A MediaTek is beszáll a PC-bizniszbe - elso armos fecske

Alaplapok

https://www.hwsw.hu/hirek/67769/mediatek-microsoft-pc-copilot-plus-arm-…

az exkluziv jogot kitol kapta a qualcomm?

mig le nem jar biztos nem veszek ilyet. utana majd osszehasonlitom melyik jobb.

( bennyh | 2024. 06. 12., sze – 16:01 )

Na! Senki nem örül?

Itt szapulták sokan az x86-ot a Windows-zal és a Microsoft-tal versenyben, erre jön egy olcsó asztali ARM és sehol senki? :)

"A MediaTek első PC-s processzorainak megjelenésére ugyanakkor legalább a jövő év végéig várni kell, iparági források szerint ugyanis eddig az időpontig a Qualcomm exkluzív jogokkal rendelkezik az Arm-alapú windows-verziókhoz készült PC-k piacán."

neked aztan fura humorod van...

Nekem egy kicsit sántít logikailag, hogy miért ne gyárthatnának egy hardware-t, nem kimondottan windows-hoz, de ha fut rajta a windows véletlen, akkor az nem a hardware gyártó hibája. Ezt lehet, hogy az MS-nek kellene megoldania, ha tett egy vállalást, nem?

Még egy kérdés: az ilyen korlátozó és előrehaladást megakadályozó megállapodásokra nem szokott a versenyhivatal pöccenni, vagy azok teljesen más esetek? (nem értek hozzá)

Nekem egy kicsit sántít logikailag, hogy miért ne gyárthatnának egy hardware-t, nem kimondottan windows-hoz, de ha fut rajta a windows véletlen, akkor az nem a hardware gyártó hibája. Ezt lehet, hogy az MS-nek kellene megoldania, ha tett egy vállalást, nem?

Szerintem gyárthatna, csak hát van némi bizonytalanság, ahhoz meg drága a gyártás. (nem csak a MediaTeknek kellene a bizonytalanságot vállalnia, hanem az OEM-eknek is) Aztán meg lehet, az MS is csinált valamit, vagy csak nem ad OEM supportot és máris necces a gyártás.

De szerintem az exluzivitás a Surface cuccokra vonatkozik -> abba csak qualcomm kerülhet valameddig. Addig kötve van az MS, viszont nélküle senki nem akar belecsapni a bizniszbe.

A linux meg itt is marginális szempont.

"A linux meg itt is marginális szempont."

Fordítva ülsz a lovon! Az Arm Linux felségterület. Itt a Windows csak vendég jövevény. Maga a Microsoft sem várja, hogy meg tudja közelíteni a Linux gigantikus méretét itt, csak meg akarja vetni a lábát arra az esetre ha beomlana az x86. Hasonló biztosítás ez mint amit a Valve kötött a Linuxszal. A Valve nem akarta az egyoldalú kiszolgáltatottságot a Microsoft felé. A Microsoft nem akarja az egy-egy oldalú kiszolgáltatottságot az Intel és az AMD felé. "Armageddon" a közeljövőben nem fenyeget, de távolabbi jövőben már láthatóak viharfelhők. 

Tök jó, hogy az arm linux felségterület, de pécés viszonylatban nullához konvergál a 100% ügyfélszám. Azért mert mutatóban van pár elvetemült, aki használ olyat. Szerver piacon van valami már, de nem usereknél.

A microsoft és qualcomm meg valsz lezárt gépet akar, amin nem cserélhetsz oprendszert. Az oem QC proci mellé megkapja ingyen a win licenszet valsz. Ahogy anno az atom proci mellé is ingyen win-t osztogattak, csak nehogy linux kerüljön rá.

Már nem igaz, hogy konvergál a nullához a 100% arm notebook darabszám, mert az angolszász oktatási szektort uraló Chromebook egy része már jó ideje megvetette Arm-on a lábát. Android appok még optimálisabban is futnak, viszont gyártói EoL után nehezebb életben tartani az Arm Chromebookokat. 
Windows PC eladások meg felét se hozzák az Arm eladásoknak. Gyártói oldalról érdemes nézni nem vásárlói oldalról. Az a board, ami ma mobilba vagy tabletbe kerül, holnap belerakható egy Arm notebookba is. 
Egy Samsung Galaxy Tab S9 Ultra DeX módba kapcsolva billentyűzettel és egérrel egy desktop android. Mégsem szokás ide sorolni. Több értelme van mint ma egy Arm Windows notebooknak. 

"A microsoft és qualcomm meg valsz lezárt gépet akar, amin nem cserélhetsz oprendszert. "

Ha így lesz vagy 500 dollár alatt adják, vagy kuka az egész, ahogy az eddigi összes Windowsos arm próbálkozás. A Windows egyik fő előnye a rugalmasság agyon lenne ütve lezárt arm gépekkel. A másik a kompatibilitás, de az arm-on nem működik jól. Ebben sokkal régebb óta tapasztalatokkal bíró Apple-nél ugyan működnek az x86 programok, de Macnél egy felsőkategóriás gamer pc áráért kapsz egy belépőkategóriásat ha x86 játékokról van szó. 
Applenek ezt megbocsájtják, soha sem volt igazán játékos platform. Windowsnak nem bocsájtják meg. Nemcsak a játékok miatt hanem a felhasználási szokásonkénti különböző milliónyi must-have jól meg szokott win32/win64 only programgyűjtemény miatt. 

"Ahogy anno az atom proci mellé is ingyen win-t osztogattak, csak nehogy linux kerüljön rá."

Az is megbukott, pedig azokon a kompatibilitással nem volt gond az x86 miatt. 

