.cpachungary.com/wokebusters
Pedig mindenki agya optimalizál, nem is kicsit. Kinek gyorsabban, kinek lassabban, kinek mire van ráállva. Nem tud végtelen dolgot megjegyezni. Minél jobban trenírozod, annál többet jegyez meg, de akkor se végtelen. És akkor már jegyezd meg inkább a hasznosat.
Engem pl. ami érdekel vagy fontos, az baromi gyorsan megjegyzem. Sokszor elég egyszer elolvasni, megnézni, meghallgatni. Ami meg nem, azt meg 30x annyi szenvedés valahogy megjegyezni addig amíg kell... Az összes értelmetlen vizsga ilyen volt. Levizsgáztam, tök mindegy hányasra. Másnap már fingom sem volt róla. Volt hogy egy hét múlva azt se tudtam már miből vizsgáztam.
Aztán meg vannak még egy az egyéni képességek is. Pl. IP címeket (nem csak a 192.168-ból) nagyon jól megjegyzek, random generált 10-12 karakteres jelszavakat 3-4x beírom (nem bemásolom, beírom), utána többnyire megvan. Mert ez hasznos nekem. De ebben is érdekes, hogy nem is jelszót jegyzem meg néha, csak azt hogy mit kell nyomni. A kezembe van benne (vakon gépelek). Erre úgy jöttem rá, hogy angol billentyűzet volt magyar helyett, és konkrétan meg kellett néznem, hogy mit nyom a kezem... Igen, AltGr+F, akkor '['.
Kevésbé hasznos pl., de ugyanígy mennek az autók beazonosítása rendszám és/vagy egyéb valami jellemző alapján.... Napokkal később is emlékszek, hogy ez az autó szerdán ott állt előttem a spar-nál a piros lámpánál.
"Sose a gép a hülye."
igen amit írtál az rendben van - az agy bejövő ingerek feldolgozásakor optimalizál (túléleshez kapcsolódik).
és de igen, agyad információ tárolása "végtelen". Téves információ, hogy idegsejtek száma felnőtt korra beáll - egész életünk során új idegsejtek képződnek pl a hippocampusban és új idegpályák jönnek létre.
A másik bekezdés: "Ami meg nem, azt meg 30x annyi szenvedés valahogy megjegyezni"
vagyis nem tanultál meg tanulni - nem gond, csak ne akarj jog pályára menni, vagy könyvelőnek vagy orvosnak - hatalmas mennyiségű anyagot kell bevágni.
Azt, hogy ami érdekel azt könnyen megtanulod az inkább intelligencia kérdése - ami neked ezek szerint meg van.
Ezzel csak azt akartam megfogalmazni, hogy a tanulási folyamatot ne keverjük össze a problémamegoldó készséggel és az intelligenciával.
De tényleg nem a szakterületem - viszont szeretek a lányommal beszélgetni erről és a könyveit olvasgatni.
WOKEBUSTERS
https://www.cpachungary.com/wokebusters
Alapvetően nem úgy áll hozzá ehhez senki, hogy akkor ne tanuljunk meg egyes dolgokat, mert az felesleges, hanem, azt szajkózzuk, hogy a kevésbé hasznos dolgok helyett érdemesebb lenne mást tanulni, ami hasznosabb.
Van jó pár kötelezően biflázandó régi költő és író, akinek a világnézete eleve mérgező és káros, ezek helyett mást kéne tanítani. Például amikor arra trenírozzák a fiatalokat az általános iskolában, hogy a vezetők hibája miatt kialakult problémákra az öngyilkos tevékenység az elvárt és a jó megoldás, akkor az szerintem annyira nem hasznos, mintha ehelyett mondjuk az angol szavakat bifláztatnák be. Az is lehet memoriter, hiszen logikai alapon nem vezethető le a kapcsolat, és ráadásul kevésbé kártékony az életvitelt tekintve.
Bár vannak akik ezt nem veszik észre, és anélkül tanulják meg a mérgező gondolatokat, hogy észrevennék, azok mit jelentenek. Hogy ezek az emberek mennyire jelentenek potenciális veszélyt a társadalomra, az egy jó kérdés.
eddig csak a a biológiai aspektussal foglalkoztam - de te most kinyitottad morális részét - illetve hogy az információ tartalma/ismeret anyag meghatározza-e a jellemünket - mennyire befolyásolja a személyiségünket. Tanult viselkedés minták, szocializáció.
pl. egy depressziós költő verse hat-e a személyiségünkre ? vagy egy film élmény befolyásol-e minket ? vagy egy történelmi eseményben ki a hős és ki az áruló ?
Ezek jók kérdések - ha tudjuk márpedig pszichológia ezzel foglalkozik - össze lehetne rakni olyan tananyagot, hogy más személyiségű emberek nőjenek fel - erre gondoltál ?
Ezt csinálják, csak nem az iskolában - reklámok, media és most ez az influenszer őrület..
A reklám cégek már több pszichológust alkalmaznak, mint más helyek..
WOKEBUSTERS
https://www.cpachungary.com/wokebusters
Érdekes gondolat a pszichológiai megfontolások alapján összerakott tananyag. Tulajdonképpen az AI miatt nem látom kizártnak, hogy előbb-utóbb lesz ilyen.
Én amúgy azokra a tananyagokra gondoltam, mint például amikor azt sulykolják a diákokba, hogy amikor a szabadságharcos Hossun Ali döntései miatt az emberei elfogytak, akkor teljesen normális dolog hírvivőket küldeni a falvakba, hogy azok az ottani békés családokat feltüzeljék, hogy a nemes harc érdekében a fiaik önként menjenek meghalni oda, ahol az előző öngyilkos turnus is megtette ugyanezt.
Engem az zavar, hogy a tanult anyagok jó része konkrétan a korabeli propaganda máig fennmaradt része. És én már gyerekként sem szeretem a propagandát, mert már akkor hülyén éreztem magam amikor ezeket az átlátszó hazugságokat úgy kellett hangosan kimondani, mintha egyet értenék vele. Megkritizálni főben járó bűn volt, most is az, hiszen a költőhöz nem érhetek fel senki, mit képzelek én. Gyerekként konkrétan letuszkolták a szart a torkunkon, és most fáj nekem, hogy azt látom, hogy az én gyerekemet is ugyanezzel a moslékkal etetik.
igen, pl. 1948-as szabadságharc és 1956-os szabadság harc kirikus elemzése:
- Kiegyezés létre jött volna-e 1948/49-es szabadságharc nélkül ?
- Kádári korszak enyhülés lett volna-e 1956 nélkül ?
avagy hogyan tudták volna érvényesíteni a magyar érdekekek nemzethalál nélkül ?
WOKEBUSTERS
https://www.cpachungary.com/wokebusters
Rubicon-nak van egy száma (2018/10): "Mi lett volna ha? Elveszett alternatívák a magyar történelemben"
"Kiegyezés létre jött volna-e 1948/49-es szabadságharc nélkül ?"
Biztos nem. :)
De.
Volt az említett szabadságharc? Nem. Létrejött a kiegyezés? Igen. Létrejött az említett szabadságharc nélkül? Igen.
:)
56 volt a kiegyezés? :)
Az is létrejött :)
Talán 12. évfolyamos (végzős) voltam, amikor irodalom órán rákérdeztem (szimbolisták, Kassák, stb. tájékon), hogy miért akarjuk kitalálni, hogy mire gondolt a költő, amikor úgyse tudjuk a megoldást ellenőrizni (nem tudunk rákérdezni, mert már nem élnek). Válasz: pont ez a szép benne, hogy ki mit lát bele, és nem biztos, hogy az volt a valódi gondolat, amit a tankönyv ír.
Nálam minden verselemzés szóbeli felelet úgy kezdődött (nagyon nem voltam népszerű a magyar tanáraimnál...), hogy akkor most azt kell elmondanom, amit én gondolok, vagy amit a tanárnő mondott róla, vagy amit a tankönyv ír, vagy amit valaki szerint a költő gondolt?
Ugyanis szerintem azt kellett volna elmondani, amit én gondolok az elolvasása után, és a tanárnak kell annyira értelmesnek lenni, hogy abból megítéli, valóban elolvastam-e a verset.
Azt nem kell megítélnie, jól gondolom-e a mondandóját, mert az szubjetív, lehet más gondolja rosszul én meg jól (merthogy a legtöbb költőtől már nem kérdezhetjük meg, kinek van igaza).
De ugye nem az volt a lényeg anno (és valószínű most sem az), hogy az egyénre hogyan hat az olvasmány, hanem az, hogy valaki valahol valamit írt róla, és azt be tudtam-e magolni a vers mellé.
Kányádi Sándor mesélte réges-régen egy író-olvasó találkozón, hogy egy gyermekversébe belemagyaráztak a diktatúra elleni harctól kezdve mindent is, pedig ő tényleg csak egy gyermekverset akart írni :-)
Tekintve, hogy az összes mese arról szól, hogy a szegény vagy elnyomott főhős valamiképpen nekimegy a hatalmas illetve elnyomó antihősnek, akit aztán legyőz, a Ludas Matyitól a Hamupipőkén át a Csillagok Háborújáig, nem nehéz belelátni bármelyikbe az aktuális valódi hatalom ellen küzdő ellenzék céljait.
A baj az hatalomról beszélsz és nem kormányoldal és ellenzéki oldalról!
Mert a hatalom Magyarországon sem így definiálható, hogy van a kormányoldal hatalmon, meg van az ellenzék. Hanem majdnem mindenki, majdnem mindenkivel összejátszik, összefonódik, így gyakorlatilag közösen vannak hatalmon, csak nyomnak nekünk egy ilyen kormányoldal-ellenzék színjátékot...
Így nálunk ez a népi mesehős - uralkodó gonosz nem vetíthető le igazából a jelen politikai állapotokra, csak az eljátszott színjátékra.
Nem mindegyik.
Így van. De ez még nem jelenti azt, hogy a költő is erre gondolt... :-)
"pont ez a szép benne, hogy ki mit lát bele"
Ezért is utáltam mindig az összes humán tárgyat. A reálnak van értelme, logika, ki lehet számolni, meg lehet mérni, be lehet bizonyítani. Van annyi vagy nem, vagy úgy van van nem. Pont.
Én sose láttam bele semmit, és ennyi erővel ha azt mondtam volna, hogy nekem ezek nem mondanak semmit, és baromira nem érdekel, arra is ötöst kellett volna kapjak. Ezt ugye nem mondhattam, úgyhogy vagy nem mondtam semmit, vagy próbáltam kitalálni, hogy mi a picsát akar hallani - általában zéró sikerrel, úgyhogy egy idő után már bele se szartam, elkönyveltem hogy ha felelek 1-gyes és kész, meg se próbáltam készülni, meg felesleges az egész gyomorideg.
Irodalom írásbelieknél meg általában 3 jegyet kaptunk: tartalom, külalak, helyesírás. Tartalom - ezek után gondolhatod... Külalak - én ki tudom olvasni, más meg sejti hogy kb. mi lehet... Helyesírás - alapvetően nem volt sose rossz, viszont mivel a külalak miatt gyakran olyan, mintha "szóköz" lenne a szavakban, plusz a magyartanár se tudta mindig elolvasni. De helyesírásba nézte/számolta pl. a szóismétléseket, meg olyanokat, hogy "És-sel nem kezdünk mondatot", nincs "de ellenben"; vagy de; vagy ellenben és ehhez hasonló dolgok. Instant 3db 1-est lehetett beszerezni
Ugyanez a tanár pl. bemagolt vers kérdezésnél is játszott olyat (volt hogy feladott vagy 30-at), hogy valakit felszólított, 3-at kérdezett, ha tudtad mind a 3-at, akkor 5-ös (de talán olyan is volt, hogy azért nem kaptál semmit, mert "azt tudni kell"), de ha egyiket sem, akkor 3db 1-es.
"Sose a gép a hülye."
Egy bizonyos szintig igen.
se >> sem
Akkor inkább a művészeti tárgyakat - egy volt magyaros kolléga mondta, hogy az irodalmat inkább a művészeti tárgyakhoz sorolná. Sajnálom, hogy nem találtad (találtatták meg veled) a szépségét. Olvasni sem szeretsz?
"Olvasni sem szeretsz?"
Ami nem érdekel, azt nem.
"Sose a gép a hülye."
Olyat én sem :)
De akkor pontosítok: szakmán kívül, szórakozásképpen szeretsz-e olvasni?
Ha érdekel vagy szükségem van valami infóra, akkor olvasok, nem csak szakmait, de nem szórakozásképp, hanem valami céllal.
"Sose a gép a hülye."
Én rengeteg fantasy és scifi könyvet olvastam fiatalon, olvasok a mai napig (már nem annyit, mert más is érdekel, meg időm nincs annyi, mint diákként), és felnőtt koromra ez kibővült más területekkel, ami nem feltétlen szórakozás, hanem ismeretterjesztés inkább (kutyák, pszichológia, társadalmi kérdések).
Annak ellenére, hogy 10 éves korom óta a számítógépek határozzák meg az életem, angolul sem az IT miatt tanultam meg, hanem azért, mert a 80-as évek végén, 90-es évek elején itthon csak angol nyelven voltak elérhetőek az AD&D szerepjáték szabálykönyvei, így "muszáj" volt az angol. Aztán persze ez a szakmában is előnnyé vált, mikor itthon elérhetővé váltak (meg aztán az internet megjelenésével ott) angol nyelvű szakirodalmak.
Ennek ellenére mondom, hogy az iskolában elolvasandó, megtanulandó (kötelező) olvasmányok, versek az a diákok nagyon nagy részét nem viszi közelebb az olvasás, írott művészet megszeretéséhez (sőt, inkább ellenkezőleg), és az az olvasás rettentő kis részüket szórakoztatja (mert nem könnyed, szórakoztató műveket kell olvasni, hanem felnőtteknek szánt, sokszor negatív, a fiatalok számára nem érthető mundanivalót hordozót).
Nagyon nagy előny az életben, ha az ember szeret olvasni és olvas is sokat. De nagyon nem mindegy, hogy az elején mi az, amit olvas, mert akár örökre elveheti a kedvét, ha rosszul van megválasztva.
Ráadásul mára, amikor az általános alsóból tovább kell engedni a gyerekeket akkor is, ha nemhogy az értő olvasásuk nincs meg, de alig tudják kibetűzni ötödikben a törikönyvet, nagy olvasási mániára én már nem számítok...
Az első két bekezdés kivételével teljesen egyetértek. Viszont azt még hozzátenném, hogy a szülői/otthoni példa is fontos lehet, én is azt láttam otthon, hogy olvasnak, és én is sokat olvastam saját kedvtelésre - és vessetek rám követ, de egy kivételével az összes kötelező olvasmány tetszett. Lehet, hogy az miatt is tetszhetett, mert már volt olvasási rutinom.
Én is pont ezért nem szerettem soha a történelmet, mert még az is kétséges, amikorról már vannak egymástól független feljegyzések, de a régebbi idők, amikor egyetlen forrásból van információ, amit valószínűleg úgy írtak meg, hogy a "megrendelő" tűnjön fel benne jóként, az már nem az igazság, és azokról az időkről ne is beszéljünk, amiről nincs igazi írásos "emlék", hanem történészek fellelt tárgyak alapján találtak ki gyakorlatilag hihető meséket, amiket a tárgyak alátámasztanak.
És pont az lehet izgalmas, amikor valami ellenkezőt találnak, akár "közvetett bizonyítékot".
A történészek és még más tudomány (antropológia, biológia, orvostudomány, stb.) képviselője (ha más nem, fusd át az Ötzi szócikket - a "hihető mese" még változott is, a halálának okáról).
A megtanulni tanulni szerintem arra vonatkozik, hogy hogyan jegyezd meg és kapcsold össze az információkat. Nem arra, hogy hogy tanulj meg sok olyat, ami se nem érdekel, se nem hasznos.
"Sose a gép a hülye."
