"Minden idők 7 legjobb CPU-ja"

Hardver

Az xda-developers szerint ....

Elég bátor egy ilyen listát készíteni .... Egyetértünk? Nem értünk egyet? Milyen területen? Milyen célra? Csak x86? Stb. Kezdődjön a flame a hozzászólásokban!

Ja, az nagyon budget bajnok proci, ha valakinek nem sürgős vétel, és elég neki hűtő nélkül, hosszú határidejű kiszállításra, akkor az Aliexpressen a sima 1600-as (ez nem Win11-képes) 30 dollár, az 1600AF (ez már Win11-képes) 32, a 2600-as 38 dollár mindössze, helyi angol piactereken én itt 50 font körül látom, de az újonnan van, dobozos, hűtővel. Mai mércével nem nagy szám proci, de nem is rossz (átlag felhasználás, esetleg némi játék 60-75 fps-ig), ilyen potom pénzért verhetetlen, ha az ember egy olcsó B450-es vagy hasonló alaplapot vesz alá, jelenleg a DDR4 sem drága, tele lehet pakolni, akár a 32-64 giga sem nagy tétel. Nekem is egy 2600-am van az asztali gépben, jó a mai napig, Win10 gamingre is, a Linux meg repül ezeken. Hasonlóan jó még ár/értékarányban a 3600 is, és talán az 5600 is odaér valaha, de az AMD egy ideje kezdi feladni a budget-szegmenst, amit egyre inkább az Intel vesz át, az olcsóbb i3-i5-ökkel a 10. generáció óta.

Annyira lementek ezek a régi Ryzenek árban, hogy a korábbi használt Xeonoktól visszafoglalták a legjobb ár/értékarányt. Persze az is igaz, hogy ez a felmérés, mint „legjobb proci” kétértelmű. Miben legjobb? Teljesítmény, vagy ár/értékarány, vagy mi? Szerintem a legemlékezetesebb fordulópontok, mert akkor egyetértek a listával kb.. Az ár/értékarány folyton változik, jelenleg az 5700, 5800XD is megy le egyre jobban árban. Egy csomó jó vétel van, ráadásul ezek a modern procik egyre nehezebben avulnak el, marigálisan a legkorábbi genes Core i-k is használhatók 10-13 évvel ezelőttről, ezek a mostaniak még tovább lesznek használhatóak. Hacsak nem jön valami óriási technológiai áttörtés, pl. valami nanotechnológia a szilicium helyett, vagy kvantummegoldás elérhető áron, akkor nagyon sok év van ezekben.

Ebből a szempontból a 90-es évek, és a 2000-esek eleje voltak a legrosszabbak, akkor elég gyorsan avult minden, már a boltok polcain, mivel hónapról hónapra jelentek meg az egyre erősebb, egyre nagyobb órajelű procik, újabb utasításkészletek, meg történt meg a 64 bitre váltás, stb., egyre erősebb GPU-generációk, újabb DX-generációk, így az ember nem sokáig tudta használni, alig pár év múltán kb. semmi új nem indult el rajtuk. Azóta viszont egyre inkább lassul a fejlődés, és az elavulási ütem is. Eljutottunk arra a pontra, mikor már csak mesterségesen tudják elavultatni ezeket, lásd Win11 hardverkövetelmények.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Azon én is gondolkodom. Egyelőre még nem ment le kellően az ára, de szépen menetel lefelé, ahogy jelennek meg az újabb és újabb hardverek. Plusz spúrság, mert a 2600 is elég arra nekem, amire a gépet használom. Főleg, hogy úgyse a fő gépem, az egy DDR5-ös laptop, amiben a Ryzen 6800H meg erősen overkill.

Plusz az is meggondolandó, hogy AM4-be nem biztosan éri meg pénzt tenni, akkor már az ember költ többet, de beruház az AM5-DDR5-PCIe5 ökoszisztámába, ami még tovább tart majd ki elavulásügyileg. Az is igaz, hogy végső soron az ár dönt, mert ha annyival olcsóbb, akkor az 5800X3D se egy rossz irány.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Én személy szerint bottal nem piszkálnék meg egy Zen1-est. Annyi baj volt velük (machine check exception-t dobáltak, volt a hírhedt "performance marginality problem" -> értsd, random segfaultoltak), és teljesen silicon lottery volt, sokszor 1-2 napnyi tesztelés kellett, hogy kiderüljön, hogy instabil példányod van. Nagyon bétás volt az egész széria. Szerintem nem véletlen, hogy most ennyire olcsók.