Ha egyáltalán megmozdul itt a piac, az sem fog változtatni a Linux arm dominancián. Valószínűleg nem a hagyományos desktop linuxok fogják elfoglalni ezt a részpiacot, hanem az Android desktoposított változatai, a'la Dex fogják lefedni az igényeket. 

Az is megbukott, pedig azokon a kompatibilitással nem volt gond az x86 miatt. 

Jah, cserébe volt a teljesítménnyel.... A Qualcom chip esetében ilyen nincs.  

Ha egyáltalán megmozdul itt a piac, az sem fog változtatni a Linux arm dominancián.

Hát... Ha az Intel/AMD-hez képest látványosan olcsóbban megjenne lap és soc + hozzá elérhető win + app, akkor erre nem vennék mérget.

Valószínűleg nem a hagyományos desktop linuxok fogják elfoglalni ezt a részpiacot, hanem az Android desktoposított változatai, a'la Dex fogják lefedni az igényeket. 

Aham.... A Dex jó ideje elérhető. Ha megvan a mobil, akkor egy tetszőleges PC-hez (vagy akár Chromebookhoz) viszonyítva filléres dokkolóval használható. Rég nem kell a Dex-es dock. Mégsem terjed (vagy ha igen, akkor nem téma) a használata. Pedig tényleg jó.

"Jah, cserébe volt a teljesítménnyel.... A Qualcom chip esetében ilyen nincs.  "

Qualcomm chippel Arm miatt még gyászosabb az x86 teljesítmény. Nyilván az arm natív MSOffice hasít, de az egy belépő irodai PC-n is hasít, ha nem is annyira mint Qualcommon egy átlag user észre sem veszi a különbséget. A win32 programkínálat, ami a Windows fő ereje még nagyon sokáig nem lesz elérhető natívan Arm-ra. 

"Hát... Ha az Intel/AMD-hez képest látványosan olcsóbban megjenne lap és soc + hozzá elérhető win + app, akkor erre nem vennék mérget."

Erre írtam, hogy ha 500 dollár alatt lesznek az Arm win notebookok, akkor lesz rájuk kereslet. Ha PC áron fognak menni, netán még drágábban is, akkor csak egy szűk réteg lesz rá vevő. Egy mai PC notebook legalább 10 évig notebook. Ha megszűnik a Windows támogatottsága akkor fel lehet rá tenni a következő windowst, amit win11 esetén is csak megoldottak a hivatalosan nem támogatott PC-kre is. Vagy mehet rá Linux, Chromeos...

Egy Arm win notebook gyártói EoL után sajnos kuka. Ezt olcsó árral lehet kompenzálni, nagyon jó árral. 

"Aham.... A Dex jó ideje elérhető. Ha megvan a mobil, akkor egy tetszőleges PC-hez (vagy akár Chromebookhoz) viszonyítva filléres dokkolóval használható. Rég nem kell a Dex-es dock. Mégsem terjed (vagy ha igen, akkor nem téma) a használata. Pedig tényleg jó."

A DeX nem csak a dock hardvert jelenti, hanem a teljes Samu ablakosított Android neve. Az említett nagy képernyős Galaxy Tab S9 Ultra tableten saját érintőképernyőn is működik a DeX és teljesen jól használható. Egyébként kisebb Samsungokon is, de ott kisebb képernyőn kevésbé kényelmes. A DeX szerintem sikeres, viszont csak a drága felső-kategóriás Galaxykon érhető el. Az elterjedtségének ez az egyetlen limitáló tényezője. 

A DeX nem csak a dock hardvert jelenti, hanem a teljes Samu ablakosított Android neve.

Hát... Kb pont ezt írtam. -> a filléres dokkoló nem a exhez kell, hanem, hogy ne 5 percig szarakodj a dex előcsalogatásával. Amúgy a Dexes dokkolók nem is voltak filléresek. De egy olyan, ami USB-C-s foglalat a telefonnak és HDMI + 2 (vagy több) USB-A az egér+bill combonak, 15-20 ezer Ft. Mégsem terjed...

Nem kell 5 perc a DeX-hez ha a tablet képernyőkén akarod használni. Settingsből úgy 15 másodperc ha nem tudod hol keresd. De ki lehet rakni gyorsikonra is. Úgy 3 másodperc a bekapcsolása. 

Attól, hogy nincs agyonhypeolva még jó a dex és sikeres is. Talán ennek is köszönheti a Samsung, hogy visszaelőzte a kínai Android vezető gyártókat. Illetve a desktop mód képesség már megjelent Android 10-től AOSP-ban is, de mégis a DeX kivitel a leg-desktoposabb. A Samsung tovább bővíti a DeX felhasználási módjait. Ez sem lesz agyonhypeolva, viszont használhatóságban köröket ver az Apple hasonló témájú dicstelen termékére. 

Fordítva ülsz a lovon! Az Arm Linux felségterület.

Technológia szempontjából ez tök  igaz. Ám az csak egy szempont az OEM részéről. És - valljuk be - szinte soha sem a legfontosabb. A marketing, de méginkább a pénzügyi év végi számok jócskán megelőzik...

Maga a Microsoft sem várja, hogy meg tudja közelíteni a Linux gigantikus méretét itt, csak meg akarja vetni a lábát arra az esetre ha beomlana az x86.

Hát... A gigantikus méret legalábbis véleményes. ;-) Viszont az MS nem a beszakadás miatt rugózik itt. SZVSZ tisztán látja, hogy a jövőt tekintve potenciális irány (is lehet) az ARM. Szerintem csak nem akar úgy járni, mint egyszeri Balmer az iPhone-nal.

vö: mire rájöttek, hogy mi a helyzet, addigra hiába csináltak egy jó OS-t. Esélyük sem volt a szifon és az gugli mellett/mögött. Illetve de, lett volna, csak nem abban a tempóban, mint számították. Ezért szántották be. Ami majdnem akkora hiba volt, mint a mobil eszközökön nevetgélni.

