Meglátogattam egy villamos boltot, kérdeztem, hogy kék, zöld-sárga zsugorcsöveik vannak-e, mert a tisztelt rokonok folyamatosan szétégetik a konnektorokat és kényelmetlenül érzem magam, amikor a szigetelést feketével pótolom.
Mondja a fickó, hogy ilyet nem tartanak, meg ha szétég a szigetelés egyébként is vezetéket kell cserélni. Mondtam neki, hogy kizárt, hogy idegenbe nekilássak vezetéket behúzogatni, főleg, hogy ez már a 3-4. konnektor, amit elégettek (alu vezeték).
Idáig abban a hiszemben éltem, hogy a zsugorcső a sérült szigetelés javítására szolgál. Tévedtem?
Az is lehet, de jellemzően a kötésben a túlhúzott csavar miatt képlékenyen alakul az alu vezeték, és az átmeneti ellenállás megnő - melegedés - melegen még puhább lesz a vezeték, még nagyobb lesz az átmeneti ellenállás, még jobban melegszik - és idővel a szigetelés már nem fogja elviselni a fűtést...
Az aluvezetek nem feltetlen az alulmeretezes miatt eg el, vagy porlad el a szigetelese. Nyilvan lehet, hogy a nagyi teslajat-mosogep-ivheggeszto kombojat mar nem birja a csengovezetek, de talan nem ez a baj.
Ilyen vezeteket nagyon reg nem hasznalnak mar (vagy a kozelebe nem mennek olyan helynek). Siman eloregszik a muanyag boritas ennyi ido alatt, es torik, porlad, elszinezodik.
Tovabba, az aluminium szeret oxidalodni, es az esetleges rezes erintkezovel reagalni is. Ezek mind novelik a kotesek lokalis ellenallasat, ami nagyon nem jo. Van specialis saru, de nem hinnem, hogy 50+ eve jellemzo lett volna a hasznalatuk.
Viszont teljesen egyetertek. Ha lehet, akkor huzzak ujra az egesz hazat.
Nalam ez sajnos nem volt opcio. Igaz, hogy csatornaban futott az osszes vezetek, de a "bakancsommal addig rugdosom, amig bele nem megy a vasak koze" hozzaallas miatt sokszor siman belefolyt egy kis a beton is. Kivesni, ujracsatornazni meg egyik ceg sem hajlando az ilyen hazakat.
Szerintem jobban jársz, ha a rokonnak veszel inkább 2 db kézi 5 kg-os CO2 oltókészüléket és 2 db kézi 6 kg-os ABC osztályú porral oltót. Szükségük lesz rá....
Nem lehet legalább egy konnektorhoz vinni egy rendes rézvezetéket (akár falon kívül, 2.5 mm2-es tömör réz kettős szigetelésűt, falhoz rögzítve) a biztosítótáblától és ezentúl oda bedugni az olajradiátort? A többi körön meg vagy rendet tenni (ha csak a konnektorok szarok, akkor azokat cserélni, ha a csavarok lazultak meg, utánahúzni) vagy ha nincs egyszerű megoldás, 6A-esre cserélni a kismegszakítókat.
Cserébe minden panellakás, régebben újravezetékelt házban ez van, szóval óvasotan a kijelentésekkel. Egy részleges felújítás, ahol nem barmolsz szét mindent, az 500e-nél indul, egy teljes már talán simán másfél milliós. Azért ezt kevesen tudják megugrani hipphopp.
Nem mellesleg valahogy nem égnek halomra a panelek.
Az alu sem lenne az ördögtől való. Csak nagyobb a fajlagos ellenállása, mint a réznek. Ezzel meg számolni kellett (volna régen) / kell (most is). + Elektrokémiai korrózió.
Értsd: 1,5-s réz kb. egyenlő 2,5-s aluval durván.
Ezzel speciel számoltak. Akkor is az adott kábel terhelhetőségére kell(ett volna) méretezni a védelmét (kismegszakítót vagy olvadóbiztosítót). Nem ez a baj az aluval, hanem hogy puha ("kifolyik" a csavar alól) és törik (nem lehet jól javítani a rendszert, letörnek a drótvégek). Ami még hozzájön, az az, hogy sokat fejlődött a világ azóta, hogy szokás volt alumíniummal vezetékezni egy lakást/házat. Akkoriban teljesen megszokott volt összecsavarni a vezetékeket kötésként. Ma még rézzel sem szokás, wago-t vagy wirenut-ot használnak.