Azt azért el tudod képzelni, hogy nem csak ilyen telefonon elérhető remote kéz és szem, illetve megélhetési "informatikusok" vannak, ugye?
"Sose a gép a hülye."
Tehát mit láttunk itt? Az egyik idióta mérnök által tervezett szart egy másik megtákolta. Szép mérnöki teljesítmény! Mi maradt utána? Egy tákolt, fogpiszkálóval kitámogatott, "most jó, ne mozogj" szarkupac.
Ahelyett, hogy már eleve tesztelt szart adatok volna ki a kezetek közül. Ti, mérnökök.
A fajtád okold emiatt.
trey @ gépház
Biztos igazad van! Te ezt te jobban tudod. Megjegyzem az eset 3 éve esett meg, és azóta legyártott a gépsor 15M főelemet, a világ 13 országában lévő telephelyeken. És nem a melóhelyenITszakmáttanultexpert oldotta meg a problémát, hanem egyszarsenkiMSCsmérnök fizikávalésmatematikával.
Persze, hogy jobban tudom. Most írtam le. Egy hülye MSc-s kollégád megtervezte szarul, egy másik nem tesztelte le, te meg megtákoltad.
Ettől a probléma nem szűnt meg: a nagyképűség szülte szemét szemét maradt.
trey @ gépház
Fogalmatlan vagy, és hirdeted is! A képességvizsgálatok elkészültek megfelelően dokumentálva, minden érintett osztály által átvéve, és megfelelőnek minősítve.
Egy diploma kb arra jó, hogy legyen, és ne ezen múljanak dolgok (ha valahol kérik). Esetleg megmutatja, hogy amikor csináltad, végig tudtál csinálni egy 3-4 éves valamit, és elviselted az ezzel járó idiótákat is. A szakmát nem a főiskolán, egyetemen tanulod meg.
Mit nevezel szakmának? A felügyeleti rendszert vizslantó betanított munkásét, vagy a felügyeleti rendszert fejlesztőét?
LED figyelés.
Most húzták ki a világot abból a szarból, amit a nagyképű MSc-sek elbasztak. Nagyobb tiszteletet nekik!
trey @ gépház
Aki a ledet figyeli, az rossz ember nem lehet. :)
IT téren akármit. Mondjuk felügyeleti rendszert fejlesztőt. Félre ne értsd, alap dolognak tartom a főiskolát/egyetemet, de csak mert nem nagy dolog, és ezen nem múlhat semmi. Senkit nem akarok róla lebeszélni.
A főiskoláról egyetemről kiesett szakemberek még nagyon messze vannak attól, hogy komolyabban ismerjék a szakmájukat, sőt, akár az alapokat. Emellett nem egy komoly szakit ismerek, aki nem végezte el az egyetemet, de ez semmiben nem akadályozta meg.
"elviselted az ezzel járó idiótákat is"
Ez nem feltétlen pozitívum.
"Sose a gép a hülye."
Munkahelyen -mindenhol- ennél sokkal több idiótát kell elviselned, mint egy egyetemen/főiskolán. Impotens vagy inkompetens főnökök minden szinten, seggfej rivalizáló hátbadöfő munkatársak, idióta ügyfél projectmenedzserek stb.
Valamennyire ellenállónak kell lenni. Főleg egy másik cél érdekében.
Lehet, hogy ezt a legnehezebb eltalálni, hogy meddig viseljen el az ember valamit.
Jobbat mondok, mi értelme a pénzért vett papírnak? Mert hát ugye ...
trey @ gépház
Befektetesnek hivjak. Vehetsz allampapirt, vehetsz mindenfele reszvenyeket, es vehetsz diplomat.
Mennyi egy diploma hozama altalaban? Mekkora a szoras egy noname foiskolabol grundolt egyetem vs. Oxford viszonylatban?
Nem így értettem. Pénzért is lehetett diplomát venni, úgy, hogy főiskola/egyetem felé sem mentél.
trey @ gépház
Tény, hogy tudásban semmit nem ér, de olyan cégekhez jó, akik ragaszkodnak hozzá, hogy addig jelentkezni se jelentkezhetsz, de még csak nem is interjúzhatsz, ha nincs infós diplomád. Arra jó papíralapnak, tudást azt valóban nem ad, azt külön szokták tesztelni. Meg esetleg közigazgatásban jó még, ahol a fizetési besoroláshoz jól jön egy diploma, nem baj, ha csak főiskolai, zenei, teológiai, meg kommunikációs-büfészakos, retikülszellőztető bölcsészmérnöki, mozdonykerékpumpálási szakmenedzseri mérnöki, csak legyen, meg diplomának legyen elismerve, és kaphatod utána a magasabb fizetési szorzót. Még a nálad hülyébbek is tudják, hogy semmit nem ér, de amíg ez a papíron rugózós szemlélet nem kopik ki teljesen (nyugaton is jelen van, de ott már kikopóban van), addig lesz kereslet ezekre a diplomagyárakra. Nyelvvizsgák meg ilyen cisco-s, MS-os, udemy, coding camp, stb. képzések, plecsnik is kb. ugyanolyan komolytalanok, és ezeknek is megvan a piaca mindenhol. Kb. ugyanilyen baromságok az ISO, stb. minősítések is, ott is csak azért fontos, mert valaki öltönyös-nyakkendős barom vagy jogszabály elírja, hogy meg kell lenni a plecsninek, de igazából mindenki tudja, hogy bullshit a köbön.
“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)
De ki akar közigazgatásban dolgozni?
Meg olyan helyen, ahol a papír számít, nem a tudás?
"Sose a gép a hülye."
Akinek olyan hely jut, vagy ott van ismerőse, protekciója, oda jut be, stb.. Sok helyen csak a papír számít, nem csak a közigazgatásban. Pont ezt mondom. Azt nem állítom, hogy értelme is van, csak sokan megrakadtak ezen a szinten, hogy papír, meg jogszabály, és tovább nem látnak.
“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)
"ott van ismerőse, protekciója"
Ezt a csodás szocialista örökséget kéne már baromira kikapálni mindenhonnan végre...
"Sose a gép a hülye."
meg ilyen cisco-s, MS-os, udemy, coding camp, stb. képzések, plecsnik
A mikroszoft vizsgák pl. kifejezetten g€cik. Nem az ilyen online virtual academy completion kamu cert-ek, hanem a konkrét tantermes, beülős v. kamera előtti online vizsgáik.
Ezért ezt (és társait) kérem én a jelentkezőktől, nem a picsatörlésre se való diplomákat. Lehet, hogy több melót kellett beletenni egy Microsoft MSCE megszerzésébe, mint egy büfé- és ruhatárszakos diplomába. Persze, ezt azok nem tudják, akik sosem próbálták.
De, akár egy alap BSc-s infós diplomába is ...
trey @ gépház
Ki kell, hogy ábrándítsalak.
Locsemege ide! Sérül a szuverenitás: magyar egyetemen angol nyelvű képzés!
Sajnos lövésed nincs, mi kell egy MCSE-hez, milyen vizsgáztatási körülmények közt lehet megszerezni stb. így veled teljesen értelmetlen beszélgetni erről. Mintha a kutyámmal beszélgetnék az assembly-ről ...
trey @ gépház
El kell menni a Budafoki úti Training360-ba a 3. emeletre? Én is jártam ott! Kicsit könnyebb mint egy emelőgépes vizsga. 😂😂😂
Vagy mintha veled kéne beszélgetni a digitális szűrő tervezéséről. 🤣🤣🤣
Keresgess még egy kicsit a Google-ben, mert ez így sovány lesz. Attól, hogy te bemész egy oktatóközpontba, olyan messze vagy egy MCSE-től, mint büfé- és ruhatárszakos a használható tudástól.
trey @ gépház
Mi a bajod a nem is létezô büfé és ruhatár szakkal. Az a gond a nárcisztikus fajtáddal, hogy túlértékeli önmagát!
Erre csak azt tudom mondani, hogy ezek alapján nézd meg a saját hozzászólásaidat.
"Sose a gép a hülye."
Ha ez így van, akkor bagoly mondja verébnek...
Jó példája annak, amikor arról beszélek, hogy hasznos IT szaktudás helyett haszontalan szarokkal traktálják az IT-ba készülő egyetemistákat.
trey @ gépház
Ez az a CERT amit 2021. január 31.-től visszavontak? Igen tartós skillt adott. 🤣🤣🤣
Ez nem igaz, pontatlan és félrevezető. A retire szót ebben az esetben nem visszavonásra, hanem nyugdíjazásra kellene fordítanod.
Pusztán annyi van, hogy az MS átalakította (megint) a minősítési rendszerét role-based (szerepkör / termékkör alapú) baromságra. Ettől még a megszerzett tudás érvényes.
A szép, hogy az MCSE-nek kétféle rövidítése is van:
- Microsoft Certified System Engineer - ez volt a 90-es évek végén, 2000-es évek elején, én még ezt szereztem meg
- Microsoft Certified Solution Expert - ez volt pár évig
Részletesebben picit: https://learn.microsoft.com/en-us/credentials/certifications/posts/mcsa…
Jaja. A pákász szakma is nyugdíjba ment…
Treynek is megírom, ha szerintem valami oltári nagy faszságot ír....
Csak hogy kicsit nyelvtankodjunk: Vizsgáld meg az alábbi szavak, kifejezések apró jelentésbeli különbségeit:
- visszavonás
- nyugdíjazás
- kivezetés
- megszüntetés
- törlés
Jó hát treynek egy kihalt szakmája van. Ő már egy ősi mesterséget űz! Mint egy szegkovács is. A büfés és a ruhatáros még létező tevékenységek. :)
Mármint véleményed szerint faszság ... :D
trey @ gépház
-ha szerintem igy meg ugy...
-marmint velemenyed szerint igy meg ugy...
Igen, ezt jelenti a "szerintem".
Igen, csak szerettem volna biztos lenni benne, hogy nem elírás!
trey @ gépház
Én elgépelni szoktam csak. Amit írok, abban minden szónak jelentősége van. Nem véletlenül írom azt és úgy, ahogy.
Ne haragudj, de te itt egy vagy a 25 ezer regisztráltból és nem vezetek listát rólatok, hogy melyikőtök milyen igazmondó. A memóriámban vagy benne van, vagy nincs, de azért nem ezzel van tele.
trey @ gépház
Hála istennek, hogy nem én töltöm ki a memóriakapacitásod. 😂😇😌🤓
Diszlexiás vagy? Netalán nem vetted fel reggel a szemüveged? Odaírtam, hogy szerintem. Ha igen, akkor jelezd és külön kiemelem neked a kulcsszavakat. :P
https://hup.hu/comment/3091003#comment-3091003
trey @ gépház
Látom megfogadtad, tovább Google-öztél. Most már csak az eredményt kéne tudnod felfogni szűrődiplomával.
trey @ gépház
Fiam ilyet (ehhez hasonlót) végzett, majd maradt még egy évet technikusiba. Onnan most egyetemre ment...
pch
SB-soft online ügyviteli rendszer
Amúgy ha jót akarsz a gyereknek, ráfeküdtök az angol és német nyelvre. Amúgy ismerek olyat, akinek meg az volt a plusz pont amcsi cég magyar telephelyén, hogy tudott spanyolul (is).
Vagy a Kínaira
Gimi után szerintem főiskola, egyetem és valami értelmes szak.
Ezek a szakképesítések maximum arra jók, hogy elmenjen egy hálózatos céghez kábelt behúzni, meg végpontokat szerelni.
diplomával meg átképzik arra amire a multinak szüksége van, egyik se jobb...
Nekem volt az egyetemen olyan társam aki IT szakközépből jött. Első félévben unatkozott, amikor a tagság fele kibukott. Szóval szerintem megéri.
Ne keverd a szakközépiskolai képzést és a szakképzést. Ha még nincs érettségi, akkor valóban érdemes a szakközép (én is azt csináltam annak idején), de ha már van akkor szerintem érdemes tovább lépni felsőfokra.
Ez esetben jobb megoldás Bprof, ha bírja BSc-n folytatja.
De ott nem 4-5 évig azt tanulta, szemben azzal, hogy itt meg egy gimi utáni gyorstalpalóról lenne szó? A másik, hogy lehet érdekelte is, nem csak "na gyorsan tanuljunk egy szakmát!"
Értem. Ennek nem látom értelmét.
Ez erdekes. A legtobb helyen elso evben inkabb a matekos targyak szoktak lenni a szorotargyak. Abban az IT szakkozep nem sokat segit. Az ilyen bevezeto programozas meg digitalis technika meg hasonlok kifejezetten konnyuek szoktak lenni.
A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?
Nekem anno villanykaron gimisként a digit kifejezetten nem volt könnyű.
Fizika, matek, programozás oké volt.
Gábriel Ákos
Ha így áll neki, hogy szeretne "valami" szakmát, az már rég rossz. Először tudnia kéne, hogy mit akar, vagy nagyjából milyen területet.
Nagyon leegyszerűsítve, sarkítva: kis rendszergazda.
Kis hálózat, kis oprendszerek, néhány alkalmazás, egy-két tipikus napi feladat.
"Sose a gép a hülye."
Ha a szakközépiskola 4 év, és az ott lévő tanárok nem a mai, hanem az általuk ismert évekkel ezelőtti technológiát oktatják, akkor ez csak arra jó, hogy 4 év alatt megismerje, hogy miről szól ez a szakma, de kurrens tudása, amivel elhelyezkedhetne, szerintem nem lesz.
Vannak ugyan dolgok, amik nem változnak, nem árt ha az ember ismeri az iptables meg a chroot fogalmát, és az sem baj, ha látott már grub konfigot, de a jó pénz már nem ebben az "iskolai rendszergazda" kategóriába tartozó területen van. Egy öreg guru még kihúzhatja ezekkel nyugdíjig, de egy pályakezdőt ne szoríts be a múltbéli technológiákba.
Ha nincs kiírva, hogy mit oktatnak, az előre vetíti, hogy:
- maguk sem tudják mit kéne
- tudják, hogy mit oktatnak, de az annyira gáz, hogy inkább nem írják ki
- még nem tudják, kit találnak majd oktatónak, aki majd eldönti, hogy mi oktat
- egy kirúgott katona lesz az oktató, akit most tanítanak Windowst installálni
Ez hülyeség.
Pont hogy nem "kurrens" tudás kell elsődlegesen. Nem az éppen fancy JS vagy Ruby vagy tökömtudja milyen környezetet kell megtanulni használni, hanem a programozás logikáját.
Mint ahogy az ECDL-nek (ha van még ilyen) sem arról kell (kellett volna) szólnia, hogy megtanulod az MS Office 2013-at használni, hanem általánosságban mondjuk irodai programok.
És tök mindegy mit csinálsz, attól még az alapokat tudni kell, mert különben egy hülye programozó vagy egy idióta devops leszel.
"Sose a gép a hülye."
És szerinted 4 év alapozás kell ahhoz, hogy értelmesen tudja az általa választott szakterületen ellátni a feladatait? Olyan négy év, ahol azt sem lehet tudni, hogy ez alatt mit fog tanulni? Mert itt ez a kérdés.
Az emberek túlnyomó részének nincs szüksége a mélyebb megértésre ahhoz, hogy hatékony munkát tudjon végezni. Amikor pedig mégis, kell, akkor utánanéz, és máris megvan a megfelelő alap tudás.
A programozás logikája? Ugyan kérlek, ez nem más, mint a józan ész. Meg kell érteni a problémát, és ismerni kell a problémához választott eszköz tulajdonságait. Assemblerben van GOTO (jmp néven) de nincs yield, míg pythonban fordítva. Bash-ban teljesen máshogy oldasz meg egy adatfeldolgozást, mint C# -ban, egyszerűen más aggyal kell hozzáállni, más gondolatisággal. Ez nem a programozás logikája, hanem az eszköz komfort zónájának az ismerete. A programozás logikája mégis mit jelent? Hogy ismerem-e a buborékos rendezést? Ja, ismerem, de az elmúlt negyed évszázadban többnyire elvoltam a sort, sort() fügvény illetve parancs különböző nyelvekben már implementált változatainak a hívásával. Nagyon edge case az, ahol számít a "programozás logikája" -nak a józan észen túlnyúló része.