"Ám az csak egy szempont az OEM részéről."

A legfontosabb szempont. Itt behozhatatlan előnye van a Linuxnak. Az OEM számára kiemelten fontos, hogy ne legyen kiszolgáltatva egyetlen gyártónak. Arm és Windows mellett jelenleg kiszolgáltatottabb mint a PC világban ahol van AMD és Intel, mert itt csak Qualcomm van, ott is csak a Windows kompatibilis SoC-ok. Ha már erre állt rá a gyártó nyugodtan kérhet többet is a Qualcomm, kénytelen lesz kifizetni. Marketing ma már sokadlagos szempont. Vagy mondhatjuk úgy átalakult a marketing. Xiaomi úgy lett semmiből meghatározó mobil márka, hogy a térségünkben nulla marketing tevékenységet folytatott. A rajongók könyörögtek a cégnek, hogy nyisson már egy hivatalos márkaboltot. 
A nagy Android márkák mindegyike több Arm gyártót is használ. Qualcomm mellett már felső-kategóriában is megvetette lábát a MediaTek. Samsung eleve saját Exynos soc-t használ de mellette más gyártóktól is vásárol. Chromebookoknál a Rockchip is jelen van. 

Ha a Windows nem adja ingyen a Windows licenceket újabb pont ahol kiszolgáltatott a gyártó egyetlen monopol tényezőnek. Továbbá Arm világban a Windows új jövevény, kevés natív app-pal. Addig a Linux főleg az Androidnak köszönhetően sokmilliós App-kínálattal rendelkezik. Még a gnu/linuxok is sokkal több natív app kínálattal rendelkeznek mint a Windows arm, mert a nyílt forráskód miatt szinte minden app le van fordítva a megfelelő arm archra is. 

"Hát... A gigantikus méret legalábbis véleményes"

Na ne viccelj már!!
Routerektől, NAS-okon át, TV-stick/box okostévéig minden ami ARM, ott Linux a standard. Android világot gondolom nem kell bemutatnom. 

"nem akar úgy járni, mint egyszeri Balmer az iPhone-nal. vö: mire rájöttek, hogy mi a helyzet, addigra hiába csináltak egy jó OS-t"

Jó OS?! Ez ugye valami vicc akart lenni!? :-) Az első Windows Phone még wince alapon egy kalap szar volt. Az utód NT alapon sem csak a csempék miatt volt rossz rendszer. Ha valami akkorát bukik mint a mobil Windows, magával rántva a mobil világ korábbi piacvezetőjét, a Nokiát, annak oka van. 

"Illetve de, lett volna, csak nem abban a tempóban, mint számították. Ezért szántották be. Ami majdnem akkora hiba volt, mint a mobil eszközökön nevetgélni."

Én megértem, hogy nem akartak további milliárdokat égetni eredmény nélkül. Volt amikor még a Bada is előzte részesedésben a Windowst. BlackberryOS-t is szanálták, pedig esélyesebb volt a mobil Windowsnál. 

Számtalan akadály között az egyik, hogy például akkor sem tudja a fejlesztő ha szeretné például egy Delphiben fejlesztett programnál. Vagy olyan dll-eket használ amik külsős fejlesztőtől származnak és nincs belőlük arm változat.  Vagy már sehol sincs a fejlesztő. 2010-es évek elején jelent meg a arm WindowsRT rendszerű Surface. Azóta sem indult arm-ra való portolási hullám Windowson. 

"mi az akadalya?"
Láthatóan nem érdekli az eredeti fejlesztőket. Forráskódok hiányában más nem tudja megcsinálni. 

Nem a programok akadályozzák az arm linuxot, hanem az, hogy a hardverhez nincs driver kiadva. Úgy kell visszafejtegetni és valami lebutított képességgel lehet általában használni. 
Ahhoz, hogy ne legyen gyártóhoz kötve, aki pedig egy zárt os-hez köti, az kellene, hogy legyen driver. De azt meg nem adják ki. Dokumentációt sem adnak ki. A legtöbb armos cucc kókány driverekkel megy, amit a gyártó zárt blobként mellékel a saját kókányolt rendszeréhez.

"A legtöbb armos cucc kókány driverekkel megy, amit a gyártó zárt blobként mellékel a saját kókányolt rendszeréhez."

Tehát van driver arm Linuxra. 

Az, hogy ilyen-olyan blob linux kernel driver természetesen nem szerencsés. De Windowsra már x86 pc-n is csak ilyen driverek voltak, vannak. Még egyszer ez nem egy optimális állapot, de arm Windowshoz képest még ezekkel a blob driverekkel is előnyben van a Linux mert vagy ilyenekkel vagy rendes nyílt forrású driverekkel minden létező arm chipre van linux driver, ahol egyáltalán értelmezhető linux kernel használata. 

Az utóbbi időkben van némi pozitív elmozdulás a téren. 

Nem mert a kernelbe belekókányolnak, hogy a kókány driverük működjön vele. A hivatalos kernelbe az a kókányolás nem kerül bele, mert egy rakás szar és van egy minimum szint amit el kell érni. 
Windowson nem módosítják a windowst, hogy működésre tudják bírni a hardverüket, hanem meg kell csinálniuk a drivert úgy, hogy az kompatibilis legyen vele.

Plusz a kókány blob driver pár évvel régebbi kernelel van összekókányolva. Olyan, mintha winxp-hez készítenének ma drivereket és a win11-be belemódosítgatnának, hogy menjen az xp-s driver.
Pl ami most előttem van, egyik 4.9 kernelnek egy hekkelt változata, a másik meg 5.4-nek.