Nagyon nem arra szolgál. Eleve ha már a második ég szét, akkor hátra kell lépni, és jelezni, hogy villanyász erősen nézze át a dolgokat, hogy mi történik. Az aluvezeték önmagában nem ördögtől való, de oda kell rá figyelni, és ha nagyon kis keresztmetszet akkor pláne. Ha jól tudom eleve a vezető típusának és keresztmetszetének megfelelő kismegszakítót (biztosítást) alkalmaznak.
Ha megég a vezeték a konnektornál lévő csatlakozásnál, akkor rögtön minden további konnektort ellenőrizni kéne, hogy van-e lazulás, és hogy az összes kötésnél mi a helyzet. Na ezt idegenben pláne ellenjavalt.
Egyébként a régi alu vezetéken elég ritka a szines vezető jelölés, mert eleve nemnagyon volt földvezető kihúzva, csak nevezetes helyekre.
Nagyszülőknél van, nagymama mondta, hogy ó, nem baj, hogy szétfolyt a konnektor, van még másik konnektor elég a házban.
Nos neki próbáld meg elmagyarázni, hogy villanyszerelő, meg vezetékcsere.
Máig ott van egy kampó, amit bevertek a villanykapcsoló fölé, átütve pont középen a gégecsövet, bár a fázist nem találták el, de azért jól van az úgy.
Otthon kicserélném, ott nem. Az összes alukábelt kukáznám, nem drága a kábel, de 20 perc áramszünetet nem bírnak ki és kizárt, hogy valaha is olyan rend lesz, hogy hozzáférj bármihez.
Nálam a panelban érdekes volt a jelölés: kívülről normál esetben sötétszürke kábel, majd alaposabban megnézve látszott alatta a kék, fekete és piros jelölés. A kék és a fekete az, amire tippelne az ember, de a pirosnál első alkalommal pislogás van.
Baromi régen toltam az általános iskola 8. osztályát, tán 1981-et írtunk. "Gyakorlati" órán sok mindent oktattak, kötöttünk be vezetékeket is próba paneleken. A kék akkor is a nulla volt, de a fázist biza a piros vitte, a földet a föld színű fekete. Amikor a szabvány változott, meg is állapítottam, hogy az eddig ártatlannak tartott fekete most már nem azt jelenti hogy "ez a föld", hanem hogy "ha ebbe megkapaszkodsz,a földbe kerülsz - mert ebben már a fázis kóricál!" Jól sikerült váltás volt...
Szerintem MO-on régen piros a védőföld volt, nem a fázis. Szerintem a fázis régen is fekete volt, a nulla meg kék. Az angol régi (2004 előtti) volt olyan, hogy a fázis piros és a nulla fekete a föld meg csupasz.
Akkor ott valaki szerintem nagyon nem tudta azt, hogy mit hova hogyan... '80-as évek paneljeiben már bőven a piros volt a mai zöldsárga... Persze lehet, hogy onnan gondolta, hogy egyenáram esetén a kék a negatív a piros meg a pozitív, és általában a negatív ág volt a saszin/fémvázon, ha úgy alakult, és emiatt hihette azt, hogy a 220V~ esetén is biztos így van...
de a fázist biza a piros vitte, a földet a föld színű fekete.
Nope.
A piros a védőföldelés volt. A fekete pedig fázis már akkoriban is. Tehát nem volt "jól sikerült váltás", szerencsére.
Ami létezett: földkábeleknél megengedett volt, hogy a PEN szigeteletlen, a három fázis pedig piros-sárga-kék jelölésű. A földkábelen belül, érjelölésként. Ilyen földkábeleket simán találhatsz még a 80-as évek közepén készült épületekben.
Alu vezeték és vélhetően csavaros rögzítés... Ezekre elvileg van jól meghatározott meghúzási nyomaték (0.3-0.5Nm nagyságrendű), hogy ne legyen túl laza sem, és túl szoros sem - mert ez utóbbi esetben az alu képlékenyen alakulni fog, és a kötés idővel laza lesz.
Azaz. Nalunk is volt ilyen gyarilag (!): 5 bejaratos doboz, 6 vezetek osszetekerve (5 alu, 1 rez), kis textil szigszalag, jovanazugy!
