"Mivel az erkélynapelem tilos, elkezdik árulni, ami nem az, de ugyanazt tudja"

HUP cikkturkáló

https://g7.hu/vallalat/20230429/mivel-az-erkelynapelem-tilos-elkezdik-a…

  • 4667 megtekintés

( Csab | 2023. 04. 29., szo – 21:35 )

Nem táplál vissza, szemben az erkélynapelemmel.

( uid_6201 v | 2023. 04. 29., szo – 22:03 )

Szomorú, hogy műszaki oldalról akarunk rendszeresen jogi szabályozást orvosolni. Talán a jogi szabályozást kellene végre rendbe tetetni.

Addig pedig
   napelem --> töltésvezérlő N * 14V-os limittel --> nem túlméretezett N * 12V-os ólomakku --> inverter 230V-ra a hűtőnek, miegyébnek.
   230V hálózat --> akkutöltő N * 11,0 V-ra --> fenti akku

Azaz végülis a napelem tölti fel az akkut, az pedig pufferel. A hálózat 230V-ja pedig biztosítja a folytonosságot, ha már nem lenne benne kraft.
Én ha napelemeznék, erre keresnék értelmes komponenseket.

a huto nem fog egesz nap menni, szal ha azt akarod hogy a napkozben (felteve ha sut a nap) elfogyassza a termelt mennyiseget akkor ra kene meg kotni ezt-azt (az is lehet hogy mindet, 800W eleg sok!), igy lenyegeben kabelezheted at az egesz hazat. :/

A vegtelen ciklus is vegeter egyszer, csak kelloen eros hardver kell hozza!

Szerintem az inverteres dolgoknak is kell a valódi szinusz. Ha másért nem, az aktív PFC vagy az esetleges szinkron-egyenirányító miatt. (De majd kijavítanak, ha nem így van.)
Fasz tudja, mi van pontosan az adott elektronikában; feltételez-e szinuszos bemenetet, vagy sem.

Szerintem az inverteres dolgoknak is kell a valódi szinusz. Ha másért nem, az aktív PFC vagy az esetleges szinkron-egyenirányító miatt. (De majd kijavítanak, ha nem így van.)

Számítógép tápban is van PFC jó esetben, oszt mégse kell szinuszos kimenetű szünetmentes. 

https://iotguru.cloud

Mindenhova tiszta színuszos invertert, mert abból baj nem lehet. Avagy miért?
Minap egy nagyobb szerverterem üzemeltetőjével elmélkedtünk, hogy fenéért kell 230V AC-t előállítani, amikor a PC tápok Graetz-híddal indítanak.
Bele kellene tolni a 24 darab sorosan kötött 12V-os ólomakku feszét (326V .. 260V). Egyszerűbb lenne a redundáns tápellátás is, hiszen DC-nél könnyebb a teljesítményfélvezetőn keresztüli közösítés.

De nem elterjedt hazánkban. Mindenki visszaalakít 230V AC-re, hogy aztán a Graetz híd egyenirányítson ismét a PC tápban.

Naiv gondolatok. :-D

Ha eltekintünk attól, hogy általában szabványos feszültségeket illik használni...

Ha egyenáramot kapcsolsz a váltóra készült kapcsolóval, akkor az szépen elolvad.

Az akkuban nincs 50Hz, ezért a táp elektronika úgy véli, hogy nincs villany.

Abba bele se mennék, hogy az aktív PFC hogyan biztosítaná az akkun a legkisebb torzítású szinuszt. ;)

Némi gondolkodás után biztosan eszembe jutna még néhány hiba.

A megoldás, - ha már szeverről beszélunk, a 48V-os DC táp. A jövőben pedig az egységes 12V táplálású alaplapoknál (ha pécéről beszélünk), valószínűleg ki fognak találni egy hasonló megoldást. Mondjuk hálózati táp helyett 48V+stepdown csatlakozást. Az utóbbinak legalább lenne értelme, mert sokkal jobb a hatásfoka.

DC alapon egész más amperek, és vezető keresztmetszetek kellenének nektek. A 48V-os rendszer nem véletlenül maradt el. Amivel viszont próbálkoznak, az a 270V AC, mert oda könnyebb hatékonyabb tápokat építeni. Sajnos nem találom a PDF-et most, de egész érdekes volt, bár az amcsi 120V, 208V és a 270-278V dolgot elemezték. A 230V-os megoldással eleve egész jó a hatásfok.

A szerverek folyadékhűtése, és az épület fűtésre HMV-re elhasználása lenne az igazi hatékonysági ugrás. Erre már vannak létező megoldások, kész projektek.

Szerk: megvan, bár nem ez az eredeti, de utalnak rá benne: https://www.vitalsine.ca/wp-content/uploads/2017/11/Efficiency-Gains-wi…  6. oldal teteje.

A TELCO -ban minden DC48V - nekem még van(volt) olyan SUN Netra T105 szerverem, ami DC48V-al ment.

A GSM konténerekben minden rádió, router szintén DC48V.

DE egyébként teljesen igazad van - egy szerverteremben - nagyon sok veszteség(hő) keletkezik a tápegyságektől - 85% hatásfok.

Egyébként én lakáson gondolkoztam, hogy milyen fogyasztókat lehetne DC-re rakni - pl. a TV -nek jó lenne, ha lenne DC bemente és a PC-kre is lenne egy szabvány DC bemenet 24V.

Istennel a hazáért és a szabadságért !

Jellemzően az újabb szerverek (3-4 éve már biztosan) 90-92% minimum, de újabban 94-96%-os hatásfokkal mennek, ha sikerül normálisat venni beléjük, és nem túltervezettek. Azt nézd meg azért, hogy egy 50 méteres madzag elejére hány voltot kell beadagolni, milyen keresztmetszeten, hogy abból 24V DC legyen a végén.

Nem tudom ezt az aktív PFC hogyan eszi meg. Majd elmondja valaki, aki próbálta már.
Valamint mi van ott, ahol esetleg nem Graetz van, hanem szinkron egyenirányító? Lehet, hogy el se indul.
Sosem tudod pontosan, milyen trükk lehet a dobozban. És ha van valami gebasz, akkor onnan indítasz, hogy out-of-spec üzemeltetted a tápot. Ez sem garanciális, sem biztosítási ügyintézésnél nem előnyös.

Ezekre a kérdésekre nem tudom a választ, de nem szeretném saját lessons learnt alapján megtudni.

Minap egy nagyobb szerverterem üzemeltetőjével elmélkedtünk, hogy fenéért kell 230V AC-t előállítani, amikor a PC tápok Graetz-híddal indítanak.
Bele kellene tolni a 24 darab sorosan kötött 12V-os ólomakku feszét (326V .. 260V). Egyszerűbb lenne a redundáns tápellátás is, hiszen DC-nél könnyebb a teljesítményfélvezetőn keresztüli közösítés.

Bennem meg évtizedekkel ezelőtt felmerült, hogy a fenéért kell 230V AC-t előállítani, amikor a PC tápok utána ebből DC 12V-ot csinálnak. Gyakorlatilag a fogyasztók jelentős százaléka belül DC törpefeszültségről megy, amit vagy direktben, vagy egy DC-DC konverterrel is meg lehetne táplálni, a DC->AC->DC konverziónál egészen biztosan kevesebb veszteséggel.