És nem tilos munka közben tanulni, egy szoftverfejlesztő cégnél a code review -k például kifejezetten hasznosak emiatt. Értem, hogy kell alap, de 4 év az nem alapozás, hanem időelbaszás.
Ne terjessz valótlant! Minden szakmának van képzési és kimeneti követelményrendszere, amit központilag határoznak meg. Ha a képzés "legális", akkor papírforma szerint ezt tanítják, még akkor is, ha az iskola honlapján (hirtelen) nem találod meg.
Lehet, hogy félreértettem a dolgot, abból indultam ki, amit az OP írt: "A leírása nem tul informativ."
Ha egzakt, hogy mikor mit fognak tanulni a következő 4 évben, akkor arra lehet alapozni döntést.
Köszi! Nagyon hasznos a linkelt pdf. Sajnos nem voltam elég pontos a kérdés feltevésében. Mivel a gyerek már leérettségizett, ezért a 2 éves nappali szakképzésben gondolkodtunk egy állami szakközépben. Gondolom, hogy az csak abban különbözik a 4 évestől, hogy már csak szaktantárgyak vannak. Javitsatok ki, ha rosszul gondolom!
Egyébként mindenkinek köszönöm a válaszokat, még akkor is, ha nem egyezik a véleményünk!
Jó ez a KKK, én pl. soha az életben még csak nem is hallottam róla, igaz ilyesfajta szakképesítésen sem vettem részt. De jó tudni, h. létezik ilyen információ, ha valaki is keresné. Úgy nehéz ezeket spontàn fellelni, ha az embernek fogalma sincs sem a létezése tényéről, sem a kereséshez abszolút szükséges pontos megnevezésről.
Ezért is jók ezek a fórumok, mert ezzel is művelődhet az ember :)
Egyébként ez már régóta van, még ha nem is így hívták régebben, hiszen hogyan lehetne egységes követelmények szerint vizsgázni, ha nem lennének egységes követelmények...
"És szerinted 4 év alapozás kell ahhoz, hogy értelmesen tudja az általa választott szakterületen ellátni a feladatait?"
Attól függ, mit hívunk alapozásnak. De igen, akár. Ha kicsit képbe akarsz kerülni az elektronikával, a hardverrel, az oprendszerrel, a hálózatokkal, scripteléssel, programozással (és ne is menjünk részletekbe bele). Ha nem valami gépsor melletti betanított munkásról beszélünk, és nem is olyanról, aki kész leírások alapján egy sablon feladatot képes megoldani, hanem képes gondolkodni, elvonatkoztatni, összekapcsolni dolgokat, összefüggéseket meglátni, akkor igen...
"Az emberek túlnyomó részének nincs szüksége a mélyebb megértésre ahhoz, hogy hatékony munkát tudjon végezni."
Attól függ kinek... A biodroidoknak nincs.
"A programozás logikája?"
Én elhiszem, hogy neked teljesen természetes az algoritmikus gondolkozás, de rengeteg olyat láttam (programozót is), akinek nem. Az ilyen az, aki ha mondjuk 2-nél többször kell csinálni a programban valami hasonlót, akkor nem kitalálja, hogy hogy lehet ezt szépen egy függvénybe kitenni és úgy 3 vagy akár 100 helyről használni, hanem CTRL-C, CTRL-V-vel átrakja ahova kell, akár 4, 5, 6 helyre is, átírja azt a pár dolgot ami kell, és kész.
De mondhatnék pl. olyan egyszerű dolgot is, minthogy hogy mentsünk le fájlt, és hova. Hogy miért nem megfelelő a /tmp/$(timestamp) vagy C:\Windows\Temp\$timestamp, amikor napi 1000 fájl szaródik oda 10GB méretben (és persze nem lesz törölve). Hogy miért nem jó rootként vagy SYSTEM-ként futni a programnak... Hogy miért ne a Program Files-ba az exe mellé írja a logját.... Hogy miért ne random portot nyisson induláskor.
"Sose a gép a hülye."
Igazából az a kérdés, hogy a gyerek mit akar, mihez van affinitás, kedve. Lehet, hogy a vas, az elektronika fogja meg, de lehet, hogy abszolút elméleti és csak a magas nyelvek érdeklik (volt olyan munkatársam, aki nem saját maga szerelte a gépét) de az is lehet, hogy a gyereket nem érdekli a programozás, viszont a hálózatok, a telekom, a telefónia valamiért megérinti.
Az IT szakma olyan széles, mint az orvosi, a bőrgyógyász, a fogorvos és az agysebész rohadtul nem tudja egymást helyettesíteni. Még az alapokból is más kell nekik, pont úgy, ahogy nekem tök felesleges az Ohm meg a hurok törvényt ismernem, ellenben Locsemege munkájában ez alap.
Én abban hiszek, hogy jó ha van egy alap tudása az embernek, de ha túl sok időt szánsz arra, amit egyáltalán nem fogsz használni, az elveszi az időt a hasznos (vagy akár csak élvezetes) tudások megszerzése elől. Minden mást pedig útközben tanul meg az ember. Itt sokan vagyunk 40-50 évesen, egyikőnk sem a pályája elején tanulta azt, amivel ma dolgozik, hanem haladt a technológiai változásokkal.
Olyat trükköket érdemes tudni, hogy ha rendezett listában keresek, akkor azt nem lineárisan, hanem binárisan keresem, illetve ha adatszerkezetet építek, akkor már az építés során figyelek a későbbi használatra, mit tudom én, kétszeresen láncolt lista, hogy fel-le lehessen rajta mászkálni. Illetve amit te is írsz, hogy az ember figyel arra, hogy a /tmp az többnyire ramdisk, ergo reboot üríti, valamint ha egy nagyobb sort -al telenyomom (mert default oda pakol) akkor az fejreállítja a gépet, stb, stb. De ezeket valószínűleg út közben tanulja meg mindenki, az első fejreállított gép után, és nem arra emlékszik, hogy 15 éve egy jegyzetben leírták, hogy a /tmp és a /var/tmp között az a különbség, hogy...
Igazából az érdekes az lesz, hogy a több évszázados tehetetlenséggel bíró tömegoktatás hogyan és mikor fog megváltozni? Vajon az OP gyereke 4 év középiskolai képzésben okosabbá fog válni, mint egy olyan gyerek, akit 4 évig egy magántanár AI a gyerekre szabott tanulnivalóval motiválva tanít?
"ha túl sok időt szánsz arra, amit egyáltalán nem fogsz használni, az elveszi az időt a hasznos (vagy akár csak élvezetes) tudások megszerzése elől"
Magyarul az általános, egy gimi vagy szimpla középiskola és az egyetem 90%-a.
Minden egyéb tudás, tapasztalat amit megszereztem (akár szakmai, akár nem), sose éreztem hogy ez rossz, és ebből hátrányom származik. Sőt...
" De ezeket valószínűleg út közben tanulja meg mindenki, az első fejreállított gép után, és nem arra emlékszik, hogy 15 éve egy jegyzetben leírták, hogy a /tmp és a /var/tmp között az a különbség, hogy..."
Mert nem a jegyzetre kéne emlékezni, hanem arra amikor számtech gyakon a laborba fejreállította a gépet, vagy otthon amikor játszott vele és próbálgatott valamit... Nem pedig az első éles helyzetben elkövetni tök banális dolgokat.
"Sose a gép a hülye."
Szóval te szeretted biflázni a szorzótáblát, és élvezted a vers tanulást? Jó neked. Velem ez a két dolog megutáltatta a matekot és az irodalmat.
Egyébként igen, a "... az általános, egy gimi vagy szimpla középiskola és az egyetem 90%-a" képes felesleges lenni, mely időveszteség helyett lehetne tanulni ugyanolyan fontos más tudásokat is, például vitakultúrát, mert az fájóan hiányzik. (Ne érts félre, nem belőled, hanem úgy általánosságban, hiszen még egy szakmai fórumon is ölre mennek az emberek, kommunikációs problémák miatt.)
Szerintem az az állam/ország amelyik az oktatást a modern kor vívmányait felhasználva megreformálja, és az idő és energia pazarló, demotiváló oktatási rendszert személyre szabott AI -k felhasználásával felpörgeti, az egy generáció alatt olyan szürkeállomány előnyre tesz szert, amivel állva hagyja azokat az országokat, ahol szellemileg még mindig a logarléc korában élnek a döntéshozók, akik a nehéz gondolkodás helyett inkább magolásban látják a jövőt.
Hogy ki mit nevez banális dolgoknak, az a tapasztalatától függ. A kezdő mindig hibázni fog. Amikor abbahagyja a hibázást, onnantól már nem kezdő. Egyébként pont emiatt jön rá, hogy rendszertervet nem lart pour lart írunk, hanem mert érdemes megmutatni másoknak, akik kiszúrják a potenciális hibákat. Mondjuk ezek a mások lassan egy AI szolgáltatás lesz, ami már a terv írása közben aláhúzza a /tmp -t, és megjegyzi egy buborékban, hogy potenciális problémalehetőség a ramdisk mérete, melyet javítani úgy lehet, hogy az fstab -ban...
"Szóval te szeretted biflázni a szorzótáblát, és élvezted a vers tanulást?"
Valamit félreértettél, mert pont azt írtam, hogy nem. És semmit nem szeretek biflázni. Nem is tudtam. Az irodalmat, nyelvtant, történelmet sose szerettem, mert értelmét se láttam. A verstanulás volt az egyik legkínzóbb dolog az életben. A matektanárunk nagyon jó volt, szerintem a 4 év alatt 2x se nyitottuk ki a matek könyvet. Mindig úgy tartotta az órát, hogy felvezette vagy elmesélte egy történettel hogy mi ez és mire jó, majd példákon keresztül gyakoroltuk, egyszerűtől a bonyolultig. Logikus gondolkozásra tanított, a képleteket sose kellett tudni fejből, lehetett négyjegyű függvénytáblát használni bármelyik dolgozatnál, vagy akár krétával fel is írta a táblára.
"A kezdő mindig hibázni fog. Amikor abbahagyja a hibázást, onnantól már nem kezdő."
Szerintem meg hibázni mindig fogsz - csak az nem hibázik aki nem dolgozik.... Csak valószínűleg kevesebbet vagy kisebbet.
"Sose a gép a hülye."
Ahh, igen, félreértettelek. Bocs, a meló a fórumozás rovására ment... :-)
A szorzótáblát nem biflázni kell, hanem megtanulni fejben számolni és igen, fiatalon. Persze van, akinek nem fekszik a matek, de ha csak a tanár nem tudta ezt így átadni, az elég komoly hiányosság nála.
A memoriterezés valóban borzalmas, főleg azért, mert egészen elképesztően rossz szövegeket kell visszamondani. Emlékszem, anno úgy motiváltam magam a Bánk bán kapcsán, hogy hát csak illene teljesíteni, mert a Katona József utcában élek... De azóta is szeretek olvasni, igaz, nem a klasszikusokat. Szerintem pont az a baj az irodalommal, hogy azokat próbálják egyből beleverni az ember fejébe, ahelyett, hogy előbb próbálnák az olvasást magát megszerettetni. De amikor az általános iskolást ráeresztik a Kincskereső kisködmönre... Nemrég megtaláltam itthon a könyvet, benne a ceruzás jelzésekkel, egy oldalt teljes egészében nem tudtam elolvasni belőle egyhuzamban.
Az a baj, hogy nem mindenkinel ugyanaz a 90% folosleges. Elore eldonteni pedig eleg nehezkes, hiszen az oktatas elegge befolyasolja a kesobbi eletpalyat.
Raadasul, a 90% sem mindig annyi. Szakbarbarkent valoszinuleg sokkal tobb(nek erzi a delikvens), generalisabb tudast igenylo munka es eletvitel mellett meg nem.
"generalisabb tudast igenylo munka es eletvitel mellett meg nem."
Mesélj erről... Én elég sok mindent csináltam és csinálok. És ennek tükrében mondom, hogy a megtanult, bemagolt dolgok 90%-a szart se ér.
"Sose a gép a hülye."
Hat, en joreszt hasznaltam es/vagy meg mindig hasznalom a megtanulatakat a technikai es human oldalrol is. Nem feltetlen a napi munka kozvetlen elvegzesere kell gondolni. Azoban nagyon nem art, ha egy nyelvet tudsz beszelni mernokkel, kozgazdasszal, HRessel, vagy legalabb megerted, hogy melyik mit es miert akar.
Most pl. strategiai tervezessel foglalkozom, es kezdek rajonni, hogy eros hianyossagaim vannak meg human teruleteken.
A iskolas magolas utalata ertheto, mint reakcio. De ott a lenyeg nem a bemagolt informacioban es adatokban van (mondjuk a szorzotablat es a jogi egyetemet kiveve talan). Az agyat kell atallitani, es ez faj.
"Azoban nagyon nem art, ha egy nyelvet tudsz beszelni mernokkel, kozgazdasszal, HRessel, vagy legalabb megerted, hogy melyik mit es miert akar."
Persze, ez valid, ezzel egyetértek. De tényleg baromi kíváncsi vagyok, hogy az iskolában tanultak közül (mint például Arany János életrajza, a papucsállatka szaporodása, Ázsia földrajza és gazdasága, a durranógáz és még sorolhatnám....) mi ehhez hasznos?
"Sose a gép a hülye."
Azt pl. hasznos megtanulni kémiából, h. ha takarítod, vízkőtleníted a budit, sósavat és hipót ne használj hozzá egyszerre.
És külön külön se idd meg őket! Az is hasznos. :D
Vajon csak a munka miatt érdemes tanulni?
Amikor nem a munka miatt tanulsz meg valamit, az szórakozás. Vagy ha iskoláról beszélünk, akkor a kötelező szivatás.
Akit érdekel a papucsállatka, az utána néz teljesen magától. Akit meg nem érdekel, az nem. De az, hogy nem csak elmesélik, hogy van ilyen (érdeklődés felkeltése, világkép tágítása), hanem konkrétumokat be kell róla magolni a feleléshez/dolgozathoz, az a teljesen hülyeség és időpocsékolás.
Alapjában véve az állam azért tartja fenn az iskolákat (azért nem kell érte fizetni), hogy az emberek majdan hasznos részei legyenek a társadalomnak a tanultak által. Nem azért, hogy az uraknak és úrhölgyeknek legyen miről diskurzust folytatni társasági események során. Namost, ha az iskolákban mostanra túlnyomó részt olyasmit tanítanak, ami az életben nem kell senkinek a társadalom hasznos részeként, akkor nevezhetjük felesleges időpocsékolásnak az iskolában töltött időt.
Nagyon jó a tudás, és nagyon jó, ha az ember olyanokról is tud/hallott, ami sem a munkájához, sem a hobbijához nem kötődik. Ezer előnye van a minél több ismeretnek. De most ott tartunk, hogy javarászt csak ilyen semmire se jó dolgot tanulnak a gyerekek minden iskolai szinten...
Van az a (nagyon igaz) mém, hogy "eltelt egy újabb nap, amikor nem volt szükségem a kétismeretlenes egyenlet megoldóképletére". Ez sajnos a tananyag 90%-ra elmondható általános, közép- és felsőoktatásban egyaránt.
Az meg szerintem kifejezetten káros, hogy aki azt mind meg tudja jegyezni, az különb embernek képzeli magát, mint aki nem.