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Azok nem a procik voltak, hanem a korai BIOS-ok a korai alaplapokon, B350, A320-as lapokon főleg, és azok sem a procira, hanem a memóriára voltak háklisak, és későbbi BIOS verziókkal javították. Teljesen jó a Zen1, persze felhasználásfüggő is. Ami a veszte lett annak a platformnak, hogy a Win11-gyel a MS mesterségesen elavultatta, de aki azt nem használja, annak a megfelelően leszállított áron teljesen jó alternatíva még. Nekem teljesen megfelelne egy Zen1 is, pl. egy Ryzen 1700, nyilván nagyon kedvező áron venném csak meg, ha nem lenne máris Zen1+ és Zen3+-os gépem. Szerintem a Zen1 a mai napig jobb platform, mint a használtan máig túlárazott régi genes Core i-k, meg az olcsó leszerelt Xeonok a mesterségesen drágán tartott alaplapokkal.

Nyilván sokat nem érdemes a Zen1-ért adni, de aki nem akar Win11-ezeni, meg nem high fps gamer, annak nagyon sokáig elég lesz mindenre. Nyilván öregedett is, még kevesebb cache, kisebb órajel, magasabb fogyasztás, kisebb IPC, de nem vészesen avult. Mondom, főleg ezen a potom 30 dolláros-fontos áron baromi verhetetlen cucc, olcsó linuxos workstationöknek egy régi workstation GPU-val, olcsó DDR4-gyel 32-64 gigáig kitömve, sok monitorral, még mindig elég jó nagyon sok embernek. El sem hinnéd, hogy hány user hajt mai napig ősrégi C2Q, korai Core i, AMD FX/Ax platformot, mert desktop felhasználásra elég jó, és még nem rohadt ki alóluk.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

De, sajnos amiről én beszélek, az konkrétan a processzor hibája volt, az AMD nagy sokára elismerte és csereprogramot indított. Ugyan szó volt róla, hogy AGESA-vál talán javítani tudják de tudtommal ez nem valósult meg. Csak mivel ez a probléma főleg Linux alatt jött ki, a Win userek jelentős része valószínűleg nem cseréltette ki a hibás processzorát. Na ezért mondom, hogy ez a generáció sajnos eléggé lutri. Nyilván mivel most már olcsók, ezért pénzben nem kockáztatsz sokat vele, de az elcseszett idő és a bosszúság ha mondjuk munkád vagy adatod veszik el miatta, szerintem nem éri meg.

Azt nem nekem kell mondanod, hogy hányan hajtanak még régi desktopot, mert én is i7-4790-t használok (pont azért vettem ezt használtan, mert hónapok alatt nem bírt az AMD zöldágravergődni a Zen1 problémáival, nekem meg éppen kellett a régi core2duo-nál erősebb gép).

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

+1

A cikk nagyon az x86-ra fokuszal csak, es abbol is inkabb csak az utobbi ~20 evre mikozben az a cime hogy all time. Ha csak kizarolag x86-ra korlatozzuk magunkat, akkor is szerintem a 386 jelentosebb lepes volt mint a listan levo osszes CPU (talan meg a core2 duo jon kozel, mint az elso normal foldi halandok szamara is elerheto tobbmagos CPU. De ugye itt se az intel talalta fel a spanyolviaszt...)

I hate myself, because I'm not open-source.

( XMI | 2023. 06. 21., sze – 12:57 )

Az a baj ezekkel a listákkal, hogy teljesen random szempontrendszer szerint vannak kiválasztva.

Pl a Ryzen 7 1700-at eszembe nem jutna a "best CPUs of all time" kategóriába sorolni, mert egy tragikus bughalmaz volt. De az tény, hogy "jelentős" CPU volt abból a szempontból, hogy az AMD itt kezdett újra versenyképessé válni.