Az AC jóval alacsonyabb veszteséggel alakítható mint a Dc.

Nem. Egyébként a 230VAC -> 12VDC átalakító az egyenirányító után DC-DC átalakító, csak van benne 400V-os kondenzátor - ami drága és öregszik, két soros dióda - amin feszültség esik, tehát veszteséget terme, trafó - aminek nagyobb a réz- és vasvesztesége, primer köri kapcsoló - aminek nagyobb a vesztesége, mint a szekunder körinek.

Másrészt egy szerverterem esetében DC 48V rendszer, brutális vezetékátmérőket is eredményezne: Pl. 2.4kVA -> 50A !

6mm2 -> nem brutális. Az extra keresztmetszet megtérül a kisfeszültségű elemek árából.

A két diódát meg lehet spórolni szinkron egyenirányítóval.
Szerver tápokba egyébként 450V-os kondenzátorokat raknak, legalábbis mi főleg ilyeneket szállítunk. Egy egzotikus gyártót ismerek, aki 420V-osat vesz; neki kisebb az aktív pfc után a feszültség. De a trend inkább az, hogy még feljebb akarnak menni a DC link feszültségével.

Bizony, és akkor kb. 8W nyereséged lesz a 2400W-ból. (Itt egy kis irodalom.) Mindeközben a PFC-ről még szó se esett. ;)

A kondenzátorok feszültségét meg kinemszarjale. Nem tűnt fel, hogy csak a graetz+kondenzátorról beszéltem, de csak abból a célból, hogy kisfeszültségnél vannak kisfeszültségű elemek. És mindezt csak azért, hogy a hozzánemértő hiedelmeit eloszlassam, de kapcsolási rajzot nem közöltem. ;)

Melegszik az egyenirányító, a kondenzátorok és a trafó, sőt a PFC alkatrészei is. Ha a melegedő alkatrészeket elhagyod, akkor biztosan nem nő a veszteség.

Véletlenül régebben terveztem egy 12V/250A drivert, ami "majdnem" olyan, mint egy DC-DC táp. Ott 8,4W volt az összes veszteség. Ha hozzáadjuk az induktivitás és a szinkron visszafutó dióda (==FET) veszteségét, akkor megáll 24W alatt.

Az igaz, hogy a törpefeszültségű oldalon nagyobb az áram, de a kisebb feszültségre legalább egy nagyságrenddel kisebb ellenállású kapcsolóelemek léteznek. (A linkelt cikkben 22..44mΩ FET-eket emlegetnek, míg a driverben használt max 2,2mΩ-os volt.)

Ez messze nemcsak jogi szabályzás, hanem igen sok technikai probléma van az N+1 féle fizikai kialakítású elektromos hálózattal. Erre bónuszként jön az, hogy mérni sem annyira egyszerű, meg az sem vicces, hogy ha a villanyszerelők ívet húznak karbantartás közben. Ahol ez engedélyezett ott gondolom eleve olyan a hálózat, pl. visszáramvédett, eleve úgy mérik a fogyasztást stb. Például valamilyen itthoni médiumban szakértő jellegű említette, hogy az áram irányát nem tudják a mérőórák, és a visszatáplálást simán fogyasztásnak nézik.

E mellett a mindenféle "utazó" akksi+napelem kombók legalább 1-2 éve elérhetőek itthon, és kvázi szigetüzemben prímán lehetne használni, aki kicsengeti a rendszer árát.

Hát igen, az áram Magyarországon másképpen ismeri a fizikát vagy a szolgáltató a könnyebb kibúvós útra kap engedélyt. Tőlünk nyugatabbra legalábbis ilyen problémák érdekes módon nincsenek.

Seit ca. sechs Jahren dürfen Balkonkraftwerke in Österreich, auch Plug-in-Anlagen, Plug & Play- oder steckerfertige PV-Anlagen genannt, betrieben werden.
https://konsument.at/solaranlagen-zum-einstecken

Németországban szintén tudja a villany a fizikát vagy pedig a szolgáltató a dolgát. Ki-ki döntse el, melyik lehet más.

És mielőtt fillérb*szás irányából közelítenénk, van ennél fontosabb is, csak általában mindenki a pénz körül ragad le.  Környezetvédelmi szempontok. Nem mindegy, mit hagyunk a bolygónkból a gyermekeinkre, unokáinkra.

Azért na... akadnak ott is, akik szerint nem jó ötlet:

Die Position der Bundesinnung für Elektrotechnik: "Stromerzeugungseinrichtungen dürfen nicht mittels eines Steckers und einer Steckdose mit dem Endstromkreis verbunden werden." In einer Stellungnahme uns gegenüber spricht die Innung gar von einer "Gefahr für Leib und Leben". 

Ezért kitalálták, hogy jóvan, akkor 800W és kész, akkor már jó lesz. Én mindenesetre akkor se szívesen tapogatnám a drótot.

Igen ezeket is át kell gondolni. Ezért nem hiszek a megújuló kizárólagosságában, inkább csak ésszerű rásegítő jellegében.

Továbbá azt se feledjük, hogy a leg környezetbarátabb, amit el sem fogyasztunk, tehát megtermelni sem kell. De ez meg jól ellentmond a profit orientált világunknak, ezért is szinte tabutéma.

Az már eldőlt. A legrosszabb forgatókönyv vár ránk. Persze nem most lesz 5 - 6 fokkal melegebb hanem 200 éven belül. Nem tudunk olyan változásokat végig vinni a rendszeren hogy a káposzta is megmaradjon meg a kecske is jolakjon. Van itt egy kulturális probléma. A legtöbb ember nem alaptalanul a boldogság eléréséhez a sok dolog megszerzését tartja a legfontosabbnak. Erről szól ez a napelemesdi is. Mindenki tudja hogy kb ugyanazt az eromuvi kapacitást kell fenntartani mint eddig. De meg kell pluszba egy rahedli új napelem és aksigyar is. Szóval a mérleg a végén mit mutat? Tényleg kevesebb CO2 megy majd a légkörbe a napelemek miatt? Vagy csak néhány cég szokszas szerint megcsinálva a marketing kampányt felült a zöld vonatra és gennyesre kereste magát. A politikusok meg ahogy szokták végig aszisztaltak. UI: az energiarakon meg már látszik is a probléma. 

Hogy az osztrákok mit engedélyeznek, és hogyan azaz ő dolguk, ők ismerik az elektromos hálózataik állapotát. Itthon csodákat látni, még lehet mindíg előfordul az ujságpapírba csavart ősrégi szupervékony kábel. Arra itthon sehogy sem lesz kapacitás, hogy párszáz wattért átnézzék a dolgokat. Finoman jelezném, hogy gondolj bele mennyire más a két ország közötti karbantartási mentalitás. A másik probléma, amiről valahogy sikerül elfelejtkezni, hogy ezzel tényleg fantasztikus kiegyenlítethetetlen kapacitás zúdulni a hálózatra. Esetleg úgy tudnám elképzelni, hogy előírnak egy műszaki szintet, amit az áramszolgáltató vagy a felkent villanyszerelő csak ellenőríz, jóváhagy, és akkor lehet néhány táblát installálni.