Én pl. nem szégyellem, hogy egyetlen verset sem tudok semennyire. Sose érdekelt, így csak addig emlékeztem rá, míg nem feleltem belőle (mindig 4-es 5-ös jegyeim voltak mindenből, nem blicceltem el), aztán huss, ment a levesbe. De ha valaki ezt meghallja, akkor jellemzően elítélően kezel, mert milyen dolog már az, ez az "alapműveltség" része. Ellenben mikor kiderül, hogy ugyan ezen emberek nem tudnak önállóan egy épkézláb Proxmox klasztert konfigurálni Ceph osztott tárolóval 4 node-ra, akkor én nem ítélem el őket ezen "hiányosságuk" miatt. Pedig akár tudhatnák is, az Anna Karenina 900 oldala helyett ezt is vehetnénk középiskolában, kb. ugyan annyi idő lenne elolvasni, megtanulni. Persze szakbarbár vagyok, mondhatja bárki. De az az igazság, hogy az lesz igazán jó egy szakmában, aki javarászt azzal foglalkozik folyamatosan, és nem mással. A Vágó "műveltségi" vetélkedőjében csupa olyan ember nyert, aki valami egyszerű, folyamatosn tanulást és fejlődést nem igénylő munkát végzett, szerintem ez nem véletlen...
Es ez igy honnan jon? Statisztika, kutatas, educated guess netan?
Ugye nem memek segitsegevel formaljuk velemenyunket? Ha igen (marpedig igen, es ezt hasznaljak is erosen), az onmagaban sokat elmond az oktatas szinvonalarol sajnos.
Ez az én személyes tapasztalatom. Nem igazán érdekel senkinek a semmilyen kimutatása, statisztikája, ha csupa olyan fiatallal találkozok, aki semmihez sem konyít semmit és nagyjából nem is érdekli semmi.
Ezen felül a szűkebb szakmai tapasztalatom a sok éve tartó folyamatos ember feltételi próbálkozás során, hogy semmiről semmit sem tudnak azok sem, akik az iskolájukatt jó eredménnyel végezték el, akár közép- akár felső szinten.
Nem a mémek formálják a véleményünket, hanem a véleményből születik a mém, mikor kellően sok ember gondolja ugyan úgy.
És amikor már kellően sok ember gondolja ugyanúgy, akkor az már helyes, úgy is van valóban. Ezért működik olyan jól a demokrácia és a szavazósdi :)
Erre csak azt tudom mondani, hogy "több milliárd légy nem tévedhet, a szar finom".
És többmilió szent szkarabeusz sem! 😊
Pontosan :)
Helyesen: "Egyél tehénszart! Százmilliárd légy nem tévedhet!"
Valahogy ez a két mondat üti egymást.
De látom, mi a véleményed: csak az a tudás ér valamit, amit valamire te tudsz használni. Az, hogy pl. verset tud valaki, nálad nem sokat ér. Sőt, ha jól értelek, te mondod meg, hogy mi a hasznos és mi a hülyeség (ld. papucsállatka, vers, stb.). Nos, ez is egy vélemény.
Félreértetted. Azt állította, hogy az a tudás ér valamit, amit a tudás birtoklója tud használni.
Nem igazán értelek.
Ha én azt állítom, hogy a papucsállatka ismerete hasznontalan számomra, akkor én mondom meg, hogy mi hasznos és mi hülyeség, ami ezek szerint rossz gondolkodás. De ha Te mondod, hogy a papucsállatka ismerete hasznos számomra, akkor ez társadalmi vélemény/elvárás/alapismeret, és nem Te mondtad meg, mi hasznos és mi hülyeség nekem?
Azzal viszont maximálisan egyetértek (bár nem egyetértés miatt írtad szerintem), hogy mindenkinek az a tudás hasznos, amit használni tud valamire. A postás, aki nyert a Vágó műsorában 40 milliót, használni tudta azt a lexikális tudást, amit önszántából megszerzett (mert ugye senki sem hiszi, hogy általános és középiskolai tanulmányaiból válaszolt helyesen mindenre), nekem meg hasznos az elektroműszerész iskolai tudásom, amikor az autómban az elszakadt vezetéket össze tudom forrasztani ahelyett, hogy azzal is autószerelőhöz mennék, annak a fiúnak meg, aki egy vers elszavalásával meghódítja egy erre fogákony lány szívét, hasznos, hogy megtanulta azt a verset. Egyik eset sem munkában használt tudást hoz fel példának, direkt.
De az a tudás, amit ha rákérdeznek, hogy tudom-e ("ha ilyen okos vagy, mondj egy verset fejből" inzultus), éppenséggel tudom, de az élet sohasem hozza elő normál esetben, annak a megismerésével tök feleslegesen töltöttem az időt. Mert semmi sem történne, ha azt mondanám (ahogy szoktam is tenni), hogy nem, nem tudok fejből verset mondani.
Itt mondod, hogy mi hasznos és mi nem.
Nem mondtam és nem minősítettem semmit.
Szerintem ez a kulcsmondatod. Erre gondoltam, mikor azt írtam, hogy ez is egy vélemény (ami nem feltétlen jobb vagy rosszabb más véleménynél). Nem értek vele egyet, de pont ettől sokszínű a világ :)
Tartom is azon véleményem, hogy a diákok az iskolákban javarészt haszontalan dolgokat tanulnak. Jól látod, ez az én véleményem, én írtam le és nem is állítottam sehol, hogy ez egy bármilyen (1 főnél nagyobb) népcsoport véleménye lenne.
Azt többször leírtad mostanra, hogy van az én véleményem, ami nagyon nem általános szerinted (ezen topic alapján azért nem annyira elrugaszkodott...), és a Tiéddel nem egyezik (ezzel nincs semmi baj).
Most jó lenne, ha leírnád ellenpontnak a saját véleményed arról, hogy pontosan hogyan is lesz több bárki olyan tudás megszerzésével, amit az életben sehol nem tud és/vagy nem használ fel. Merthogy azt mondod, az egy vélemény, hogy a fel nem használt tudás haszontalan (ez az én véleményem), és Te ezzel nem értesz egyet (tehát szerinted a fel nem használt tudás is hasznos). Ezért érdekel, hogy mégis hogyan lesz hasznos a fel nem használt tudás mégis. De valami olyan megközelítés érdekel, ami nem szigetszerű egy kiragadott példával, hanem ami annyira általánosítható a társadalomra, ami indokolja, hogy közoktatásban ezeket kötelezően megtanítsák a diákokkal.
Ha elolvasol egy pár írást Bagdy Emőke, Vekerdy Tamás vagy Ranschburg Jenő tollából, akkor képet alkothatsz, hogy a gyerekekhez eléggé értő szakemberek szerint a magyar gyerekek az iskolával elképesztően és feleslegesen túl vannak terhelve, és nem tudnak gyerekek lenni, mert nincs rá idejük a tanulás (ami leginkább magolás) miatt. Nem gondolkodni tanulnak meg, hanem lexikonokká válnak a hibás oktatási rendszer és tananyag miatt. Nem olyan képességeiket fejlesztik, amiktől sikeresebbek lehetnek az életben úgy általában, hanem lexikális tudást tömnek beléjük (ami mára elérhető az utolsó betűig egy másodperc alatt egy mobiltelefonon is). Pláne, hogy nincs semmilyen felmérés, hogy ki miben jobb, és arra erősítsünk rá (mint a finn, svéd, norvég iskolákban), hanem uniformizáltan mindenkinek ugyan azt kell tudni ugyan olyan szinten, függetlenül a fizikai és szellemi képességeitől, érdeklődésétől, veleszületett tehetségétől. Így a való életben láthatóan (nem vélemény, mindenki láthatja, ha figyel) előállítunk egy rakás kedvtelen, munkáját nem szerető, jövőképpel, lendülettel nem rendelkező felnőttet, aki nem motivált semennyire, mert nagyon nagy százalékban nem azzal foglalkozik, amiben jó lenne, mert nem volt lehetősége gyerekként/fiatalként felfedezni, miben is lehetne igazán jó.
És ez mind a teljesen hasznontalan iskolai tananyag és metódus hibája (ez saját véleményem, én ezt vontam le tanulságként a fenti szerzőket olvasva).
És akkor itt jegyezném meg, hogy az iskolai rendszerben magasan képzett emberek hajlamosak az iskolai rendszerben alacsonyabban képzett emberekről azt gondolni, hogy automatikusan butábbak is ezáltal, és így nem lehet releváns véleményük dolgokról, mert nem tanultak soha annyit, hogy ilyen alkossanak, nem elég széles a látókörük az iskolai képzettség hiányában. Miközben az igazi tudást érdeklődés és ebből következő önképzés formájában szerzi meg mindenki az élet minden területén (kivétel nélkül), amit nem így szerez (pl. iskolában kötelező megtanulni), azt akaratlanul is elfelejti, nem használja, mert számára nem releváns.
Javaslom elolvasásra és átgondolásra a "Neumann János - Az ember a jövőből" című könyvet.
A probléma az, hogy az egyetemek ma nem gondolkodni, kutatni és alkotni tanítanak, hanem könnyű pénzkereseti lehetőséget ígérnek, amit nem tudnak betartani, mert azt nem így kell csinálni.
Az egyetemeknek elsősorban gondolkodókat és tudósokat kellene kidobálniuk magukból, akik hajták előre a tudományt, az innovációt, a berögzült dolgok jobbá tételét. Ehelyett diplomás szakmunkásokat képeznek elavult módszerekkel, azt is bénán; temérdek szivatással, mert azt hiszik, hogy attól jobb lesz az output, ha nehéz elérni.
Nagyon jól megfogalmaztad ilyen röviden, tömören, ami nekem ennyi sok betűből sem sikerült igazán. Pontosan erre gondoltam!
Minél bonyolultabb dolgot tanulsz meg, annál jobban fejlődik az agyad és emiatt annál bonyolultabb dolgokat tudsz majd megoldani.
Ez így van! De ehhez olyan dolgot kell tanulni, ami nem csak a memóriát veszi igénybe, hanem gondolkodásra késztet. A lexikális tudás szerzés (magolás) szerintem nem ilyen tevékenység.
Szükség van lexikális tudásra ahhoz hogy legyen mit összekombinálni.
Azon kívül pl magasabb szintű matekban is sokkal hatékonyabb dolgokat megtanulni mintha a nulláról kellene rájönnöd.
Nincs kizárva persze hogy te magad is bizonyíts pl x tételt akár tök máshogy mint eddig, de ez már "gondolkodtató feladat" a javából.
Gábriel Ákos
Azért jó az iskola, mert nem kell kitalálni mindent, amit már mások kitaláltak!
Lexikális tudás is fejleszti a memóriát. Nem az a lényeg, hogy emlékez minden egyes szóra, elég ha a létezéséről tudsz a legtöbb dolognak. Ezek a dolgok akkor is fejlesztenek téged, ha nem tudod visszaadni.
ennél ez bonyolultabb - nem akarok kiselőadást tartani egy neorobiológus kijavítana - DE szükséges elsajátítani a tanulás képességet.
Szinaptikus plaszticitást (idegsejtek közti összeköttetés) tudod növelni versek és lexikális adatok megtanulásával - amit másra is tudsz használni pl. gyorsabb gondolkozás vagy összetetteb problémák párhuzamos kezelése.
Vagyis nem mindegy, hogy 2 csatornás vagy 4-8 csatornás memória buszod van a fejedben.
WOKEBUSTERS
https://www.cpachungary.com/wokebusters
Továbbá: Minél többet tudsz, annál nagyobb az asszociációs hálod, amivel könnyebben tanulsz, kreatívabb leszel, és gyorsabban fogsz gondolkodni (asszociáció miatt lesznek rövidebb utak).
ráadásul azt az utat, amit nem használsz benövi a fű - leépülsz, felejtesz. A tanulás nem más, mint a idegsejtek közti kapcsolatok tartós megerősítése (LTP).
WOKEBUSTERS
https://www.cpachungary.com/wokebusters
Nem állítottam, hogy állítottad :)
Nem állítottam, hogy általános vagy sem.
A tanulással az agyadat trenírozod. Ha "haszontalan" tudást tanulsz, azzal is, és ezáltal a "hasznos" tudás elsajátítása könnyebben megy (bár ezzel csak hasznos, még ha nem is a tudás, hanem a megszerzésének a folyamata). Minél több a ténybeli tudásod, annál több mindenre tudsz építeni, ezekből újat alkotni - és ez nem azonos azzal, amikor neten próbálsz összevadászni dolgokat, mert azt se tudod, mit keressél. Megy az asszociáció, mert van mire asszociálni. Ha megtanultad (akár csak úgy, hogy egyszer elolvastad) a papucsállatka "működését", később az ember felépítését, működését (vázlatosan!) könnyebben megértheted, és tudod kötni az igen egyszerű papucsállatkához (egyszerűbbtől a bonyolultig). Természetesen akiben nincs az a "vágy", hogy értse is a dolgokat, ne csak lebegjen bennük/köztük, annak az egész nyilván értelmetlen.
Versek, művészetek: az ízlést formálja, fejleszti. Az elvontabb művek akár az elvontabb gondolkodást, a sorok között olvasást, aminek a hétköznapokban is van jelentősége (persze aki mindent elhisz mindenkinek, és gondolkodás nélkül aláír, annak nincs). Mai művészetben (zene, film, stb.) igen sokszor fellelhetők korábbi elemek, és ekkor nem kell hasraesni, hogy az adott sztár milyet alkotott, hanem csendesen elmosolyodni, hogy bizony nincs új a nap alatt itt se (persze ezzel a sztár-imázs sérül). A versek, prózarészletek bemagolása is az agyat fejleszti, mert akár a szakmádban is vannak olyan tényanyagok ("lexikális tudás"), amit kénytelen vagy bemagolni (persze a legjobb, ha ez gyakorlat közben történik).
Alapműveltség: szokásom azt mondani, hogy ez olyan indok, mikor azt mondjuk, hogy "csak". Az alapműveltség időről időre változik, annyira azért mégsem alap :)
Ha nem kellene tanulni pl. biológiát vagy irodalmat és minden egyéb olyat, ami X év múlva a leendő munkádhoz fog kelleni, akkor honnan tudhatná a delikvens, hogy tetszene-e neki az a tudomány (illetve a kapcsolódó területek), tudná-e olyan szinten művelni, hogy azzal a "társadalom hasznos tagja" legyen (és nem mellékesen meg tudna-e élni belőle).
Nem akarom az iskolarendszer felé elterelni (hagyni) a tudás-nemtudás eszmecserét, így ezt a szálat hanyagolnám, ha nem gond (ha gond, akkor is :) ).
Az eszmecsere a legelején az iskolarendszer alkalmatlanságáról szólt, és valahol elterelődött a tudás-nem tudás felé...
Az alap felvetésem az volt, hogy az iskolákban nagyon sok, mindenki számára hasznontalan dolog kötelező bebiflázását várják el. A kotelező mindennek a bemagolása és az érdeklődés felkeltése céljábóli sokszínűség pedig nem ugyan az.
Valamint pont nem ejtettem szót arról, hogy munkához hasznos vagy haszontalan, csak általánosan beszéltem hasznos és hasznontalan dolgokról. Ugyanis nem csak a munka a lényeg, nem csak arra kell készülni. De az iskolai anyagot nem csak meghallgatni kötelező (hogy aztán eldönthessem, az érdekel-e és tovább megyek az úton, vagy sem), hanem megtanulni. És ennek a kötelezően megtanult anyagnak a nagy része haszontalan, nem az, hogy meg kell hallgatni, hogy ilyen is van. Ez nem magyarázkodás, mert olyanról nem ejtettem szót, hogy ne kellene iskolába járni, az lenne hasznontalan. Hanem azt állítottam végig, hogy a kötelezően megtanulandó anyag nagy része teljesen felesleges mindenkinek.
De szerintem nem fogunk előrébb jutni, mert már így is túl részletesen írom a véleményem, de ezek szerint még sem érthető. Hát, tőlem tanulatlanul ennyi telik.
Jogos, de mentségemre szóljon, a tudás-nem tudás résznél kapcsolódtam be.
Egy ilyesmi kérdésnél jöttem (az iskolában tanultak közül (mint például Arany János életrajza, a papucsállatka szaporodása, Ázsia földrajza és gazdasága, a durranógáz és még sorolhatnám....) mi ehhez hasznos?)
