Lennart Poettering bemutatta a run0 nevű sudo alternatívát a systemd v256-ban

Linux
 
With systemd v256 we are going one step towards this. There's a new tool in systemd, called "run0". Or actually, it's not a new tool, it's actually the long existing tool "systemd-run", but when invoked under the "run0" name (via a symlink) it behaves a lot like a sudo clone. But with one key difference: it's *not* in fact SUID. Instead it just asks the service manager to invoke a command or shell under…

Folytatás itt.

( DirtY_iCE | 2024. 04. 30., k – 13:23 )

Nem tudtam mi hianyzik meg az eletembol...

I hate myself, because I'm not open-source.

Systemd rivákolás: na ez továbbra is világuralomra tör. Miért ne lehetne egy sudo kiváltó parancsot külön repoban, külön csomagolva fejleszteni?

Mastodon (meg Twitter) rivákolás: nagyszerű ez a jövő médiája, ha valakinek hosszabb mondanivalója van, azt szét kell vagdosni 15 darabra. Vagy inkább ne is legyen senkinek hosszabb mondanivalója, úgyis TLDR?

Mastodon (meg Twitter) rivákolás: nagyszerű ez a jövő médiája, ha valakinek hosszabb mondanivalója van, azt szét kell vagdosni 15 darabra. Vagy inkább ne is legyen senkinek hosszabb mondanivalója, úgyis TLDR?

 Szokj hozzá, mert egyeseknek kb. ez az elsődleges, másoknak meg a kizárólagos közlési felülete.

trey @ gépház

( uid_4278 | 2024. 04. 30., k – 13:56 )

The tool is also a lot more fun to use than sudo. For example, by default it will tint your terminal background in a reddish tone while you are operating with elevated privileges.

Nem tudtam mi hiányzik... :D

( Z0l v | 2024. 04. 30., k – 14:34 )

Én azt várom hogy mikor fog a wayland és az X egyszerre bekerülni a systemd-be, mert legyünk őszinték, valami frankó GUI még hiányzik belőle…

( turul16 v | 2024. 04. 30., k – 14:42 )

date != apr.1

gyorsabb vagy lassabb ?

Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.

( golgota | 2024. 04. 30., k – 15:22 )

Na ezen befostam: "I personally think that the biggest problem with sudo is the fact it's a SUID binary though – the big attack surface, the plugins, network access and so on that come after it it just make the key problem…"...hehehehe, pottering latott egy kibaszott lukat egy hatalmas betonfalban, erre elkezd sirni a luk miatt a szunyoghaloja mogul :D

komolyan mondom priceless :D

Azóta örülök a systemd-nek amikor Ubi 18.04LTS-en nem ment a névfeloldás.
Meg megtanultam a systemctl daemon-reloadot bármely FS/Disk/LUN törlés után, miután nálunk egyszer csak éjszaka megállt, egy szerver a miatt, mert elfeljtette a systemd, hogy milyen dolgok maradtak törlés után. A systemd eddig sok jót nem hozott szerintem.

Láttuk már ezt az érvelést a Wayland-nál is.

Az X11 azért szar™, mert minden alkalmazás látja a billentyűleütéseket, és így tud keyloggerként is viselkedni. Ezért a Wayland-ba szándékosan nem raktak ilyen lehetőséget. Aztán most mégis raknak, mert néhány alkalmazásnak kell a global hotkey support.

A legszánalmasasbb, hogy ezeket van, aki be is veszi.

Szerintem a Wayland egy ótvaros gány, amit nem most kéne korporatokrata erőszakkal és FUD-dal elterjeszteni, hanem 15 éve el se kellett volna kezdeni fejleszteni.

Az X11 egy ótvaros gány amit nem most kéne szép lassan kidobni, hanem 20 éve kellett volna megszabadulni tőle a francba. Olyan dolgokat nem tud alapból, hogy VSYNC.

Driver tudja. Igen, compositor nélkül is.

Monitor specifikus skálázás sem megy, ami így 2024-ben alap funkció kéne legyen. 

Szerintem nem alapfunkció, csak a 100 PPI-nél nagyobb pixelsűrűségű monitorokon, amiknek kevés létjogosultságuk van a grafikus/videós szakmán kívül, ami szakmának pedig még kevesebb létjogosultsága van Linuxon. A scaling egyébként is a grafikus toolkitek feladata egy olyan desktop környezetben, ahol 10 féle TK létezik és minden alkalmazást másikban írtak és a Linux egy ilyen desktop környezet.

"Driver tudja. Igen, compositor nélkül is." Próbáltam, nem működik. Valahogy windowson és macen nincsenek ilyen problémák.

"Szerintem nem alapfunkció, csak a 100 PPI-nél nagyobb pixelsűrűségű monitorokon" Az összes létező laptop, a felhasználók 99%-a laptopon dolgozik. Bedugom a laptopot a dokkolóba, máris két féle pixelsűrűség van.

nem működik

De igen, működik.

/etc/X11/xorg.conf:

Section "Device"
        Identifier  "Card0"
        Driver      "intel"
        BusID       "PCI:0:2:0"
        Option      "TearFree"           "True"
EndSection

Ha a full screen appok elrontják a TearFree-t, akkor még egy Option "DRI" "2" mehet bele.

Az összes létező laptop, a felhasználók 99%-a laptopon dolgozik. Bedugom a laptopot a dokkolóba, máris két féle pixelsűrűség van.

Ja, hogy a laptop gyártója azzal akart szemfényvesztő, illuzionális pluszértéket adni a gépnek, hogy Full HD kijelzőt rakott bele, amin már túl kicsik a betűk és a grafikus elemek? A hype-motivált konfigurációkért nehogy már az X11 legyen a hibás. Ezért jobb régi gépet használni, pl. 5. generáció alatt 14"-es laptopokban 1600x900 (PPI=131), 1366x768 (PPI=111) kijelzők vannak, amik nem térnek el annyit egy távolabbról nézett monitortól, hogy külön scaling kéne rájuk. Vagy pl. az én HP-Compaq 6715b-men 1280x800-as 15.4"-es (PPI=98) kijelző van, amin a 720p videók natívak és ha épp nincsenek fossá-húggyá tömörítve, akkor tűélesek. Ezt az irodában 22"-es régi 1680x1050-es (PPI=90) monitorokkal használom, amiket nyilván távolabbról nézek, mint a laptop kijelzőjét, így érzésre nincs különbség a megjelenített képi elemek mérete között.

A fullHD laptop már alap, lassan már QHD, meg 4K lesz inkább.

Pont ugyanolyan feleslegesen, ahogy a Full HD is felesleges 14"-re.

Nem 2000 van.

2000 egy évszám. 2024 is egy évszám. Egyik se mond el semmit arról, hogy milyen hozzáadott értéke van egy 14"-be zsugorított 4K kijelzőnek pl. egy fejlesztői vagy irodai célokra használt laptop esetén (semmilyen).

Azzal egyetértek, hogy 14-15 colon nincs értelme a 4K-nak. Ott max. 2K, aminek lehet értelme. A FullHD csak alap, mert megfizethető lett, főleg a kisebb kijelzők ára ment le nagyon durván, egy ilyen alap 15-22 col közötti FullHD IPS már nagyon olcsó. Már telefonoknál is nagyon alap, nem csak laptopoknál meg asztali monitoroknál, tévéknél.

Kb. FullHD-ig nem kell még speciális scaling-gel szórakozni, hacsak nem 12-13 colról van szó. Egyébként nekem mostanában normik fractional scaling mániája szórakoztató leginkább, ott bőgnek, hogy szaralinux, mert ez meg az nem tud fractional scaling-get. Baromság, nem is kell, egy rendes WM, DE, és a jobb Qt/Gtk témázók lehetőséget nyújtanak, hogy minden UI elemet és betűtípust meghatározz pixelben és betűpontban, így végtelenül skálázható. Erre a fractional scaling-re a lebutított DE-k szorulnak rá, mint a Gnome (vagy Windows), ahol nincs sok vagy túl részletes beállítási lehetőséged, hogy az egész hogy nézzen ki, így max. csak egy skálázási faktorral tud a felhasználó egyensúlyozni, és igen, ott fontos, hogy ne csak integer scaling legyen, de ilyen mesterséges limitációt eleve nem kéne behozni.

Azzal a kijelentéseddel nem értek egyet, hogy elég a 768p-s kijelző, meg a 720p-s tartalom. Igenis előnye van annak, ha egy tartalom 1080p, 1440p, akkor is, ha a kijelződ felbontása nem akkora, mert ha magasabb felbontásból van visszaskálázva, akkor több a részlet, tűélesebbek a kép, körvonalak. Játékok is használják ezt a technikát supersampling néven.

A 4K is jön lefelé árban, de még azt alapnak nem mondanám, meg annak tényleg csak egy bizonyos mérettől van értelme.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Ott max. 2K, aminek lehet értelme.

Nem, annak sincs. 120 PPI fölött semmi értelme nincs az egésznek azonkívül, hogy a szarul-húgyul hintelt betűtípusok élesebben jelennek meg. Ezek természetesen megjelenhetnének 80-100 PPI-n is élesen, ha jól lennének hintelve, ahogy az Arial, Tahoma, Times New Roman, Trebuchet MS, Verdana stb. Csak hát sajnos ehhez a babzsákdizájnereknek dolgozni is kéne, nem csak rajzolgatni.