Pont úgy ahogy a retro számítógépes körökben kifejezetten utaznak az "oddball" hardverekre, amik kereskedelmileg, vagy adott esetben technikailag is bukók voltak, de éppen ettől ritkák és utólag keresettek. Pl az Apple I.-ek igazából alig voltak bármire is használhatók, de attól "amit reprezentálnak" csillagászati áruk lett.

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

( icserny | 2023. 06. 21., sze – 13:45 )

Régi motorosok emlékezhetnek még a 300 MHz-es Pentium II-re (vagy a 300 MHz-es Celeronra), amit simán 450 MHz-re lehetett állítani. Igaz, ez még az előző évezredben volt...

Ezek nem legendák! Csak a Celeron 300A és nem a Pentium II valóban elképesztő overclock képességekkel  rendelkezett. A Pentium II overclock lehetőségeit a fele órajellel működő külön chipes cache sram fogta vissza a szerencsétlen fekete tok mellett. Nem véletlenül ment csak a cpu órajelének a felével, épp annyit bírt, nem sokkal többet a cache. Az első Celeron 300 is jól bírta az overclockot de azon egyáltalán nem volt L2 cache, lényegében egy sram chipektől megfosztott Pentium II volt, ezért annyira nem volt jó választás. A nem sokkal később megjelent Celeron 300A-ra már került L2 cache a CPU mellé egy szilíciumra és nem külön chipre. Ugyan csak negyedannyi volt méretben mint a Pentium II-n de CPU órajelén működött, és simán működött 450 MHz-en, sőt akár 533-an is. Továbbá egy kis drótozással és bios módosítással dual cpu alaplapban is lehetett kettő Celeron 300A-t használni. Az Abit BP6 ezt gyárilag biztosította, azaz két darab PPGA Socket 370 foglalatába minden mókolás nélkül be lehetett tenni két Celeron 300A processzort és az overclockot is támogatta. Így egy Pentium II áránál jóval kedvezőbben volt egy dual processzoros, a korban szupergyors pc-je annak aki ezt választotta. 

“Az ellenség keze betette a lábát”

A mai napig hiányzanak az ABIT alaplapok. Volt egy pár (KT7A-RAID, KG7-RAID, KD7-II, NF7-S v2.0, AN7, KV8 Pro with 3rd Eye), beletelt egy kis időbe, amíg finomhangoltam, de utána beton stabilak voltak.

Prociból az abszolút kedvencem a 2500+-os Barton volt, AN7-es lapban. Beraktam, megkérdezte, hogy ez melyik proci (2500+ vagy 3200+), kiválasztottam az utóbbit és ment. 

( doc | 2023. 06. 21., sze – 14:36 )

Szerkesztve: 2023. 06. 21., sze – 14:37

Igy hirtelen ketto jut eszembe:

 

- A regi Duron/Celeron procik, amiket kis szerencsevel irgalmatlanul meg lehetett hajtani brutal orajelekkel

- Apple Silicon csalad. Nekem M1 Pro van, az ujabbak meg durvabbak, de ha egy konkretat kell mondani akkor az elso M1. Brutal uzemido (marmint kis fogyasztas), brutal teljesitmeny, emelle szinte egyaltalan nem melegszik

 

Felmerult meg a Z80 es a 8510, de hogy az objektiven mennyire szamitott jonak, azt innen visszanezve mar nem nagyon tudom megitelni :)

A Z80 nekem a 2000-es években is ott volt a mindennapokban, pedig nem retróztam (legfeljebb csóró voltam, hogy még 2003-ban Vodoo3-al bővítettem a gépem 3D-s képességeit :D). Sok olcsó MP3 lejátszó a DSP mag mellett a menü és a fájlrendszer kezelésére egy Z80-as magot használt (S1MP3)

( Caro | 2023. 06. 22., cs – 05:49 )

x86 vonalon, időrendben:

- maga a 8086, mint kezdet,

- 80386: 32 bit, használható protected mode. A linux 2012-ig támogatta.

- Pentium (P5): főleg a szuperskalár kialakítás miatt, de számos teljesítménynövelést hozott, ami ledarálta a 486-okat.