Ne túlozd el! Szó sincs arról, hogy támogatásból már kiesett linux kernellel adnának blob driveres mobilt. Az xp költői túlzás! :-) Hosszú támogatású linux kernelhez készített blob driverek voltak inkább jellemzőek. A mobil megjelenésének pillanatában, sőt általában a garanciaidő végéig támogatott volt a szállított Linux kernel. De ebből nem következik, hogy használhatatlan a későbbi verzióval az adott blob, erről a LineageOS fejlesztők sokat tudnának mesélni. Illetve jelentősen csökken az LTS Linux kernelek támogatási ideje, ez hatékonyan segíti a tényleg szerencsétlen blobok kikopását. Ha nincs nyomós ok egy blob mellett nem éri meg a jövőben passzióból erőltetni, érdemesebb nyílt forrású driverrel ellátni a részegységet a gyártójának. Már most is érezni pozitív változást. 

A hulladékgyártók már régen kikoptak az Android üzletből. Bármelyik márkát veszed ma korrekt minőséget kapsz még low-end kategóriában is. 

igen, jobb esetben már lts az alap. Csak frissítés nem jön rá, mert azt a gyártónak kéne kiadnia. A magasabb árszintűeknél van, hogy rendszeresen jön frissítés. De a kernel akkor is valsz átlaluk módosított, szóval hiába lts, mert belemókoltak. A gyártóhoz kötöttek.

értelemszerűen, az adott gyártónak kell valahol közzétennie. A nagyon kínaiaknál megeshet, hogy sehol sincs kinn. Van amelyiktől lehet, hogy csak postán lehet kikérni, ha más még nem kérte ki és töltötte fel a netre.

A telefon névjegy részén esetleg vannak linkek rá. Sokszor nem buildelődnek abban a formában, mert hiányoznak a zárt függőségek.

Na ne viccelj már!!
Routerektől, NAS-okon át, TV-stick/box okostévéig minden ami ARM, ott Linux a standard.

Ezek azért eléggé célhardverek... És hát, kb 2-4 év után magukra is hagyja őket a gyártó... Nem jó irány, nagyon nem. Viszont oka van, abban biztos vagyok. Az Android meg egy teljesen más tészta. Itt a PC világba történő betörésről volt szó. Az, legalábbis szerintem, azt feltételezi, hogy a desktop/server, de mindenképpen az általános felhasználás a célterület. Nos itt az egyetlen játékos az Android+Dex (illetve van pár hasonló, pl a Huawei is ad desktopot). Az Android x86 meg megint csak szürkezóna.

Jó OS?! Ez ugye valami vicc akart lenni!? :-)

Egyáltalán nem. A magakorabeli iOS és Android verziókkal összevetve OS-nek korrekt volt. Tréfás erőforrás igénnyel gördülékeny, reszponzív desktop. Enterprise környezetbe jól illeszkedő szolgáltatások, ragozhatnám...

Ami nagy hiány volt, azok az appok. Az MS meg nem tett bele annyit, amennyi kellett volna, hogy legyenek. Sem időt, sem erőforrást. A Nokia megvásárlásával a 'nagy ötlet' az volt, hogy majd a Nokia neve megoldja ezt a problémát. De csak azt sikerült bebizonyítani, hogy ha nem teszel semmit, akkor nem is lesz semmi. Így ment a levesbe. Ez lett a BB és a Symbian veszte is, bár utóbbival volt panasz másra is.

"Ezek azért eléggé célhardverek... És hát, kb 2-4 év után magukra is hagyja őket a gyártó... Nem jó irány, nagyon nem. Viszont oka van, abban biztos vagyok."

Tizensok éves routerek is máig támogatottak Openwrt és társai által. Jó routert egyébként is a hozzáértőbbek vesznek. Gipsz Jakab egyszeri user használja a szolgáltatója által adott boxot, amin szintén linux van és frissen tartása a szolgáltató felelőssége. Szerintem egyáltalán nem nehéz ma Openwrt által támogatott routert venni, árban sem drágábbak. Teljesen reális, hogy ezek is támogatottak lesznek még bőven tíz év múlva is Openwrt által. Nem érzek rossz irányt routereknél. Szerintem a gyártók sem hagyják magukra 2 év után, mivel ritkán kell új router és általában egyből cserélem a gyári rendszert Openwrtre nincs sok tapasztalatom. 

"Az Android meg egy teljesen más tészta. Itt a PC világba történő betörésről volt szó."

PC világ mint mi?
- x86/amd64 arch, mert ez esetben a PS5, xbox s|x is ide tartozik, meg a Steam Deck is
- mint egeres/touchpad és billentyűzetes közepesen nagy képernyős gép. Ide már nem tartozik a PS5 és szerintem a Steam Deck sem
- egyszerűen personal computer, bármi amivel egy átlagos user kapcsolatba kerül az informatikával

Utóbbi esetben az Android tört be a PC világba. Ma már a többség a telefonját nyomkodja, vagy az okostévéjét nézi. Nagyon sokan már egyáltalán nem használnak PC/x86 vagy bármilyen hagyományos értelemben vett számítógépet. 
Dex-et is azért használnak kevesebben, mert jó a mobil érintőképernyő is úgy ahogy van. Az eredeti állítás az volt, ha már Arm desktop akkor inkább Dex mint arm Windows, mert az előbbire van tengernyi app ami Windowsról hiányzik armon. 

"Az, legalábbis szerintem, azt feltételezi, hogy a desktop/server, de mindenképpen az általános felhasználás a célterület."

