bb Z80

Techspot link.

Nagyon szerettem, tök jó emlékeim vannak róla. Amíg lélegzik, addig az EP128 és ZX48 gépemben él tovább 1-1 példány.

( Hiena v | 2024. 04. 25., cs – 19:28 )

Jup. Ki volt talalva rendesen.
Bar parszor mar temettek a Zilogot, aztan mindig visszatert mint valami zombi.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

( ruczati | 2024. 04. 26., p – 01:43 )

Nem fáj, de hogy tudott nem kihalni? (D)Evolúciós értelemben érdekel, Imho a túléléshez a 1-1 példány és rajongói (évente 1x1x bekapcsolják, nosztalgiáznak kicsit, aztán 1 sörrel visszaülnek a TV elé) kevés. 

Úgy, hogy egy komplett programozói generáció nőtt fel rajta otthoni számítógépen edzett assembly programozóként, akik a 8 bites otthoni számítógép era kimúlása és a atmel/microchip dömping előtt szinte mindenbe ezt tették mikrokontroller helyett. 2000 körül komplett gyárak üzemeltek Z80 által vezérelt ipari rendszerekkel. Mivel HW tekintetben rendkívül egyszerű volt interfacelni, olcsó volt, és a home computer eraban, szinte mindent is megírtak hozzá logikus választás volt.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Valamikor az őskorban a Daewoo MGM (aka GÖCS) egyik nagy ipari kemencéjét Z80A hajtotta. Nem kevés vasat melegített meg. A kezelő egy Win3.1 x86 PC volt, a kemence kontrollere a fenti 8 bites csoda. Egy spec kártya drótozta össze őket, faék egyszerűséggel. Az szerintem most is menne, ha nem bontották volna el 20+ éve. Utáltam akkor babrálni vele, most meg azt mondom álom volt. Akkor a SW/HW beavatkozás 2 eset per évként volt a “sok”, most egy átlagos és hasonló bonyolult feladatkörű modernebb cucc 3-4 per hó. 

De láttam már összetettebb kaputelefon rendszerben is Z80 CPU-t :)

Vortex Rikers NC114-85EKLS

Karbantartottam olyan szerelőszalagot, ahol a tesztberendezések moduláris z80 alapú gépek voltak. Minden állomáshoz tartozott egy processzor doboz, aminek az előlapján volt egy kétdigites hétszegmenses kijelző és egy ZIF EPROM foglalat. Modellváltáskor a befogó cseréjével párhuzamosan eprom ki, eprom be. Mire átkantározta az ember a szalagot a szoftverváltás is megtörtént. Kb. agyonüthetetlen volt.

A mai PC, flash, whatever világban, a szalag megáll mert:
Elment a net (leállt a szerver, kihalt a switch).
IP ütközés van. (DHCP kurvaanyád)
Az OS termelés közben frissíteni akar. (Nem csak a win alapú gépek)
Időszinkron hiba.
Kihalt a BIOS akksi.
Kihalt az SDD az ipari PCben.
Kihalt az SDkártya a kontrollerben.
 

Külsős, maszekolós supportosként élvezem, mert le lehet akasztani pár százezret, csak mert átállít az ember egy gépsort külön LAN tartományra, statikus IP-re, amitől a helyi ITs nagyon szomorú lesz (mahnetwork!!!!), de olyan emberként, aki gyártásban ugyanilyen rendszereket felügyelt 8 órában a hideg kiráz.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

( kleinie | 2024. 04. 26., p – 21:25 )

Kár érte, jó ügynök volt! Bár nekem 'ellenség', én ugyanis a 6502 táborba tartozom. De van 2 gépem is amiben Z80 ketyeg: Commodore 128 és egy Schneider Joyce!

Amúgy, az hogy fizikailag már nem gyártják, nem feltétlenül jelenti a halálát. Szerintem nagyon sok helyen megtalálható valami HDL reinkarnációban, beágyazott rendszerekben akár.