Ha napelemet akarunk, akkor állami projekt kéne (gonoszbrüssel pénzén, esetleg sajátból, meg hitelkonstrukciókból, adózási leírásokkal, lenne millió opció), hogy a panelházakból, nagyobb tetőfelületekből, iskolákból, tűzoltóságokból legyen remek naperőmű, meg lehet ott akkumulátoros tároló, lehet hőszivattyűval fűteni stbstb.

Ugyanitt dobnám be a szélenergiát, mert abból meg piszkosul le vagyunk maradva, meg az épületszigetelést, és ezeket a csodás parapetkonvektorokat is cserélni kéne. Ezek nem 2 perc projektek, már 15 éve futnia kéne a vonatkozó óriásprojekteknek, pláne úgy, hogy a hanyatló nyugat erre szórta volna ide bőven a zsetont.

Én tudom, én nem is tolom a napot összevissza. :) A napenergiával azért nem tudunk amúgy mit kezdeni, mert a házteteji naptermelés lehúzza a lakossági fogyasztást, és erre "rátermel" a "rendes" naperőmű készlet. Itt hiányzik a fűtésmodernizáció például, hogy inkább hőszivattyús módon, geotermiával menjenek a dolgok, hogy oda (is) elkússzon a delej. Gondolom hiányzik az akksikapacitás e mellé, meg valaki pont itt írta, hogy átállt arra, hogy napközben fűt hőszivattyúval, mert jóval gazdaságosabb minden szempontból, de ehhez gondolom rendes++ szigetelt házikó kell.

Szerk: jellemzően a néhány 100MW-nyi lignites és 1000MW körüli gázós állandó kraft kiváltását kéne célozni, és meg lehet nézni, hogy esténként bőven 2GW körüli import van. Ha nekiállunk átállni gázról bármi villany alapúra, akkor pedig mégtöbb áramra lesz szükség, és ha esetleg a gazdaság is fejlődik, akkor pláne.

nem pont ez egy jol szigetelt puffertartaly lenyege, hogy napkozben 'elhasznalja' a napelemek termeleset, es ejszaka tudjon belole irdatlan magas hatasfokkal (vagy akar kozvetlenul hocserelve) meleget adni? Egy tartaly viz azert nem draga, de legalabbis sokkal olcsobb, mint egy hazi akku.

Az a napkollektor, am melegvizet "gyárt". Természetesen az is egy jó felhasználás, de valahogy itthon kevéssé pörögtek rá, és áramot nem termel, bár azt gondolnám, hogy a hibrid panelek nem lennének ördögtől valóak. :) Ami rendszert régebben mutatott ismerős, nála az valósult meg családi házban, az használati melegvízre volt elsősorban, és másodsorban fűtésre segített rá. Az ára 10+ éve sokmilliós volt, arra fixen emlékszem.

Létezik a Faluházas mintaprojekt, és családi házas szinten is vannak próbálkozások, és a jó öreg balatoni feketehordós zuhanyzók persze. :)

Azért egy napkollektor üzemeltetése nagyobb kihívás mint a PV rendszer. Folyik, csöpög, mérgezö a közeg, karbantartás igényes...

Nem folyik, nem csöpög, nem feltétlen mérgező és nem igényel sok karbantartást.

Nem véletlen hogy a PV panel jobban terjed.

A PV az éves szaldó nevű hungarikum miatt terjedt nálunk, elmész olyan országokba, ahol nem volt ilyen vagy már rég megszűnt és ott látod a kollektorokat a tetőkön.

https://iotguru.cloud

Pontosan az ilyen előítéletek miatt nem használják többen a napkollektort. 

Folyik, csöpög, mérgezö a közeg, karbantartás igényes...

Zárt rendszer. Nem csöpög. A mérgező közeg odabent van, és nem veszélyesebb, mint az áram a vezetékben - azt se fogdosod. 5 évente egyszer ránéz egy gépész, nyomást ellenőriz, amúgy nem kér enni. 

Nem kell szolgáltatóval bonyodalmakba bocsátkozni, megveszed, felrakatod, onnantól legalább az év 3/4 részében megtermeli a melegvizet, olyan hatékonysággal, aminek az elektromos fűtőszálas bojler a nyomába sem ér.

 

Attól még a bekerülési költsége nem kevés, és ha megnézem mondjuk a nyári gázfogyasztásom költségét (főzés, melegvíz), és úgy veszem, hogy csak melegvíz-előállításra ment el, még akkor is száz év kéne hozzá, hogy behozza a beruházás árát (vagy akár több is).

Egy nyáron kb. 30kg propán megy el főzésre meg melegvizre nálunk, az piaci áron (a tartályos gázra nincs rezsiharc) éppen most 14 ezer forint. Mennyit kéne elkölteni, hogy kiváltsam ezt a 14 ezer forintot?

Web, Domain, Tárhely

Egy nyáron kb. 30kg propán megy el főzésre meg melegvizre nálunk, az piaci áron (a tartályos gázra nincs rezsiharc) éppen most 14 ezer forint.

Egyrészt a tartályos PB gázra is van rezsiharc, a lakosság nem piaci áron kapja.

Mennyit kéne elkölteni, hogy kiváltsam ezt a 14 ezer forintot?

Másrészt, ha csak a nyári fogyasztást nézzük, akkor van a nyitott rendszerű napkollektor ~150 ezerért, amivel ki tudsz váltani ~400 kWh hőenergiát évente. A többit számold ki.

https://iotguru.cloud

Én egy szóval nem írtam PB-ről, hanem propánról (tartályba nem töltenek lakosságnak PB-t, mert télen külön párologtató nélkül nincs elég nyomás hozzá). Az mindig is szabadáras termék volt. (amúgy a rezsivédett PB palack, a 11,5 kilós amire gondolsz, az olyan mint a kolombó felesége, mindenki hallott róla, csak nem látta senki)

Web, Domain, Tárhely

Átlagos nyári havi gázfogyasztásom kb. 25 m3. Volt kevesebb is, tekintsük ezt tipikusnak. Szóval a mostani átlag havi 4000 Ft helyett lenne 8000 (persze a főzést továbbra sem vontam le belőle). Mit mondjak, nem túl meggyőző a megtérülés szempontjából piaci áron sem.

Egyrészt ne csak nyárit nézz, mert nem csak nyáron lesz ezzel meleg vized, hanem télen is valamennyi, másrészt havi 80 kWh hőenergia HMV-re egészen minimális, nem átlagos, harmadrészt bele kellene venned a gázos számításba a gázos rendszer HMV arányos költségeit, nem csak az elfogyasztott gázt.

https://iotguru.cloud

Azért nézem a nyárit, mert ebből tudok következtetni az évesre. Télen se használok több melegvizet, így a téli számlában sem lesz több a melegvízre költött fogyasztásom.

A gázos rendszer már készen van, többletköltsége nincs, tehát a HMV arányos költsége jelenleg a gázfogyasztással egyenértékű. Majd ha bármiért cserélni kell, akkor azt figyelembe fogom venni, de tekintve a (z ismert) arányokat, minimális lesz a gázos rendszer pluszköltsége.

havi 80 kWh hőenergia HMV-re egészen minimális, nem átlagos

A hosszú távú mért adataimból indultam ki. Tehát nálam ez az adat az átlagos fogyasztásomon alapul.