A szerver teljesen más világ mint a desktop. Itt előbb rúghat labdába a Windows mint desktopon. A Linux itt is konkurencia csak másként. .NET 5.0-től illetve előtte Core szerver appok működésre bírhatóak Linux szerveren is. Annak aki IIS-en kívül mást még nem látott persze problémás a Linux világ és inkább választ arm-on is Windowst. Java pedig mindig is otthon volt Linux szerveren. 
Ha a specifikációkat nézzük akkor fog megjelenni az arm, ha a fejlesztőket megfizetik ezért, vagy nagyon erős igény jelentkezik. 

"Nos itt az egyetlen játékos az Android+Dex (illetve van pár hasonló, pl a Huawei is ad desktopot)."

Nem egyetlen. Android 10 óta része a rendszernek Google által a desktop mód. Közel sem olyan szép mint a Dex de van, ha a gyártó direkt nem gyomlálja ki az Androidos termékéből. 

"Egyáltalán nem. A magakorabeli iOS és Android verziókkal összevetve OS-nek korrekt volt. Tréfás erőforrás igénnyel gördülékeny, reszponzív desktop. Enterprise környezetbe jól illeszkedő szolgáltatások, ragozhatnám..."

Szerintem meg pont igen. Nem csak az én véleményem. A szent piac mondta azt, hogy a mobil Windows kukába való. Hiába volt Nokia sapkája. Végül maga a Microsoft is úgy látta, hogy saját terméke nem a piacra való. 

"Ami nagy hiány volt, azok az appok. Az MS meg nem tett bele annyit, amennyi kellett volna, hogy legyenek. Sem időt, sem erőforrást."

Szerintem nem csak ezért ment a levesbe a mobil Windows. Egyszerűen rossz rendszer volt. A közeljövő majd eldönti kinek van ebben igaza. A Huawei ugyanis eldobta az Android kompatibilitást. Így lényegében a Harmony Next a harmadik mobilos platform. Ha így évekkel később, kezdeti minimális app kínálat ellenére megkapaszkodik a mobilpiacon, akkor azt igazolja, hogy egy jó rendszer utat tud törni magának az Android és iOS mellett is. 

nem a gyártó támogatja, hanem visszafejtették a működéséhez szükséges drivert. Sok más eszközhöz meg nincs ilyen, mert nem sikerült visszafejteni és ezért nincs rá teljesértékű openwrt. Pedig van hogy a gyártó is openwrt alapú rendszerrel szállította, de mivel nincs meg hozzá a driver, ezért nem lett használható nyílt változat hozzá.

Nagyon kevered a dolgokat. A pécé eddig pont arról szólt, hogy azt telepítesz rá, amit akarsz. Ne keverj ide zárt konzolokat vagy más bohóságot, csak azért, mert hasonló hardverre épített, de zárt, korlátozottan használható céleszköz. A tartalomfogyasztó cél eszközök nem pécék.

"A pécé eddig pont arról szólt, hogy azt telepítesz rá, amit akarsz."

Érdekes definíció, de akkor miért voltak végeláthatatlan panaszok arról, hogy szutyok Pc-n nem működik a wifi, a sis grafikus kártya csak alap vga módban megy, nem működik a winmodem?! hosszú a sor.
Ezek Linuxra vonatkoztak a 2000-es évekből főleg. BSD-ken, vagy olyan egzotikus operációs rendszereken mint Haiku vagy Aros még több ilyen probléma van. De attól még a rendszer feltelepíthető Pc-re és el is indul, csak nem támogat minden hardvert ami a Pc-ben található. 

Armon az Android esetében sem azért kellenek a blobok, hogy egyáltalán felálljon az alap rendszer, hanem egyes részegységek működéséhez kellenek. 

"Ne keverj ide zárt konzolokat vagy más bohóságot, csak azért, mert hasonló hardverre épített, de zárt, korlátozottan használható céleszköz"

Ez igenis legitim kérdés a definíció pontosítására. Szó szerint az PC az IBM márkanév. Egy mai "PC"-nek már szinte semmi köze a valódi IBM Personal Computerhez. Egy PS5 konzolnak is sokkal több köze van egy mai úgynevezett "PC"-hez. x86-ot nem is tudnak csak amd64-et a konzolok. Szó volt arról, hogy esetleg az Intel is készíteni ilyen csak 64-bites módban működő CPU-t. Az arra épülő gépeknek is "semmi köze sem lesz" a PC-hez ha lesz ilyen? 

A folytatásból láthatod, hogy én a harmadik definíciót tartom a legelfogadhatóbbnak. Azt állítani, hogy a PS5 és Xbox konzoloknak semmi köze a PC hardverek világához nevetséges állítás. Az AMD sokat köszönhet az előd PS4 és Xbox One konzoloknak. A pénz ami innen befolyt akkor kritikus fontosságú volt az Zennel éppen dobbantani kívánó de pénzügyileg akkor nehéz helyzetben levő AMD számára. PS4-be és Xbox párjába egyébként az Intel szorítása miatt a PC piacon eladhatatlan AMD Celeronjánnak szánt Jaguar CPU került, annak a GPU-nak a társaságában, amit akkoriban adott el az AMD a Qualcommnak és az Adrenok alapja lett. PS5 már Zen alapú,  A Nintendo történetesen PC-mentes konzol. Arm-világból való a hardverük. Lényegesen szerényebb számítási képességei vannak mint a Playstationnek vagy xboxnak. De más területen meg előnyben van, például fogyasztásban, ennek köszönhetően kézikonzolként is működik. Az egy érdekes kérdés, hogy az Apple által jól megkavart Arm hullámokat meglovagolva lesz-e Playstation képességű új Nintendo? 
Egyáltalán nem mellékes kérdés, hogy egy játékkonzol melyik arch világból kap SoC chipet vagy ha úgy tetszik APUt.

