- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Hozzászólások
hat akkor a BSD desktop eve sem jon el ide, jajjdekar.
amugy az 'ages behind' inkabb 'fenyevekkel lemaradva' magyarul nem?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Hát én 10 éve is 10 éves lemaradást saccoltam, kb most is lehet annyi. Viszont 10 év ebben a szakmában simán fényév ...
Fedora 41, Thinkpad x280
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Fényév távolság mértékegység, míg az év idő(tartam) :)
trey @ gépház
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
De a köznyelven a „kurvára le van maradva”-t is jelenti.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Igen, de én ilyenkor jobban szeretem a "kurván le van maradva" kifejezésmódot. 😆
trey @ gépház
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Élhettél volna a lehetőséggel :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Igen ezt a zeneirodalomból is tudjuk! :)
https://youtu.be/a-oPXmgdg70
Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba!; DropBox
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Amikor elkezdte a fejlesztést, akkor még nem tudta? Ha tudta, akkor miért nem Linuxot választott? Ha meg nem tudta, az valamit elárul az egész komolyságáról.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
a linux túl fenszi
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Úgy érted, nem túl geek? :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nem a hup törzsközönségéből kell kiindulni. Egy mérnökinfós egyetemista 3-4 év alatt sokkal tovább jut az informatika világában mint a tisztelt hup törzsközönség átlaga. De ez alatt az idő alatt nagyon sokmindent kell tanulnia, aminek részét képezik a Linux rendszerek is, esetleg válaszható tárgy keretein belül a FreeBSD. Szóval adott egy ifjú programozó, aki tud programkódot írni, rendszert tervezni, esetleg gui tervezéshez is ért. Irodalomkutatásnak nem része a hup fórum és a többi forró flame központ tanulmányozása. Kicsit akadémikus megközelítéssel indított egy projektet érdeklődésből vagy lelkesedésből, valószínűleg nem profitvágy által hajtva. Most menet közben szembesül a FreeBSD és Linux közötti különbségek gyakorlati oldalával. Nem kell lenézni, valamit mégis letett az asztalra a RavynOS-ével.
Szvsz FreeBSD-vel adott hardverre lehet jól működő rendszert csinálni, hiányosságokat házon belül lefejleszteni és megtartani az eredményt zártan, lásd Sony Playstation 4 és 5. Így máris bejön a biznisz szál, mert csak a saját hardveren működik rendesen :D
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Most menet közben szembesül
Tehát a második eset :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
ez mind komolytalan fos projekt kb ahol hamar butthurtok lesznek a fejleszto lenyek (mar nem merek urakat irni!)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
mar nem merek urakat irni
Ebben a genderközpontú világban nem is csodálom :D
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Volt régen a szánin erre egy szakkifejezés: minekmentoda :D
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A wifin csodálkozom. Úgy emlékszem az ndiswrapper BSD -ből lett átbuherálva Linuxra - javítsatok ki, ha tévedek. Nekem ritkán, de segített - igaz elég régen volt. Bár most csak az "oldstable" -ban látom - még.
Az is igaz, hogy ez nem belső támogatás.
Lehet, hogy már megint jogászkodott valaki?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Úgy emlékszem az ndiswrapper BSD -ből lett átbuherálva Linuxra - javítsatok ki, ha tévedek.
Tévedsz.
trey @ gépház
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Arra még nem gondolt a fejlesztő, hogy valahogy BSD-be berángatja a linuxos eszközmeghajtókat? ;)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ilyet lehetne? Nem grepeltem rá, van-e dual licenszes wifi driver linuxban, de tippre GPL-esek. FIXME
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nem csak a licensz áll útban. A Linux és a FreeBSD is monolitikus kernelek, nem stabil belső API-val. Portolni kellene mindent, állandóan, pl ahogy az OpenZFS-el csinálják.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Igen, viszont az legalább technikailag megoldható lenne. Mondjuk egy wifi kártya onnantól, hogy mint PCIe eszköz regisztrációra kerül és wlan alrendszer betölti a drivereit odáig hogy előállít egy skbuff/mbuf-ot. A kártya specifikus kód lehetne copy-paste nagyrészt. Sosem láttam ilyet, de ha a licensz nem áll útban elvileg X%-a a driver kódnak Ctrl+C Ctrl+V lehetne.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Van erre keretrendszer, bizonyos GPU és WiFi driverek épülnek rá egyelőre: https://wiki.freebsd.org/LinuxKPI
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Intel és AMD GPU-driverek már elég régóta épülnek erre, az iwlwifi driver jött a 13.1-ben és az rtw88 pedig a 13.2-ben.
(De korábbról is van hasonló, pl. a webcamd, ami pedig linuxos USB-s webkamera és DVB drivereket portolt egy kompatibilitási réteg segítségével FreeBSD alá.)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nem igazán értem az embert. Ha a project elkezdése előtt egyszer megpróbált volna egy-két utolsó generációs notebookra freebsd desktop-ot telepíteni, rögtön megszerezte volna mindezt a tapasztalatot.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
tok allat lenne egy sztenderd interface/modell driverekhez, amit aztan minden OS-n lehetne használni. asszem voltak ilyenek, csak maceras volt nagyon, mert ugye az egyszeru konkret API helyett egy absztrakt izet kellett irni, a driver developer-ek gyomra/lelke meg ezt tipikusan nem vette be, mert az mar nagyon elvont, hogy absztrakt api-t implementalunk hardverkozelien.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Mert a C header az micsoda?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
egy api. nem minden api hordozhato. pl. a windows meg a linux driver api is 100%, hogy telis-tele van melyen az adott OS-hez kapcsolodo type-okkal, es ugy van felepitve, ahogy az adott OS-nek kenyelmes. magyaran nem hordozhato, vagy csak nagyon nehezkesen.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A hardvertámogatásban (mármint abban, hogy hányféle és mennyire változatos hw-t támogat) ott van, ahol a makkos, nem? :-D
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
macos-nel szerintem jobb, mert bsd-bol portolgatjak hackintoshra a drivereket :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ja, a BSD-knek ez az egyik hátránya. Sok hardvert meg egyéb szoftveres megoldást nem támogat, amit a Linux igen. Viszont cserében még nincs annyira elbloatosítva. A kettő sajnos együtt jár, minél jobb a támogatás, minél könnyebben telepíthető, lebutított, annál nagyobbra hízik benne a corporate kódbázis. Szóval ha nagyon kifordítjuk, akkor akár előnyként is említhető lenne, igaz ez felhasználástól is függ.
Ennek ellenére használható a FreeBSD desktopnak, de tudni kell hozzá hardvert venni, meg tisztában kell lenni a korlátaival, és előre figyelembe venni a user igényeit, akkor nem lesz csalódás. Mac-eseknek semmiképp nem ajánlanám, maradjanak a MacOS-nél, ha ilyesmire van igényük.
A másik hátránya a fájlrendszerek és az optimalizáltság. A linuxos fájlrendszerek szerintem jobbak, gyorsabbak, és az egész rendszer jobban optimalizált, gyorsabban fut ugyanazon a hardveren, gyorsabb boot, stb.. Illetve nekem a GNU toolok hiányoznak általában, ezek feltehetők BSD-kre persze, szóval nem abszolút hátrány, csak ha nincs fent, nagyon tud hiányozni. Főleg az lsblk, gnuwatch, stb., igaz az lsblk-re van hiánypótló megoldás. Tudom a BSD-knek van hasonló parancsa, de nem ad olyan átfogó infót.
“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni