Kifakadt a RavynOS fejlesztője: a Linux hardvertámogatása sokkal jobb mint a FreeBSD-é

FreeBSD

A RavynOS egy FreeBSD alapokra építkező, macOS kifinomultságot megcélzó, desktop operációs rendszer. A fejlesztője most kifakadt:

Be kell vallanom, hogy nagyon frusztrált vagyok az olyan alapvető dolgokkal való küzdelemben, mint FreeBSD-n a grafikai és a WiFi-illesztőprogramok. Évekkel lemaradtak a Linuxon támogatottak mögött, és ez megakadályozza, hogy sokat haladjak a desktop és a kompatibilitás (fejlesztések) terén.

( arpi_esp v | 2023. 03. 19., v – 09:08 )

hat akkor a BSD desktop eve sem jon el ide, jajjdekar.

amugy az 'ages behind' inkabb 'fenyevekkel lemaradva' magyarul nem?

( uzsolt v | 2023. 03. 19., v – 11:06 )

Szerkesztve: 2023. 03. 19., v – 11:07

Amikor elkezdte a fejlesztést, akkor még nem tudta? Ha tudta, akkor miért nem Linuxot választott? Ha meg nem tudta, az valamit elárul az egész komolyságáról.

Nem a hup törzsközönségéből kell kiindulni. Egy mérnökinfós egyetemista 3-4 év alatt sokkal tovább jut az informatika világában mint a tisztelt hup törzsközönség átlaga. De ez alatt az idő alatt nagyon sokmindent kell tanulnia, aminek részét képezik a Linux rendszerek is, esetleg válaszható tárgy keretein belül a FreeBSD. Szóval adott egy ifjú programozó, aki tud programkódot írni, rendszert tervezni, esetleg gui tervezéshez is ért. Irodalomkutatásnak nem része a hup fórum és a többi forró flame központ tanulmányozása. Kicsit akadémikus megközelítéssel indított egy projektet érdeklődésből vagy lelkesedésből, valószínűleg nem profitvágy által hajtva. Most menet közben szembesül a FreeBSD és Linux közötti különbségek gyakorlati oldalával. Nem kell lenézni, valamit mégis letett az asztalra a RavynOS-ével. 

Szvsz FreeBSD-vel adott hardverre lehet jól működő rendszert csinálni, hiányosságokat házon belül lefejleszteni és megtartani az eredményt zártan, lásd Sony Playstation 4 és 5. Így máris bejön a biznisz szál, mert csak a saját hardveren működik rendesen :D

( tepo | 2023. 03. 20., h – 11:23 )

A wifin csodálkozom. Úgy emlékszem az ndiswrapper BSD -ből lett átbuherálva Linuxra - javítsatok ki, ha tévedek. Nekem ritkán, de segített -  igaz elég régen volt. Bár most csak az "oldstable" -ban látom - még.
Az is igaz, hogy ez nem belső támogatás.

Lehet, hogy már megint jogászkodott valaki?

( aszijg v | 2023. 03. 20., h – 14:40 )

Arra még nem gondolt a fejlesztő, hogy valahogy BSD-be berángatja a linuxos eszközmeghajtókat? ;)

Igen, viszont az legalább technikailag megoldható lenne. Mondjuk egy wifi kártya onnantól, hogy mint PCIe eszköz regisztrációra kerül és wlan alrendszer betölti a drivereit odáig hogy előállít egy skbuff/mbuf-ot. A kártya specifikus kód lehetne copy-paste nagyrészt. Sosem láttam ilyet, de ha a licensz nem áll útban elvileg X%-a a driver kódnak Ctrl+C Ctrl+V lehetne.

Intel és AMD GPU-driverek már elég régóta épülnek erre, az iwlwifi driver jött a 13.1-ben és az rtw88 pedig a 13.2-ben.

(De korábbról is van hasonló, pl. a webcamd, ami pedig linuxos USB-s webkamera és DVB drivereket portolt egy kompatibilitási réteg segítségével FreeBSD alá.)

tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?

( sanyex | 2023. 03. 20., h – 14:45 )

Nem igazán értem az embert. Ha a project elkezdése előtt egyszer megpróbált volna egy-két utolsó generációs notebookra freebsd desktop-ot telepíteni, rögtön megszerezte volna mindezt a tapasztalatot.

( hory v | 2023. 03. 20., h – 15:39 )

tok allat lenne egy sztenderd interface/modell driverekhez, amit aztan minden OS-n lehetne használni. asszem voltak ilyenek, csak maceras volt nagyon, mert ugye az egyszeru konkret API helyett egy absztrakt izet kellett irni, a driver developer-ek gyomra/lelke meg ezt tipikusan nem vette be, mert az mar nagyon elvont, hogy absztrakt api-t implementalunk hardverkozelien.

( zeller | 2023. 03. 22., sze – 09:05 )

A hardvertámogatásban (mármint abban, hogy hányféle és mennyire változatos hw-t támogat) ott van, ahol a makkos, nem? :-D

( Raynes v | 2023. 03. 23., cs – 17:50 )

Ja, a BSD-knek ez az egyik hátránya. Sok hardvert meg egyéb szoftveres megoldást nem támogat, amit a Linux igen. Viszont cserében még nincs annyira elbloatosítva. A kettő sajnos együtt jár, minél jobb a támogatás, minél könnyebben telepíthető, lebutított, annál nagyobbra hízik benne a corporate kódbázis. Szóval ha nagyon kifordítjuk, akkor akár előnyként is említhető lenne, igaz ez felhasználástól is függ.

Ennek ellenére használható a FreeBSD desktopnak, de tudni kell hozzá hardvert venni, meg tisztában kell lenni a korlátaival, és előre figyelembe venni a user igényeit, akkor nem lesz csalódás. Mac-eseknek semmiképp nem ajánlanám, maradjanak a MacOS-nél, ha ilyesmire van igényük.

A másik hátránya a fájlrendszerek és az optimalizáltság. A linuxos fájlrendszerek szerintem jobbak, gyorsabbak, és az egész rendszer jobban optimalizált, gyorsabban fut ugyanazon a hardveren, gyorsabb boot, stb.. Illetve nekem a GNU toolok hiányoznak általában, ezek feltehetők BSD-kre persze, szóval nem abszolút hátrány, csak ha nincs fent, nagyon tud hiányozni. Főleg az lsblk, gnuwatch, stb., igaz az lsblk-re van hiánypótló megoldás. Tudom a BSD-knek van hasonló parancsa, de nem ad olyan átfogó infót.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)