Bár vélhetően marketingokból itt is használják a PC nevet, de teljesen más világ az ARM mint a PC azaz x86 és 64-bites váltótársa. PC-n van BIOS illetve UEFI. Bár ezeket okkal lehet kritizálni mégis hatalmas előnyük, hogy bármilyen x86 operációs rendszert fel lehet telepíteni bármilyen PC-re egyetlen iso/akármi telepítőről ha megfelel a minimum hardverkövetelményeknek. 

Ezzel szemben Arm-en ahány Soc chip köré épülő gép annyi rendszer és telepítő hozzá. Nincs standard bios arm-on és ennek megvan az ára. Ezért van az, hogy nincs egy AOSP telepítő iso meg egy LOS telepítő iso, ami Ubuntu iso.hoz hasonlóan bármilyen arm mobilra telepíthető. Legfeljebb egyiken másikon nem megy azonnal a bluetooth vagy a wifi. Még Samsungokra sincs egységes LOS telepítő. 

Ha "véletlenül" kijönne egy Mediatek board amire "véletlenül" problémamentesen felmegy az arm Windows, mert titokban együttműködött a Microsoft és Mediatek egyből lebuknának. Nem is várható ilyen. 

egyébként lehetne uefi bios. A konfig felület csak egy program, ami egy romban van tárolva. Az uefi támogatáshoz is leginkább az hiányzik, hogy az legyen rajta és ne valami gány. Bár armon uboot-tal szokták a custom hw és a kernel közi lépést áthidalni sokszor, de lehetne szerintem uefi. Csak akarni kéne a gyártónak. De valamiért mindegyik saját, inkompatibilis megoldást akar, gondolom azért, hogy ne legyen könnyen lecserélhető, ha valaki tőlük vesz soc-ot.

Lehetne ha gyártóknak nemcsak ingyen adnák az uefi-t de egyben teljes forráskóddal valami mit-szerű licenccel, hogy a jövő is biztosítva legyen. Egyébként csak egy felesleges költségnövelő tényező a szemükben. Még jó is, hogy mesterségesen elavul a jelen helyzetben egy rakat egyébként még használható arm gép és lehet venni a következőt. 

PC eladások is azért is gyengébbek mert "jó a több éves Pc is, felesleges újat venni". Covid kicsit felpörgette a Pc eladásokat, de újra le fognak ülni most, hogy kényszerből mindenki bevásárolt. 

PC eladások is azért is gyengébbek mert "jó a több éves Pc is, felesleges újat venni"

Ez csak részben igaz. Amit én látok az inkább az, hogy  az átlag népesség igényeit korábban (90-es, 2000-es évek) csak egy PC tudta teljesíteni. Ami a hétköznapokban szükséges, azt ma már ellátja egy-egy jobb mobil is. Amikor meg nagy képernyő kell, akkor azt XXXcasttal megoldja.

Szerintem az átlag népességnek nem volt igénye PC-re vagy bármilyen személyi számítógépre az 1990-es években. Volt helyette Hifi, meg vhs videó, képcsöves tévéből trinitron ha jót akart, esetleg házimozi erősítő hangfalakkal. Még a nyomógombos mobiltelefon sem volt általános, de azért PC-nél elterjedtebb volt, attól függően, hogy az évtized elejét vagy végét nézzük. Meg mozi, buli, focipálya, kocsma. De számítógépes játékra is inkább Playstation, amihez jó volt a családi tévé és nem kellett monitort venni hozzá külön. Nem is lehetett igény PC-re. A multimédiás képességű PC-k az évtized végefelé kezdtek megjelenni. 2000-es években sem használt még mindenki PC-t. Kétség kívül sokkal többen mint az előző évtizedben. Sokan nem PC iránti szerelemből, csak kényszerből, mert már nem lehetett kapni jó Hifi tornyot ami le tudja játszani a Napsteres mp3 fájlokat :-) illetve természetesen weboldalak miatt, amire akkor nem volt jobb alternatíva. 

Igen, ez pontosan így van. Akkor sok mindent még megoldottak analóg technológiával, műsorszórással. Akkor se a géppark, hardvererő, se az internetes kiépítettség, szerveres infrastruktúra nem volt olyan állapotban, hogy minden digitális, meg internetes alapú legyen.

Emiatt sokan eleve nem is vettek PC-t vagy másmilyen gépet, ha vettek is, játékkonzolnak használták maximum gyerekek. Felnőttek nem nagyon tudtak vele mit kezdeni, hacsak nem voltak ők is IT-sek, programozók, rendszergazda, egyetemi tanár, vagy valami CAD-es mérnök, matematikus, vagy nem volt valami vállalkozásod, ami fizette, és könyvelést, árukészletezést, nyilvántartást, számlázást, stb. tudtál volna rajta megoldani. Egyszerűen csak nem érte meg rá kifizetni a vagyonokat, hogy néhány prüntyögős játékkal ellegyél, meg szövegszerkesztővel elektromos írógépnek használd, aztán meg fénysebességgel elavuljon. Az csak a 90-es évek közepétől jött be, ahogy terjedt a megfizethetőbb, olcsóbb klón PC-k, amik hardvererőben is elérték a GUI-ra, grafikus webes és multimédiás (MPEG 1 videó, mp2-mp3 audió) tartalomra a kellő hardvererőt-tárhelyet (erős 486-osok, Pentiumok, több MB RAM, 32 bites védett mód, 1-4 giga HDD, CD-ROM, stb.), az internet, jött a Win95, hogy az egész elkezdett kinyílni a tömegeknek, mert a neten már tudtak vele mit kezdeni (mail, chat, warez), többé nem egy szűk szakmai réteg kiváltsága volt. Bár ez is csak nyugaton volt jellemző és lassan haladó folyamat volt, tartott a 2000-es évekig, M.o. pl. sokáig le volt maradva, sok idős sokáig ellenálltak ennek, egészen a okostelefonos, közösségi hálós (iwiw, korai Facebook), Skype-olós korszakig húzták és csak akkor vettek gépet, vagy még sokan akkor se, hanem mindjárt okostelót vettek helyette.