Már telefonoknál is nagyon alap, nem csak laptopoknál meg asztali monitoroknál, tévéknél.

Telefonoknál még feleslegesebb a felbontáshaladárkodás. Ott már 2015-ben elértük azt a pixelsűrűséget (300-400 PPI), hogy minden is tűéles rajta és már az emberi szem se tudja a nagyobb felbontásokat a kisebbektől megkülönböztetni.

Igenis előnye van annak, ha egy tartalom 1080p, 1440p, akkor is, ha a kijelződ felbontása nem akkora, mert ha magasabb felbontásból van visszaskálázva, akkor több a részlet, tűélesebbek a kép, körvonalak

Ez nem előny, hanem egy, a streaming-multik által ránk erőltetett hátrány lehetséges workaroundja. Az online videók fossá-húggyá tömörített mivoltából adódik, hogy elmosódnak a kontúrok és elhomályosodnak a tűéles részletek. A legjobb az, ha normális bitrátájú, normálisan tömörített videót játszol le natív felbontásban. Én, amit leszedek pl. a Vimeo-ról, vagy az nCore-ról, magas bitrátás videókat 720p-ben natív felbontásban nézem az 1280x800-as kijelzőn, ahol minden pixel a helyére kerül, scaling-ra nincs szükség. Minden tűéles és jó minőségű. Megfelelően tömörített videó kell hozzá, nem monitorújravásárolgatás, meg 4K->fullHD downscaling sufnituning.

A 4K is jön lefelé árban, de még azt alapnak nem mondanám, meg annak tényleg csak egy bizonyos mérettől van értelme.

A PPI számít. Meg a távolság, amiből nézed. Az átlagfelhasználó max. 1 méterről nézi a monitort. A tévéket ennél messzebbről nézik, 2-3-4 méterről. A kérdés igazából az, hogy a szem látóterének mekkora részét teszi ki a kép.

Akkor csak nem értünk egyet. Én normál méretű 5-6 col körüli telón is látok különbséget a 720p és 1080p között. A supersampling meg általános, nem csak túlzottan tömörített streamnél jön elő a jótékony hatása, hanem minden alkalmazásban, játékban, stb..

Mondom, mivel nem drága, én feleslegesnek tartom bármibe kisebbet rakni, mint 1080p. A 720p-800p-nek legfeljebb tényleg nagyon apró kijelzőn van értelme, ami pl. egy telefonnál is kisebb, vagy csak valami infosec kijelző, aminek elég, ha épp hogy olvasható. TN panel szintén, felesleges ma már, hacsak nem valami spéci felhasználásra, ahol a színhűség mindegy, vagy ultramagas frissítési freki kell, és mindent beáldoznak annak az oltárán.

Mondom, nagy fejlődés volt kijelzőknél, durván jöttek le és jönnek le árban. Régen luxus volt a FullHD meg az IPS, már jó pár éve nem az. Már az 1440p, meg az OLED is jön le árban. Az OLED nagyon tetszik, tényleg baba, én csak most tudtam kipróbálni, mióta OLED van a telómban. Nem csak a feketék, vibráns színek, kontraszt jó rajta, hanem van a képének egyfajta élő jellege, mintha a kijelző anyagában lenne a kép, szinte úgy érzed, hogy valóságos, meg tudod fogni. Kicsit e-ink jellege van, mintha tényleg nyomtatott anyagot olvasnál, ami fizikai valójában létezik, nagyon pihentető, természetes a szemnek. Normál LED-LCD kijelzőkön van egyfajta művi jelleg, mintha a kép a képernyő mögött lenne, és szétesne pixelekre, meg háttérvilágításra. Ennek ellenére egy jó FullHD IPS-sel sincs bajom, ha nem túl rossz színhűségű, meg nem túl fos, foltos a háttérvilágítása, azzal én elvagyok bármilyen méretben, de az OLED tényleg fain, nem csak hájp.

Egyébként az 1080p IPS már rég olcsó technológia, 10 évvel ezelőtt is az volt, csak a sok spúr, meg céges brand gyártó korlátozta, butította a piacot, szórták ki a sok elektronikus hulladékot, amiben 2 magon, 1-2 giga RAM-on, 720-768p TN-en, SSD helyett HDD-n tartották a népeket, hogy a több magot, IPS-t, SSD-t disznó magas felárért tudják adni, és lehúzhassanak vele mindenkit.