Azért nézem a nyárit, mert ebből tudok következtetni az évesre. Télen se használok több melegvizet, így a téli számlában sem lesz több a melegvízre költött fogyasztásom.

Nem következtettél, hanem csak azzal számoltál...

A gázos rendszer már készen van, többletköltsége nincs, tehát a HMV arányos költsége jelenleg a gázfogyasztással egyenértékű. Majd ha bármiért cserélni kell, akkor azt figyelembe fogom venni, de tekintve a (z ismert) arányokat, minimális lesz a gázos rendszer pluszköltsége.

Jah, autóm már van, csak a benzint számolom, ha veszek új(abb) autót, akkor annak a költsége minimális lesz, mert amúgy is kell.

A hosszú távú mért adataimból indultam ki. Tehát nálam ez az adat az átlagos fogyasztásomon alapul.

Oké, nálad, így, ilyen számolással soha nem fog megtérülni.

https://iotguru.cloud

Meg szerencse, hogy a talaj homerseklete kb egyenletes, igy telen es nyaron is hasonlo homersekletu viz jon be.

Nem, nem egyenletes, eléggé változatos hőmérsékletű víz jön be a csöveken, télen ~5-7 °C, nyáron 15-17 °C, az okát lásd a fagyhatár magyarázatánál.

Amire te gondolsz - szerintem, az a kútvíz hőmérséklete...

https://iotguru.cloud

Pontosan, télen sokkal hidegebb víz jön a hálózatból mint nyáron - a változás fokozatos, de magam is ezt látom a rendszeren.

Ugyanakkor abban sem vagyok biztos, hogy azonos mennyiségű meleg vizet használ az ember télen mint nyáron.
Függhet néhány dologtól (tartózkodási helyiség hőmérséklete, kinti munkavégzés), de azért az ember hajlamos a nyári nagy melegekben hidegebb vizet használni fürdéshez/zuhanyzáshoz mint a téli, hideg időben.

...vagyis, ha a "fürdés" ideje, ill. vízhasználata közel azonos is, az elhasznált energiamennyiség nagy valószínűséggel nagyon nem azonos.

Más mennyiségben kell hideg- és melegvíz szimplán a hőmérsékletek miatt is, és télen sokkal hidegebb a víz, amit hozzákever az ember - vagyis arányaiban is több benne e "meleg" csövön érkező víz...

A talaj hőmérséklete biztos állandó, ahogy mondod - de nekem a konyhában átfolyó rendszerű vízmelegítőm van és télen bizony csökkenteni kell az átfolyó víz mennyiségét, hogy értelmes hőfokra melegítsen, de nyáron ugyanezen beállítással a kezem leégeti. Szóval ennek alapján én azért azt mondanám, hogy a befolyó bíz hőmérséklete bizony változik az évszakoktól függően.

Hogy miért az átfolyó víz mennyiségét szabályozom, annak egy egyszerű magyarázata van: a vízmelegítő nem gázos, hanem elektromos és konstans teljesítményt kapcsol, tehát azzal nem tudok játszani, hogy nyáron kevésbé melegítsen.

A talaj hőmérséklete biztos állandó, ahogy mondod

A talaj hőmérséklete 15-20 méter mélyen állandó, ~1 méter mélyen talajtípustól és talajvíztől függően a hőmérséklet ~1-4 hónapos csúszó átlaga a levegő hőmérsékletének. Nálunk mostanában a téli átlaghőmérséklet 0-4 °C, a nyári 20-25 °C, kb. ilyen vízhőmérsékletre kell számítani, ha vezetékes a víz.

https://iotguru.cloud

El kell fogadni, hogy nem mindenki ökoharcos. A megtérülést nézik, nem a magasztos elveket.

A rezsiválság előtt fél évig komplett hülyének néztek, hogy napelemet építek. Akkortájt nem úgy tűnt, hogy megtérül. Én sem vagyok ökoharcos, csak látva az inflációt, jó ötletnek tűnt a napelemre költeni a pénzt és érdekelt a cucc.

Nem mindenki vág bele veszteséges bizniszbe, csak mert épp érdekesnek találja.

Nem nevezném (agyatlan) ökoharcosnak azt aki kettővel előbbre tud (és akar) gondolkozni a többségnél.
Mindenki furcsállotta a 12 évvel ezelőtti hőszivattyús beruházásomat de most már egyértelmű hogy sokszorosan megtérült pénzben is, nem csak komfortban.

Gábriel Ákos

El kell fogadni, hogy nem mindenki ökoharcos. A megtérülést nézik, nem a magasztos elveket.

Nem feltétlenül éri meg ökológialig sem egy ilyen beruházás, mert a telepítésre fordított CO2 terhelés csak hosszabb idő alatt térül meg. Tipikusan >1/2 életciklus. A szigorú értelemben vett megtérülist viszont kiegészítve olyan korrekciós paraméterekkel, mint az infláció, ingatlan értéknövekedése stb. (mint ahogy te is tetted) rentábilisabb. Ha a kormán,zat mellé tesz egy épeszű támogatási rendszert, akkor meg főleg megéri. 

Ami nekem nagyon hiányzik a rendszerből, az a virtuális erőmű társulás lehetősége, ami a világ számos pontján működik. Egy HMKE tulajdonos nem léphet be egyedül az árampiacra, de pl. 100e HMKE már jelentős potenciált jelenthet. És az egész csak SW kérdése lenne.

nem pont ez egy jol szigetelt puffertartaly lenyege, hogy napkozben 'elhasznalja' a napelemek termeleset, es ejszaka tudjon belole irdatlan magas hatasfokkal (vagy akar kozvetlenul hocserelve) meleget adni? Egy tartaly viz azert nem draga, de legalabbis sokkal olcsobb, mint egy hazi akku.

Ha hőenergia a cél, akkor a napkollektor sokkal jobb. Lehet napelemmel is, csak az egész napelemes dolog, inverterrel és egyebekkel drágább, mint ugyanaz a tartály napkollektorral.

https://iotguru.cloud

Az az érdekes, hogy felváltva hallom, hogy nem tudunk mit kezdeni a rengeteg napelem által megtermelt árammal, és hogy nem lesz elég áram, ha több lesz az elektromos autó az országban.

Idővel csak megoldják, hogy a kereslet és a kínálat párba kerüljön egymással.

Nagy Péter

Mert jelenleg nem látszik, hogy mi lesz a hosszútávú koncepció itthon. Gondold el, hogy ha a napelem termelés extrém csúcsot ad dél körül (optimális esetben szinusgörbe jellegű, amibe máris belekavar a házi naptermelés, a mavir grafikonjai nagyon jópofák), akkor majd +5GW áramot hova teszünk? Mindenki hirtelen akkor majd tölti az autóját, kapcsolja a bojlert, a klímát a bármit, mert negatív ára lesz az áramnak. Ennek van egy technikai problémája is, hogy az nem járja, hogy extrém módon ingadozik a termelői oldal. Ehhez vannak gázos, szivattyús tárolós erőművek, meg akkumulátor pakkos megoldás jelenleg. Ebből itthon jelenleg a szivattyús nincs, csak tervezgetik, az akkumulátorból talán kisebbek vannak, gázből van dosztig, sőt tervezik ugye a 2x 500MW-nyi csodát. A jelenlegi hanyatló nyugati koncepció az, hogy a szél és nap energiával próbálják a dolgokat elsődlegesen kiegyenlíteni, vannak szivattyús tározóik, és persze gázzal.