Ezzel végig is tisztában voltam, nem is "vádoltalak" azzal, hogy iskolábajárás-ellenes lennél.
És én végig ezzel kapcsolatban is írogattam, a leírt saját véleményem is ezzel kapcsolatos.
Ugye most az szokott jönni, hogy a másik véleményére reagálsz, részleteiben vagy egészében :)
"Ha "haszontalan" tudást tanulsz"
Azzal teleteszed az agyad olyan dolgokkal, amire semmi szükséged.
"Alapműveltség"
Ez egy olyan csodás dolog, amivel elmehetsz a Legyen Ön is Milliomosba, és nagyon jól fogsz tudni keresztrejtvényt fejteni. Egyébre nem nagyon jó.
"Sose a gép a hülye."
Mint Kelly Bundy?
Elolvastad azt is, hogy mit írtam rá? Abból lehet érteni, hogy mi a véleményem annak a puffogtatásáról?
Szerintem nem attól kezd el érdekelni valakit valami, hogy az iskolában tanul róla valami vacak érdektelen elméletet, hanem ez már sokkal korábban látszik, kirajzolódik. Vagyis, kellene látszódjon....
Mostanság a fiatalok nagy része azt se tudja mihez kezdjen nemhogy 14, de még 18 évesen se. Ez annak köszönhető, hogy borzasztó steril életet élnek. Egyszerűen baromi sok mindennel nem találkozik, nem szembesül. Azt hiszi hogy minden lát, semmiről nem marad le, nagyon aktív, mindent csinál minden ott van előtte online, közben épp ellenkezőleg, nem lát, nem tapasztal semmit szinte. És ebben nem csak az online dolgoknak van szerepe, hanem a mai "átlagos" életvitelnek, illetve a nagyvárosi életnek.
Ha ez igaz lenne, akkor ez a topic se jött volna létre, és a fiatalok 50-60-70%-nak se lenne olyan baja, hogy jajj mi legyek hova menjek egyetemre, vagy mit csináljak?
"Sose a gép a hülye."
40 eve is volt ilyen. Infos osztalyuk egy resze azert volt ott, mert jo az iskola kezilabdacsapata. Ket gyerekbol epitomernok lett, masik kettobol mesterfodrasz, egyikunk (osztalyelso) pedig meg letolta a BME villanykart is, utana allt papnak.
Oké, de most 5 emberről beszélsz a mennyi, 25 fős osztályból? Az ilyen hibahatár.
A mi évfolyamunkon is voltak ilyenek (két osztályról tudok konkrétan, mert azokat ismertem). Van aki a családi gazdálkodást folytatja (növény- és állattenyésztés), van aki biztosítási és pénzügyi dolgokkal foglalkozik. Az egyik női ruha tervező lett, a másik meg rendezvényszervező... Az egyik gépész akkumulátorokat árul. Az egyik srác bölcsész szakra ment egyetemre, azóta szerintem már ott oktat az egyetemen valami történelmet vagy ilyesmi. Van aki a NAV-hoz ment, azóta is ott van. Az egyik srác a vonatokba volt már akkor is belebuzulva, a legnagyobb élménye az volt, amikor nem az a pályaszámú mozdony húzta a vonatot reggel amivel jött ami egyébként szokta, hanem egy másik... Mozdonyvezető lett.
És tudnék még írni.
De mindenkiben a közös jellemző, hogy legkésőbb érettségire kialakult, hogy hova akar menni, mit akar csinálni, és amennyire én tudom, senki nem kóválygott céltalanul, és nem is voltak éles váltások (legalább is nem tudok róla).
"Sose a gép a hülye."
Ez pedig két osztályból nyolc. Ez is ilyen hibahatár? :)
Ebben az a ravaszság, hogy csak akkor tudod, hogy hasznos-e számodra a papucsállatka ismerete, ha ismered.
Hát, akkor mondjuk tovább lehetne bontani a tananyagot, ha már egy szakma annyira szerteágazó lett az idők során, hogy az elméleti anyag 90%-a felesleges, de nem ugyan az a 90% felesleges mindenkinek.
Ahelyett, hogy azonos tananyaggal van, aki mondjuk 50%-ot tud belőle használni (az is eléggé sovány szerintem...), és van, aki csak 10%-ot.
Ha valaki elmegy hídtervező mérnöknek, akkor gondolom nincs a tananyagában a kohómérnökök elméleti képzési anyaga is, nem azzal együtt lesz 100% az elmélet.
Akkor az infó területen miért pl. az elméleti matematika az anyag 50%-a, miközben ez mára irtózat szűk rétegnek hasznos az informatikán belül? Kb. a rendszerprogramozással foglalkozók, mert már a felhasználói alkalmazás fejlesztéshez sem kell, más infó területhez meg pláne nem kell (ennyi belőle).
Az nem baj, ha bemutatnak dolgokat, mert érdemes beszélni egy csomó dologról, még a versekről is. A gond nem ezzel van, mert ez nem időpazarlás. Az időpazarlás az, amikor nem azt kérdezik vissza, hogy mit tanultál belőle, mi jutott róla az eszedbe, hanem azt, hogy na akkor most pontosan írd le, mondd fel azt, amit én lediktáltam, vagy amit a költő leírt. Ne gondolkozz, ne változtasd meg, ne kritizáld, csak légy jó magnószalag.
Nem a dolgokat kell megtanítani a gyerekeknek, hanem a dolgok közötti összefüggések felismerését kell megtanítani nekik. Szerintem.
Ebbol voltak nezeteltereseim mar nagyon hamar. Sajnos, tisztelet a nehany kivetelnek, ez visszatero elem volt az osszes magyar oktatasi intezmenyben.
Kritikus gondolkodasra oktatni kell(ene) gyermekkortol kezdve. De a tarsadalom, hol tobbe, hol kevesbe, nem erre rendezkedett be.
Lehet specializalni. Van az a penz...
Az is igaz, hogy az emberek jo reszenek tenyleg folosleges a napi munkajahoz egy egyetem vagy foiskola elvegzese.
Az informatika teruleten sincs ez maskepp. Applikaciot klimpirozni aktualis divatnyelven, routert konfigolni boven eleg 1-2 evnyi kozepiskolai szintu oktatas. Sot, tokeletese elvegezheto Indiabol es Pakisztanbol is.
Ez kicsit erős lett szerintem.
Az itthon KKV üzemeltetéssel foglalkozó szakik (akiknek jellemzően nincs klasszikus egyetemi progmat diplomája; pl. én) jelentős része jóval magasabban képzettek, mint az indiai és pakisztáni 3 dologra betanított emberek. Valószínű angolul is jobban beszélnek, és az ismeretlen problémák terén is jobb megoldó képességük van.
Ahogyan a fejlesztők egy része (itt azért nem írom, hogy túlnyomó része) is tud algoritmikusan gondolkodni, és egy feladatot nagyjából bármilyen kijelölt programnyelven meg tud oldani, nem csak más által készített rutinok összeollózásával csinál valami majdnem olyant.
Szerintem ezért ez pont nem jó példa. Mert azt sugallja, hogy van a bárki (akár egy majom) által megtanulható egyszerű IT feladat, meg van az, amihez egyetemi diploma kell. Holott az IT feladatok kb. 50%-a az első féle, legalább 35-40%-a a kettő közötti és csak a maradék 10-15% az, amihez kell az egyetemi szintű elméleti előképzettség is.
Ez a szemlélet az, amikor az "igazi" doplomás nem nyúl switch-hez, meg nagyjából máshoz sem, mert Ő annál magasabban képzett. Az az üzemeltetés dolga, de az üzemeltetés nem a pakisztáni betanított munkás... Ahogyan a fejlesztő sem az indiai, Stack Overflow copy-paste mágus...
Mi fogdostunk switcheket is az egyetemen. HP és Cisco eszközöket buzeráltunk, mert fel lehetett venni választható tárgyaknak.
Az oké, de aztán aki a kezébe kapja a diplomát, abból mennyi hajlandó aztán munkában is csinálni, és mennyi mondja, hogy ő már egyetemi diplomásként ezen tevékenységek felett áll, nem pocsékolja az idejét ilyesmire?
Ha nagyobb hozzaadott erteku, jobban fizetett, vagy ot jobban erdeklo munkat vegezhet, akkor miert tenne?
Hát, a diplomások közül töredék alkalmas/képes ilyen munkát valójában elvégezni. De majd a 100%-uk így áll hozzá, csak azon tény miatt, hogy diplomájuk van...
Programozás: algoritmusok és adatszerkezetek. Ha ezzekkel valaki tisztában van és képes egy összetett feladatot átlátni, kisebb és egyszerűbb rész feladatokra bontani, akkor a nyelv már annyira sokadrangú dolog.
Ezek a képzések pont olyanok mint a főiskola, egyetem. Semmire sem megy vele azon túl, hogy papírja lesz róla. Nem tanítanak egyik helyen sem semmit, ami aztán megsegítené az elhelyezkedés vagy a pályakezdés során.
Ha érdekli ez a téma, és úgy látod, magától is foglalkozik vele és megtanulja a gyakorlati (meg az ahhoz szükséges elméleti) dolgokat, akkor ezek a sulik (közép- és felsőfokon egyaránt) arra nagyon jók, hogy a megszerzett autodidakta tudása mellé legyen papaírja, ami alaján majd jogosult lesz az álláshirdetésre jelentkezni, aminél kikötnek valamilyen szintű szakirányú képzettséget.
Amennyiben nem annyira érdekli, és magától nem tesz bele nagyon sok órát, akkor nem javaslom sem az ilyen szakközép, sem az ilyen témájú felső oktatást, mert csak az ideje megy majd el vele (meg a kedve, ha most van...).
Iskolája és tanárja válogatja, de általánosságban pont hogy nem. Nekem minden alapot az adott meg ahhoz, amivel anno elindultam és amit most is csinálok. Hihetetlen sok gyakorlat-orientált, de elméletet is tartalmazó tudást adott. Fantasztikus volt.
Az akkori csoporttársaim közül többen elmentek utána dolgozni multihoz, belföldre és külföldre egyaránt, nagynevű cégeknek dolgoztak és dolgoznak, azóta nagyon komoly certekkel, minősítésekkel. Sokan diploma nélkül természetesen.
"Sose a gép a hülye."
Ezzel inkább a szerencsés kisebbségbe tartozol, mint a nagy átlagba szerintem.
Az iskolák túlnyomó részében érdektelen, képzetlen emberek próbálnak valamit tanítani infó címén, eszközök nélkül. Legalábbis felén, vidéken, északkelet-Mo.-on,
"Ezek a képzések pont olyanok mint a főiskola, egyetem. Semmire sem megy vele azon túl, hogy papírja lesz róla. Nem tanítanak egyik helyen sem semmit, ami aztán megsegítené az elhelyezkedés vagy a pályakezdés során."
Ez egy elég káros szemlélet. Elég sokat küzdök azokkal a kollégákkal, akik részterületen ugyan jók, de nagyon nagy lyukak vannak az általános tudásukban. (Pl. tudnak programozni, de nem értik, hogy miért nem root felhasználót használunk mindenhol.)
Ha rendesen akarod csinálni, érteni akarod, amit csinálsz, és nem akarsz megragadni valahol alul, akkor kell az általad feleslegesnek nevezett, rendszerezett és széles spektrumú alapozó tudás, hogy legyen mire építkezned.
A topicnyitónak is válaszolva: ez valahol talán a Level 1-nek hívott szakmai szint, ami kb. hepldeskes munkához teljesen jó lehet (abból kiindulva, hogy nálunk mit tudnak ezek a kollégák). Aztán, ha szereti csinálni és továbbfejlődne, akkor egy jó ugródeszka a magasabb szintekhez.
Lehet, hogy káros, de ez a valóság. Durván javítani kellene a képzések (tananyag és oktatók) színvonalát, hogy a szép elmélet valósuljon meg ne ez.
Vettem részt 5 féléven keresztül széles spektrumú alapozó tudás megszerzésében, 40 évesen kezdve, az aránylag szar egri (most már) egyetem PTI BSc képzésén. Azért csak 5 félév, mert ott hagytam a francba a totális értelmetlensége miatt. Azért Eger, mert ez volt a legközelebb, ahol volt levelező oktatás, amit munka mellett lehet végezni. Csak a papír kellett volna eredetileg, de annyira szint alatti volt az egész, hogy inkább elengedtem a papírt is. 4.65-ös átlaggal, nem azért, mert bukdácsoltam. A követelmény és a tananyag elvileg ugyan az mindenhol, így az elején azt feltételeztem, a gyakorlati, kurrens témákban lesz rosszabb egy nagy nevű iskolánál. Ez óriási tévedés volt.
Az elméletet olyan szarul oktatják a nem létező tananyagból (vagy ír az előadó jegyzetet vagy nem, utóbbi a jellemző, és nem fogadja el alapnak más iskola jegyzetét), hogy azt 20 év szakmában dolgozás után sem tudtam hová tenni sokszor (érthetetlen volt, nem tudta az való élethez kötni az oktató és hiányos volt az oktatás, ami vizsgán derült ki...), pedig azt gondolom nem vagyok egy hülyegyerek, ráadásul realizálódott, hogy ezek eddig sehonnan sem hiányoztak (ergo felesleges ezeket tanítani, legalábbis annak aki nem azt a szűk területet dolgozza majd, ahol ezek hasznosak, ha valaki elmodja rendesen), a gyakorlatibb témák meg katasztrofálisan hiányosak a tanároknál, így lyukas garast sem érnek.
Pl. agilis szoftver fejlesztés lényege (ez volt a csúcs, itt jelentkeztem ki): a megrendelő fizet X összeget, ami ha elfogy akkor megáll a fejlesztés és várják, hogy a megrendelő fizesse a következő részt. Ez ismétlődik addig, amíg a szoftver el nem készül, vagy a megrendelő nem mond le róla a túlzott költségek miatt. Ezt egy phD dr. docens tanította így ebben a formában, és megsértődött, és félbeszakította az előadást, mikor jeleztem, hogy az agilis fejlesztés lényege nem a projekt pénzügyi ütemezése kürül keresendő.
Namost lehet azt mondtani erre, hogy egy szar iskolába sikerült beiratkozni, mert X vagy Y iskola meg milyen jó, de eléggé nagy valószínűséggel nem tud mindenki a nagyon jó X vagy Y iskolába járni különböző okokból. Én pl. azért nem az ELTE-re jelentkeztem, mert ott nincs levelező vagy egyéb távoktatás, csak esti iskola, és meló mellett vikékiként lehetetlen minden hétköznap pestre járni 100 km-ről du 2-től 9-ig.
A középiskolákra ugyan ez igaz (az én látókörömben). Az itt nálunk lévő infós szakközépben van egy szem szerver, hardveren futó Win2016-tal munka célra, meg van egy ősrégi Sun Fire szerver ősrégi ESXi-vel, azon három virtuális Win szerverrel gyakorolni a diákoknak (sokszor működésképtelen ez a gép). Hálózatos ismeretek oktatásához a CCNA1 tananyagon kívül van kettő darab Catalyst 2950. A két dedikált infós tanár meg meg van ragadva 2003-ben technológiában, tudásban. Na ebből kanyarítson valaki rendszergazda végzettségű embert, vagy akár csak keltse fel a diák érdeklődését bármi iránt...
Ennyi.
Ha enni akarsz, akkor nem a sarki Verhas Bufebe mesz, foleg nem, amikor a takarito all be szakacsnak.
Az átlag 18 éves friss érettségis ugyan honnan tudná, hogy melyik a jó iskola, vagy melyik nem? A nyílt napokon minden úgy fel van hájpolva, hogy bármelyikről elhiszi egy laikus/fiatal, hogy ez nagyon jó lesz.
A szülei honnan tudnák melyik a jó iskola melyik nem? Akik mondjuk nem IT területen dolgoznak, és azért küldik IT vonalra a gyereket, mert egész életében a gép előtt ült. Mondjuk közben 100%-ban csak játszott, szóval neki a PC a focilabda, de mindegy, a szülők ezt nem rakják össze, a gyerek szeret számítógépezni...
A tanára honnan tudná, melyik a jó iskola, és melyik a rossz? Mikor Ő maga le van maradva mindennel szakmai téren mint a borravaló, ráadásul egyészen valószínű, hogy az informatika tanári végzettségét egy ilyen gagyi iskolában szerezte (merthogy a "jobb" IT iskolákban nincs tanárképzés...), és annál a szintnél emiatt nem is lát tovább.
Az hogy mi itt szakmai közösségben, 30-40-50 évesen, több tíz év szakmai tapasztalat után tudunk tippelni, hová lenne érdemes menni, az édeskevés az átlag érettségizőnek a beiratkozásához, választásához... Sőt, ha kifejezetten leírnánk nagyobb nyilvánosság előtt, hogy ez meg az szar, oda ne menjenek, még pert is kapnánk a nyakunkba...
Ezen felül nem az iskolát kellene tudni jól megválasztani, hanem minden iskolának kellene hoznia egy minimum szintet (ami nem a mostani szint...), és a jobbak erre még ráígérhetnének bármennyit. De a "legrosszabb" (legkevesebb extrát adó) suliból is olyan embernek kellene kikerülni, aki az elmélettel tisztában van és nagyjából sejti hogy azt a gyakorlatban majd hol tudja hasznosítani, és képesnek kell lennie a gyakorlatot segítséggel, de javarészt önállóan megtanulni (ez is hiányzik legtöbbször a végzettekből, mert az iskola erre sem szűr, csak lexikális tudást kell sokszor beseggelni a ketteshez, és kész is).
Remek példának tartom magam (ezért is írtam le), aki sok év szakmában dolgozás után is megszívtam, mert egy "nem jó" iskola még az elméleti alapok megszerzésére sem jó, nemhogy többre. Én szerencsémre megtehettem, hogy presztízs kérdést csináljak belőle, és ne kérjem azt a diplomát amit azért a "képzésért" adnak. De egy fiatal ezt ha észreveszi sem teheti meg (több okból), hogy kiiratkozik, és aztán a diplomával a kezében ott áll nulla elméleti és gyakorlati tudással, és akkor jön, hogy majd a senior megtanítja mindenre, mert az nem az iskola dolga... Na persze. De akkor mi is az iskola dolga pontosan?
Még egy "egyetemi" élményem: az infó tanár posztgrad képzésen részvevőkkel sok közös előadásunk volt. A nagy részük teljesen más, leginkább humán tudomány területén mozgó, tanító ember volt, akiknek az iskolájuk előírta, hogy muszáj még egy kurrens szakot felvenniük, mert egyszakosként nem tudják őket tovább foglalkoztatni a tanárhiány miatt. A legjobb infó tanár valószínű a rajzművészből, énektanárból, vagy MSc történészből lett abból az évfolyamból, ezen a gagyi "egyetemen" végezve. És azóta infó órát tart mindegyikük, javarászt középiskolákban (van, akivel tartom a kapcsolatot, nem csak tippelem, hogy így van)...
Sok munkat kivan az iskola kivalasztasa. Eleget talpaltunk mi is kozepiskolat keresve, persze Internet meg nem nagyon volt. De par eve is rament kb. fel evem, mire sikerult kivalasztani, hogy hova menjek.
A kulonfele iskolak szinvonalarol nem nagyon tudok nyilatkozni. Nem ketlem, hogy nagyok a kulonbsegek. De azert lassuk be, hogy az Esterhazyn, amely alapvetoen human iskola, ertekes info diplomat keresni eleg nagy kalandvagyra vall.
Az iskolaválasztást erősen befolyásolja az elérhetősége, hacsak nem nappali ottlakósra megy az ember, mert akkor az egy esetben mindegy. Az én esetemben munka mellett kellett (volna) ezt megoldani, ráadásul - ahogy írtam is - csak a papír megszerzése volt a cél, semmi más. Így kézenfekvő volt a "közelben" választani.
Viszont rengeteg nappali tagozatos PTI-s diákjuk van, valamint - ahogy írtam - rengeteg tanárt képeznek tovább infó tanárnak, a tanárképzés pedig a fő profilja az iskolának. Ők mind ugyan azt a szart kapják oktatás címén, mint én kaptam levelezősként.
De, hogy más példát is írják (amit már megosztottam egy másik topic-ban), felvettünk egy Óbudai Egyetemen mérnökinfó diplomát szerzett srácot, és negatív nulla a tudása, ha van ilyen értelmezhető érték. Nyilván ez is a nem-annyira-jó iskolák közé tartozik. De nem tanulhat mindenki a BME-n meg az ELTE-n aki műszaki vonalra készül...
Jobban jár, ha elmegy Londonba feketemosogatóba, és megvárja míg rájön, hogy mi szeretne lenni. Az Info nem túl kreatív szakma. és jól sem fizet. :D
Gondolom, infóhoz valamennyire értesz (ha más nem, a HUP-on regisztrálva vagy :) ), akkor a Képzési és kimeneti követelmények talán többet mond, mint egy-két bekezdésnyi reklámszöveg.
Középfokon teljesen felesleges informatikát tanulni.
Gábriel Ákos
+1
Egy műszerész vagy villanyszerelő végzettséggel több hasznos tudást szerez és pár év múlva levelezőn vagy akár nappalin mehet a Kandóra.
Egyetem/Főiskola - informatikai tananyag NEM támaszkodik középiskolai oktatásra - mint pl. a matek - ezért teljesen felesleges középfokon IT-t tanulni.
Szerintem fontosabb egy olyan szakmai végzettségek, amiből bármikor és bárhol meg tud élni amig a diploma össze nem jön.
WOKEBUSTERS
https://www.cpachungary.com/wokebusters
-1
Igaz, jo 30-35 eve, de a Landler (most UMSZKI) eleg jo kepzessel indult. Volt par hasonszoru szakkozep es technikum akkoriban (kodos emlekek: Jedlik, Vasvari, Kando, Mechwart). Az informatika szakon nem kabeldugdosast es Cisco switch resetelest oktattak.
Ha nincs egy rendes alapozas, es ralatas legalabb a kapcsolodo teruletekre, akkor tenyleg ertelmetlen. De ez barmely szakmara igaz.
Szerintem meg már általánosban illene tanítani, mindenhol, ha nem digitális analfabétákat akarunk nevelni.
A most végző főiskolások/egyetemisták már bölcsiben, óvodában kezdték a számítógép használatot tanulni (ez ugye a 2000-es évek eleje, már bőven volt internet is mindenhol). Valójában van mögöttük legalább 15 év ténylges infó oktatás/tanulás. Ennek ellenére infó analfabéta majdnem az összes (ha IT-s vonalon tanult, ha nem).
Tehát nem az oktatás hiánya a gond, hanem a minőségi oktatás hiánya.
Persze, hát az orvosnak is felesleges sebkötözéssel kezdeni, mehet rögtön az agy transzplantáció.
Meg bizonyára az is kiváló építész lesz, aki egy udvari fatárolót nem tervezett soha, és nekiáll a Burdzs Kalifának.
"Sose a gép a hülye."
Én ezt úgy színezném, hogy életpálya tekintetében az informatika tanulásnak nem középfokon kell véget érnie, mert abból betanított rendszergazdáskodás lesz kevés pénzért.
Ellenben az előttem hozzászólóval egyetértésben óriási hibának tartom a magyar felsőoktatásban, hogy bármit lehet tanulni felső fokon anélkül, hogy az alapfokú és középfokú hozzáértés meglenne.
Az iskolák egy része úgy áll hozzá, hogy felsőfokot tanít, és aki nem megfelelő helyről jött, az így járt (ezek a vért pisáltam egyetemen történetek), a másik (nagyobb) része meg úgy, hogy nem volt bemeneti követelmény hivatalosan az alap- és középfok, ezért indulunk a kályhától (ez itt a PC, itt kell bekapcsolni...), és a 3-5 év alatt addig sem jutnak el az elmélettel teletömött anyag miatt, mint egy rendszergazda szakközepes képzésen.
Az orvosoknál ezt úgy oldják meg, hogy maga az iskola is bazi hosszú, mert az alapoktól kezdik (kötelező bemeneti feltétel hiányában, az emelt biosz meg kémia nem az), aztán mikor végzett, még évekig felügyelettel dolgozik (kvázi a gyakorlati órákon vesz részt), mire önállóan gyógyíthat. Na ez az összes többi szakmánál hiányzik, és ez meg is látszik a minőségen mostanra. Ellenben egy végzett, rezidens orvos egy csomó dolgot meg tud oldani, csak bizonyos tevékenységek tilosak/felügyelethez kötöttek, ellenben a frissen végzett informatikus gyakorlatilag semmit sem tud önállóan megoldani, mindenhez tutujgatásra szorul. Ennek ellenére a kezdő bárigény hasonló, vagy magasabb...
Nagy +1
És mindemellett, a frissen végzett informatikusnál a munkához szükséges alapvető ismeretek totális hiánya van.
"Sose a gép a hülye."
-1
Nekem is rendszergazda OKJ-m van, az utolsó középiskolai rendszerben végeztünk. Akik utánunk jöttek, azok felsőfokú végzettséget kaptak, így az én OKJ-met is a piacon felsőfokú végzettségnek ismerik el, sőt mérnök informatikusként hivatkoznak most rám.
Amúgy néha előfordul, hogy megvetést/lenézést kapok a végzettségem miatt, de mi a következőket tanultuk 2007-2009 között:
Hálózat ismeret (Osi modelltől IP cím számolásig papíron)
Linux (Install, konfig, lvm, csomagkezelés, virtualizáció, stb.)
Novell!
Windows server (x500-as szabvány, AD, GPO, user kezelés, stb.)
Programozás (pascal)
Programozás módszertan (ciklusok, mélységi-szélességi bekárás, volt vagy 30 tétel, nagyon hasznos a mai napig)
Matek, angol, és gyakorlat.
Gyakorlati vizsgán a sima akkor még XP telepítés és lan kábel gyártástól a LAMP szerver + 3 kliens installig volt minden. Ott tanultam meg kábelt gyártani, a mai napig magam csinálom.
A gyakolati életben meg csak annyira alja képzés volt, hogy a nagy mérnök urak engem nyüstölnek minden nemű linuxos gondokkal-bajokkal, vagy éppen új divattermékek megtanulásával. Most éppen vmware-en való ansible-es géptelepítést csinálom, proxmoxra már 2 éve működik, múlt hónapban AWX integrációt kellett csinálnom, azelőtt meg Satellite bevezetést és gyors kivezetést csináltam. Az ősszel bedig OVM-OLVM migrációt kell csinálnunk.
A lényeg soha nem a papír, hanem, hogy az ember akarjon tanulni és csinálja is. Én közel a 40-hez ugyanúgy tanulok, mint 20 éve. Esténként heti 6 órában németül tanulok, 13 éve szintén munka mellett így nyelvvizsgáztam angolból. Ahogy szabadidőm van 5 perc, már megyek a szervereimet nyüstölni és tanulni (95 db-nál járok AWX inventory szerint)
A linuxos csoportunkban én vagyok az egyetlen, aki latott AD-t és van is saját AD-t is használ... Jah és én egy hülye asztalos vagyok amúgy. Egyetemre pedig nem vagyok hajlandó menni, mert ott számomra használhatót nem tanítanak.
Nem kell lenézni az egyetemet sem. Ezek egy jelentős része az egyetem kereteiben is megtanulható (volt az én időmben), legalább is ha olyan választható szakmai tárgyakra jelentkeztél, mint pl én is (Windows adminisztráció, CCNA, a többi nevére már nem is emlékszem). És igaz, nem kábeleztünk be egy komplett épületet, de bizony volt olyan gyakorlati óra, ahol pl vittünk fogót, kábelt és szereltünk. Kedvencem volt még a Nukleáris képalkotás is. Algoritmusok, mindenféle programozási paradigmák, C, Java, Fortran :D, LISP(?), Mesterséges intelligencia meg még egy csomó minden az alap tantervben benne volt. Ja és ezen felül Pozsoga elvtárs előadásai, Fenntartható fejlődés és Műemlék védelem :D
A németre ráfekvésre kalapemelés. Én gyerekkoromban egy sváb származású nénihez jártam maszek órára, de nem sok ragadt meg. Több maradt meg az 1994-es német Conrad nagykatalógusból :D
Isten ments, dehogy nézem le. Inkább fordítva szokott lenni, hogy engem/minket néznek le, akik nem egyetemről jöttünk és egy szinten kell minket is kezelni.
Voltam már lassan 10 éve állásinterjún egy kanadai-magyar cégnél Budán, ahol a vezér a BME-nek valamilyen tiszteletbeli nagyfejűje volt. Feltételben benne volt akkor is, hogy felsőfokú végzettség, hát ezt mi OKJ-sok leszoktuk tojni, mondván próba cseresznye. Pár napra rá jött a telefon, hogy lehet menni.
El is mentem, a csóka rákérdezett hol végeztem. Mondom hol, erre kerekednek a szemei... Aztán jöttek a kérdések. Mi az IP? Mi a bit? Mi a netmask? Mi a kernel? Hogy kell fordítani kernelt??
4 órára mentem mentem oda délután, 6 órakor még papíron számolgattam neki IP címeket. 7 órakor meguntam az egészet, aztán azt mondtam, hogy ide többet a lábam be nem teszem...
Volt egy másik interjúm is, ahol házi feladatot adtak, de az azért tetszett, mert bazi jó feladatot találtak ki. Egy képzeletbeli vállalat infráját kellett megtervezni: megadták a cég méretét, alkalmazottak számát, cég profilját, hogy mittomén' könyvelőcég. A feladat az volt, hogy tegyek javaslatot, hogy milyen virtualizációt használnék, milyen ldapot, mivel mentenék desktop-on, mivel menteném a szervereket, milyen db-t használnék, stb.-stb. Egy éjszakás műszak alatt megírtam, később meg is csináltam gyakorlás címén és elküldtem. 3 napra rá válaszoltak, 3 helyen javítottak bele, jogosan amúgy, de azt írták, hogy túl jó vagyok nekik, ezért nem tudnak felvenni. Nem tudtam, hogy sírjak vagy örüljek... Az egyik legjobb interjúm volt, amin valaha voltam.
A hasonló, csak programozó OKJ-val én annyira mentem továbbtanulásnál, hogy mivel már nem volt annak megfelelő képzés, semmibe nem tudtam beszámíttatni, főiskolán/egyetemen egy tárgyat nem tudtam elfogadtatni vele.
Sőt a felvételihez még külön érettségiznem is kellett informatikából, hogy meglegyenek a tárgyaim. Ez közel 40 évesen, 20 év szakmai gyakorlattal kicsit vicces volt :D
*A linuxos csoportunkban én vagyok az egyetlen, aki látott AD-t és saját AD-t is használ... Jah és én egy hülye asztalos vagyok amúgy. Egyetemre pedig nem vagyok hajlandó menni, mert ott számomra használhatót nem tanítanak.
Telefonról, orvosi rendelőben, elírásokért sorry...
Mondjuk ha be sem akarod tenni a lábad, honnan tudod? Az is igaz, 20 év alatt jópár dolog változhatott és nem feltétlen előnyére.
Mert a kollégáim eleget meséltek róla, egyik éppen levelezőn fejezi be a tanulmányait, illetve ezek a kollégáim le is beszéltek róla kb. 12 éve. Én túl gyakorlatias vagyok hozzá és ezt ők mondták.
Akartam egyébként, mert mindig a papírom miatt magyarázkodnom kell, hogy mi is ez a rendszerinformatikus OKJ. Aztán a fent említett kollégák, akik közül az akkori műszaktársam a PTE-n végzett, csak annyit mondott, hogy ő az egyetemi évei alatt egy kezén megtudja számolni hányszor látott mondjuk krimpelőfogót vagy éppen Windows Servert.