Az Apple még mindig csinálja, mert bár a kijelzőjük, Mx-es procikjuk jó, de sokszor 1000 dolláros gépekbe még mindig csak 8 giga RAM-ot meg 256 gigás SSD-t tesznek, mikor az árban bőven feleférne a 16, vagy majdne a 32 is, meg 1-2 terás SSD, csak azt így ultramagas feláron tudják adni laptopoknál, iMac-nél.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Korom, kémény, felír: valamiben egyetérünk :-) Amit eddig a wayland-ból láttam, azt köszönöm, de ha lehet, nem kérném... Az, hogy bizonyos driverek, illetve X-szerverek a szabványt rosszul/részlegesen implementálják, az nem a szabvány, hanem az implementáció hibája. Oké, amikor SGI-n futó GL-es, vagy Sun Solaris-on futó Motif-os alkalmazást próbáltam "átlőni" Linuxos felületre, akkor azért voltak problémák... De egyik sem az X11 szabvány hibája miatt volt...

Korom, kémény, felír: valamiben egyetérünk :-)

Ennek örülök.

Amit eddig a wayland-ból láttam, azt köszönöm, de ha lehet, nem kérném...

Erre most majdnem szarkasztikusan reagáltam, de inkább felteszek egy kérdést. Milyen érzés, amikor bebizonyosodik számodra, hogy az újabb nem jobb? Hogy valamit, amin 15 évet dolgozott egy milliárdos multi, még mindig agyonver kompatíbilitásban, kiszámíthatóságban, stabilitásban egy 30-40 éves másik valami? Lehet, hogy ebből a példából kéne kiindulnod és a többi vitánkban se a szélsőséges ellenpontod keresgélnéd.

Az, hogy bizonyos driverek, illetve X-szerverek a szabványt rosszul/részlegesen implementálják, az nem a szabvány, hanem az implementáció hibája.

Ezt már csak a 15 éve stabil release-t produkálni nem képes szutykát erőltető Red Hat-nak kéne belátnia.

( Raynes v | 2024. 04. 30., k – 15:24 )

A mester alkot, a gép (és kód) forog, áldja meg őtet a jóisten. Az kell ide, újabb systemd-s sallang. Szépen hízik a cuccos, csak az utóbbi években, homed, bsodd, most a run0 jön. Meg még sok más a jövőben, mert kell, mint egy falat kenyér. Remélem el lehet kerülni majd a run0-t, mint a homed-t.

Ahogy nézem, ez egy eleve létező megoldás volt, csak symlinket kap egy külön néven, és megváltozik a működése, így legalább enni nem kér.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

( hajbazer v | 2024. 04. 30., k – 15:40 )

Tévedett, aki azt hitte, hogy Pöttering abbahagyta a Linux-világ felforgatását, amikor felmondott a Red Hat-nál.

Az aknamunka folytatódik.

Persze, ezt anno a vonatkozó HUP-os hírek alatt kommentekben írogattam többször is, hogy nem kell örülni, nem szabadultunk meg tőle. Épp úgy a systemd-n dolgozik, csak a fizetését, irodáját már nem a Red Hat biztosítja, hanem a MS, de ezt a mezváltást leszámítva semmi nem változott, épp úgy ő a systemd fő fejlesztője, és a jövőben is épp úgy fogja az irányokat meghatározni, vinni az egész projektet.

Amit elengedett, az a Pulseaudio, mert mások már a Pipewire/Wireplumber-ren dolgoznak, így azt neki már nem kell csinálni, teljesen a systemd-re tud koncentrálni, hogy nagyobb ütemben züllessze tovább.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Hajjaj, de még mennyire, sőt, folytatódik a történet tovább is. Ez a cikk ír róla az első bekezdés közepén, hogy a MS vett még fel emberkéket, akik a systemd-n dolgoznak. Tehát a mesternek érkezik az erősítés is, hogy többedmagával törjön világuralomra. És erre nem csak a személye garancia, hanem az a tény is, hogy akármihez nyúlt a MS, az mind arannyá változott, áldásos keze munkájuk mindig gyümölcsözött.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Az aknamunka folytatódik.

Ez erosen hibadzik. NEM mr. pottering rak systemd-t az osszes disztroba. Nem tartott pisztolyt sem senkinek a fejehez, hogy ezt kell hasznalni.

O csak csinalt egy rendszert, amivel a mai, erosen integralt es egeszen duurva funkcionalitasu hardverek, mint laptop es egyebek, is tudnak linux alatt az elvart UX-et nyujtani.

Az osszes disztro megnezte, es valszeg arra jutottak, hogy az osszes opcio kozul meg mindig ez a legjobb UX-et nyujto, legeletkepesebb.