- Az első 1 GHz-es Athlon (ez szerepel a listán),

- Pentium M: az első mobil eszközökre optimalizált CPU

- Athlon 64: a 64 bites utasításkészlet és az integrált memóriavezérlő miatt

- Athlon x2: az első igazi kétmagos x86

- Core: egy sikeres család kezdete (bár a Core2-vel érett be igazán)

- Atom: az első igazán ultra-low power processzor. Kár hogy a piacon megbukott.

Na azóta szerintem olyan nagy durranás nem volt, csak reszelgetés.

 

Ha nem x86:

- 4004: az első mikroprocesszor

- Z80: egy igazán sikeres 8 bites processzor.

- 8086: a PC kezdete

- m68k: egy korát nagyon megelőző processzor

Ha nem x86 és "minden idők":

AGC  (Apollo Guidance Computer) - 1962

8X300 (SMS300->8X300->8X305) - 1976, az utóbbit ma is gyártják.

8080 - mint az x86 előzménye

Z80 - az első CT is ezzel készült, érdekességek:

  • 8085 - a 8080 gyorsabb, egy tápfeszültségű változata, 5 huzalozott interrupt
  • NSC800 = Z80+8085
  • V20 (V30, V40 = 8088, 8086, 80286) = x86 + natív 8080 üzemmód + néhány fícsör, amivel gyorsabb, mint az x86

386 - űrhajózás

POWER - ami egy teljesen új viágot teremtett, ezen belül:

  • PowerPC 60x - szimmetrikus multiprocesszing, sebességben Intel és az AMD 8-10 év múlva érte utíl, de hasonló megoldás nem készült
  • Power 4 - rokona a marsjáró processzorának
  • Power 6 - a mainframek leváltása
  • Power 7 - nem mondok semmit, nézd meg mi lapul a CPU belsejében! ;)

Az első PC-kben nem i8086 volt, hanem i8088 (ennek belül ugyanúgy 16 bites az adatbusza, mint az i8086-é, de kívül csak 8 bites).

https://hu.wikipedia.org/wiki/Intel_8088

(Találkoztam olyan PC-vel, amiben valóban i8086 dolgozott, de nem sokan gyártottak ilyet.)

 

Az i4004 nem az első mikroprocesszor, hanem "csak" az első olyan mikroprocesszor, ami kereskedelmi forgalomban is kapható volt.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Intel_4004

https://firstmicroprocessor.com/

Az egy mikrokontroller volt (nem véletlenül sorolták át utána a TMS0100-s sorozatba, mikor megjelent a TMS1000-es sorozat), nem tudott külső programot végrehajtani. Nem tudtad programozni, a benne lévő ROM az gyakorlatilag mikrokód volt.

Az Intel 4004 meg programozható volt.

 

Az egy mikrokontroller volt

És? Akkor mi van? https://en.wikipedia.org/wiki/Microcontroller

A microcontroller (MCU for microcontroller unit, also MC, UC, or μC) is a small computer on a single VLSI integrated circuit (IC) chip. A microcontroller contains one or more CPUs (processor cores) along with memory and programmable input/output peripherals.

Ott volt benne a processzor. A mikrokontrollerek is processzorok (is).

nem tudott külső programot végrehajtani. Nem tudtad programozni, a benne lévő ROM az gyakorlatilag mikrokód volt.

Ez meg így kb. nem igaz. https://en.wikipedia.org/wiki/Microprocessor#Texas_Instruments_TMS_1802NC_(1971)

Although marketed as a calculator-on-a-chip, the TMS1802NC was fully programmable, including on the chip a CPU with an 11-bit instruction word, 3520 bits (320 instructions) of ROM and 182 bits of RAM.

Tehát de, tudtad programozni. (Egyébként a belső ROM-ban lévő programot is meg kellett valahogy írni, gondolom nem varázslattal került be oda.) És attól még ott volt belül a mikroprocesszor.

A mikroprocesszor definíciójában egyébként sincs benne, hogy külső tárban lévő programot futtat, csak az, hogy programot futtat. Ezt megtette a TMS1802? Meg, lévén a belső ROM-ban/RAM-ban lévő programot is futtatnia kellett valaminek. Pont.