Az lett a gyanus, hogy a doboz takarofedele elszinezodott. Jo 30 eve ott magyaraztam a villanyaszboltokban, hogy nekem bizony olyan sorkapocs kene, ami rezhez es aluhoz is jo. Nem ertettek, hogy mi a bajom.
Tudtommal nincs olyan sorkapocs. Az alumíniumhoz nem is igazán jó megoldás a sorkapocs, puha, kifolyik a csavar alól, elromlik a kontaktus, melegszik, oxidálódik, tovább romlik a kontaktus, még jobban melegszik, GOTO 10. Wago van (a rugó utánamegy az alumíniumnak), kell bele alumíniumvédő paszta, hogy ne oxidálódjon az alu, és a mellette lévő lukba dughatsz rezet.
Amúgy szerintem 40-50 éve majdnem mindenhol összetekert kötésekkel szerelték az alumínium vezetékeket. Akkor még nem nagyon volt wago, és abban nem vagyok biztos, hogy a sorkapocs nem még rosszabb. Szerintem nálunk nem lehetett wire nut-ot kapni, az inkább Amerikában volt szokás.
Sorkapocsból kétféle van elvileg: a normál - olcsóbb, de a csavar vége közvetlenül darálja a vezetéket - és a nyomólemezes. A második minden vezetékhez jobb, de én itthoni alukábelre még nem mertem rakni pont a vázolt okok miatt.
Amúgy Wago-nál se mindegy, hogy melyiket pasztázod. A 221 (karos, átlátszó) például nem jó aluhoz pasztával sem. De a 2273 (egyszerhasználatos, átlátszó) és a 222 (karos, szürke) a gyártó szerint használható, csak ne sajnáld a pasztát.
Ami a wirenut-ot illeti, itthon asszem kupolfix néven fut/futott. Találkoztam vele 80-as évek első felében épített panelban.
Szerintem mielőtt toldozod-foldozod a rendszert, gondold meg, hogy mi történik. Ha a vezeték melegedett, akkor szerintem ott gáz van. Valahogy túlterhelődik, valami nem stimmel. Ez esetben igazából nem tudhatod, hogy hol rongálódott még meg. Az a minimum, hogy a kötöződobozokba is belenézel, hogy ott nem égett-e semmi. A kismegszakítók (vagy olvadóbiztosító-foglalatok) csavarjait sem ártana ellenőrizni. Általában a kötések a hálózat gyenge pontjai.
Fontos lenne tudni, hogy mi melegedett. Ha a konnektor maga, vagy benne valahol vagy a dugó lábaihoz csatlakozó érintkezőknél, akkor mindenképpen cseréld ki a konnektort. Ha a vezeték csatlakozásánál, vagy azért, mert a csavar lazult meg, vagy mert szépen lassan kiment közüle az alumínium, mint egy sűrű paszta (szétnyomta, régi vagy túl volt húzva), akkor azért azt a darabot le is kellene vágni a drótból legalább, de ahhoz kell, hogy legyen benne tartalék.
Utána már, ahhoz képest, hogy egy égett, nem szakszerűen (összetekerve) toldott hálózatot foltozgatunk, már szinte mindegy a szín. Az fontosabb, hogy amikor rábűvölöd, ne hajlítgasd az alut (ne olyan szigetelést válassz, ami nehezen megy rá), mert megreped, és ott fog elégni.
Idáig abban a hiszemben éltem, hogy a zsugorcső a sérült szigetelés javítására szolgál. Tévedtem?
Igen, tévedsz. A zsugorcső nem erre való. Ha megnézed alaposan, akkor sokkal vékonyabb, mint egy kábel gyári szigetelése, nincs meg a kellő védelem átütés ellen. Emiatt alacsonyabb hőfokon is melegszik, mint a kábel gyári szigetelése. Könnyebben is sérül a zsugorcső.
A zsugorcső csak szépségtapasz. Ápol és eltakar.
Ha már az eredeti vezeték szigetelésének hatékonyságát szeretnéd megközelíteni (szigorúan csak vészhelyzetben ajánlott), akkor zsugorcső + sok szigszalag. És legyen legalább olyan vastag átmérőben, mint az eredeti kábel a szigeteléssel együtt.
Ha az eredeti kábel porzik, törik, akkor az egész kábelszakasz cserélendő.
Milyen vastag az az alu vezeték, és hány amperre van biztosítva? Nem lehet, hogy rossz a kismegszakító vagy meg van patkolva az olvadóbiztosító (ahol alu a vezeték, ott minden lehet), és azért lehet túlterhelni, mielőtt leold a biztosító? Egy konnektort normális esetben nem lehet elégetni úgy, hogy oda bedugsz valamit, mert előbb kellene a védelemnek tennie a dolgát. Ha mégis elég, akkor rosszul volt méretezve a biztosító (vastagabb vezetékhez való) vagy valami más disznóság van (kilazult csavar, patkolt biztosító, elöregedett kötés), ilyen esetben még az előtt érdemes csinálni valamit, hogy talál magának a melegedés valami éghető anyagot.
Esetleg érdemes végigmenni a konnektorokon, megnézni, hogy nincs-e kilazult (lötyög benne a vezeték) vagy túlhúzott (kifolyik alóla az alumínium) csavar, vagy elöregedett konnektor (nem fogja a dugasz lábát, mert már rossz a rugó). A kötöződobozokba is bele lehet nézni, hogy azok a kézzel összetekert kábelek nem égették-e már le magukról a szigetelőszalagot. Nem szabad melegednie. Ami az ilyen nagyobb ellenőrzés ellen szól az az, hogy ha letöröd az alumínium vezetéket, nem fogod tudni rendesen megtoldani, csak kicserélni. (Elvileg van aluhoz wago, kell bele aluvédő paszta.)
Egy régi, alumínium vezetékrendszer jó nem lesz, csak jobb, mint most. Puha az alumínium, szép lassan kifolyik a csavarok alól, kilazulnak az összetekert toldások, és ezt még gyorsítja is, ha már melegszik. Ami el tudja égetni a konnektort meg a szigetelést, az meg tud gyújtani valami fát, ha az van mellette (pl. plafonra vagy tetőbe szerelt kötöződoboz mögött). Ha védőcsőben van az a vezeték, akkor talán arra még jó, hogy azzal lehet behúzni a helyére egy rendeset. Ha falkábel, akkor gáz, vésni kell vagy falon kívül (pl. lábazatban) vinni újat.
A 1,5mm2-es rezet 13A-re, a 2,5mm2-eset 16A-ra szokás manapság biztosítani. Ebben van valamennyi felülméretezés (azaz valamivel többet elbírna, de biztosra mennek, mert nem játék, és amúgy 13A az 3kW, ráadásul jobban szétbontják az áramköröket), és ha belegondolsz, akkor 2kW az valójában 8A körüli érték. Itt panelben 10A-s (B10 talán) kismegszakik vannak az alura, de ez is áramkörönként 2,3kW.
Az 1.5 mm2 az réznél is inkább 13 A lesz. Ha a szokásos, szürke 1.5 mm2-es falkábel (MM-fal Al), akkor én legfeljebb 10 A-re biztosítanám, még akkor is, ha a kötések rendben vannak. Aztán ha több amper kell, akkor már könnyebb lesz meggyőzni a felhasználót, hogy ideje vezetéket cserélni. Még mindig jobb, mint egy tűz.
Hozzászólások
Meglátogattam egy villamos boltot, kérdeztem, hogy kék, zöld-sárga zsugorcsöveik vannak-e, mert a tisztelt rokonok folyamatosan szétégetik a konnektorokat és kényelmetlenül érzem magam, amikor a szigetelést feketével pótolom.
Mondja a fickó, hogy ilyet nem tartanak, meg ha szétég a szigetelés egyébként is vezetéket kell cserélni. Mondtam neki, hogy kizárt, hogy idegenbe nekilássak vezetéket behúzogatni, főleg, hogy ez már a 3-4. konnektor, amit elégettek (alu vezeték).
Idáig abban a hiszemben éltem, hogy a zsugorcső a sérült szigetelés javítására szolgál. Tévedtem?
Azért kell cserélni, mert alulméretezés miatt ég szét. Mindegy mit teszel rá, túl meleg lesz.
Az is lehet, de jellemzően a kötésben a túlhúzott csavar miatt képlékenyen alakul az alu vezeték, és az átmeneti ellenállás megnő - melegedés - melegen még puhább lesz a vezeték, még nagyobb lesz az átmeneti ellenállás, még jobban melegszik - és idővel a szigetelés már nem fogja elviselni a fűtést...