Perpill annyi látszik, hogy új ipari méretű (50kWp+) naperőmű már csak helyi minimum 30%-os kiegyenlítő kapacitás mellett kap engedélyt. Ez jellemzően akksi lesz, nagyobb kapacitásnál gázmotor esetleg.

Ahogy már az több topikban előjött, az atomenergiára óriási szükség lesz, mert ha tényleg elektromosan akarunk egy csomó mindent intézni, akkor az állandó termelésre óriási szükség lesz, és e mellett egy nagyon jelentős megújuló történet kellene. Talán még a vízből is ki lehetne néhány 10MW-ot szedni, ami bármilyen viccesen kevés, de ha lehet, akkor minden ilyet meg kell lépni.

Igen, írtam, hogy nincs itthon. :) A víztornyok a vízművek, talán a vízügy dolga, és egy SZET-hez képest nulla energiát tudnak tárolni. Legfeljebb valamennyi túltermelést tudnának felvenni, de valszin a vezérelt áram csodáját ismerik már. :)

hogy vízerőmű helyett napsütéses órákban szivattyúzzák a víztornyok a vizet

A legnagyobb sorozatgyártott hazai víztorony 200 köbméteres és 30,5 méter magas, vagyis, ha nullára leürítjük és újra feltöltjük, az ~60 MJ ~= 16 kWh energia, ennyit termel nyáron egy 1 kWp napelem rendszer. Ezen túl a fő probléma az, hogy a nagy vízigény tipikusan reggel és este van, amikor nem süt már eléggé a nap és általában több, mint amennyi egy víztorony térfogata, annak a fő feladata ugyanis nem az egész napos vízfogyasztás felhalmozása, hanem az egyenletes nyomás biztosítása.

https://iotguru.cloud

Amúgy szerintem elég hülye felhasználása az akkumulátoroknak, hogy a napelemparkok saját rendszerbe kell telepítsék, ahogy az manapság a nálunk hatályos szabályozásból adódik. Sokkal jobban hasznosulna, ha központilag a Mavir FRR szabályozási rendszerébe integrálódna.

Szerintem a helyes beruházási menetrend, hogy akkumulátort legelőször az egész hálózat leggyorsabb FCR (30 másodperces) szabályozására kell bevetni, aztán jöhet a közepes aFRR (300 másodperces), majd az mFRR (900 másodperces). Egyszerűen azért mert ezeket (főleg az FCR) reagálási időket rendkívül kevés termelő/fogyasztó tudja megoldani. Nálunk most a legnagyobb déli napsütéses túltermelés közben sem állhatnak le a gázerőművek, pont emiatt. Inkább exportáljuk a feleslegesen megtermelt áramot, már ha van aki megveszi.

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Villanyautóból a mostaniak már 15-20 perc alatt magukba rántanak 300-400km hatótávot, ez nem több mint egy pisiszünet+kv a benzinkúton, ezt az érvet lassan el lehet majd engedni. Tisztelet a kivételeknek akik 3000km-t letolnak egy seggel, de ők majd mennek dízellel, már ha még lehet kapni majd.

A hidrogént én a teherszállításnál látnám életképesnek, a nagy depókban a teherautókat lehetne tankolni hidrogénnel, illetve ezek a depók felvehetnék a túltermelést és gyárthatnák abból a hidrogént, ezzel is tárolva a túltermelt megújulót. Nyilván ehhez kell egy komolyabb tervezés, backup ha nincs túltermelés és akkor is legyen hidrogén, stb.

Ez ugyanaz a VW, amelyiknek volt a dízel botránya? Ezek ilyen best-case értékeknek tűnnek, mert a hidrogént nem csak gyártani kell, hanem utána cseppfolyósítani, tárolni, átfejteni, szállítani, átfejteni, tárolni, áttölteni, satöbbi... ezekhez mind kell energia. Megvan a helye a mixben, vannak előnyei és hátrányai, nem kell csodát várni.

https://iotguru.cloud

A teljes hatékonyság gyengébb, ahogy fentebb írták. Mire a vízből hidrogén lesz, mire az a hidrogén eljut a kútra, mire az a hidrogén átkerül a gumikerekre...

Ezzel szemben az elektromos hálózat már létezik, és bár biztosan kell fejleszteni, de nem egy specifikus valami. Relatív könnyű helyben előállítani, és nem a világ legkisebb molekuláját kell tárolnod. Ha emlékszel a héliumos HDD-re, akkor ott konkrétan azzal indult a probléma, hogy elszökik könnyen, merthogy pici a hélium. A hidrogén mégkisebb. Igen, az elektromos hálózaton van veszteség, van a töltéskor veszteség, viszont a villanyhajtás 90% körüli hatásfokkal megy, és csak akkor, hogy ha menni kell, nincs alapjárat.

A spanyolországi akksiújrahasznosítós elektromos toltős benzinkútas hír az igazán érdekes, mert valahol itt lesz a kutya elásva: https://villanyautosok.hu/2023/03/23/kotelezove-tettek-a-toltotelepites…

A hidrogénnek inkább a vasúton látnám a hasznát, ahol eleve ipari mennyiségű igény van, és lehet hogy a hidrogén-elektromos hibrid lenne majd a nyerő.

A hidrogénnek inkább a vasúton látnám a hasznát, ahol eleve ipari mennyiségű igény van, és lehet hogy a hidrogén-elektromos hibrid lenne majd a nyerő.

Vasúton? Az a legkönnyebben villamosítható közlekedési módszer, nem véletlen, hogy itt már közel 100 éve már megjelent a villamosítás...

https://iotguru.cloud

Nekem ezt sem kell bemutatni, amúgy általában sok helyen jó lenne, kapacitás növeléssel együtt, hogy a közútról át lehessen egy-két dolgot terelni. Vannak olyan vonalak, ahol gyér a forgalom, és jobb lehet. A németek már tesztelik, lásd Coradia Lint alapúak, remélem jól emlékszem a típusra, és Szászországban. Emitt: https://iho.hu/hirek/hidrogenuzem-nemetorszagban-mar-teljes-viszonylato… és a Youtube-on megatonna Alstom videjóval, bár azokban biztosan világmegoldás lesz. :)

A villamosítás bőven 100 év feletti, és ha annyira egyszerű lenne, akkor már kész lenne mindenhol. :) Ott járunk, hogy Europában van a 25kV/50Hz-es, 15kV / 16,667Hz-es, 3kV egyenáramos, és még 1,5kV egyenáramos rendszer. Ebből a 16 2/3-os megoldás a német jellegű területeken hódított, mert saját erőműveik voltak, és úgymaradtak. Az egyenáram van az olaszoknál, talán a spanyoloknál, valami szigetüzem szerűen a cseh és szlovák részen, és talán a lengyeleknél.

Igen, és az úgy is van jól. E mellett lehetnek olyan kis forgalmú vonalak, ahol a hidrogén egy jobb alternatíva mint a dízel. Pláne akkor, hogy ha a megújulók túltermelését kell elvezetni. Ezt nézegetik a németek, hogy jobb-e, vagy pedig az akksi nyerő. Ez még nem dőlt el. A Stadler Flirtből van például akksis hibrid már, de van nekik hidrogénes kimondottan az amcsiknak.

Zöld hidrogén a közúti közlekedésben nem igazán lesz. A nehezen elektrifikálható szektorok fel fogják használni https://www.eesi.org/briefings/view/042722tech#:~:text=Green%20hydrogen…

 

Hydrogen growth in this model is dramatic and begins to take off in the 2030s, primarily in hard-to-electrify sectors.

Heavy industry and transport sectors such as steelmaking, metals production, maritime shipping, heavy-duty vehicles, and, in the longer term, aviation will require hydrogen to decarbonize. From these areas alone, four to six percent of U.S. emissions can be addressed with clean hydrogen.

"Remélem ebből lesz egy életképes megoldás, és elterjed a hidrogénautózás vele együtt. Két legyet egy csapásra."

Nem lesz (a  közel jövőben).

A zöld hidrogéneseknek két gondjuk van, túl olcsó a fosszilis és túl drága az áram.

Emlékeim szerint egy 1kg hidrogén előállításához legalább 50kWh energia kell. Az 1kg hidrogén energia tartalma meg kevesebb mint 40kWh.

Akkor érné meg, ha lenne nagyon olcsó áram. Ha viszont nagyon olcsó az áram, akkor meg az (nap) erőművek mennek tönkre.

 

Marad az egyetlen kiút az állami támogatás. Azzal könnyen nyereségessé lehet varázsolni a zöldhidrogént (és bármi mást is).

Emlékeim szerint egy 1kg hidrogén előállításához legalább 50kWh energia kell. Az 1kg hidrogén energia tartalma meg kevesebb mint 40kWh.

Jelenleg ~43,8 kWh és ~33,3 kWh a két szám, ami nyilván abból adódik, hogy erősen sértené az energiamegmaradást, ha kevesebb energia lenne a víz bontása hidrogénre és oxigénre, mint amennyi energia kijön a hidrogén oxidációjával...

Akkor érné meg, ha lenne nagyon olcsó áram. Ha viszont nagyon olcsó az áram, akkor meg az (nap) erőművek mennek tönkre.

A megtermelt felesleg olcsó áram, franciáknál most a völgyidőszak 0-1 EUR/MWh, mert nem veszi senki meg tőlük. Ahol sok napelem van, ott a nappali csúcs az olcsó, mert túltermelés van.

https://iotguru.cloud

"A megtermelt felesleg olcsó áram, franciáknál most a völgyidőszak 0-1 EUR/MWh, mert nem veszi senki meg tőlük."

Persze, mert a szénerőműveket nem lehet csak úgy leszabályozni és olcsóbb fizetni a termelt áramért, mint leállítani és újra indítani.

 

Hogyan alakulna a naperőművek megtérülése, hogy amikor szépen süt a nap, akkor nem fizetnek a termeléséért? Ki építene ilyen erőművet, ha amikor épp termelnek akkor nem kapnak érte semmit.

Az meg az állami támogatás esete, hogy a termelőnek azért kifizetjük.

Persze, mert a szénerőműveket nem lehet csak úgy leszabályozni és olcsóbb fizetni a termelt áramért, mint leállítani és újra indítani.

A szénerőműveket lehet, az atomerőműveket nem lehet érdemben szabályozni, ezért csökkentik a franciák az atomerőmű termelésüket a 2005-ös 452 TWh után tavaly már csak 279 TWh energiát termeltek az atomerőművek.

Hogyan alakulna a naperőművek megtérülése, hogy amikor szépen süt a nap, akkor nem fizetnek a termeléséért? Ki építene ilyen erőművet, ha amikor épp termelnek akkor nem kapnak érte semmit.

A legtöbb erőmű nincs 50 százalék felett kihasználva, mondok példát, a magyarországi konvencionális erőműpark ~9,2 GW teljesítményű, ebből tipikusan ~2-3 GW a tipikus saját termelés, most épp 2,2-2,4 GW. Egyébként szerencsére a szél- és napenergia könnyen, bármikor és bármeddig kikapcsolható, ha nem kell az energia.

https://iotguru.cloud

"A legtöbb erőmű nincs 50 százalék felett kihasználva, mondok példát, a magyarországi konvencionális erőműpark ~9,2 GW teljesítményű, ebből tipikusan ~2-3 GW a tipikus saját termelés, most épp 2,2-2,4 GW. Egyébként szerencsére a szél- és napenergia könnyen, bármikor és bármeddig kikapcsolható, ha nem kell az energia."

Persze, csak amíg egy fosszilis egyenletesen termeli a hasznot, addig a szél vagy naperőmű megtérüléséhez az kell, hogy amikor épp fúj a szél vagy süt a nap, akkor valaki megvegye.

A naperőművek kb 10% körül termelnek. Ha most délben lekapcsolják a naperőműveket, mert épp túltermelés van, akkor pont a termelési csúcsot rántják ki a lábuk alól.

Akár HMKE esetében is meg lehet nézni mi történik, ha túltermelés miatt lekapcsolnak az inverterek. Hiába tudna este vagy hajnalban tolni a hálózatra, ha épp akkor nem lehet amikor tudna termelni, akkor oda a megtérülés. Jobban hasonlítana erre a helyzetre, ha feloldanák a hálózatra termelés tiltását, de nem lehetne elszámolni az így termelt mennyiséget. Ugyan úgy nem térülne meg az ilyen HMKE vagy naperőmű, mint amikor a zöld hidrogéneseknek kell olcsón adni a csúcsban termelt áramot.

A zöld hidrogéneseknek viszont az kellene, hogy a napelemeseknek ne kelljen (sokat) fizetni az áramért, amikor épp jól süt a nap.

Ugyan azt a tortát osztják a pénz vagy a napelemesekhez vagy a zöld hidrogénesekhez kerül. Ha olcsón kénytelenek adni a napelemesek, akkor a hidrogén gyártás működhet viszont a napelem lesz veszteséges. Ha meg a napelemesek nem veszteségesek, akkor meg a hidrogéneseknek túl drága az áram.

Persze, csak amíg egy fosszilis egyenletesen termeli a hasznot, addig a szél vagy naperőmű megtérüléséhez az kell, hogy amikor épp fúj a szél vagy süt a nap, akkor valaki megvegye.

Nem termeli egyenletesen a hasznot, a legtöbb ilyen erőmű hőerőmű és fűtési időszakban termel érdemlegesen, azon kívül csak akkor, ha szükség van a termelésére a hálózat kiegyenlítése miatt. Mint írtam, ~ 9,2 GW a konvencionális beépített kapacitás, ebből a fosszilis ~ 7 GW, ebből nagy általánosságban ~1GW teljesítmény termel, 10-15 százalék a kihozataluk.

A naperőművek kb 10% körül termelnek. Ha most délben lekapcsolják a naperőműveket, mert épp túltermelés van, akkor pont a termelési csúcsot rántják ki a lábuk alól.