És egyébként nem csak a CADC, meg a TMS1802 volt ott, még őket is megelőzte a Four Phase AL1, meg utánuk, de még a 4004 előtt jött a Pico/General Instrument cucca.

Sőt, ha nagyon oda akarjuk rakni (és miért ne akarnánk), akkor még ott van a Texas Instruments TMX 1795 is, a világ első 8-bites mikroprocesszora is, ami sajnos gyártásba nem került, de a prototípus létezett és működött: kész, üzemképes mikroprocesszor volt.

Csak úgy mondom, hogy a 4004 '71 novemberében jött ki, a TI meg már '71 augusztusában benyújtotta a szabadalmat a mikroprocesszorra.

Oldschool Computer - http://oscomp.hu

Az F-14 CADC-ben 6 chip adta a CPU-t

És? Akkor mi van? Ha külön vannak az alegységek, akkor az már nem mikroprocesszor? Akkor az i386-os nem CPU, mert külön van hozzá az i387-es FPU? A 68020-asnál is külön volt az FPU (68881) és az MMU (68851); az se mikroprocesszor?
https://en.wikipedia.org/wiki/Microprocessor

A microprocessor is a computer processor where the data processing logic and control is included on a single integrated circuit (IC), or a small number of ICs.

az Intel 4004 valóban az első mikroprocesszor volt.

Köze nem volt hozzá. Öt másik projekt is beelőzte.

Oldschool Computer - http://oscomp.hu

A microprocessor is a computer processor where the data processing logic and control is included on a single integrated circuit (IC), or a small number of ICs. The microprocessor contains the arithmetic, logic, and control circuitry required to perform the functions of a computer's central processing unit (CPU).

Ezt mondja a wiki.

A vezérlő mikroprocesszor egy bipoláris elemekből felépített 8 bites mikroprocesszor, amelynek az utasításhossza 20 bit, programtár-kapacitás 1 kszó, utasítás ciklusideje 135 ns. A viszonylag kis programtár-kapacitást ellensúlyozza, hogy a processzor utasításkészlete olyan utasításokat is tartalmaz, amelyek a feladathoz igazodva a gyors működést támogatják, és hagyományos processzorfelépítés mellett hatásuk csak több utasítással lenne megvalósítható.

Ez pedig a Magyar Elektronika 1986, III. évfolyam 2. száma, Ecsedi István - Pollyák Tibor: Sornyomtató emuláció a Videoton lézerxerografikus nyomtatójával. (Végre megtaláltam a folyóiratot!)

Tehát

  • a 4004 - 1 csip - mikroprocesszor,
  • a POWER - 3 csip - miroprocesszor,
  • F-14 CADC-ben 6 chip adta a CPU-t - inkább a többcsipes mikrokontrollert, mert analóg része is volt.
  • a fenti videoprocesszor - 300 csip - olajoshal :-D, ja nem, bitszelet-processzor.

Bár a 300 ic a teljes videoprocesszor, nem mind a vezérlő processzorhoz tartozik. Pl. ALU 2 db 4 bites 74s180, a programtár 5 db 1kx4 PROM stb., amelyek indokolják a nagy alkatrésszámot. De van benne CPU.

A P5 után kihagytál egy nagyon jelentős lépcsőt, a P6-ot, ez mai napig közös nevező architekturálisan:
1) az x86-os utasításokat RISC mikroutasításokra fordítva hajtja végre
2) spekulatív és soron kívüli végrehajtás
3) regiszterátnevezés
4) mai napig intenzíven használt utasítások és kiterjesztések: CMOV, PAE, SSE

Minden értelmes Intel proci ezen alapul a mai napig, nem véletlen, hogy a CPUID minden modellnél Family 6-ot mutat. Egy kivétel volt a P4/Netburst, de az zsákutcának bizonyult, és a P6-hoz tért vissza az Intel a Pentium M és Core procikkal. Ezeket az újításokat az AMD is átvette.