 

Ez ugyanaz, mint a docker/k8s: persze, lehet fujtatni ra, es tenyleg sokminden gaz benne, de nem ok nelkul terjedt el.

Ebben tényleg van valami. Nem Poetteringgel és a systemd-vel van baj, hanem azzal, hogy minden soydev barom arra dependeli a szutykát, lásd Gnome-osok meg még sokan mások. Ha nem lenne függősége semminek, simán le lehetne cserélni másik initrendszerre. Le lehet most is, csak a függőségek miatt továbbra is ott fog futni a háttérben valami részimplementációja, pl. elogind. Így hiába is hiszi az ember, hogy systemd-mentes disztróval elkerülte, nem kerülte el igazából, csak áltatja magát.

Erről valóban nem Poetterint tehet, ő nem tart pisztolyt senki bordája közé, hogy kötelező mindent a systemd-re dependelni. A legtöbb disztró csak azért adoptálta, mert látták előre, hogy mindennek függősége lesz, és nem akartak széllel szemben hugyozni. Pl. a Devuan-nál látszik, hogy milyen lassan megy nekik, mire minden verziónál minden csomagnál kigyomlálják a systemds részeket, mekkora kuli munka. Na, ezt nem akarták a mainstream disztrók bevállalni.

Utálom, de van azért előnye is. Pl. az összes initrendszer közül a systemd bootol a leggyorsabban, annak megy legjobban a párhuzamosítás. Illetve a systemd-boot is nagyon jó, de annak az a trükkje, hogy semmi köze nincs a systemd-hez, anélkül is használható, a systemd előtt is létezett projekt, gummiboot néven. Csak a systemd is adoptálta, így átnevezték.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Ezzel annyiban vitatkoznék, hogy

1) amikor a disztrók a systemd mellett döntöttek, akkor az még nem azt takarta, amit ma.

2) a RedHat tolta erősen a systemd-t, ami elég meghatározó volt rengeteg open-source projektre. Az pedig, hogy a freedesktop-os projektek (pl gnome) elég erősen elkezdtek függőségeket kiépíteni a systemd dbus-os interfészeire, egyre nehezebbé tette, hogy a többi disztró más mellett döntsön.

Ettől függetlenül abban egyetértek, hogy a systemd (szigorúan mint init és service manager rendszer!) megold sok problémát, amit SysV init scriptekkel iszonyúan szenvedős volt megoldani (csináltam anno) és más alternatív init rendszerek (pl upstart) szintén semmit nem segítettek ezen a téren. Csak éppenséggel itt meg kellett volna húzni a vonalat és megállni, illetve ennek az alapfunkcionalitásnak a hibáit kijavítani. Már a journald-t sem lett volna szabad megcsinálni, nemhogy kötelező függőségként összeépíteni a systemd-vel.

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

( XMI | 2024. 04. 30., k – 16:50 )

Ahh yes, nothingbutthebest!

Gondolom a kedvencemet már sikerült kijavítani: https://bugzilla.redhat.com/show_bug.cgi?id=820448, http://bugs.freedesktop.org/show_bug.cgi?id=75680, de asszem ez egészen 2008-2009 környékéig nyúlik vissza.

Ja, megvan, doksival javították: https://github.com/systemd/systemd/pull/5239 leírták, hogy az sd-notify elveszti notification-öket. Ennyi, deal with it. Lehet végre új feature-t implementálni!

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

( bazso | 2024. 04. 30., k – 21:05 )

Már csak párat kell aludni és a systemd önálló Linux disztribúcióvá válik, és akkor nincs egymásra mutogatás, nincs kivételezés, ha valamit telepíteni akarsz, akkor azt pull request-ben kell feladni és a következő frissítésben már minden systemd hívő élvezheti a kedvenc szoftvered.

( khiraly | 2024. 04. 30., k – 22:20 )

En azt varom mar, hogy mikor unja meg Linus, es ir egy uj init rendszert, mint ahogy tette ezt a cvs/svn/bitkeeperrel es lett a git.

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

( Caro | 2024. 05. 01., sze – 08:14 )

Látom szegény policykit még említést sem érdemel ebben a hírben, pedig az is mennyire tökéletes.

( gazsiazasz | 2024. 05. 01., sze – 16:35 )

macOS-en továbbra is lesz sudo, gyertek-gyertek! :)

sőt még ifconfig is van :)

( janikutya | 2024. 05. 02., cs – 07:48 )

Úgy két éve próbáltam megszabadulni a systemd-től Artixszal, de nem sikerült. Most tettem egy próbát Void linuxszal, és megy minden. Még a gaming is. Igaz, hogy kicsit döcögősebb, nem olyan automatizált mint a debian, de megy. Elég gyorsan. Tetszik... Az egész szemlélet, ami körüllengi ezt a projektet.