Az aluvezetek nem feltetlen az alulmeretezes miatt eg el, vagy porlad el a szigetelese. Nyilvan lehet, hogy a nagyi teslajat-mosogep-ivheggeszto kombojat mar nem birja a csengovezetek, de talan nem ez a baj.
Ilyen vezeteket nagyon reg nem hasznalnak mar (vagy a kozelebe nem mennek olyan helynek). Siman eloregszik a muanyag boritas ennyi ido alatt, es torik, porlad, elszinezodik.
Tovabba, az aluminium szeret oxidalodni, es az esetleges rezes erintkezovel reagalni is. Ezek mind novelik a kotesek lokalis ellenallasat, ami nagyon nem jo. Van specialis saru, de nem hinnem, hogy 50+ eve jellemzo lett volna a hasznalatuk.
Viszont teljesen egyetertek. Ha lehet, akkor huzzak ujra az egesz hazat.
Nalam ez sajnos nem volt opcio. Igaz, hogy csatornaban futott az osszes vezetek, de a "bakancsommal addig rugdosom, amig bele nem megy a vasak koze" hozzaallas miatt sokszor siman belefolyt egy kis a beton is. Kivesni, ujracsatornazni meg egyik ceg sem hajlando az ilyen hazakat.
Személyes megfigyelésem, hogy 1000W-ot bír a rendszer, utána melegszik. Ezt kb. 3x elmondtam.
Ezután bekapcsolták a 2000W olajradiátort egy éjszakára. Az lett volna meglepetés, ha nem ég szét minden.
Aztán jövő héten ismétlünk, ezért fogynak ilyen ütemben a konnektorok.
Szerintem jobban jársz, ha a rokonnak veszel inkább 2 db kézi 5 kg-os CO2 oltókészüléket és 2 db kézi 6 kg-os ABC osztályú porral oltót. Szükségük lesz rá....
Nem lehet legalább egy konnektorhoz vinni egy rendes rézvezetéket (akár falon kívül, 2.5 mm2-es tömör réz kettős szigetelésűt, falhoz rögzítve) a biztosítótáblától és ezentúl oda bedugni az olajradiátort? A többi körön meg vagy rendet tenni (ha csak a konnektorok szarok, akkor azokat cserélni, ha a csavarok lazultak meg, utánahúzni) vagy ha nincs egyszerű megoldás, 6A-esre cserélni a kismegszakítókat.
Cserébe minden panellakás, régebben újravezetékelt házban ez van, szóval óvasotan a kijelentésekkel. Egy részleges felújítás, ahol nem barmolsz szét mindent, az 500e-nél indul, egy teljes már talán simán másfél milliós. Azért ezt kevesen tudják megugrani hipphopp.
Nem mellesleg valahogy nem égnek halomra a panelek.
Az alu sem lenne az ördögtől való. Csak nagyobb a fajlagos ellenállása, mint a réznek. Ezzel meg számolni kellett (volna régen) / kell (most is). + Elektrokémiai korrózió.
Értsd: 1,5-s réz kb. egyenlő 2,5-s aluval durván.
Ezzel speciel számoltak. Akkor is az adott kábel terhelhetőségére kell(ett volna) méretezni a védelmét (kismegszakítót vagy olvadóbiztosítót). Nem ez a baj az aluval, hanem hogy puha ("kifolyik" a csavar alól) és törik (nem lehet jól javítani a rendszert, letörnek a drótvégek). Ami még hozzájön, az az, hogy sokat fejlődött a világ azóta, hogy szokás volt alumíniummal vezetékezni egy lakást/házat. Akkoriban teljesen megszokott volt összecsavarni a vezetékeket kötésként. Ma még rézzel sem szokás, wago-t vagy wirenut-ot használnak.
Nagyon nem arra szolgál. Eleve ha már a második ég szét, akkor hátra kell lépni, és jelezni, hogy villanyász erősen nézze át a dolgokat, hogy mi történik. Az aluvezeték önmagában nem ördögtől való, de oda kell rá figyelni, és ha nagyon kis keresztmetszet akkor pláne. Ha jól tudom eleve a vezető típusának és keresztmetszetének megfelelő kismegszakítót (biztosítást) alkalmaznak.