Pedig a 486-os is elég nagy ugrás volt, órajeltöbbszörözés, beépített FPU, beépített cache, VLB/PCI, stb., óriásiakat vert a 386-ra, de pechjére két emlékezetes architektúra között (386, P5) nem sokan tartják nagy dobásnak. A többiben teljesen egyetértek, azok valóban nagy fordulópontok voltak, a nem x86-os ágon is. Főleg az m68k emelkedik ki szerintem is, az első modell 1979-ben óriási gurítás volt, durván beelőztek vele mindenki mást, csak a 386-os tudta behozni a lemaradást. A Z80 sem véletlen népszerű a mai napig hobbisták, retrósok körében, az első tényleg rugalmas architektúra volt, amihez volt rendes univerzális szabvány OS is, a CP/M (ami volt a 8080-as gépekhez is, de azok az áruk miatt nem voltak elterjedtek annyira).

Esetleg az Alphát lehetne említeni, mint az első értelmes 64 bites platform. Voltak korábban is 64 bites gépek, de csak szuperszámítógép, meg mainframe, millió dollárokért, nem szélesebb körben hozzáférhető platform.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Nem véletlenül hagytam őket ki.

Egyik sem volt valójában olyan nagy ugrás a *desktop felhasználó* számára. Legalábbis nem a megjelenéskor.

486: egyrészt megfizethetetlen volt. Az hogy az FPU-t integrálták, nem sokat számított, akkoriban általánosan integer teljesítményre volt szükség. VLB volt 386-on is, PCI pedig csak chipset kérdése. A két proci valójában ugyanazt a buszrendszert használta, nem véletlenül léteztek 386/486 alaplapok.

A 286-ot is írhattam volna, többek közt azért mert az volt az első PC-m :) Sokan elfelejtik, hogy a védett mód a 286-al jött be, nem a 386-al. Csak a 286 címtere sokkal kisebb volt, mert csak 24 bites címzést tudott.

 

Tehát igen, ha nem akarom minden egyes akkori generációt kiemelni, akkor kb. az a három marad, amit leírtam.

A P6: SSE szerintem csak a PIII-al jött be, nem a P6-al (Pentium Pro).

Ez kifejezetten nem volt nagyságrendi ugrás teljesítményben. Az a durva, hogy még vannak olyan aktív oldalak a neten, ahol akkori cikkek erről már vannak:

https://www.anandtech.com/show/77

Egy 233 MHz P II nem gyalázta le az MMX 233-at. PAE szerver fronton nagyon fontos volt, de desktopok esetén hol voltunk még a 32 bites címtér kimerítésétől...

Nyilván aztán a P III túllépte a GHz-et is, FSB órajel nőtt, stb. De azt soha nem tudjuk meg, hogy ha a P5 vonalat fejlesztették volna, azzal meddig lehetett volna eljutni. Ezért érdemes a megjelenéskori értékeket összevetni.

Bár egyébként a P5 első változatai is nagyon alulmúlták a hype-ot, de aztán szépen kinőtte magát.

Amúgy egy időben nem P5 magok voltak a Larabee-ban vagy mi volt az neve az intel x86-os GPU-jának? 

Az SSE és utódai naggyon jól jöttek mindenféle videó/audió és jelfeldolgozó alkalmazásnak, még ha a GPU a legtöbbször besegít, meg ahogy nézem megreformálták a lebegőpontos számítást x86-on, úgyhogy a PIII is fontos mérföldkő volt, még ha nem is tűnt akkora lépésnek.

Szintlépés terén mennyire nem értettük annó a Pentium-Pro előnyeit. Pedig azzal valójában egy technológiai lépcső jött be, ami persze az akkor még elterjedt MSDOS alapú világban nem mutatta az igazi előnyeit.
A Pentium-MMX is valami "multimédia extension", hogy jobb legyen a multimédiás képessége. Mai fejjel visszagondolva az SSE elődje, még 64 bit széles SIMD regiszterekkel. De akkor ebből nem fogtunk fel semmit.

Az hogy az FPU-t integrálták, nem sokat számított

Akad azért játékprogramoknál ellenpélda: https://en.wikipedia.org/wiki/Fast_inverse_square_root#Overview_of_the_…
Egyébként abban teljesen igazad van, hogy a szoftverek azért hogy mindenhol futni tudjanak (486sx és alatta - koprocesszor nélküli alaplappal) ezért a fejlesztő csak indokolt esetben nyúlt float-hoz. Ezáltal az FPU tényleg nem sokat dobott a tempón a legtöbb esetben.