Eleve 1995-2000 között hiába is vettél volna egy átlag embernek PC-t, meg netelőfizetést, nem sokat tudott vele kezdeni, nem csak technikai oldalról (OS telepítés, karban tartás, böngészés, fájlformátumok), hanem a neten sem nagyon volt magyar tartalom, külföldiül olvasni, meg felirattal nézni a mai napig nem szeretnek sokan a magyarok közül. Ja, néhány e-mailt tudtak küldeni, meg néhány magyar weboldalt meg tudtak látogatni (hírek, receptek, tévéműsor, meg néhány szervezet oldalát), meg némi mp3-at letölteni, de abban gyorsan beleuntak akkor még. Hacsak valaki nem volt IT-s, vagy nem tudott máris angolul vagy valami másik fontos idegen nyelven, vagy nem kapta már el akkor a pornóláz vagy ilyesmi, egyszerűen igény nem volt rá sok. Az mp3, pornó is elég korlátozott volt sávszél és tárhely oldaláról is, mert ugye nem tudtál eleinte full gázon lewarezolni mindent, mert valami akadályba ütköztél. Nem volt még ennyi megosztós oldal, stream, meg olcsó, terabájtos tárhely, szélessáv, mint most. Eleve a warez-nek is kellett idő, mire felfutott, BBS-en még nyögvenyelős volt, aztán jött az FTP, de a Napsterre is 1997-ig kellett várni, aztán meglódult, jött a Limewire/KaZaa, majd a DC/DC++, eMule/EDK, Gnutella, majd 2000 környékén a bittorrent. A weben is voltak még próbálkozások, filmek.hu, sorozatok.hu és társai, meg Megaupload, de ezek elhaltak.

A PC ipar meg olyan, hogy szereti kinyírni magát. Egy részről az okostelók, táblagépek beleharaptak a piacába a netezéssel, videó/audió-lejátszással, némileg az okostévék, tévéokosító lejátszók is, másik irányban a konzolok haraptak bele a játékpiacba (erre kényszerítették is a népeket, hogy ne folyamodjanak PC warez-hez), így meg hacsak nem kellett oktatásba, vagy irodai feladatokra, a legtöbb embernek egyre kevésbé vonzó a PC, ha vesznek is, akkor is laptopot, nem asztali gépet. A legtöbb ember simán elvan egy telóvan, táblagéppel, esetleg néha néz dolgokat egy okostévén (amire a játékkonzolt is kötné amúgy is, meg a Netflixet, YouTube-ot nézi), annyi elég neki, csak a stream és böngésző menjen. Technikai oldalról is könnyebb, olcsóbb, eldobhatóbb, nem kell állandóan újratelepítgetni, probléma eseténn csak nyom egy factory resetet rajta, és új lappal indul.

Igazából hardvererőben már nekem is elég lenne egy telefon, ami miatt nem jó, az a kis képernyő, érintőképernyős bevitel, szénné korlátozott mobil OS, stb. használhatatlanná teszi. Ha lenne rajtuk nyitott bootloader, meg driverek, felpasszintanék linuxot és valami billentyűzettel, extra képernyővel használnám. Ahogy a linuxos felhasználásom egyre pehelysúlyúbb, és egyre inkább öregedek ki a játékokból, nem kell állati erős hardver.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

( Raynes v | 2024. 06. 15., szo – 19:22 )

Végül is nem baj, ha minél több gyártó van, és lesz ARM-ből is választék. Mondjuk a Mediatek nem a combosságáról ismert, de még ha olcsó szutykokat is tolnak ki, hordozós vékonyklienses gépekkel meg alap böngészés, filmnézés, lájtos fejlesztésre alkalmas gépekkel telítődhet a piac. Nekem pl. egy 3-4. genes mobil i7-nek megfelelő, 10 évvel ezelőtti hardverszintű, 8-16 giga RAM-os, de vékony, kis fogyasztású gép, egy alap 1080p IPS 60 Hz-es kijelzővel jól jönne, akár tartalékba is, ha piszok olcsó. Nem kell semmi nagy extra, meg luxus high end gaming sallang, business/corporate bullshit bele, meg workstation spec. Viszont az nem ártana, ha olyan hardver lenne, aminek a linuxos meg BSD-s támogatása patent, mert nekem inkább az lenne fontos.

Másrészt meg az ARM tolja a Linux szekerét is, mert ne áltassuk ám magunkat, ARM-on senki nem fog windowsozni, még akkor se, ha ott lesz rajta az x86 emuláció. ARM-on a Windowsnak nincs előnye, az az ökoszisztéma az x86-ra meg az azokra fordított/optimalizált zárt kódokra épül. ARM-on az egész csak egy olyan utángondolás, mint a WinMo meg a WinPhone volt, amik buktak is nagyot.