Én embedded Linux-okat kalapálok hébe-hóba, ott elég gyakori a régi SysVinit. Sokkal kisebb, mint a Systemd, és erőforrásszegény környezetben nem is feltétlenül lassabb. A Systemd csak akkor jobb, ha van 4, 8, vagy mégtöbb mag, amelyek SysVInit alatt nem tudnának párhuzamosan működni.

Sajnos, embedded-ben is terjed a Systemd. Egyik, amitől idegállapotba szoktam kerülni, a systemd-journald. A másik, meg a párhuzamos service indítás. Az utóbbi miatt a service-ek indítási sorrendje gyakorlatilag kiszámíthatatlan. Aztán ha van vmi HW összeférhetetlenség, akkor az egész boot folyamat kiszámíthatatlan. A végén úgyis az lesz, hogy a service-eket szépen egyesével sorba kell tenni, és akkor már ugyanott vagyunk, mint a SysVinit-tel.

Oszt mi nem sikerült? :) (Mármint artixszal?) Én évek óta használom, faszás. Én runittal használom, afaik a Void is azzal megy. Ha valamihez nincs runit script, egy shell scriptet kell leraknod, ami annyit biztosít, hogy ne daemonizáljon a main process.

Legyen itten példa:

$ cat /etc/runit/sv/xinetd/run
#!/bin/sh
exec xinetd -dontfork -syslog daemon

And thats it. Ennél jobb nincs.

Sajnos Lennart habitusa olyan, hogy ezek mind lepattannak róla.

Ő az, aki soha el nem ismerné, hogy rossz irányba indult el. Ha kiderül, hogy balra indult, pedig jobbra kellett volna, akkor kezdődik az igazi ámokfutása. Addig fúrja át világot, addig torzítja a téridőt, amíg valahogy a balra indulásból nem érkezik meg jobbra. Csak közben iszonyatos mennyiségű járulékos kárt okoz.

És most is ez lesz. Nem fogja azt mondani, hogy bocs, ezt tényleg benéztem, hanem jönni fognak a pty-re a cgroup-ok, meg kernelből policykit-re callback-ek, meg hasonló agyhalálok, hogy a mostani ötletét valahogy utólag mégis "secure"-rá lehessen tenni. Lehet reménykedni, hogy Linus és pár fontosabb kernel fejlesztő talán időben leoltja őket. Mint anno a kdbus esetén, amit hála az égnek, sikerült megtorpedózni.

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Szerintem az egy tök más szituáció volt. Akkor még a Linux egyemberes hobbiprojekt volt, 0-közeli felhasználói bázissal. Senki nem látta előre (se Linus, se Andy Tannenbaum), hogy mivé fogja kinőni magát. Ráadásul Linus szándékosan Unix-kompatibilis rendszert kezdett fejleszteni (egy meglévő ökoszisztémához igazodott) és azóta is borzasztó erősen tartja magát és projektjét a "don't break userspace" elvhez.

Lennart esetén már adott a hatalmas ökoszisztéma, minden szoftver ami linuxon fut, és ő ennek az egészét jön megreformálni a remek ötleteivel. Ráadásul teszi ezt hatalmas corporate hátszéllel, teljes tudatában annak, hogy akármit is csinál az ledugódik az egész community torkán, akár tetszik, akár nem.

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Dehogy igaz! Hosszas szavazások mentén (2014-től 2019-ig) döntötte el a _közösség_, hogy mi legyen. Senki sem tartott fegyvert a fejükhöz.

trey @ gépház

na ne csinaljunk mar belole martirt...egy bekepzelt pocs. Ismertem. Es nem arrol akar meggyozni hogy a fold nem lapos hanem gombolyu es a csillagok nem lukak az egen, hanem hogy ha ket nigger allat szendvicsbe kap, az valami kurvajo...ertem en hogy valaki azt szereti, de had mondjam mar el, hogy nekem nem olyan kifinomult az izlesem, mint pocstering urnak :D

Ha ez teged zavar hat ...na bazdmeg majdnem azt irtam sajnalom, pedig igazabol leszarom :D

Jajj, Professzor EU által finanszírozott Karácsonyfa Andrist meg Mr. Júnikszgrandfater exMacUser Thompson-t hagyjuk is, anno összelázadoztak, hogy így szaralinuksz, úgy alacsony a kódminősége, amúgy amatőr, összefércelt, PC/ATA/IDE only GNU GPL copytheft kókler projekt, és szégyen szemre ők is azt használják mára. Minimum kínos. Főleg, hogy mindkettő SBC-n futtatja.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Az akkori kódminőséget/használhatóságot hogyan ítélnéd meg az akkor létező többi Unix-variánshoz képest? Azért valljuk be, hogy voltak érdekes dolgok... Egy kisbaba sem atomtudós: szopik, emészt/alszik, pelust telerak, majd goto 10... de aztán felnő, és... Jó, ha olyan a munkája, akkor az első kettő marad  :-D