Az MMX-nek milyen regiszterei is voltak? Áááá megvan, semmilyenek, az x87 FPU regisztereit abuzálta a vektoros adatok tárolására. :)

Utóbb olvastam, hogy ez állítólag nem egy spórolás volt, hanem így akartak visszafele kompatibilisek maradni, mert a meglevő oprendszerek a kontextusváltásnál az FPU regisztereket mentették és visszatöltötték, az új MMX utasításkészletről viszont még nem tudtak. Hát nem egy future-proof döntés volt...

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

A Pentium Pro az pont nagyon gyenge volt 16 bites kódokkal, így MS-DOS alatt kifejezetten gyéren teljesített, de ezt a bugot a P2-P3-ra javították. Meg a másik hibája, hogy behozta ugyan a fontos fejlesztéseket, de eleinte ezek az alacsony órajel miatt mégse nyomhattak sokat a latba. Ez volt a baja az MMX-nek is.

A másik részében teljesen igazad van, nagyon sokáig a legtöbb szoftver nem volt ezekre optimalizálva, hogy FPU, meg MMX, SSE, csak egy-két spéci, demó, meg úttörő szoftver, esetleg hacsak valaki nem Linux alatt magának forgatta a dolgokat.

Ez a Q3 Fast inverse sqrt valóban zseniális volt anno, de ma már ez túl csúnya hack, felesleges, rontja a kód olvashatóságát, nem öregedett jól. Ma már ezeket úgyse a CPU számolja, hanem a GPU, és API-kon keresztül oldják meg.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

A P6 belül sem RISC. A belső microcode azért kell, mert az x86 CISC utasítások nem túl jövőbiztosan lettek megtervezve. Vannak benne nagy, bonyolult áramköröket igénylő utasítások. Azaz idő amíg ezek a bonyi utasítások végrehajthatóak meghatározzák az elérhető órajel reciprokát. Olyan nem lehet, hogy egyik utasítást n idő alatt hajtja végre a cpu még más utasítások 4*n idő alatt. Ezért 4*n időszelethez kell igazítani a teljes processzort és az órajel a negyede lesz. Ezért célszerű a sok áramkört igénylő CISC utasításokat kevesebb áramkört igénylő micro-utasításokra fordítani. Ugyan ezekből több órajel alatt végrehajtható micro-utasítássorozat lesz, de az órajel ezekhez igazítható, magasabb lesz és sok más utasítás fordítása nem igényel többszörös micro-utasítást. Így a processzor gyorsabb lesz átlagteljesítményben. Ma már az ARM-nél is használják ezt a technológiát, mert az egyébként optimálisabb risc arm utasításokat is célszerű kisebb, gyorsabb micro-utasításokra átfordítani. 

Belül valóban risc magot először az AMD használt x86-on. De regiszterek számában még a mai amd64 processzorok sem rendelkeznek annyival mint például a valódi risc ARM. Az amd64-es processzorok továbbra is a ram memóriát használják adatok tárolására még az ARM a regisztereket. 

“Az ellenség keze betette a lábát”

Igen 6502-nél ugyanazon utasítás sem mindig ugyanannyi ciklust igényel. Pl. a feltételes elágazások (bne, beq, stb.), ha a feltétel szerint ugranak, de az ugrás laphatáron (256 byte) átível, akkor plusz egy órajel ciklust esznek.

A tudomány és a hit vitája akkor eldőlt, amikor villámhárítót szereltek a templomokra.

Eszembe jut, hogy Z80-ra írtam CPU-val hang generálást, s tudtam olyan szubrutint írni, amelyik egy órajel felbontással tudott időzíteni. Tehát, ha inputban megkapta, hogy 217 órajelet várjon, akkor annyit várt. Nyilván nem nulla az alsó határ. :) Ezt éppen azáltal lehetett megtenni, hogy nagyon különböző futásidejű utasítások voltak. A NOP 4 órajel, de ha el kellett hozni a memóriából valamit, az a fetch és egy read 4 + 3 = 7 órajel volt. Ezek nem egész számú többszörösei egymásnak, s persze voltak még erre a célra alkalmas utasítások, így meg lehetett ezt tenni.