Az is igaz, hogy azóta lett egy ilyen üzemmérnök vagy hogy hívják képzés, amiről azt csiripelik, hogy gyakorlatorientáltabb, tehát a diszkrét matek meg közgázbaromkodások elvileg ott nincsenek, de én megvárom előbb, hogy valaki hitelesen nyilatkozzon róla, hogy értelmes-e vagy sem. :D
Abban igazad van, hogy nekem is egy informatikai vezető elég kutyául írta le a rendszergazdákat, valóban le van sajnálva, sajnos.
Nekünk szegény megboldogult Pete Péter Tanár Úr nagyon is jó és értelmes Közgáz előadásokat adott le, még rémlenek is belőle dolgok.
Diszkrét matek azért pl fejlesztésnél előjöhet, manapság pláne, persze üzemeltetésnél kevésbé. Inkább az volt a baj, hogy túlságosan az elméletre mentek rá. Egy értelmes volt matekból, a NumMat gyakorlat, ahol mindenféle közelítő eljárásokat tanultunk és programoztunk, még ha a tudást nem is használtam azóta, de gyakorlásnak nagyon is jó volt, valamint pár dologra rávilágított, amikre figyelni kell, ha számításokat is kell végezni.
Asztalos vagy egy orvosi rendelőben, és saját AD is van?
Hogy mi?
Jó de egy pap mit is tanul? :D
Hogy hogyan kell az embereket hülyíteni, megvezetni, lyukat beszélni a hasukba. :D (bocs, kb. annyira rühellem a papokat, mint a jogászokat)
Én ismerek azért rendesebbeket is, igaz nem a történelmi nagy egyházak keretében, de pl itt is van egy pozitív példa, aki annyira pozitív, hogy szúrta is már a rendszer szemét:
https://www.youtube.com/watch?v=7D5hzzbYjcY
Ferenc Atya a Kun Béla lakótelepről? :D
Én meg a Vörös Hadsereg útján éltem 8-10 évig, aztán elköltöztem...
...ja nem, átnevezték nagyon ötletesen :D
Mondjuk legalább faja a pornós nevem: Hector RedArmy :D
Eszembe jutott még egy sztori, mikor egy tanárnőmnek kell tolmácsolnia az orosz katonákat, amikor jöttek valami ünnepségre és elkezdték mondani oroszul, hogy: "...és emlékezzünk meg a nagy magyar hősre, balakunra..."
Kellett egy kis idő mire betöltődött a megoldás, hogy Kun Béla :D
Milyen leírást néztél?
Itt a KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK
https://api.ikk.hu/v1/media/documents/9215?filename=Informatikai-rendsz…
26 oldal, azért ebből már lehet következtetni.
Itt meg a PROGRAMTANTERV:
https://api.ikk.hu/v1/media/documents/7103?filename=Informatikai-rendsz…
89 oldal, ez már elég sok konkrétumot tartalmaz.
Ezen az oldalon fent van az összes szakma:
https://akkreditaltvizsgaztatas.ikk.hu/kkk-ptt?_gl=1*1818xo3*_ga*OTk3MT…
Iskolában hittant tanítanak!? Lassan eljutunk oda, hogy a porszívózás érettségi tárgy lesz!
Ráadásul vagy a neve problémás a tárgynak, vagy a tartalma. Mert nem úgy általában mindenféle hitről van szó (ugye, látókör szélesítés, hogy minél nagyobb merításből tudjon választani a gyerek...), csak a kereszténységről... Szóval praktikusabb lenne Kereszténységtannak hívni.
Nameg hogy lehet tanitani a hitet? Ez olyan mint a szerelem, vagy jon magatol, vagy nincs. Kieroszakolni nem lehet. Aki meg ugy tesz, mintha hinne, mert megtanulta, hogy hogy kell ugy viselkedni, mire mit kell mondani, na az az igazi prostitualt. Magyaran az iskolaban szellemi prostituciot tanitanak. De jo!
En nagyon orulok, miota van ujra etika es erkolcs ora. Elore!
Ez is egy verzió.
Ez egy kicsit kommcsi módi. Való igaz, hogy nem a tanrendbe kellene betuszkolni, de attól még a porszívózással összehasonlítani, kicsit erős.
Minek iskola ha lehet Influenszer is!
A COVID és az oltásellenes topik is megmutatja, hogy milyen sikeresen lehet a neten mikrobiológussá fejlődni intézményi háttér nélkül is!
Pár gondolat a témához, ami eszembe jutott:
- A bsc az új érettségi. Ennyivel csökkent a színvonal.
- Minden bokorban van informatikai képzés. Annyit is ér. Még a jobb hírű helyeken sincsenek megfelelő oktatók. Nem csoda, ki az a hülye, aki harmad/negyed pénzért csinálja?
- A diploma semmire nem garancia. A kikerülők kb. 90 százalékát távol kellene tartani a szakmától, vagy fel se kellett volna venni. Hogy van az, hogy pont az informatika szakokra nem szükséges semmilyen informatikai előképzettség? A matematikai ismeretek nem garantálják a legcsekélyebb tehetséget se. Láttam...
- A szoftverfejlesztést nem lehet 3 év alatt megtanulni. Nagyon okos végzősök is szánalmas szinten vannak tervezés terén. Pl. volt nálunk olyan friss diplomás, aki nem ismerte a legalapabb uml jelöléseket se. Ez olyan, mintha a gépészmérnök nem ismerné a műszaki rajzot. Programtervező matematikus, meg a f@szom. Ugyanez: 10+ év tapasztalattal rendelkező kollégáim még mindig spagetti kódot írnak, és nincs sok absztrakciós készségük, mert azt nemcsak tanulni kellett volna, hanem be is gyakorolni.
- az autodidaktáktól még jobban tartok, mint a diplomásoktól. Most épp fél éve takarítok egy ilyen után: kurv@ sok ész, nulla elméleti tudás, innen onnan összeszedett, de megkérdőjelezhetetlen hiedelmek. Eredmény: misztikus hibákat produkáló, bűn lassú, agyonbonyolított spagetti kód. Miért? Mert az embernek fogalma sem volt az absztrakcióról, tranzakciókezelésről, meg a párhuzamos programozásról. Mellesleg nem ez volt az első ilyen a praxisomban.
Nincs ez így jól sehogy se.
Jajj, az UML-t ne is emlegesd. Még a végén karóba húznak a kollégák.... (szarkazmus)
Véleményem szerint 10 féle ember van:
- Akinek van affinitása az IT-hoz -> tanuljon IT-t, merüljön el a területben, teljesedjen ki
- Akinek csak a pénz / szórakozás fontos az IT-ban -> nem IT területre való, keressen magának valami mást
Pontosan. Az iskolától meg annyit el kellene várni, hogy a szerencsétlen diák legalább azt tudja, hogy mit nem tud, vagy hogy hol kellene utánanézni. De sokszor ez sem jön össze. Aztán majd a stack overflow-ról kimásolja a "megoldást".
Az egész oktatás nyomorult állapotát jól példázza, hogy a jelenkor egyik legnagyobb hatású teoretikusa "uncle" bob, szintén autodidakta. Mit ér akkor az összes témában kutató tudós? Szerintem azt sem értik, mi a probléma.
És milyen az, akitől nem tartasz? Ha jól értelek, diplomások 90%-a nem jó, autodidakta nem jó, 3 éves gyakorlat nem jó, 10+ sem. (Nem trollkodás.)
Mindig van pár szem gabona az ocsú között is. Meg kell találni őket. Dolgoztam már olyanokkal is. Csak sajnos nagyon kevesen vannak.
Így van. Több szerény zseni kellene, de egyre kevesebben vagyunk... :-)
Vagy csak egyszerűen a szerénység mint olyan pusztult ki nyom nélkül ebből a világból.
Mikor azt látod magad körül h. minden iskolázatlan tróger (aki ráadásul még szar produktumot is állít elő többször mint kevesebbszer) olyan pénzeket akaszt le akár csak egy 1-napos parkettázásért is (tegnap mondta kollégám h. 1,5 milliót böfögött be a telefonba az iparos látatlanban, ki se akart hozzájuk menni felmérni), a semmirekellő influenszerek azzal hergelik az átlagprolit h. semmihez nem értésből hülyének tettetésből v. aligleplezett kurválkodásból ragyogóan meg lehet élni, akkor aki keményen megtanulta az infirmatikus szakmáját, ugyan mi a búbánatos francért adja a tudását hugyér-szarér-ingyen a munkáltatójának? Nem, ma 2024-ben már senki nem maradt szerény, életképtelen nyámnyila kihasználható lúzer.
Ez van, mindenki hülye. :)
Nem te vagy rossz helyen?
De, már nem sokáig
Szerintem, ha tud, menjen egyetemre. Egy csomó helyen van üvegplafon, függetlenül attól, van e értelme az egyetemnek vagy nincs (szerintem van, de itt nem nyitnék + 1 hitvitát erről). Fiatal, elvi hülyeségek miatt nem zárja be ezt a kaput. A tapasztalat az, hogy elvileg megcsinálható később, de gyakorlatilag alig csinálja meg valaki.
+1: tudom, hogy kutya nehéz, de ő döntse el! 18 éves, nem gyerek. Ha meghozod helyette ezt a döntést és nem jön be, egy életre megromlik a viszonyotok, te leszel a hibás. Az sem tragédia, ha dolgozik valami sz@rt (képzettségének megfelelőt) egy évig és jövőre megy egyetemre. Hidd el, a rossz munka meghozza a motivációt a tanuláshoz is a felvételire. (Gondolom nem lettek ragyogóak a jegyei gimiben, azért a szakiskola.)
https://naszta.hu
Miért van ez a sztereotípia is, hogy egy gimnázium erősebb, mint egy szakiskola?
Iskolája válogatja ezt is.
"Sose a gép a hülye."
Már csak azért is az mert esélyes, hogy kevesebb az olyan tárgy amit szeretsz, és magadtól is akarod.
Lehet, hogy tevedek, de nezetem szerint a gimnazium az altalanos iskola folytatasa, azok mennek gimibe akiknek meg nincs annyi eszuk, hogy tudjak, merre akarnak orientalodni. Aztan vannak akikbmeg erettsegi utan sem kepesek felmutatni semmi onallo gondolatot, na ok mennek bolcsesznek. Vagy kozgazdaszdnak, ha a szuleik vannak annyira ertelmesek, hogy valami legalabb elmeletileg penzes szakmaba rugdaljak a gyereket hogy ne ruhataros legyen belole.
Tévedsz. Egy ügyvéd, egy orvos melyik szakközépbe menjen? És egy leendő tanár?
Bármelyikbe, mert az még senkinek nem vált a kárára, hogy ha 18 évesen legalább elméletben ismer egy szakmát.
Olyant pedig még nem hallottam, hogy csak gimnazisták tudták a jogi egyetemet elvégezni, szakközép iskolások nem.
"még senkinek nem vált a kárára, hogy ha 18 évesen legalább elméletben ismer egy szakmát"
Nagy +1. Mamám is szokszor mondta, hogy kisunokám, bármi lesz, bárhogy hozza az élet, lesz egy szakmád, nem leszel elveszett ember.
Olyan ez, mint az F1-ben a biztonsági kör az időmérőn.
"Sose a gép a hülye."
Amit ma megtanulsz az kb. 2 év múlva történelem lesz.
Nem olyan. Szakmában akkor vagy biztonságban, ha folyamatosan képzed magad.
Amit ma matematikát, algoritmuselméletet, design patterneket megtanulsz azok kurvára nem lesznek történelem két év múlva.
25 éve tanultam a singleton pattern-t, sok nagyeszűnek ma is újdonság egyáltalán a létezése is, arról nem is beszélve hogy tudná implementálni.
Command, composition detto.
Outbox-ról már ne is beszéljünk, az már űrtechnika.
Gábriel Ákos
Itt a HUP-on szakma vs. tudomány állóháború alakult ki. A matematika mint tudomány vesztésre áll a IP cím reszelgetés szakmával szemben.
Nekem ez kurvára nem fáj, matematikus és fizikus gyerekeimnek se.
Elftársak hozzáállása maximálisan beleillik a fidesz propagandájába. Aki ezzel a "median income trap"-be rakta az országot 30 évre, mellesleg. Nem muszáj utánanézni mi ez.
Majd szembejön a valóság nevű gyorsvonat, nem nekem fog fájni.
Gábriel Ákos
IT != CS
Illendő lenne nem elfelejteni, hogy nekünk, mai IT szakembereknek (akik gyakorlatilag csak felhasználók vagyunk, mert egy szűk kivételtől eltekintve gyakorlatilag fogalmunk sincs, hogyan működik a számítógép) azért létezik a munkánk tárgya és eszköze, mert mielőtt mi egyáltalán megszülettünk volna, valódi tudósok megalkották azt, tudományos alapon (nagyon durva matematikával és fizikával) és tudományos módszerekkel.
Nem egy garázsban, nem barkácsolva álltak elő ezek a gépek, hanem jónevű egyetemeken. Az igaz, hogy az első felhasználási területekre már nem lehetnek annyira büszkék, de ezzel van még pár műszaki produktum így.
Neked nagyon elmentek otthonról.
"Sose a gép a hülye."
Ó bazmeg! Kijön az autószerelő gyerek strobószkóplámpás előgyujtásállátás tudományával a szakközépből, és szembesül egy ECU-val. Annyit ért hozzá, mint műkörmös a lótenyésztéshez!
Viszont pontosan tudja hogy működik és mi a lényege, tudja az alapokat. Ami azt nem mondom hogy elég, de nem lesz elveszve ha értelmezni kell az ECU-ból jövő adatokat, vagy esetleg hibát keresni, amire még az ECU nem dobott semmit.
"Sose a gép a hülye."
A mostani allas szerint az atlag user ~45 evet dolgozik, hacsak nem murdel meg, mielott nyugdijba megy. Szerintem boven raer a gyerek 14 evesen felszedni magara egy szelesebb koru tajekozottsagot, mielott szakbarbart kepzunk belole. :)
Az mar csak szubjektiv gondolat, hogy szerintem minel szelesebb latokoru valaki, annal kevesbe tudja 14 evesen, hogy pontosan mivel akar foglalkozni a kovetkezo 5 evtizedben.
És a szakközéphez képest (ahol pluszba még szakmát is tanul) a gimiben (ahol meg csak az általános felső tagozatot ismétlik olykor kicsit alaposabban) lesz szélesebb a látóköre...
Ezt a "pluszban szakmat is tanul" reszt hogy kell erteni? Lenyomjak a 6 ora "ugyanazt", es akkor utana kezdik a szakmai orakat? Vagy kevesebb oraszamban tanuljak a kozos tananyagot?
Az egy jo szar gimi lehet. Nalunk megtanulultunk 2 nyelven kb. folyekonyan beszelni tarsalgasi szinten, matekbol pedig utolso ev vegere mar az integralasnal tartottunk. Faszanyos egy altalanos iskola lehet, ahol a felsosok ilyeneket tanulnak. Biztosan van ilyen, de en csak sima allamiba altsuliba jartam.
Az átlag gimi nem ez az idealizált, amiben néhányotoknak sikerült járni. A legtöbb gimiben akkor sem tanulják meg rendesen a nyelvet, ha van külön nyelvi képzés (dedikáltan), meg a többi tárgyban sem olyan jó a színvonal, mint azt Ti megéltétek.
A szakközépben nem tudom az órák pontos eloszlását, de mivel ugyan azt az érettségit kell a végén letnni, így csak meg kell ugyan azt az anyagot tanulni. Plusz a szakmát.
Természetesen ha jó a gimi és sok pluszt hall a diák az elvárthoz képest, az az előnyére fog válni. De mind írtam fentebb, a legtöbb gimi sajna nem ilyen (az én tapasztalatom szerint).
Egyébként én szakközépben ugyan nem órán, hanem matek fakultáción, de tanultam már integrálást, differenciálszámítást. Szóval szakközépben is van olyan, ami jobb az átlagnál.