ARM-ot illetően még egy félelmem van, nehogy lezártak legyenek ezek a gépek, és a bootloaderük miatt ne lehessen rájuk tetszőleges rendszert telepíteni.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Attól függ mihez méred. Az alsókategóriához képest lehet nem szutyok, de a felsőkategóriás Snapdragon és Apple A-s cuccokhoz képest gyengusz. Ami, mint írtam, nem zavar, mert ezt árazással tudják kompenzálni. Rém olcsó, 300 USD alatt gépekre gondolok, lehetőleg közelebb a 100-hoz, mint a 300-hoz. Amolyan eldobható thinclienttop, kicsit ultrabook, Chromebook, netbook pótlékféleség, de a végletekig olcsósítva (mivel nem kell megfizetni a MS, Intel x86 licenceket), de még használható specifikációkkal, és nem lezártan (bármit lehessen rá telepíteni). Egy olyan gépre simán beneveznék, tartalék, extra hurcolászós gép gyanánt, aminél nem sajnálom, ha ellopják, összetörik. Nagyon ász teljesítményt nem várnék el tőle, mert amihez combosság kell, arra már van jobb gépem, a felhasználásom java meg úgyis pehelysúlyú megoldásokból áll, amit már egy androidos teló is tudna harvererőben, csak azt az androidos lezártság, kis méretű tapicskaképernyő miatt nem tudom használni.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Szerintem a hosszú notebook üzemidő csak ott fontos, ahol számít a mobilitás. Biciklis postásoknál például ha hasznának notebookot számít, de ilyen és hasonló munkakörökben inkább mobilt vagy tabletet használnak. Egy mérnöki vagy fejlesztőcégnél ha nem megy valamelyik munkához használt szoftver vagy annak valamelyik munkához fontos pluginja, már kevésbé lesznek lelkesek a váltás iránt. Egy notebookot munkaeszközként általában asztalon használnak, ott pedig van konnektor is a közelben. Meetingre menet az utat kibírja a egy pc notebook is. USB-c töltős pc notebok is kapható ha nagyon nem szereti valaki a notitöltőt vinni egyik szobából a másikba.

Én az MS Surface-ről néztem teszteket, ott sem szerepel rosszul ez a Snapdragon Elite, meg jókat mondanak a gépről (jó kijelző, jó hangszóró, korrekt billentyűzet, jó touchpad, hosszú üzemidő), de azért kicsit alulmarad egy M3-as Macbook-kal szemben, cserében viszont az ára ugyanott van. Nem lenne ez pedig rossz, csak szerényebb árazással. Ez a több mint fél milka nagyon durva érte.

Azért is írtam, hogy engem nem zavarna, ha a MediaTek is belépne erre a piacra, és valami vállalható, 60Hz non-PWM-es IPS FullHD paneles, átlag Acer/Ideapad-szintű billentyűzetes, olcsóbb mobil Ryzenek szintjét és akkuidejét hozó ARM-es laptopokat tolna ki, de marha olcsón. Nem ryzenes laptop, meg Macbook árában, hanem min fel annyiba kerülően, de még inkább sokkal alatta. Nem kell prémiumnak meg business/military/gaming grade-nek lennie, csak alap szinten használhatónak (értsd: nem mobiltelefon, meg fos Celeron N szintű netbookos hányadék TN HD panellel, meg semmire nem alkalmas, odaforrasztott 4 giga RAM-mal, stb.), cserében olcsónak. Windows se kell rá, feleslegesen drágítaná a Windows licenc.

Tényleg olyasmire gondolok, mint a jobb fajta Chromebookok, csak olcsóbban, meg nem lezártan, vendor-lock-in-nel, mert ugyebár Macbook esetén az Apple-höz van kötve az ember, az Asahi még mindig nem 100%-os, Chromebooknál a Google felé van kötöttség, sok olcsó ARM-es netbook meg csak Android only, generic ARM Linux disztró elhasal rajtuk, vagy a bootloader is eleve le van zárva.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

 de azért kicsit alulmarad egy M3-as Macbook-kal szemben, cserében viszont az ára ugyanott van.

Hasonlítsd ugyanazt ugyanazzal. Ez egy 15"-os gép, 32 GB RAM-mal és 1 TB SSD-vel.

A 15"-ös Macbook Air M3 indulóára 630 000 forint, amiben 8 GB RAM és 256 GB SSD van. A 16 GB-os RAM-mal, 512 GB SSD-vel szerelt 15"-os Macbook Air ára 830 000 forint. Szóval szerintem ez a gép olcsóbb, és nem ugyanott van az ára.

Ha lesz rá igény, biztos kijönnek majd kisebb modellel (kevesebb RAM és kevesebb SSD) az Acernél is, és az még olcsóbb lesz, mint az alap 15"-os Macbook Air.

Nem tudom, én nem forintban számolok. Konkrétan itt a UK-ben a tesztek alapján az M3 Air-t néztem, a 16 giga RAM-os 512 GB-os SSD-s példányt 1399 font környékén láttam, a MS Surface szintén ennyi. Ezt az ASUS Vivobook Snapdragon Elite itt kint 1299 font, és csak annyival tud többet, hogy 1 terás SSD van benne, de épp úgy 16 giga RAM-os. Az USÁ-ban szintén kb. ugyanezek az árak vannak, csak USD-ben.

Az meg konkrétan vicc, hogy az Apple egyáltalán gondolkodik 8 giga RAM-ban, így 2024-ben, mikor a 16 giga nem drága, a 32 meg megfizethető, elég olcsó most a memória. Ezen egy prémium gyártónak nem kéne spórolni, meg gépeket bővíthetetlen, kevés RAM-mal megnyomorítani, meg tervezetten elavultatni előre. Értem, hogy az Apple-nél drágít, hogy náluk a memória a SoC-ba van integrálva a vezérlő mellé, és így drágább nekik, de ezt nem fogadom el kifogásnak, ez az ő választásuk volt.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)