És? Ezzel a 10 százalékos kihozatallal is olcsóbbak, mint minden más.

Akár HMKE esetében is meg lehet nézni mi történik, ha túltermelés miatt lekapcsolnak az inverterek. Hiába tudna este vagy hajnalban tolni a hálózatra, ha épp akkor nem lehet amikor tudna termelni, akkor oda a megtérülés. Jobban hasonlítana erre a helyzetre, ha feloldanák a hálózatra termelés tiltását, de nem lehetne elszámolni az így termelt mennyiséget. Ugyan úgy nem térülne meg az ilyen HMKE vagy naperőmű, mint amikor a zöld hidrogéneseknek kell olcsón adni a csúcsban termelt áramot.

Nagyon jó, csak az energiapiac egyáltalán nem így működik.

https://iotguru.cloud

Már készül az ipar arra, hogy megvásárolja. Nálunk pl így: https://www.hydro.com/en/energy/hydrogen/

Persze ehhez az kell, hogy nagyon olcsón jusson hozzá. Akkor talán versenyképes lehet. A szénerőműveket csak egyszer kéne leállítani és egyszer sem újraindítani. ;-) (Vagy ott a CCS, és akkor mehetnének tovább.)

jól írta, mivel nem képletről, hanem való életbeli termelésről van szó. 70-80% hatásfokú az elektrolízises vízbontással való hidrogén termelés https://en.wikipedia.org/wiki/Hydrogen_economy#Electrolysis_of_water_%E…

Persze, nem vész el az energia, csak épp nem hidrogén, hanem hő vagy más melléktermék lesz. Lehet te is erre gondoltál, csak furán fogalmaztál.

jól írta, mivel nem képletről, hanem való életbeli termelésről van szó.

Én gyakorlati termelést és használatot írtam. A hidrogén hőenergia valóban ~39,4 kWh/kg (ha nem fűteni akarsz vele, akkor ezt kb. baszhatod), a legjobb üzemanyagcellában jelenleg ~33 kWh körül hasznosul és a jelenlegi legjobb nem laboratóriumi hidrogénbontás ~43,8 kWh villamos energiát igényel (a legjobb labortechnika ~41,5 kWh körül jár).

https://iotguru.cloud

Azzal egyetértek, hogy a zöldhidrogén hasznos arra, hogy a csúcstermeléskor keletkező többletet felszedje a hálózatról.

Viszont én úgy gondolom, hogy nem energiatárolási, hanem elsősorban vegyipari alapanyagként van értelme felhasználni. Műtrágyagyártás, petrolkémia (akár tetszik akár nem, biztosan velünk lesz még pár évtizedig) rengeteg hidrogént használ fel, amit most földgázból állítanak elő. Fő előnye lenne, hogy pl a műtrágya ára és ezen keresztül a legtöbb mezőgazdasági termék ára függetlenné válna a földgáz pillanatnyi árától.

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

https://mavir.hu/web/mavir/rendszerterheles

Aktuális VER Adatok -> Széltermelés Becslés és Tény adatok, időszak beállít és rögtön látod mikor mennyit termel. A beépített kapacitás olyan 300-körüli MW, ebből láthatod, hogy kb mikor hány %-os volt a termelés.

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Bármilyen furcsa, az egyszerűsített engedélyezés tiltásának legfőbb oka is műszaki: az egyszerű "sima" (nem kétirányú) elektronikus fogyasztásmérők úgy vannak programozva, hogy a betáplálást is fogyasztásnak számolják. Tehát a bejelentem és simán csatlakoztatom az erkélynapelemet a hálózatra, nem működik, óracsere kellene a használatukhoz.

Mellesleg jelenleg is vannak erkélynapelemes rendszerekhez engedélyezett mikroinverterek, melyek a normál bejelentési folyamatban telepíthetőek (pl. Enphase, Envertech, Letrika gyártók termékei).

EON engedélyezett inverterek listája: https://www.eon.hu/content/dam/eon/eon-hungary/documents/hmke/nyomtatva…

Viszont csak dedikált csatlakozó dobozon keresztül csatlakoztathatóak: "A mikroinverterek csatlakoztatása csak AC csatlakozó dobozon keresztül történhet. Az AC csatlakozó dobozban kell kialakítani a túláram-, és túlfeszültségvédelmet, és a leválasztást."

Bármilyen furcsa, az egyszerűsített engedélyezés tiltásának legfőbb oka is műszaki: az egyszerű "sima" (nem kétirányú) elektronikus fogyasztásmérők úgy vannak programozva, hogy a betáplálást is fogyasztásnak számolják.

Nem mindegyik ilyen, másrészt van ezekhez opcionálisan visszatáplálást gátló eszköz, ami visszaveszi a termelt teljesítményt, harmadrészt az európai országok jelentős részében szabályos dolog a hazai túl szigorú szabályokon bukik el, nem a fizikán. Kicsit hasonlóan ahhoz, amikor a magyarországi közlekedési hatóság azt az Alstom-ot kötelezte komplexebb módosításra a hazai szabályoknak nem megfelelő fékrendszer miatt, amely cég például európai sebességrekordot is tart és meghatározó gyártó a területén... csak értenek hozzá, hogy milyen fékek kellenek a megálláshoz.

https://iotguru.cloud

A sebességrekord egy dolog, de a megállás az külön művészet. Az 573km/h-s rekord azért erősen tuning állapotban jött össze, nem úgy, hogy piffpuff nekilátunk, és kijött. :) Fékből egyébként a Knorr-Bremse a fogalom a vasúttartásban.

Abban amúgy egyetértünk, hogy a hazai előírások, és mindenféle elgondolások, utasítások, azok roppant viccesen hatnak abban a fényben, hogy ami a hanyatló nyugaton üzemi napi gyakorlat, az itthon konkrétan szigorúan tilos. Volt már dupla railjet szétkapcsoltatás hegyeshalomban, mert majdnem szívrohamot kapott forgalmista, amikor az ÖBB úgy gondolta, hogy az adventi vonat legyen mar bővében kapacitásnak. :) Ehhez tudni kell, hogy az osztrákoknál a railjetek Bécs és Salzburg között összekapcsolva üzemelnek, 200-230km/h-s rendes menetrendi sebességgel Linz-ig minimum. 3-4 perc alatt kapcsolják őket össze/szét Bécsben, és szét/össze Salzburgban. Budapest/Schwechat, és Munchen/Innsbruck/Zurich a két végpont.

( trey | 2023. 04. 30., v – 08:53 )

Szerkesztve: 2023. 04. 30., v – 09:35

Azt figyeltem meg, hogy a napelem az új népsláger.

  • Bábel-torony
  • Tiki-Taki
  • Moncsicsi
  • Gorenje hűtőláda
  • 7UP Jordan Team-es "mákos póló"
  • Yamada DVD játékos
  • Elektromos roller
  • Napelem
  • Klímával fűtés
  • ...