És az átlag szakközép?
Persze, ezt nem is allitotta senki. Ez egy megyeszekhely gimnaziuma, a varosi top 3-ban szokott benne lenni, ott valtja egymast ugyanaz a 3 iskola. Tehat ja, biztos nem atlagos, de nem is egy versenyistallo volt.
En 5 db targybol erettsegiztem, gondolom ezek nagyjabol ugyanazok, de van 15 masik, ami meg nem. Nalunk aki egyetemre ment, azok kozul majdnem mindenkinek kellett hozza emelt szintu erettsegi, de szinte senkinek nem a kotelezo targyakbol.
De az atlagos gimi vs atlagos szakkozep osszehasonlitassal mi a helyzet? Nem koltoi kerdes.
Én azt látom, hogy most, itt mifelénk, az átlag szakközép és az átlag gimi dikákjai között annyi különbség van, hogy a gimiseknek nem lesz koszos a keze soha iskolában, a szakközepesnek meg lesz, a gyakorlaton. De az a része, ahol tanítanak/tanulnak valamit, egyaránt csapnivaló színvonalú (ha ezt lehet még színvonalnak nevezni), és a kimenet mindkettőben kifejezetten gyászos.
Bővebben: a gimisek közül sem megy sokkal több felsőoktatásba (mert nem olyan az eredménye és/vagy utál már suliba járni), vagy ha megy is, kiesik, a szakközepeseknek meg papíron ugyan van szakmájuk, de nagyjából fingjuk sincs róla még elméletben sem. És ha elmennek felsőoktatásba, ugyan úgy kiesnek sokan, mert azt az alacsony szintet sem képesek megütni, ami most az elvárt. Főleg nem butaság, hanem lustaság és érdektelenség miatt.
Az élethez, munkához, tanuláshoz, pláne önképzéshez való hozzáállást meg hagyjuk is. De ezek nem csak (főleg nem) az iskolától, mindinkább a szülőktől függenek...
De az egész beszélgetés mintha afelé kanyarodott volna valahol (a sorok között olvasva), hogy van, aki hisz a felsőoktatásban és kiemelten szükségesnek tartja, és ezek mind úgy gondolják, mi többiek meg ördögtől való felesleges dolognak tartjuk.
Holott - a magam nevében beszélve - ez egyáltalán nincs így. Én, pláne IT vonalra vetítve, kifejezetten fontosnak tartánám a felsőfokú képzésen részvételt. Csak azt állítom, hogy most ami ilyen címen megy a felsőfokú intézmények nagy részében, azon felesleges részt venni, mert semmit sem ér.
Ja, van három kötelező érettségi tárgy, plusz két választható, messze nem az egész anyag. Nálunk meg volt öt kötelező.
Hát, nem tudom, amikor én érettségiztem, akkor nem volt még se választás, se emelt szint. Volt öt kötelező tárgy, négy közismereti (idegennyelvi értettségi nem volt), egy szakmai, meg volt szakmai gyakorlati vizsga.
Nyilván teljesen más időszak volt (esetemben 1977), és igen, nálunk a szakközépiskolában mind az öt tárgy kötelező volt (plusz még lehetett hatodiknak választani, ha valaki akart), de szakmai tárgy ebből kettő volt, plusz még egy gyakorlati vizsga is. A gimnáziumi érettségin ha jól emlékszem (a nővérem két évvel korábban gimnáziumban érettségizett) volt három vagy négy kötelező és egy vagy két választható tárgy, így jött ki az öt.
De maga az érettségi tételsor ugyanaz. Ha matematikából érettségizel, ugyanazt kapod mindkét helyen.
Irodalom, nyelvtan, történelem, matematika, idegen nyelv volt nekünk, plusz lehetett választani, ami persze a nagy résznek az informatika volt, de volt 1-2 aki kémiát vagy biológiát választott...
"Sose a gép a hülye."
Ugye egy feladatsor, azért nem fedi le az egész anyagot.
Nem vagyok benne biztos, hogy a matematika feladatsor ugyanaz volt mindkét helyen. Persze összevetni nem tudom, de annak idején a tankönyvet összehasonlítottam, és a gimnáziumiban több anyag volt. De ez >45 év, azóta rengeteg változás volt.
A "zöldkönyves" érettségin a gimisek és a szakközepesek más feladatsort kaptak. Ekkor még a tévében és a rádióban lassan mondták be azt a néhány feladatsorszámot a könyvből, ami a feladat volt. A felvételi ("közös") más volt, ott feladatlapot adtak.
Szélesebb lesz, ugyanannyi tanórába nem fér bele, hogy a szakközépiskola az általános gimnáziumi szintű tananyaghoz képes pluszban leadja a szakmai tárgyakat is. Pl. annak idején nálunk földrajz, kémia egy évig volt, biológia egyáltalán nem, nem volt idő rá a szakmai tárgyak mellett.
Erősen sztereotip megfogalmazás, és természetesen mint minden általánosítás, ez sem igaz. Gondolom, te sem gimnáziumban végeztél, ezért rálátás nélkül mondasz egy sommás véleményt, ahogy kívülállók szokták. Én magam pl. szakközépiskolában végeztem, mert úgy gondoltam, tudom, mi szeretnék lenni (szerencsére a szakközépiskola több hasonló irányt tanított, végül nem pontosan az lettem, mint amire 14 évesen gondoltam volna, nem beszélve a későbbi időszakról). Viszont a családban (akkor is, és később is) volt, aki gimnáziumba ment, volt, aki azért, mert tudta, hogy mi szeretne lenni, olyan is volt, aki nem - aztán később valóban egyfajta bölcsész szakra ment, aztán a főiskolán váltott irányt, ráadásul szerencsésen. Szóval van ilyen is, olyan is. Egy biztos: a tied egy erősen túlzott és általánosító leegyszerűsítés. Nagyjából arra jó, hogy gondolkodás nélkül lenézően lehessen beszélni sok emberről :)
És hogy megpróbáljak válaszolni a korábbi kérdésre (amely nem a tied volt):
Egy gimnázium általánosabb ismereteket ad, ebből következően minden olyan tárgyból, amely nem a szakközépiskola specializációjához kapcsolódik, több ismeretet ad. Ez jól jön akkor, ha a szakközépiskolát végzett diák azt mondja, hogy kicsit más irányba szeretne továbbmenni, ez esetben előny. Nagyjából ebből ered ez a 'sztereotípia'.
Mi az a szakiskola?
Ezt én sem értettem soha.
Nekünk a lenézett szakközépben minden gimis tárgy a gimis óraszámban ment, pluszba hozzájöttek a szakmai tárgyak meg a gyakorlatok. Így én 4 éven át 8-9 tanórás napokra (ezt úgy kel lérteni, hogy soha egy napra sem volt kevesebb 8 tanóránál a 4 év alatt) jártam a gimis haverjaim 5-6 órája ellenében. Ezért nem is értem, miért gondolja bárki, hogy általános ismeretekben egy szakközepes diák hátrányban lenne egy gimishez képest.
Jelenlegi állapotot tudom mondani. Technikumban (nem tudom, a szakközép alatt mire gondolsz, az utóbbi két évtizedben szerintem legalább két átnevezés volt) nincsenek ének és rajz (persze adott esetben műszaki rajz lehet, de az nem az), természettudományos tárgyak (fizika, kémia, biológia, földrajz) közül összesen egy van, az, amelyik a szakmához leginkább kapcsolódik, idegen nyelv is csak egy (és nem feltétlen az angol). Mivel a közismereti tárgyakból az érettségi egységes, így azokból papírforma szerint annyit kell tudniuk, mint egy gimisnek (mármint azokból, amiket tanulnak). Természetesen a szakmai tárgyak mellett van még pénzügyi és vállalkozói ismeretek egy évig heti egy órában, ami gimiben nincs (pedig lehetne).
Most már az sincs, hogy 8-9 órája legyen, nálunk éppen úgy van, hogy 9-10. évfolyamon a heti óraszáma a technikumnak kevesebb kettővel, 11-12. évfolyamon pedig megegyezik a gimiével.
90-es évek eleje állapot szerinti gimnázium (4 év, érettségi), szakközépiskola (4 év, szakma, érettségi) és szakmunkásképző (3 év, szakma) volt. A szakközépiskolában lehetett maradni 5. évre technikusi képzésre, vagy a gimnazisáták mehettek a szakközépbe plusz 2 év technikus képzésre bizonyos szakmákban.
Most, hogy így írod, valóban, műszaki vonalas tanulóként csak fizika volt végig, biosz nem, kémia csak két év. Egészségügyi szakközépben meg biosz és kémia volt, a többi nem. Földrajz, ének és (művészeti) rajz nem, csak szakrajz. Így nézve tényleg szélesebb spektrumot fed le a gimi.
Én technikumba jártam, mi voltunk az első ilyen évfolyam és nem volt tankönyv - így a gimis töri, magyar, matek, fizika, kémia, biológia tankönyvekből tanultunk. Humán tanárok szintén gimiből jöttek át - csak azon csodálkoztak, hogy miért van csak 2 lány az osztályban :-D és nem, nem akarták kevésé számonkérni a gimis anyagot.
WOKEBUSTERS
https://www.cpachungary.com/wokebusters
Mert kevesebb tárgyuk van, és azt a keveset több órában hallgatják. Pont az a baj a mai egyetemi képzéssel, hogy minden szirszar tárgyra van idő, de az alapokra nincs idő, mert pl. nem népszerű a diákok körében krétás gyakorlaton differenciálegyenleteket oldjanak meg.
Bsc hallfató hökösök ugatnak bele, az Msc tantárgyi tematikába! Egy őrület, hogy creditben mérik egy kar működését.
ugyan ez a szemlélet tör be középszintre is.
Szerintem neked fogalmad nincs a szakközépről.
Mi szerintem kb. ugyanazt tanultuk, mint a gimisek, plusz voltak a szakmai tárgyak. Pénteken volt talán 6 óránk, az összes többi napon 7 + volt hogy két nulladik óra is volt (ének, testnevelés). 9-től 12-ig délutánonként voltak szakkörök, volt hogy fél 3-tól, volt hogy 3-tól, aki ilyenre járt az konkrétan kb. 6:45-től 17:00-ig ott volt. A hetedik óra meg a szakkör között kb. annyi idő volt, hogy a szomszéd fornettisbe ettünk valamint, pisi, kaki, kis szusszanás.
Volt heti 5 magyaróra, amit az órarenden általában 5 irodalom, 1 nyelvtannak írtunk be, a gyakorlatban gyakran volt hogy heti 5 irodalom volt. 5 matek, 5 nyelvi óra, 2 történelem, 3 fizika... A biológia-földrajz megoszlásra már nem emlékszek, talán 9-10-be volt biológia, 11-12-ben földrajz. Mind emellett voltak a szakmai órák.
Ötödéven kánaán volt. Volt 1 osztályfőnöki, 2 matek, 2 nyelvi óra, 2 testnevelés, az összes többi maradék kb. 30 szakmai óra.
"Sose a gép a hülye."
egy jó szakközép/technikum - annyit tanított humán és real tárgyakból, mint egy gimi és van még hozzá 20 óra szakmai tantárgyak + műhely/mérés.
WOKEBUSTERS
https://www.cpachungary.com/wokebusters
Aki szakközépből felsőre menve maradt ugyanazon a vonalon (pl. műszaki -> műszaki), annak fő tantárgyak (előzőnél maradva matek, fizika) területén se volt (tanártól iskolától függően) akkora hátránya, szakmain meg egyértelműen előnye volt. A többi tantárgy meg nem vagy csak alig számít később. Aki irányt váltott az volt szarban.
A gimis meg akkor volt szarban, ha nem ment tovább, mert akkor nézhetett olyan állást amihez nem kellett szakképesítés vagy valahova még járni kellett pár évet, hogy értsen valamihez. :)
Most is van itt a környezetben olyan humán orientált gimi, ahol jóval gyengébbek a műszaki tantárgyak mint a műszaki szakközépben - na onnan kemény továbbmenni másik (műszaki) irányba de ugyanez van általános - középiskola szinten is. Szenvedős az irányváltás. :)
Öt évet húztam le technikumban. Az iskolában már nem friss technológiákkal találkoztunk, mert újdonságot akkor láttunk, amikor egy cég elhozott egy korszerű eszközt bemutatni...
Öt év után úgy léptünk az iskolából, hogy szart sem ért az 5 éva alatt meszerzett tudásunk.
Tehát te egy szar technikumban voltál, vagy szar tanáraid voltak. Ennyi a tény maximum.
"Sose a gép a hülye."
Ja ez így van. Budapest legszarabb technikumát fogtam ki. 😁
De szerencsére aztán az egyetemen elméletből behoztam a lemaradást amit a gimisekhez képest elszenvedtem.
Jönnek hozzám nyári gyakorlatra diákok. Elmondom neked a szakmáról semmit sem tudnak, de honnan is tudnának amikor mi magunk is minden hónapban tréningeken vagyunk...
És dolgoztok is valamit, vagy csak minden hónapban tréningekre jártok?
"Sose a gép a hülye."
Eljött az a szint, ahol véget ér ez a beszélgetés is.
a volt sulimban nagyon sok százmilliót költöttek szerszámgépekre, technológiára:
umszki
fanuc verseny I. helyezés
WOKEBUSTERS
https://www.cpachungary.com/wokebusters
Es, mentel vissza mondjuk 10 ev mulva a hatalmas szakmai tudasoddal elvinni nekik a fenyt, es legalabb par orat megtartani?
A posztoló azt írta, hogy a gyerek túl van a gimin, tehát ez adottság.
De ha már: egyébként itt is szerintem inkább gimi, mint szakközép: szerintem érdemesebb később szakosodni, amikor már láttál valamit a világból. Pl. egy műszaki szakközépiskolában ha meg is szereted a biológiát, nem lesz biosz és kémia szakkör, hogy el tudj menni orvosnak. Vagy olyan rajz szakkör, hogy építésznek stb. Ettől persze ha a gyerek már 14 évesen tudja, akkor egy jó szakközépiskola lehet jó döntés, de okos gyereknek, aki még nem döntötte el, hogy mi legyen, jobb a gimi.
https://naszta.hu
érettségi találkozó műszaki szakközép/technikum, ki-mi lett:
- orvos (aneszteziológus), fogász, filmrendező és producer (reklámfilm), zenész
szóval nem mindenki maradt műszaki vonalon, sőt...
WOKEBUSTERS
https://www.cpachungary.com/wokebusters
Nem szeretne egyetemre menni, es nem is akarom kenyszeriteni annak ellenere, hogy nekem 2 diplomam is van. Az erettsegi eredmenye alapjan siman mehetne egyetemre. En is hive vagyok annak, hogy nem art meg egy kis munka, de a fiamnal ez sajnos egeszsegugyi okok miatt nehezen kivitelezheto.
Én olyan gimibe jártam, ami később szakközép is lett, na azt nem kellett volna meglépni, mert állítólag esett a színvonal, bár nem tudom a pontos okokat. Volt a közelben valami gazdasági szakközép, arról nem hallottam se jót se rosszat, pedig lehet nem ártott volna, ha oda megyek, de szinte gyerekként rüheltem volna, így felnőttként már annyira nem bántam, mikor mindenféle pénzügyi és közgazdasági dolgokat tanultam egyetemen túl is.
Ahogy előttem is írta valaki, és személyes tapasztalat: ha nem tudja, hogy mit szeretne csinálni, akkor inkább egy évig csináljon mindenfélét (pizzafutártól úszómesterig) és közben találja ki, hogy tényleg mi érdekli. Vagy menjen el supportosnak, az kicsit informatika közeli.
Amennyiben tényleg az informatika mellett dönt: az említett szakképzés 4 félév, egy BSc 6. Ha leérettségizett, akkor elég okosnak kéne lennie ahhoz, hogy meg tudja csinálni a BSc-t és szvsz később arra több mindent lehet építeni.