Ha megég a vezeték a konnektornál lévő csatlakozásnál, akkor rögtön minden további konnektort ellenőrizni kéne, hogy van-e lazulás, és hogy az összes kötésnél mi a helyzet. Na ezt idegenben pláne ellenjavalt.
Egyébként a régi alu vezetéken elég ritka a szines vezető jelölés, mert eleve nemnagyon volt földvezető kihúzva, csak nevezetes helyekre.
Nagyszülőknél van, nagymama mondta, hogy ó, nem baj, hogy szétfolyt a konnektor, van még másik konnektor elég a házban.
Nos neki próbáld meg elmagyarázni, hogy villanyszerelő, meg vezetékcsere.
Máig ott van egy kampó, amit bevertek a villanykapcsoló fölé, átütve pont középen a gégecsövet, bár a fázist nem találták el, de azért jól van az úgy.
Otthon kicserélném, ott nem. Az összes alukábelt kukáznám, nem drága a kábel, de 20 perc áramszünetet nem bírnak ki és kizárt, hogy valaha is olyan rend lesz, hogy hozzáférj bármihez.
Nálam a panelban érdekes volt a jelölés: kívülről normál esetben sötétszürke kábel, majd alaposabban megnézve látszott alatta a kék, fekete és piros jelölés. A kék és a fekete az, amire tippelne az ember, de a pirosnál első alkalommal pislogás van.
Szerintem régen az volt a védőföld (a zöld-sárga előtt).
Baromi régen toltam az általános iskola 8. osztályát, tán 1981-et írtunk. "Gyakorlati" órán sok mindent oktattak, kötöttünk be vezetékeket is próba paneleken. A kék akkor is a nulla volt, de a fázist biza a piros vitte, a földet a föld színű fekete. Amikor a szabvány változott, meg is állapítottam, hogy az eddig ártatlannak tartott fekete most már nem azt jelenti hogy "ez a föld", hanem hogy "ha ebbe megkapaszkodsz,a földbe kerülsz - mert ebben már a fázis kóricál!" Jól sikerült váltás volt...
Szerintem MO-on régen piros a védőföld volt, nem a fázis. Szerintem a fázis régen is fekete volt, a nulla meg kék. Az angol régi (2004 előtti) volt olyan, hogy a fázis piros és a nulla fekete a föld meg csupasz.
Akkor ott valaki szerintem nagyon nem tudta azt, hogy mit hova hogyan... '80-as évek paneljeiben már bőven a piros volt a mai zöldsárga... Persze lehet, hogy onnan gondolta, hogy egyenáram esetén a kék a negatív a piros meg a pozitív, és általában a negatív ág volt a saszin/fémvázon, ha úgy alakult, és emiatt hihette azt, hogy a 220V~ esetén is biztos így van...
de a fázist biza a piros vitte, a földet a föld színű fekete.
Nope.
A piros a védőföldelés volt. A fekete pedig fázis már akkoriban is. Tehát nem volt "jól sikerült váltás", szerencsére.
Ami létezett: földkábeleknél megengedett volt, hogy a PEN szigeteletlen, a három fázis pedig piros-sárga-kék jelölésű. A földkábelen belül, érjelölésként. Ilyen földkábeleket simán találhatsz még a 80-as évek közepén készült épületekben.
Alu vezeték és vélhetően csavaros rögzítés... Ezekre elvileg van jól meghatározott meghúzási nyomaték (0.3-0.5Nm nagyságrendű), hogy ne legyen túl laza sem, és túl szoros sem - mert ez utóbbi esetben az alu képlékenyen alakulni fog, és a kötés idővel laza lesz.
Bónuszként, hogy ha újabb konnektor és rezes az érintkező, akkor az szintén tud dolgozni az alun, bár ha csavaros, az jellemzően vas jellegű.
Nagypapa mesélte, hogy a szaki az alukábeleket kézzel tekerte össze a dobozokban szigetelés nélkül.
Abban a házban én semmihez nem nyúlok. Mindent kukázni kellene.
Azaz. Nalunk is volt ilyen gyarilag (!): 5 bejaratos doboz, 6 vezetek osszetekerve (5 alu, 1 rez), kis textil szigszalag, jovanazugy!