Ezzel szemben a kis PIC-eken mindig 4 vagy 8 óraciklus az utasítás futásideje, ott csak n * 4 órajelet lehet időzíteni. Igaz, gyorsabb, mint a Z80, tehát egy 16 MHz-ről járó PIC-kel el lehet érni ugyanazt a felbontást, mint egy 4 MHz-es Z80-nal. :)

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

( trey | 2023. 06. 24., szo – 11:57 )

Szerkesztve: 2023. 06. 24., szo – 11:59

trey@xxxxx:~$ uptime
 13:07:50 up 207 days,  1:43,  1 user,  load average: 0.00, 0.00, 0.00
trey@xxxxx:~$ cat /proc/cpuinfo 
processor    : 0
vendor_id    : GenuineIntel
cpu family    : 6
model        : 5
model name    : Pentium II (Deschutes)
stepping    : 0
cpu MHz        : 400.917
cache size    : 512 KB
fdiv_bug    : no
hlt_bug        : no
f00f_bug    : no
coma_bug    : no
fpu        : yes
fpu_exception    : yes
cpuid level    : 2
wp        : yes
flags        : fpu vme de pse tsc msr pae mce cx8 apic sep mtrr pge mca cmov pat pse36 mmx fxsr
bogomips    : 802.96

trey@xxxx:~$

Pentium II (Deschutes) released

January 1998

The Deschutes core Pentium II (80523), which debuted at 333 MHz in January 1998, was produced with a 0.25 μm process and has a significantly lower power draw.

0/24-ben megy 20+ éve .... Asszem' ez teljesítmény már .... A processszortól, alaplaptól és memóriától is ... Tápot párat már elfogyasztott, de érdekes, az SCSI merevlemez még mindig megy alatta. Egy ATA merevlemez pukkant el benne 207 nappal ezelőtt  ...

trey @ gépház

Már az is becsülendő lenne, ha csak alkalmi használattal ment volna 25 évet, nem hogy 24/7-ben. Igazából ezekben nincs, ami meghaljon, ha nem főzi meg az ember a chipet, chipsetet, az alaplapon maximum a kondik adhatják be a kulcsot, de azok is cserélhetők. Így max. a merevlemez az, aminél nem lehet örökéletre számítani.

Bár én ilyen régi vasat nonstop nem járatnék, a fogyasztása nem elég jó ma már hozzá, max. csak retrózás erejéig járatnám. Azt nem tudom, hogy ez a modell hány W-os, ekkor még az Intel nem hozta be a TDP jelölést, így csak kézileg lehet lemérni, csak a 250nm adott, meg a 2V-os magfeszültség, a Wikipedia 24.3 W-ot ír. Egy SBC töredék fogyasztásból veri, igaz azok olcsón gyártott szutykok, szeretnek csak úgy megdögleni, de még cserével együtt is olcsóbban járathatók.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Ja, hogy az. Valaki betette, azóta nem mernek hozzányúlni esete, mert nem értik mit és hogyan csinál. Eleve gyanús volt a /proc/cpuinfo kimenete is, mert már jó pár kernelverzió óta máshogy néz ki, máshogy vannak benne a bugok sorolva. Esetleg akkor járatnék így folyamatosan ilyen muzeális vasat, ha kifejezetten az lenne a kísérlet, hogy 24/7-ben meddig bírja. Az is igaz, hogy biztosan sok ilyen régi gép teljesít még szolgáltatot, akár folyamatos üzemben, nem csak P2, de P3-P4-ek is.

Azt viszont nem irigylem, akinek migrálni kell majd a cuccot, ha végképp beadja a kulcsot. Ilyen ősrégi setuphoz már szoftverügyileg is nagyon nehéz hozzányúlni.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Én tettem üzembe 20+ éve, pontosan tudom mit csinál, kb. fél óra lenne kiváltani vagy még anny se, szóval nem. Ez menni fog, amíg el nem patkol, vagy én el nem patkolok. Esetleg nyugdíjba nem megyek. De lehet a kollégák életben tartják majd. Mint a 100 éves villanykörtét ....

trey @ gépház