Félreérted, ezt nem én mondtam, hanem a fentebb nevezett személyek nyilatkozták anno a Linuxról. Mindkettőjük lemöhögte, az egyik azért, mert nem Minix, a másik meg azért, meg nem eredeti AT&T Unix, magyarán mert nem a delikvensek írták őket, annak ellenére, hogy nem voltak a fejlesztésből kizárva. Persze nem hibáztatom őket, nincs más használható. hajbi is ezt nem érti, hogy még ő se fogja tudni a Linuxot elkerülni egy szinten túl.

Most a redditen is megjelent egy csomó ember, akik korábban ezt a soseleszlinukszdesztkopéve meg nincsegységeslinuxosszabvány, valamint nincsfódósapésadóked és a protonmégnemszázszázalékos szövegeiket hajtogatták korábban, és szégyen szemre vallják be, hogy egy ideje használják. Nem akarták, de aztán a melegítőfölsős vezér bejelentette a Recall-t, most már egyből vonzóbb a Linux, még a diehard Windows fanoknak is. Az a prog.hu-s csávó, Sting is Linuxon fog kikötni, hiába fröcsögi le évek óta.

Példáért amúgy se kéne messzire menni, ez a Lényhárt Pöttyering gyerek is nagy mekes volt előtte, de onnan el kellett meneküljön, de ő nem csak használja, hanem sajátjává teszi, GNU/systemd/Poetterix-szé.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Szerintem jórészt jogosan fanyalogtak, mert sem a kódminőség, sem a használhatóság, sem a támogatott hardverek terén -akkoriban- azért nem remekelt a Linux. Az, hogy kinőtte magát, miközben a többi kereskedelmi Unix/unix-jellegű OS-ek a speciális hardverekkel együtt mentek a múzeumba, nos... Az jórészt a pécés hardverek oclsó tömegtermelése és jelentős fejlődése miatt alakult így, nomeg azért, mert jelentős fejlesztői erőforrásokat tudott bevonzani a Linux, és bár néha-néha kacskaringósan, nem a leg-leg egyenesebb meg optimális útvonalon, de azért szépen halad(t) előre. És igen, a systemd is előrefelé haladás, még akkor is, ha az initscript-mágusoknak/fanatikusoknak ez nem is tetszik annyira.

 

Én egyébként értem mit mondanak, de rossz szót használnak rá szerintem is. Amit ők kódminőségnek mondanak, az kódkomplexitás csupán, és nekem sem tetszik, de erről nem a Linux tehet, hanem az egész mai fejlesztői kulturúra és bloatosító szemlélet, jelen van minden platformon, az asztalitól a mobilig, mindegy, hogy Windows vagy Mac, Android vagy iOS.

Plusz a Linux kódja azért is komplexebb, mert objektíve többféle szolgáltatást nyújt, meg többféle hardvert támogat, több benne a driver, stb., mint a többi unixlike OS-nek.

A systemd-vel nem az a baj, hogy haladás vagy nem, hanem hogy sok projekt feleslegesen dependel rá, így meg rá van tolva mindenkire. Ha szerencsések leszünk, lehet a MS megéri Pöttering mestert, hogy integrálja a linuxosoknak is a Recall-t, systemd-recalld formájában.

Az init-re nem kéne semminek dependelnie. Ennyi. Akkor nyugodtan le lehetne cserélni a systemd-t egy másik initrendszerre. Vagyis le lehet így is cserélni, csak ugye a függőségek miatt ott lesz a rendszeren a systemd, legalább részimplementációk formájában, pl. elogind, udevd, stb. és így nem kerülte ki senki, hiába is használna helyette másik initrendszert, csak áltatja magát az illető.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

A systemd nem egy (nem csak egy) initrendszer... Sőt.

Ahogy mondani tetszik, sok minden, sok bug-al. Hol a timesyncd fossa össze magát, hol networkd, főleg ha több interface van, hol ki tudja mi. Egy kalap szar az egész.

„Az összeomlás elkerülhetetlen, a katasztrófa valószínű, a kihalás lehetséges.” (Jem Bendell)

VM-ben nálam is minden ok. Fizikai vason van gáz. Legutolsó eset a timesyncd. 2 éve installált Debian 11, beállít, használ. Frissítve soha nem volt, új dolgok nem lettek telepítve, ennek ellenére kb. 2 hónapja elkezdett késni az órája napi 0.5-1 órát. Valamelyik natív ntp prog felrak, azóta újra jó. Na ez az egy eset pont eggyel több mint kellene. Aztán tömérdek példát tudnék felsorolni a több hálókártyás gépek esetében.