Az lett a gyanus, hogy a doboz takarofedele elszinezodott. Jo 30 eve ott magyaraztam a villanyaszboltokban, hogy nekem bizony olyan sorkapocs kene, ami rezhez es aluhoz is jo. Nem ertettek, hogy mi a bajom.
Tudtommal nincs olyan sorkapocs. Az alumíniumhoz nem is igazán jó megoldás a sorkapocs, puha, kifolyik a csavar alól, elromlik a kontaktus, melegszik, oxidálódik, tovább romlik a kontaktus, még jobban melegszik, GOTO 10. Wago van (a rugó utánamegy az alumíniumnak), kell bele alumíniumvédő paszta, hogy ne oxidálódjon az alu, és a mellette lévő lukba dughatsz rezet.
Amúgy szerintem 40-50 éve majdnem mindenhol összetekert kötésekkel szerelték az alumínium vezetékeket. Akkor még nem nagyon volt wago, és abban nem vagyok biztos, hogy a sorkapocs nem még rosszabb. Szerintem nálunk nem lehetett wire nut-ot kapni, az inkább Amerikában volt szokás.
Nem wire nut, hanem fogták összetekerték és szigszalag, és mindenki boldog. Gyors is volt, a rakéta porszívó is ment, bódottá volt.
Egyébként a Wago sorkapocs, de rugós leszórítással. :) Kiváncsi lennék a villanyboltosra, ha valaki rugós sorkapocsként kéri. :)
Sorkapocsból kétféle van elvileg: a normál - olcsóbb, de a csavar vége közvetlenül darálja a vezetéket - és a nyomólemezes. A második minden vezetékhez jobb, de én itthoni alukábelre még nem mertem rakni pont a vázolt okok miatt.
Amúgy Wago-nál se mindegy, hogy melyiket pasztázod. A 221 (karos, átlátszó) például nem jó aluhoz pasztával sem. De a 2273 (egyszerhasználatos, átlátszó) és a 222 (karos, szürke) a gyártó szerint használható, csak ne sajnáld a pasztát.
Ami a wirenut-ot illeti, itthon asszem kupolfix néven fut/futott. Találkoztam vele 80-as évek első felében épített panelban.
Most olvastam, hogy egy ép vezetékről lehúzom a szigetelést, ráhúzom a leégettre (csupaszolás után) és arra kell a zsugorcső, hogy rajta maradjon.
Szerintem mielőtt toldozod-foldozod a rendszert, gondold meg, hogy mi történik. Ha a vezeték melegedett, akkor szerintem ott gáz van. Valahogy túlterhelődik, valami nem stimmel. Ez esetben igazából nem tudhatod, hogy hol rongálódott még meg. Az a minimum, hogy a kötöződobozokba is belenézel, hogy ott nem égett-e semmi. A kismegszakítók (vagy olvadóbiztosító-foglalatok) csavarjait sem ártana ellenőrizni. Általában a kötések a hálózat gyenge pontjai.
Fontos lenne tudni, hogy mi melegedett. Ha a konnektor maga, vagy benne valahol vagy a dugó lábaihoz csatlakozó érintkezőknél, akkor mindenképpen cseréld ki a konnektort. Ha a vezeték csatlakozásánál, vagy azért, mert a csavar lazult meg, vagy mert szépen lassan kiment közüle az alumínium, mint egy sűrű paszta (szétnyomta, régi vagy túl volt húzva), akkor azért azt a darabot le is kellene vágni a drótból legalább, de ahhoz kell, hogy legyen benne tartalék.
Utána már, ahhoz képest, hogy egy égett, nem szakszerűen (összetekerve) toldott hálózatot foltozgatunk, már szinte mindegy a szín. Az fontosabb, hogy amikor rábűvölöd, ne hajlítgasd az alut (ne olyan szigetelést válassz, ami nehezen megy rá), mert megreped, és ott fog elégni.
Igen, tévedsz. A zsugorcső nem erre való. Ha megnézed alaposan, akkor sokkal vékonyabb, mint egy kábel gyári szigetelése, nincs meg a kellő védelem átütés ellen. Emiatt alacsonyabb hőfokon is melegszik, mint a kábel gyári szigetelése. Könnyebben is sérül a zsugorcső.
A zsugorcső csak szépségtapasz. Ápol és eltakar.