Ha az első ötöt nem érted, nem baj, nem vagy elég öreg! :D

trey @ gépház

Valószínűleg szar helyen van a jelzésed:

https://hup.hu/treyblog/20230422/rollereztem

Amin én röhögök, hogy most úgy telepít boldog/boldogtalan napelemet, mintha nem lenne holnap. Olyan is, aki utólag bevallotta, balfaszság volt.

trey @ gépház

50%-os állami támogatás mellett azért nehéz balfaszságra kihozni. Csak úgy megy, ha hitelből csinálod a másik 50%-ot.

Mondjuk az 50% támogatás most megszűnt.

A 100%-ost könnyebb balfaszságra kihozni, mert a felét ott is kifizeted az infláció miatt, csak sokkal rosszabb feltételeket kapsz cserébe. Például a szaldó hiánya.

Igen, én is elismerem, attól nem öreg valaki, hogy rollerbérlés helyett rollert birtokol :D :D :D

Mondd, te tényleg nem ismersz rá a mintára? Hogy minden kornak megvan a maga slégerterméke, amire úgy buknak emberek - ha van értelme számukra, ha nincs - mint gyöngytyúk a takonyra?

trey @ gépház

Lehet érdemes lenne arra ösztönözni az embereket, hogy azoknak rakjanak napelemet a háztetőre, ahol van klíma is a házban. És nem túlméretezve, hanem akkora napelemet, ami nyáron a legnagyobb melegben fedezi a klíma fogyasztását. Így nyáron a legnagyobb hőségben nem ugrana meg annyira az áramfogyasztás, miközben mérhetetlen mennyiségű többlet sem keletkezne a hálózaton.

Nagy Péter

benapozottság, üvegház-effektus

Ami nyáron hátrány, ősszel-télen-tavasszal óriási előny. Nekünk van kb. 32 m² üvegfelületünk a keleti/déli oldalon (ablakok/tolóajtók), és a nappaliban/étkezőben/télikertben az év nagy részében élvezzük az üvegház-effektust (látjuk a kertet, és rengeteg fűtést megspórolunk).

Abban a 2-3 forró nyári hétben valóban szívás, de az év többi részében nem akarok emiatt egy sötét lyukban élni. Klíma, sőt eddig árnyékolás nélkül is elviselhető volt. A redőnyök (remélhetőleg) sokat fognak majd dobni rajta.

Ma is megtudtuk trey-ről, hogy mindent úgy értelmez, ahogy neki jó.

Az erkélynapelem lehet, hogy hülyeség, de a napelem nem az, viszont nincs állandó családi ház lakhelyem, ahová érdemes telepíteni. Klímát meg most tavasszal hűvösebb napokon be-bekapcsoltam, ha már tud fűteni is.

Az erkélynapelem sem rossz koncepció, mert elképesztő méretű felület válhatna energia termelővé. Ugyanakkor pont ez vele a probléma, hogy felkerül mittomén 5GW kapacitás országszerte, hiszen 400-800W körülileg baromi olcsón lehet telepíteni, hogy akkor hogy a túróban lesz kiegyenlítve ez a fluktuáló kapacitás... Ha van visszáram védelem, akkor pedig a kedves dolgozónak kell okosnak lennie, hogy amikor a napocska rákapcsol, akkor kapcsoljon a mosógép, az elektromos sűtője, meg a hajszárító, hogy helyben el is használja az energiát. Lehet akksizni, meg társasház szinten visszáram védeni és akksizni, de minden esetre ehhez kellene valami központi koncepció, és megvalósítási terv. Igen, értem, hogy máshol jajjpuff balkonsolar ist gut, de ezt ott ők tudják, ha szerintük jó ott nekik, akkor jó, nem szólunk bele. Ja és az alukábeles*, meg alurézkevert (a nemszabad, és hogy néha hakellhanem keveredik, pláne ha valaki nekiesik izomból, az más kérdés) témáról nem is beszélve, úgy, hogy a földelést a 80-as évek közepéig csak hírből ismerték a társasházi hálózatok.

Amennyiben visszwatt, vagy akkumulátor van visszatáplálás helyett legalább 2-3x túl kell méretezned a paneleket.

A téli napfénynek fedezni kellene a fogyasztásod, a nyári többletet meg eldobod.

A többlet kapacitás normális egy rendes PV rendszerben, ahogy a felesleg eldobása is.

Egy társasházban olyan kevés panel fér el egyébként, hogy még a visszatáplálás sem okozna gondot.

( p2pking | 2023. 04. 30., v – 11:45 )

Okkos inverter charger mondjuk egy Victron, ami halozatra mint fogyaszto kotheto es szepen balanceolgatja a napelem es a halozat kozott a terheles elosztasat, meg mondjuk egy olcso lifepo4 redodo akku meg beszallhat a buliba. A kerdes hany milliot akarsz elkolteni.

En ugy szamolom, hogy az adott osszeg mennyit hoz mashol vs. mennyit hoz igy.

Meg mindig nem eri meg, mert eleg olcso es stabil a halozatrol vasarolni, ja es b. kenyelmes.

Every single person is a fool, insane, a failure, or a bad person to at least ten people.

Fontos eszkozoket, kavefozo, tv, nas eltudom hajtani az ups jovoltabol egy napig.

Ha ennyi ido nem eleg akkor az mar azt jelenti, hogy idehoztak az amerikaiak az ukran haborujukat.

Mondjuk akkor mar portugal ranchon volnek 10 ora mulva...

Every single person is a fool, insane, a failure, or a bad person to at least ten people.

Mégis mivel? Maszek helikopterrel? Most is tele volt a pálya, pedig csak egy kevésbé jelentős hosszú hétvége van, ha balhé lenne megindulna a MadMax, majd a nagy dugó. Én speciel inkább mennék délnek, mint nyugatra, még ha nem is trendi, de hátha pont ezért lehetne haladni (vagy nem).

Másik, hogy poénból megnéztem, kocsival 20 óra Bilbaó, ha minden klappol és nem sport Velorexel megy az illető. A repülőjáratok meg szerintem felejtősek lesznek átlagjóskának.

Budaörsön van reptér. Egy alapszintű repülő nem olyan drága btw, levizsgázni le kell persze (kisrepülőre szintén nem bonyi), de aztán mehet a móka.

De valszeg jobban jársz, ha elfogadod ezt a veszélyt, a medve/farkas/rabló/karambol/... mellé, és élvezed az életed inkább.

Ha ennyi ido nem eleg akkor az mar azt jelenti, hogy idehoztak az amerikaiak az ukran haborujukat.

Csak oda tudják hozni a háborút, ahol van rá igény. Ha idejönnek az oroszok, és mi szó nélkül átadunk nekik mindent, amit kérnek, akkor nem fognak lövöldözni. 

Nagy Péter

A második fázisról se feledkezzünk meg. Ukrajnában most látszik, hogy mik a "beolvasztási" módszerek. :)

Orosz rendfenntartás, közigazgatás, papírok, okmányok, nemzetiségi mix átbillentése, orosz be-telepítés, termény, termék "elvitel", tulajdon elkobzás, lefoglalás, adók, stb.

Uj kozigazgatas bevezetese amit leirtal. Ez semmi tobb. Mert majd megtartjak az elfoglalt terulet rendszeret, csinovnyikjait ? vagy mi volt a gondolatod...

Ez sosem zajlott maskent , sehol, semmikor.

Every single person is a fool, insane, a failure, or a bad person to at least ten people.