A timesyncd-s eset után natív vasra soha többet systemd-s distró. Ha problémára lesz szükségem majd csinálok magamnak :-), nem kérek többet Pötyi agymenéséből.

„Az összeomlás elkerülhetetlen, a katasztrófa valószínű, a kihalás lehetséges.” (Jem Bendell)

"Frissítve soha nem volt, új dolgok nem lettek telepítve"

Szakértelem a köbön... Egyébként megnézted, hogy hogy volt beállítva a systemd-timesyncd? Hogy hova próbált szinkronizálni? Hogy a hardveres órába visszapakolta-e a pontos időt? Vagy leállt az autó, és visszaültél a lovasszekérre?

Én inkább úgy fogalmaznék, hogy a Pötyi által összeeszkábált vasabroncsos, faküllős lovaskocsi kereket lecseréltem normál gumiabroncsos kerékre és újra száguld a verda. Nem érdekel, hogy melyik küllő tört ki vagy elkopott a vasabroncs, nem akarok szakérteni ilyen esetben.

„Az összeomlás elkerülhetetlen, a katasztrófa valószínű, a kihalás lehetséges.” (Jem Bendell)

Tudom. Mindenes, nem csak init, de eseményekre is reagál (udevd), kezeli a logint (logind), felhasználókat (homed), hálózatokat (netctl vagy networkmanager), entrópiát RNG-hez, időszinkronizációd (timesyncd), logolást bináris formában (journalctl), magába olvasztotta a korábbi cron-ütemezést is.

Kicsit sajnos ilyesmi lett a Pipewire is, ami már a Wireplumbert is magával hozza, és ezek együtt már nem csak a hangról szólnak, annak is minden rétegét kiváltva (pipewire-pulse, pipewire-alsa, pipewire-jack), hanem a videólejátszást, webkamerát, és waylandes portálokat (képernyőmentés, megosztás, sandboxing, stb.) is kezelik. Senki nem kérte, de a Red Hót ezt is rátolja sikeresen mindenkire.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Mert sok mindennek függősége, és a Debian-Ubuntu akartak széllel szemben hugyozni. Plusz hiába a sok erőforrás, időbe tart patch-elni, jobban lemaradnak a verziókkal. Az Arch-nál is ez indokolta.

Az rpm alapon működő disztrók, meg azért nem patchelik ki, mert ők pont a Red Hat vonalon vannak, és ez a systemd, pipewire, wayland, stb. pont a RH szarja, amit próbálnak erőszakosan terjeszteni.

Plusz mint írtam, hiába patcheled ki a legtöbb helyről, néhányban benne fog maradni, ha más nem, 3rd party tárolók csomagjában, vagy Flatpak-nek, Snap-nek, stb. kell, és épp úgy kell akkor a másmilyen kedvenc initrendszer mellett systemd-részimplementációkat futtatni. Mondom, én ezt Void-on, Artixon, Gentoo-n a saját bőrömön tapasztaltam, és be is láttam, hogy szélmalomharc. Ennek ellenére időszakonként bepróbálkozok vele, hátha, de párhuzamosan BSD-ket is próbálgatok.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Mert sok mindennek függősége, és a Debian-Ubuntu akartak széllel szemben hugyozni. Plusz hiába a sok erőforrás, időbe tart patch-elni, jobban lemaradnak a verziókkal. Az Arch-nál is ez indokolta.

Annyi lényeges különbséggel, hogy míg az Arch-nál megállja a helyét ez az érvelés, a befagyasztott verziós stable és LTS disztrókban utazó Debian-Ubuntu esetében egy szélsőséges idealizmus.

Valljuk be, van annak valami diszkrét bája, amikor egy támadáshoz nem kell kódot írni, hanem közönséges off-the-shelf command line toolokkal lehet kivitelezni. :) Ráadásul mindössze 2 parancs kiadásával. :D

(amúgy a reptyr-t eddig nem ismertem, de hasznos projekt, ha valamit nem screenben indítottam el, és később jövök rá, hogy abban kellett volna)

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

( zeller | 2024. 05. 04., szo – 16:17 )

Virágozzék száz virág, azt mondom... Kérdés, hogy a "run0" hogyan viszonyul a sudo minimálisan "ki, honnan, mit, kinek a nevében" jogosultságkezeléséhez? Mert ha csak egy sima "futtasd uid=xxx userrel...",  akkor azért még bőven van mit reszelni rajta...