Ha már az eredeti vezeték szigetelésének hatékonyságát szeretnéd megközelíteni (szigorúan csak vészhelyzetben ajánlott), akkor zsugorcső + sok szigszalag. És legyen legalább olyan vastag átmérőben, mint az eredeti kábel a szigeteléssel együtt.
Ha az eredeti kábel porzik, törik, akkor az egész kábelszakasz cserélendő.
Hülyeséget ne terjeszd! Pont erre való. Szigetel és tűzgátló.
Egy kis anyagtechnológia ismeret:
ASTM D149-97 zsugorcső anyag átütési szilárdsága 12kV/mm
PVC átütési szilárdsága 25kV/mm
Az "olcsó" PVC szigetelés azért "vastagabb", hogy szerelésnél, behúzásnál is rajta maradjon a vezetőn szigetelés.
A 2kV vizsgálófeszültséghez elég lenne akár <0.1mm vastagságú szigetelés is, de így használhatatlan lenne a vezeték.
Milyen vastag az az alu vezeték, és hány amperre van biztosítva? Nem lehet, hogy rossz a kismegszakító vagy meg van patkolva az olvadóbiztosító (ahol alu a vezeték, ott minden lehet), és azért lehet túlterhelni, mielőtt leold a biztosító? Egy konnektort normális esetben nem lehet elégetni úgy, hogy oda bedugsz valamit, mert előbb kellene a védelemnek tennie a dolgát. Ha mégis elég, akkor rosszul volt méretezve a biztosító (vastagabb vezetékhez való) vagy valami más disznóság van (kilazult csavar, patkolt biztosító, elöregedett kötés), ilyen esetben még az előtt érdemes csinálni valamit, hogy talál magának a melegedés valami éghető anyagot.
Esetleg érdemes végigmenni a konnektorokon, megnézni, hogy nincs-e kilazult (lötyög benne a vezeték) vagy túlhúzott (kifolyik alóla az alumínium) csavar, vagy elöregedett konnektor (nem fogja a dugasz lábát, mert már rossz a rugó). A kötöződobozokba is bele lehet nézni, hogy azok a kézzel összetekert kábelek nem égették-e már le magukról a szigetelőszalagot. Nem szabad melegednie. Ami az ilyen nagyobb ellenőrzés ellen szól az az, hogy ha letöröd az alumínium vezetéket, nem fogod tudni rendesen megtoldani, csak kicserélni. (Elvileg van aluhoz wago, kell bele aluvédő paszta.)
Egy régi, alumínium vezetékrendszer jó nem lesz, csak jobb, mint most. Puha az alumínium, szép lassan kifolyik a csavarok alól, kilazulnak az összetekert toldások, és ezt még gyorsítja is, ha már melegszik. Ami el tudja égetni a konnektort meg a szigetelést, az meg tud gyújtani valami fát, ha az van mellette (pl. plafonra vagy tetőbe szerelt kötöződoboz mögött). Ha védőcsőben van az a vezeték, akkor talán arra még jó, hogy azzal lehet behúzni a helyére egy rendeset. Ha falkábel, akkor gáz, vésni kell vagy falon kívül (pl. lábazatban) vinni újat.
Nem mértem vastagságot, ránézésre a 16A rézzel azonos méretű (1.5 mm2 körül). Azt gondolnám, az alunak vastagabbnak kellene lenni.
A 1,5mm2-es rezet 13A-re, a 2,5mm2-eset 16A-ra szokás manapság biztosítani. Ebben van valamennyi felülméretezés (azaz valamivel többet elbírna, de biztosra mennek, mert nem játék, és amúgy 13A az 3kW, ráadásul jobban szétbontják az áramköröket), és ha belegondolsz, akkor 2kW az valójában 8A körüli érték. Itt panelben 10A-s (B10 talán) kismegszakik vannak az alura, de ez is áramkörönként 2,3kW.
Az 1.5 mm2 az réznél is inkább 13 A lesz. Ha a szokásos, szürke 1.5 mm2-es falkábel (MM-fal Al), akkor én legfeljebb 10 A-re biztosítanám, még akkor is, ha a kötések rendben vannak. Aztán ha több amper kell, akkor már könnyebb lesz meggyőzni a felhasználót, hogy ideje vezetéket cserélni. Még mindig jobb, mint egy tűz.